Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

IMI. január 28. 6 Vasira*® TÁRLATON. itiiSlilI Fotó: Esztergály A tudomány eredményei jussanak közelebb a gyakorlati A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének 1967. évi programja — Beszélgetés Porkoláb Károly titkárral A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szerveze­tének vezetősége összeállította az 1967. évi programot. Az egyesület azt a eélt tűzte maga elé, hogy a tudományos kutatómunka ered­ményeit közelebb viszi a gyakor­lathoz, a jól bevált gyakorlati ta­pasztalatokat megismerteti a me­zőgazdasági üzemek szakvezetői­vel és vitafórumot létesít az egyesület rendezvényein olyan kérdésekben, amelyekben jelen­leg nincs kialakult egységes szak­mai álláspont. Az előbb említett célok elérésére a következő szer­vezeti és szervezési feladatokat valósítják meg. Létrehozzák az Agrártudományi Egyesület járási szerveit, lehetővé teszik a mező- gazdaság bármely üzemében dol­gozó szakembereknek az egyesü­letbe való lépést, rendezik a pár­iáié és jogi tagság ügyeit. Az előbbiekkel kapcsolatiban Porkoláb Károly, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének titkára el­mondotta, hogy az egyesületnek a korábbi években nem voltak já­rási, városi szervei, elvétve ren­dezett az egyesület egy-két ta­nácskozást. A munka nem volt szervezett, következetes. Űj veze­tőség került a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Békés megyei Szervezetének élére. Ez a vezetés a termelésszervezés igen fontos tartalékának tekinti a szakem­berek továbbképzését egyesületi rendezvényeken. Megyénk gazdasági szakembe­rei érdeklődnek a tudományos munka eredményei után. 'Ezt pél­dázza az is, hogy a békéscsabai Május 1. Tsz-be országos hírű professzorokat hívtak szakmai előadások tartására. Több szövet­kezeti főagronómus rendszeres lá­togatója a kutatóintézeteknek. Azok a gazdaságok, amelyek kap­csolatban állnak a tudományos élettel, az újkígyósi Aranykalász Tsz, a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz és így tovább, igen jó eredménnyel gazdálkodnak. A szerzett tapasztalatokat az egész megyében az egyesület révén akarják elterjeszteni. Ezért hoz­zák létre a járási, városi szerve­Btatiku.s tervezői munkakör­be teljesítménybérezéssel álalános mérnönöt keresünk. Jelentkezés személyesen vagy írásban, Szeged. Tervező Szövetkezet, Szeged, Mérei u. 8. 98534 két, hogy egy-egy téma megvita­tására szűkebb körben is lehető­ség nyíljék. Tekintettel arra, hogy az egye­sület társadalmi szerv, így fenn­tartásához a központ bizonyos összeget engedélyezett Az 1967. évi program megvalósításához azonban nem elegendő a központ­költségelőirányzata, így feltét­lenül szükség van arra, hogy a mezőgazdasági üzemek egyéni hozzájárulásaikkal is támogassák az egyesület fenntartását. Éppen ezért az Agrártudományi Egyesü­let Békés megyei Szervezetének vezetősége írásban vagy szemé­lyesen felkeresi a mezőgazdasági üzemeket a pártoló és jogi tag­ság ügyének megbeszélésére. Az 1967. évi programról Por­koláb elvtárs a következőket em­lítette: ebben az esztendőben munkabizottsági tanulmányok készülnek a házíkertek hasznosí­tásáról, a gáznak mezőgazdasági célra való felhasználásáról, vala­mint az őszi