Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
1967. január 28, 5 Vasárnap Hipnózis az orvos szolgálatában — Hippokratész kontra Belphegor — MIVEL A HIPNÓZIS természetét ma még nem ismeri teljes mélységében az orvostudomány, sokan úgy vélik, hogy kötelességük figyelmen kívül hagyni, sőt .megcáfolni ezt a jelenséget. Ez azonban helytelen álláspont. Nem is olyan régen á televíziónézők milliód követhették figyelemmel Belphegor, kalandos esetét. A történet szerint egy nagystílű bűnöző hipnotikus transzba merített egy asszonyt s a Louvre fantomjává tette őt. Ez az összetalálkozás jól hangsúlyozza azt a szakadékot, amely a hipnózis specialistáinak ismeretei és a nagyközönség által a hipnózisról alkotott kép között tátong. A hipnózist ugyanis általában összefüggésbe hozzák a szélhámossággal és csak nehezen ismerik el a tudományosságát. MA MAR AZONBAN általában elfogadott álláspont, hogy a hipnózis tudományos tény. A hipnotizáló készség nincs néhány rendkívüli képességgel megáldott „csodatevő” számára fenntartva. Tökéletesen ismerjük annak a módját, hogyan kell valakit hipnotizálni, s talán nincs messze az idő, amikor tényleg tanítani fogják és az orvosi gyakorlatban ugyanolyan fontos szerepet fog kapni, mint a ma ismert gyógymódok bármelyike. A hipnotizálás annyira hatékony lehet, hogy teljesen megváltoztatja az érzeteket. Lehetővé teszi a hipnotizőr számára azt, hogy egyszer a perzselő hőség tüzet és azután nyomban a csípős hideg fájdalmát szenvedtesse él az önkéntes alannyal. De azt is lehetővé teszi az orvos számára, hogy „megszüntesse” a fájdalmat, és ezen a téren éri el a leglátványosabb sikereit Olyan hatású a fájdalomra, hogy sokszor „pszichikai morfiumnak” is nevezik. A HIPNÓZISSAL foglalkozó orvoskutatók párizsi nemzetközi kongresszusa bebizonyította a hipnózis növekvő fontosságát a gyógyászatban. A résztvevők kijelölték helyét abban a harcban, amelyet a szenvedés ellen folytat a'tudomány. Számtalan eset kapcsán bizonyították be, hogy a szülések, sebészeti beavatkozások, égési sebek és a rák okozta fájdalmak megszüntetésében szinte páratlan hatást lehet elérni hipnózissal. A makacs fejfájások elleni alkalmazása már közel sem ilyen egyértelműen hasznos, ugyanis a fájdalom megszüntetésével egy esetleges agytumor időben való felfedezésének a lehetőségét zárja ki. Figyelemre méltó a hipnózis hatékonysága az asztma kezelésében is. Az asztmás ember élete furcsa körfolyamatból áll: az ideg- feszültség rohamokat vált ki, melyek viszont tovább növelik a feszültséget és így tovább. A kezelés lényege az, hogy a beteget hipnózisban megtanítják egy különleges „önhipnózisra”, melynek segítségével később saját maga is le tudja győzni a fuldoklási rohamokat. AZ' ALKOHOLIZMUS szintén olyan betegség, mely lehetőséget ad a hipnózissal való kezelésre. Ha elérhetjük azt, hogy a hipnotikus transzban levő beteg egy pohár vizet pezsgőnek higyjen, az is lehetséges, hogy mélységes undort sugalmazzunk neki az alkohol iránt. A HIPNÓZIS TEHÄT hasznos segítőtársa lehet az orvosnak, ha kellő körültekintéssel és céltudatossággal alkalmazza. Nem hallMűanyag — üveg helyett Két angol cég is piacra hozott különböző műanyagokból készült „üvegpótló” cikkeket: az egyik íivegtisizta poliészterből készített kirakati üvegeket. Jelentős előnyük, hogy fele akkora a hőveszteségük, mintha üvegből készülnének. A másik üveget helyettesítő műanyag akrilgyanta, amelyből egy fotóoptikai cikke két gyártó cég precíziós fényképezőgéplencséket készít. A lencsék gyújtótávolsága 100 mm. A cég azokba a fényképezőgépekbe építi be ezeket a műanyag ob- jektí veket, amelyek az expedíGordon Zsuzsa színművész előadóestje Békéscsabán Magyar művészportré címmel Gordon Zsuzsa, a nagy sikerű magyar filmekről és a televízióból ismert kiváló színművész előadói estjére kerül sor Békéscsabán, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Értelmiségi