Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

2Wt. Sanyiit ti Vasárnap 4 „Ncvieícti utca..» Ä véletlen folytán a napokban «így bizarr probléma állított igen érdekes feladat elé. A békéscsabai vasútállomáson egy idegen utas kérdezte meg tőlem, hogy a városban merre van a Névtelen utca...? Először tréfának véltem a dol­got, de amikor láttam, hogy a kérdés komoly, kijelentettem, hogy ilyen utca nincsen Békés­csabán. Az illető utas azonban ekkor egy borítékot vett elő, egy olyan levélnek a borítékját, ame­lyen a békéscsabai feladó mint Névtelen utcai lakos jelölte meg lakáscímét. Ilyen bizonyíték hatása alatt kénytelen voltam belátni, hogy nem ismerem városomat és utá­nanéztem a dolognak. Kitűnt, hogy valóban van ilyen utca Békéscsabán, nem is egy, hanem kettő, méghozzá mind a kettő az V. kerületiben, Erzsébet- belyen. Az egyik egy nem ép­pen új keletű település nyolc házból álló utcája, a Franklin és az Üt törő utcák által hatá­rolva, a másik a Sziklai Sándor utcából, illetve pontosabban a Szélső sorról nyíló, mintegy 18— 20 családi házat számláló két házsor. A gyakorlati élet szükségessége azonban mindkét utcában annyi­ra legalizálta a „Névtelen utca” elnevezést, hogy még táviratot is láttam így címezve ezen utcák egyikébe: X. Y. Békéscsaba, Név­telen utca... De a posta is ezzel az utcanévvel kézbesítteti ezekre a helyekre a rádió és televízió díjnyugtát. Nem tudni, valami adminiszt­ratív ok vagy fantáziahiány okozza ezen utcák létezésének homályban tartását, gyakorlati követelmények (levelezési, kézbe­sítési stb. problémák) azonban azt kívánják, hogy addig is, amíg a két utca névadó szüleit meg­találja, legalább egymástól le­gyen megkülönböztethető. Példá­ul valahogyan így: Névtelen I utca, Névtelen II. utca™ is—i) Hunijai kulturális mozaik Mit kell tudni a fsz’fagság alapján járó nyugdijjáradét és házastársi pöiféfe igénylésért A mezőgazdasági gépész szak­kör a múlt évben kezdte meg működését a művelődési házban. Azóta a heti foglalkozásokat rendszeresen húszán látogatják, ahol Tímár Endre gépszerelő irá­nyításával a termelőszövetkeze­tekben üzemeltetett erő- és mun­kagépek működését és szerelését tanulják. Lelkes tanulásiban és szorga­lomban nincs hiány, de annál nagyobb a szemléltető eszközök­ben. Igaz, már lassan egy éve, hogy ígéretet kaptak a megyei művelődésügyi osztálytól 20 000 forint értékű szemléltető táblák és makettek juttatására. Még ma is várják, hátha az ígéret valóra válik™ * A kézimunkaszakkörön Dévai Gizella 25 leányt és asszonyt ta­nít a horgolás és kötés művésze­tére. A munka közbeni tereferét közbeiktatott filmvetítésekkel és nőket érdeklő előadásokkal tar­kítják. Rövidesen Orbán Béla, a járási tanács pénzügyi osztály- vezetője tart előadást Gondos pénzgazdálkodás a háztartásban címmel. Megtanítják még az érdeklődő­ket a háztartásban használt elektromos gépek kezelésére, cél­szerű hasznosítására is. A szakköröket időközönként meglátogatják a község vezetői és a részvevőkkel beszélgetnek, il­letve előadásokat tartanak az aktuális politikai vagy helyi problémákról. A szétszórt tanyavilág lakói ré­szére decemberben 10 TIT-elő­adást rendeztek, melyeken a kis­állattenyésztésről is szó esett. A tanyai iskolában megtartott fog­lakozásokon Hunya Tibor általá­nos iskolai igazgatóhelyettes elő­adásait 120 ember hallgatta meg' Ugyanezt a sorozatot január és február hónapban a község lakói részére is megrendezik, melyre a helyi állatorvost kérték fel előadónak. « Nagy az érdeklődés az egész­ségügyi előadások iránt, amit a téli hónapokban tartanak. A