betakarítási, szántási, vetési munkák kapcsolatáról. Eze­ket a tanulmányokat széles kör­ben megvitatják. A MTESZ 1967 végén (ide tartozik az Agrártudo­mányi Egyesület is) évkönyvet jelentet meg. Ebben a mezőgaz dasággal kapcsolatban két dolgo­zat kap helyet A feldolgozásra kerülő témák szaros kapcsolatban állnak Békés megye mezőgazdasá­gával. A szakemberek összegezik majd Békés megye hőforrásainak ipari és mezőgazdasági hasznosí­tását a zöldségtermesztés, illetve a gabonaszárítás fejlesztésére. Ugyancsak feldolgozásra kerül az öntözéses gazdálkodás rekonst­rukciójának lehetősége, az ál­lattartás technológiai fejlesztése, továbbá a megye rét- és legelő- gazdálkodása. , A rendezvények között egy halászati, vadászati eszközök kiállítása is szerepel. Ugyanakkor az őszi betakarítás, a növényi magvak szárításának be­mutatóját is megszervezik. Né­hány üzemben gyakorlati bemu­tatót is tartanak. A szakviták, ankétok, előadá­sok témaköre: a kenyérgabona fejtrágyázása, a lucerna termesz­tése, a palántanevelés, az olcsó üvegházak építése, az itatásos borjúnevelés, a szarvasmarhate- nyésztcs, a növényvédőszerck hasz­nálata, az öntözéses termesztés és a műtrágyaadag közötti összefüg­gés, a zöldségtermesztés, a juhte­nyésztés, a sertések gyomor- és bélgyulladásának megelőzése, gyógyítása és üzemtani kérdések. Mindennél drágább fi zívbe markoló és elgondol­koztató a megye tara­ija közúti baleseti statisztikája. A számok láttán akaratlanul előtolakszik a kérdés: érdemes megsérteni a közlekedési fegyel­met vagy az öt-tízperces előnyért egyenesen a halálba rohanni? Vajon a felelősségnek szikráját is érzi-e az a gépjár­művezető önmagáért és máso­kért, aki munka közben szeszes italt fogyaszt? Aligha, mert ha áthatná a felelősségtudat, bajo­san tenné meg És mégis hányán és hányán megtették tavaly is. Sokszor mondják, hogy az út­test nem versenypálya. De azt is, hogy aki járműre ül, arra kötelezőek a KRESZ szabályai­nak előírásai. Sőt, a közúti köz­lekedésnek olyan íratlan törvé­nyei is, amelyek nemcsak az óvatosságra, a körültekintésre, hanem az udvarias viselkedésre intenek. Hányszor lehetünk szem- és fültanúi olyan jelene­teknek, amikor valamilyen sza­bálytalanság esetén egyes gép- járművezetők maguk között vagy a gyalogosokkal minősíthe­tetlen hangon beszélnek. A fel- és lemenő rokoni kapcsolatok emlegetésénél és az ide-oda kül­dözgetésnél pedig többet hasz­nálna, ha a vétkesnek inkább el­magyaráznák, hogy milyen sza­bálytalanságot követett el, hogy okuljon belőle. ■jV| ennyire szükséges az oku- lás, arra íme néhány múlt évi adat. A megyében 789 közúti baleset történt. Huszonöt ember­áldozatot is követelt. A súlj'os és a könnyű balesetek száma jóval meghaladta az ötszázat Az életüket vesztettek örök gyászt jelentenek a családnak, a társa­dalomnak pedig pótolhatatlan veszteséget. Az anyagi kár sem mellékes. Tavaly a balesetek következményeként ez megha­ladta az 1 millió 200 ezer forin­tot, ami szintén nem elhanya­golható összeg. Bizony jó lett volna belőle minél többet meg­Egy rendezvénysorozatot sszervez az Agrártudománjá Egyesület o zöldségtermesztés növényvédel­méről. A felsorolt témák, amint Porkoláb Károly elvtárs is emlí­tette, összefüggnek Békés megye mezőgazdaságának továbbfejlesz- téséveL Az Agrártudományi Egyesület 1967. évi programja tehát színes és gazdag. Növeli e program ér­tékét még az is, hogy a gazdaság- irányítás új rendszeréről három előadást hallhatnak majd az ér­deklődők. Beszélnek az új gazda­sági mechanizmus általános kon­cepciójáról, a mezőgazdasági üze­mek termelési és értékesítési kap­csolatairól, továbbá a mezőgazda- sági üzemek és a velük együtt működő vállalatok munkájáróL D. K, menteni. Ez azonban most és a jövőben is elsősorban az embe­reken múlik. Ezért szükséges megszívlelni a múlt év néhány tapasztalatát és tanulságát A balesetek leggyakoribb okai, és ebből máris lehet okulni, a sza­bálytalan kanyarodás és előzés; az elsőbbség meg nem adása; a gyorshajtássá gondatlan veze­tés; az úttesten szabálytalan át­haladás és az ittas vezetés. A fenti okokból származott tavaly a baleseteknek mintegy 70 száza­léka. H a már így van, akkor itt kellene elsősorban a meg­előzést szorgalmazni, olyan köz­hangulatot kialakítani, amely * állandóan ébren tartja és növeli a közúti közlekedésben részt ve­vők felelősségét. Természetesen mindez nemcsak a gépjárműve­zetőkön múlik. Sok múlik azon is, hogy a jelentősebb gépjármű­parkkal rendelkező vállalatok­nál, ipari és mezőgazdasági üze­mekben mennyire hatja át a fe­lelősség a gazdasági és műszaki vezetőket, továbbá az arra legil­letékesebbeket: a szállítási fele­lősöket és gépkocsielőadókat az emberekért és a rájuk bízott értékekért. A szigorú és a rend­szeres ellenőrzés, a szabályok újabb és újabb rendelkezéseinek haladéktalan ismertetése, a meg­történt balesetek okainak, ta­pasztalatainak megvitatása sok baj megelőzését eredményezheti. : A z ilyen jellegű fáradozás embereket döbbenthet rá arra, hogy milyen szükség van a tiszta fejre, a közlekedési fegye- ' lemre és az óvatosságra. Jobb ezt tenni, mint később az áldo­zatot elsiratni. Erre figyelmeztet — sajnos — huszonöt ember halála és a többinek rövidebb- hosszabb ideig tartó fájdalmas sérülése. Hiszen bárhogyan is ;i gondolkozzék bárki, ázt feltét-; | lenül tudnia kell, hogy az em- : heréiét megfizethetetlen és min ’“ dennél drágább. Podina Péter Hogy mályen nehéz egy szakszervezeti veze­tő élete, kedves barátaim, különösen, ha a Munka hol van Kerületi Válla­latnál dolgozik az em­ber. Ellenségeimnek sem kívánom. Nyákig ül az ember a munkában, és még rossz hírnevét is költik, hogy irigy. Pedig, ha tudnák, hagy az én jelszavam: „Szeresd fe­lebarátodat, mint önnön magadat”. Hol is hallot­tam? Ja, igen, a konfir­máción a tízparancsolat­ból. Parancs? Nekem nem lehet parancsolná, én kollektív ember va­gyok. Ráadásul én gyen­ge, határozatlan valaki vagyok, így mondta a fe­leségem is: „Nem neked való ez, fiam, ehhez ke­mény, férfias ember kell. De hol vagy te ettől...?” Mellesleg ítéljenek a következő példákból. A minden percért kár slágert fütyülve siettem a ká-beszerelő műhely­be, ahol emberek gyűrű­je vett körül egy gépko­losszust. Ámulják, cso­dálják, én persze egy­ből észreveszem, hogy éppen olyan, mint a töb­bi nyolc. Nem is mu­lasztom megjegyezni: „No, szakikáim ismer­kednek, ismerkednek?” Erre úgy néztek rám, "tint egy boh’ofigó hol­landira. „Talán még ezt a kis időt is irigyli a '•znktárs?” — szólt az egyik. Irigység? Nekem, aki ”8 éves munkás szárma­zású adminisztrátor va­Igazolom magamat gyök, minősített horgász, kát, mint némelyek, ha- és a lepkegyűjitő egyesü- nem anyagiakkal segí- let látogatója, gépkocsi- tem ici-pici ajkukra a tulajdonos, gyermekte- rúzst és körmükre a Iák­len, öntudatos apa, ki úgy szereti felebarátait, mint.. No, de ezt már elmondtam. De kérem, nézzék meg a fényképei­met Most ne engem nézzenek, hanem a fényképemet milyen be­csületes, céltudatos te­kintetű ember néz ma­gukra. Híz az ember nem irigy. Vegyék tudomá­sul, nem vagyok irigy. Itt van például Ucuska, Mucuska. A két takaros le-félíró kislány, akik eddig nyolc gépet szol­gáltak ki ketten, én már egy hónapja tudtam, hogy megjön a gép, a ki­lencedik, azt is tudtam, hogy több munkájuk lesz ezzel, a több munkáért pedig több pénz jár. Egy hónap óta mér a szak- szervezet segítségével 20 fillérrel emelték órabé­rüket Ilyen vagyok én... A két leányzó helyes­lőén rábólintott, én pe­dig folytattam beszéde­met, mert úgy vagyok vele, addig üsd a vasat, míg meleg. Igaz, hogy most senki nem üt sem­mit, mert a vas már ki­hűlt a gépnézés közben, de ezért is fontos meg­győzni az embereket ar­ról, mi minden történik. Tehát én nem bókok­kal molesztálom a lányo­kat, no meg a csacsacsa- hoz a topánkát is fcöny- nyebben megveszik így. Éppen tovább akartam folytatni a választási be­szédemnek is beülő ha­tározatlanságom határo­zottságát, amikor az egyik szaki kérdést tett féL — Hogyan képzeli a szakszervezet, melyik kislány kezel majd 5 gépet, mert eddig rend­ben volt a dolog, 8 gép, két kislány, egyenlő 4— 4 gép. Kilenc gép egyen­lő 5—4 gép elosztás. Itt a bibi. Hogy zavarom ne lás­sák, mert hisz ez fogas kérdés, rá vágtam: Min­dent lehet, ha az ember akarja, olyan nincs, amit én meg ne tudnék olda­ná. Minden csak idők kérdése... Tehát egyszerű az egész. Javaslattal élünk az igazgatóhoz, mégpe­dig oly formán, tekintet­tel, hogy a dolgozó ed­digi túlterhelése a 9. géppel oly mértékben növekedne, ami a test­alkat filigránságát ve­szélyeztetné, a gépet vi­szont kettéválasztani nem lehet, javaslatom, állítsunk be még egy munkaerőt. így három­három gép jut mind­egyik le- és felíróra. Helyes, helyes — hal­latszott innen is, onnan, is. Csak egy a bibi —, mondja az előbbi. — Hát ha hárman vannak* melyik foglalkozik az új ' szaki lánnyal? Mindent lehet, ha at; ember akarja — mon­dom én —, ez is egysze­rű. Javaslattal élünk ács igazgatóhoz, hogy a há­rom kislány közül az egjüket nevezze ki cso­portvezetőnek. Helyes! — zúg a tö­meg. — Csak itt a bibi — szól valaki—, hogy akkor megint páros a munkás, páratlan a gép. Kié lesz a 9. gép? Mindent lehet, csak a& ember akarja! — mon­dom én. — Javaslattal élünk az igazgatóhoz, hogy a helyzet változat­lan, vegyünk fel még egy munkaerőt. így az­tán igazságos les?, há­rom-három gép jut egy kislánynak, és csoport­vezető is lesz Itt a bibi — szól vala­ki —, mi lesz, ha megjön a 10. gép? — Akkor meg páros lesz a gép, párat­lan a munkás? Hogvhogy? Erről majd a szakszervezeti válasza tás után! © Ezt az igazolást, me­lyet a Munka hol van Kerületi Vállalat igaz­gatója szenvedő arckife­jezéssel majdnem elfo­gadott, ám apró darab­jait felolvasta, és közöl­te: Rocskár Janóé

Next

/
Thumbnails
Contents