Klubjában január 30-án este 7 órai kezdettel. Műsorában a XX. századi magyar irodalom és a világirodalom nagyjai közül tolmácsolja a legjelesebbek műveit: Ady Endre és a „Nyugat” lírikusainak és a mai magyar irodalom reprezentánsainak műveiből ad elő, valamint a magyar népköltészet gyöngyszemeit mutatja be. ciő után 10 másodperc múlva már pozitív papírképet készítenek. glathatjuk él azonban azt sem, hogy a hipnotikus hatással visszaélni is lehet. Számos példát ismerünk erre a vallások történetéből; az egyének és tömegek fanatizálá- sában tagadhatatlanul szerepet játszik. Úgyszintén veszedelmes fegyver lehet a hipnózis bűnös célok érdekében is, amint erről Belphegor történetében is meggyőződhettünk. B. I. Bő áruválaszték boltjainkban a z A termelőszövetkezetek zárszámadása mindig nagy esemény, hiszen 1 év munkájának értékelése, mérlegelése történik ilyenkor. Ezt követően ki-ki érdemei szerint találja meg számítását a borítékban. Kovács Gábor levelezőnk arról értesíti a szerkesztőségünket, hogy a Kunágota és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Vegyets-Vasműszaki Boltja megfelelően készült fel a várható vásárlásokra. Eszerint mintegy 545 ezer forint értékben áll rendelkezésre tv, kerékpár, mosógép, hűtőszekrény, villanytűzhely, rádió, motorkerékpár, no meg a háziasszonyok, családok részére 70 000 forint értékben zománcedény. A ruhaüzletben pedig mintegy 300 ezer forint értékű női, férfi-, gyermekkabát, ágynemű, öltönyök, cipők várják gazdáikat. Kuliúrházavalás Ez a vasárnap nem volt olyan, mint a többi; ünnepibb volt. Azok az emberek, akik különben is úgy délfelé felsétálnak a falu közepébe, amíg elkészül a vasárnapi húsleves meg a többi fogós, most egy kis kerülőt tettek. Megálltak az új épület előtt, mustrálgatták, nézegették, bólogattak vagy a hitetlenke- dők éppen csóválták a fejüket. Pedig hát igaz. Az, hogy a kis négyezer lakosú községecske új művelődési otthont avat ezen a napon. A vékony nyakú, örökké lobogó nyakikendőjű, ideges fiatal kultúrigazgató már hetekkel előtte telefonálgatott, leveleket küldött szerteszéjjel, hiszen neki igazán ki kell rukkolnia, méltó műsort kell adni a falusiak számára, mert ha a kezdet jó, akkor a jövőben sem kerülik el a rendezvényeket, szívesen betérnek hétköznapokon is a kultúrházba az emberek. Egy kultúrigazgatónak pedig ez az elsőrendű feladata; ' akkor lehet csak a népet művelni a különböző helyiségekben, hogy ha van is nép. Tehát először azt kell elérni, hogy egyáltalán eljöjjenek... No meg is tette a maigáét, nemhiába lobogtatta nyakkendőjét. Megtudta, hogy egy neves •IIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIHI Fából faragott legenda Ötödik történelmi tárgyú domborművét készíti Kiss Ernő bogyoszlói fafaragó népművész. Közel fél évszázrda faragja fába elképzeléseit, s öt éve, f~ -■sz(™dős 1"'i'íban látott hozzá történelmi események | megmintázásához. A képünkön ! látható figura a győri vár visz- • szafoglalását ábrázoló kompozí- ! ciő része, mely a várvédő törő- . kök és az ostromló magyarok i küzdelméről szól. MTI fotó — Havas János felv. | fővárosi művész turnézik a megyében, s addig könyörgött neki, amíg az megígérte, hogy elmond néhány verset az avató ünnepségen. Meg az a híres együttes is megígérte, jaj, csak eljöjjenek, mert ilyenkor bizony az ember rosszakat álmodik, hogy defektet kapott az autóbusz vagy az a fővárosi művész is meggondolta, mit neki egy ilyen kis tökfalu, azért még nem ejti le az aranygyűrűt az ujjúról... A tanácselnök megazon morfondírozott, hogy ünnepi beszédében mit is mondjon el. Nekifogott háromszor is a beszéd megírásához, míg aztán rájött, hogy valahogy nem ott kellene kezdeni, amikor Árpád apánk átkelt á Vereckei-szoroson... Mert már a nyolcadik oldalt írta tele, de még mindig csak ott tartott, hogy a zsandárok hogyan