rendezvényeket 50— 00 ember lá­togatja és szívesen hallgatják a meghívott szakembereket. Január 20-án este a helyi körzeti orvos tartott előadást a rákbetegségről. * A szituáció vígjá­tékban is szerepelt. Forrása — mint a jó vígjátékoknak általá­ban — az élet. Az irányitó szerv magas beosztású vezetőjét e szavakkal fogadja otthonában a család második műszakjához nélkülözhetetlen, arany kezű Mariska néni: „Terítsek máris Kovács elvtárs­nak vagy meg tet­szik várni a nagy­ságos asszonyt?” Volt nekem az 50-es években Pes­ten, a Bajcsy-Zsi- linszky út sarkán egy törhetetlen szorgalmú jó emberem, aki: „Tisztelt kartárs, nagy a család, kérnék szépen egy forintot” szöveggel szedte be a mindennapi alkohol­ra valót „kliensei­től”. A kartárs kife­jezés kapcsolatunk­ban enyhén túlzó, hol volt nekem — megközelítőleg is — az övéhez hasonló jövedelmem? Az élel­miszerboltban ma is hol szaki bácsi va­gyok, hol fiatalem­ber, legtöbbször pe dig „a vevő” (mit kér a vevő?). Az el­ső titulus rendkívül megtisztelő, de nem fedi a valóságot. Nemcsak kereskedő nem vagyok, de any- nyi üzleti érzékem sincs, hogy kötöttem volna már olyan üz­letet, amire ne én fi­zessek rá. A második _ megszólítás revdkí- Sendszeresen vetítenek oktató-, vül hízelgő, de kizá­egészségügyi két. felvilágosító íilme­A művelődési ház KISZ szín­játszó csoportja Tímár Sándorné igazgató vezetésével már a járá­si ifjúsági kulturális seregszem­lére és április 4. ünnepségére készül. A falu fiataljai Hubai Miklós: Felismerés és búcsú cí­mű egyfelvonásos tragédiáját mu­tatják be. A termelőszövetkezeti tagok­ra vonatkozó új nyugdíjtör­vény megjelenése óta a Tár­sadalombiztosítási Igazgató­sághoz nagy számban érkező levelek alapján szükséget érezzük annak, hogy tájéko: lássuk a tennelörzivetkezeti tagságot: milyen kérelemmel hová forduljanak, miiyen iga- zc’ásokat kell csatolni a ké­relemhez, öregségi rokkantsági nyugdíj igénylése Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti ké­relmet az eddig is használatban volt „igénybejelentőlap”-on kell benyújtani. Az igénybejelentőlap díjtalanul beszerezhető a békés­csabai Társadalombiztosítási Igazgatóságtól, (illetve a gyulai Társadalombiztosítási Kirendelt­ségtől) vagy a termelőszövetke­zettől. Az igénybejelentőiapon a termelőszövetkezeti tagságon kí­vül fel kell sorolni az iparban, mezőgazdaságban munkaviszony­ban, a kisipari termelőszövetke­zetben tagsági viszonyban, kato­nai szolgálatban, fogságban, mun­kaszolgálatban stb. töltött időket is és az ezekre vonatkozó egyko­rú okiratokat az igénybejelentés­hez mellékelni kell. (Például úi vagy régi munkakönyv, OMBI- könyv, cselédkönyv, szolgálati bi­zonyítványok, részesművelési szerződések, bélyeglapok, mg. biztosítási igazolványok, stb...) Az igénybejelentőlap hátolda­lán levő tanácsi igazolást a helyi tanács tölti ki. Az igénybejelentő­ur rólag súlyosan rövid­látó kereskedelmi dolgozók örvendez­tetnek meg vele. A harmadik viszont nem titulus, hanem nyelvtani botlás. (Megszólításként használják a mondat alanyát.) Sót, hallottam már olyasmit is, mikor az elárusító népies ke­délyességgel „na mit adhatunk a nyanyá­nak?” megszólítással tüntetett ki egy tisz­tességben megőszült nagymamát. Tanúja voltam, mikor sport­társam vagy egysze­rűn „mi kéne, ha vóna, spórikám?” ti­tulussal kedveskedtek nem túlzottan atléta megjelenésű, éltesebb dolgozóknak. Még ar­ra az időre is em­lékszem, mikor paj­tásnak tituláltak nem éppen ifjú, sőt hatá­rozottan kopaszodó személyiséget. Persze, sokszor én is' zavar­ban vagyok a meg­szólítást illetően. El­ső