kergették széjjel őket huszonkilencben. Szóval, nehéz dolog egy ilyen kultúrházavatás. No, de elérkezett ez a vasárnap, és abból is kitetszett, hogy ez nemcsak amolyan hétköznapi vasárnap, hogy Imre bácsi, a harangozó, akit az a fránya községi népnyelv csak úgy per „Szent Imrének” szólongat, a levesmars elkongatása után nem egyet kondított elköszönéskép- pen, hanem hármat. — Lesz itt négyszáz ember az avatáson, Marika? — tette fel a kérdést az új kul túrház'álmatlanságtól karikás szemű igazgatója, és már ebből is kitetszik, hogy jó igazgató lesz, mert ezt a kérdést rengetegszer felteszik a kultúrigazgatók nemcsak avatáson. — Hiszen már háromnegyed hét, és még csak négyen-öten álldogálnak, azok is kint az utcán és pipálnak meg mindenről beszélnek, csak arról nem, hogy itten kultúrházavatás lesz. A népi együttes sincs még itt, az egyik kályha füstöl, abban már nem is reménykedem, hogy a színész megjön. De bezzeg a megyei tanácstól már itt vannak a fejesek, láttam a kocsijukat a presszó előtt, azt hiszem, mindjárt felakasztom magamat. Marika, maga nem tud szavalni? Negyed nyolc tájban azért kezdenek szállingózni az emberek, előbb csak egy-kettő, de olyan ez, mint a hóesés, akkor szokott az is igazán esni, amikor úgy nehezen kezd szállingózni. Szóval, azért háromnegyed nyolcra tele volt a kultúrház, álltak is sokan, és a tanácselnök is megkezdte az ünnepi beszédét, de az első mondat közepén abbahagyta, és egészen különös hangon ezt mondta: Azt mondom, emberek, talán előtte énekeljük el a Himnuszt... Én ott voltam, láttam, tehát nekem el lehet hinni. Szép volt az, ahogy a mintegy ötszáz ember ált és énekelte a Himnuszt. Bámész arcú kisgyerekek, nagy ba- juszá öregemberek, kendős nénikék elnyújtva, vontatottan, mint a templomban a litániát énekelték. „Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt...” És én láttam azt az öreg bácsit is, aki nagy kucsmában belépett, lábujjhegyen tett néhány lépést a nagy csizmájával a fényes parketten, aztán szinte majdnem ijedten lekapta a kucsmáját, amely felborzolta ősz haját, és ösztönösen összekulcsolta kezét, mintha templomban lenne. Én, mondom, ott voltam, és eszembe jutott, hogy templom is ez: a kultúra temploma, ahova egy kis falu fiataljai és öregjei most rr.egilletődött áhítattal léptek be. Úgyis kell, olyan tartalmat varázsolni ennek a szép épületnek, hogy mindig ezzel az áhítattal lépjenek be a tudás, a művelődés templomába... Na de kanyarodjunk vissza a tanácselnökhöz. Ott volt a kezében a papír, de aztán valahogy elfeledkezett róla, hogy mit írt le, mert közvetlenné váltak a szavad, erre a néhány mondatára nagyon emlékszem: „Emberek, én úgy gondolom, ezt a kul- túrházat maguk és az egész falu is igényelte. Hát nem mondom, kicsit megkoplaltuk, de ugye azért hat év alatt csak sikerült összegyűjteni az árát, vigyázzunk rá, becsüljük meg.”' Aztán megérkezett az a híres népi együttes is, s olyan fergeteges friss csárdást táncoltak a színpadon, hogy a sarkan-: tyúk szinte szikráztak, a lányok szoknyája meg, igen, olyan volt, mint megannyi színes harangvirág. A kultúrház igazgatója, aki a műsorközlő szerepét is elvállalta, félrecsúszott nyakkendőjével, lobogó hajával az örömtől dadogva konferálta be: „Kedves meglepetés ért bennünket, fővárosi művész szavalatát/ fogják hallani.” Na, hogy menynyire tudta hangsúlyozni a verssorokat, milyen huncutul tudott kacsintaná ez a színész, és milyen hamis versecskéket is elmondott, bizony még Juh néni, a kerékpármegőrző is húzott egyet a kendője csücskén... Gomba módra szaporodnak az országban és főleg megyénkben az új kultúrházak. A sok közül az egyiknek az avatását ilyennek láttam. Ternyik Ferenc Országos Söripari Vállalat felvételre keres FÉRFI BETANÍTOTT és SEGÉDMUNKÁSOKAT állandó munkára. Munkásszállás van. Jelentkezés: Budapest, X., Maglódi út 17. Munkaerőgazdálkodás. 603