éves egyetemista koromban sok gali­bát okozott, ha meg­feledkeztem róla, hogy a nyelvészeti tanszéken csupa pro­fesszor urak, a tudo­mányos szocializmus tanszéken viszont ki­zárólag tanár elvtár­sak oktattak: Ha már itt tartunk, a megsz ’lítási buk­fencek igen szép példája, mikor egyes újságokban egyes szerzők (nem akarok senkire ujjal mutoz gátní) bizonyos meg­különböztető érte­lemben használják az elvtárs megszólítást. Példáid: Végigmen­tünk a műhelyen Nagy Sándor igazga­tó elvtárssal, aki be­mutatta a szocialista brigád tagjait. Közöt­tük volt Kis Miska.” Észrevették a kü­lönbséget? Nagysán­dornak — hivatali címe mellé — dukál még egy tiszteletre méltó megszólítás is. Kis Miskának vi­szont semmi. Hja, az egyik Kis, a másik Nagy. (Legalábbis a fogalmazás ezt su­gallja.) Kritizálni persze könnyű, célszerű ja­vaslatot tenni a kér­dés végleges rendezé­sére annál nehezebb. A szaktárs, az üze­mi dolgozó belső használatú kifejezése, a kartárs szintén szakmai közelséget feltételez, az elvtárs a párt tagjait illeti meg, az urat kisajá­tították magúknak az orvosok meg a taná­rok. (Másoknál „pol­gári csökevénynek” érezzük.) Nem azért mondom, de még a legpraktikusabb meg­oldás, amit eyi de­rék n'pzencsztől hal­lottam bizonyos esté­be hajló névnav1 „ünnepsegsororaf’ hajnalén: „I estilom alAssan, hadd hege­düljem mán el a tisz*öt elvtárs úr nótáját!” m — CL J ct<\s laphoz mellékelni kell a „Terme- I kezeti tag a halálát megelőző eg) lőszövetkezeti igazolás”-t és „Nyi­latkozat a nyugdíjfolyósító szerv számára” című nyomtatványokat, valamint a házassági (születési) anyakönyvi kivonatot. A házastársi pótlék iránti igény az igazgatóságtól (kirendeltség­től) beszerezhető „Nyilatkozat” alapján nyújtható be. Az igénybejelentőlapot a felso­rolt mellékletekkel a termelőszö­vetkezeti tag lakhelye szerint vagy a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz (Békéscsaba), vagy a Társadalombiztosítási Ki- rendeltséghez (Gyula) kell be­nyújtani. A már nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag házas­társi pótlék megállapítása iránti kérelmét közvetlenül a Nyugdíj- folyósító Igazgatósághoz (Buda­pest, V., Guszev u. 10—12) kell benyújtani, a kérelemhez mellé­kelni kell a házassági anyaköny­vi kivonatot, továbbá hatósági igazolást arról, hogy a nyugdíjas házastársával (élet társával) együtt­él és a házastársnak (élettársnak) havi 360 forintot meghaladó ke­resete (jövedelme, nyugdija) nincs. A kérelmen a nyugdíjas- törzsszámot fel kell tüntetni. A termelőszövetkezeti tagot üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén baleseti járadék illeti meg. Üzemi balesetnek te­kintjük azt a balesetet is, amely a termelőszövetkezeti tagot a kö­zös munhahelyre vagy munkahe­lyéről lakására menet közben éri. A baleseti járadék megállapítá­sára irányuló igényt „Igénybeje- lentőlap baleseti járadékhoz” c. nyomtatványon kell bejelenteni a lakóhely szerint illetékes Társa­dalombiztosítási Igazgatóságnál (kirendeltségnél); Itt a munkaviszonyokat nem kell felsorolni, hanem a baleset lefolyását kell részletesen leírni. Az igénybejelentŐIaphöz mellé­kelni kell az előző pontban emlí­tett „Nyilatkozat a nyugdíjfolyó­sító szerv részére” c. nyomtat­ványt, továbbá a termelőszövet­kezet által kiállított „Baleseti adatközlő lap”-ot, valamint az igazgatóságtól (kirendeltségtől) beszerezhető „Orvosi zárójelen­tés” c. nyomtatványt, amelyet az elsősegélyt nyújtó orvos tölt ki. A termelőszövetkezeti tag el­halálozása esetén, ha a tag az el­halálozásáig nyugdíjat még nem kért, a hozzátartozók (özvegy, árva, szülő) nyugellátási kérelmét a lakóhely szerint illetékes Tár­sadalombiztosítási Igazgatóságnál (kirendeltségnél) kell előterjeszte­ni. A már ismertetett szempontok szerint ugyanazt az igénybejelen­tőlapot kell kitölteni, mint az öregségi, rokkantsági nyugdíj igénylése esetén, s az ott felsorolt mellékleteket kell csatolni, de azokon túl mellékelni kell a ha­lotti anyakönyvi kivonatot, to­vábbá a hozzátartozók adatait tartalmazó kiegészítő igénybeje­lentőlapot. Ha az árva 16. élet­évét betöltötte, iskolalátogatási igazolást kell csatolni. Szülői nyugdíj igénylése esetén azt kell hatósági bizonyítvánnyal igazol­ni, hogy az elhalt termelőszövet­éven át szülőjét (nagyszülőjét) egészben vagy túlnyomó részben eltartotta és a szülőnek (nagyszü­lőnek) az elhalton kívül más tar­tásra köteles és képes hozzátarto­zója nincs. Ha az elhalt termelőszövetkeze­ti tag már nyugdíjban részesült vagy elhalálozása a nyugdíj meg­állapítási eljárás ideje alatt kö­vetkezett be, akkor a hozzátarto­zói nyugdíjakat a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóságtól kell kérni. Az öregségi vagy munkaképtelenségi járadék Az öregségi vagy munkaképte­lenségi járadékra vonatkozó igényt kizárólag a termelőszövet­kezetnél lehet benyújtani. A szükséges nyomtatványokkal a termelőszövetkezet látja el a ta­gokat, s a benyújtott kérelmeket a termelőszövetkezet továbbítja az illetékes társadalombiztosítá­si szervhez. Az új rendelet alapján a jára­dékos tagot különböző feltételek fennállása esetén 40 forint össze­gű házastársi pótlék is megillet­heti. Ha a járadékot igénylő házastársi pótlék megállapítását is kéri, ezt az igényét ugyancsak a termelőszövetkezetnél kell beje­lentenie. A termelőszövetkezet az erre rendszeresített igénybejelen­tőlapot kitölti és a járadék iránti kérelemmel együtt küldi be az igazgatósághoz (kirendeltség­hez). Ha a termelőszövetkezet tag már járadékban részesül, a há­zastársi pótlék igénylésére szolgá­ló igénybejelentőlapot a terme­lőszövetkezet közvetlenül a Nyug­díjfolyósító Igazgatósághoz küld! meg a íörzsszámra való hivatko­zással. Özvegyi járadék igénylése Ha az elhalt termelőszövetkeze­ti tag öregségi vagy rokkantsági nyugdíjmegállapításához szüksé­ges nyugdíjéveket nem szerezte meg, özvegye — az egyéb feltéte­lek fennállása esetén — özvegyi járadékra lehet jogosult. Az ez irányú kérelmet ugyancsak a ter­melőszövetkezetnél kell előadni, ahol a szükséges nyomtatványo­kat kitöltik, s továbbítják a meg­állapító szervhez, illetékes igaz­gatósághoz vagy kirendeltséghez, Ha az elhalt termelőszövetke­zeti tag már járadékban részesült, az özvegyi járadék iránti kérelmet a termelőszövetkezet közvetlenül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság-; nak küldi meg. E cikk az általános kérdésekre próbált feleletet adni. Ha a nyug­díjat, járadékot igénylő dolgozók­nak ezen felül problémái adód­nak, forduljanak bizalommal az illetékes Társadalombiztosítás Igazgatósághoz vagy kirendelt­séghez, illetve a már nyugdíjban, járadékban részesülők a Nyugdíj- folyósító Igazgatósághoz, ahonnan kérdéseikre a jogszabályoknak megfelelő felvilágosítást minden­kor megkapják. Juhász István nyugdíjosztály veret® A GYULA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET több éves gyakorlattal rendelkező, hűtőgép, presszógép és electrons* gépek JAVÍTÁSÁBAN jártás, szakképzettseggel rendelkező szerelőt vesz fel. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Gyula, Megyeház u. 2 sz. FMSZ központi iroda., 135852

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents