Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-21 / 18. szám

iM7. január 2L 5 Szombat Az idén kezdik meg a fürdő építését Mezőkovácsházán Mezőkovácsházán az idén há­rom és fél millió farinit köiitséggell megkezdik a fürdő építését. Az eüső ütemben egy 33 méter hosz- szú és 20 méter széles termálme­dence és a gyermeklübdckoió, va­lamint a szükséges vállfás Öltöző készül ©1. A második ütemlben a kádfürdő és a fedett medence épí­tése kerül sorra. Végül egy 50 mé­teres úszómedence (lelátóval) épül. A munka teljes befejezése — az anyagi fedezettől fügigően — csak több év után várható. Az összes költség előreláthatólag 11 millió forint lesz. A fürdő mintegy hét hold terü­leten kap helyet, amit már építés köziben parkosítanak, fásatanak. A kút vize, amely a fürdőt táp­lálja majd, 980 méter mélyről tör a felszínre, 65 fokos, gyógyhatású, mennyisége percenként 24 köb­méter. Hűtéséle még egy kb. 200 méter mély kutat fúrnak, amely­ből hideg vizet nyernek. JóVő VERDI: FALSTAFF (Kedd, 19.05) . A háromfelvonásos opera közvetítése a Magyar Állami Ope­raházból. Hatévi szünet után ép­pen egy éve újította fel az Opera­ház ezt a művet, amelyet a nagy olasz zeneszerző 80 évesen írt. Verdi ötven évig' (a megbukott Pünkösdi Királyság óta) nem írt vigoperát és csak fél évszázad Után egyet, az utolsót, a Falstaf- fot. A mű pazar karikatúra. A já­ték nem nélkülözi a drámai ele­meket sem. A címszere­pet Melis György énekli. Vezényel a 60. születésnapját ünneplő Fe- rencsik János. SHOW-HIVATAL... (Szerda, 19.05) . A' „Könnyű Műfaj Rival­dája”. A vidám magazin helyébe lépő új műsorszám, az előbbihez hasonlóan havonta jelentkezik majd. A januári számban minden­ki meglelheti majd a kedvére va­lót: a riporttól, a slágertől az operettig és a musicalig terjed. Ezúttal is bemutatnak néhány új a tv-ben táncdalt a rádió felvételeiből, a szerzők: Payer András, Majláth Júlia és a fiatal Mosonyi Zsuzsa. Az érdekesek: Toldi Mária, Mikes Éva és Aradszki László. Részlete­ket láthatunk az Operettszínház új bemutatójából, a Békebeli há- ború-ból, valamint a Pécsi Nem­zeti Színházból az Alexandra cí­mű operettből (utóbbi a napokban elhunyt kitűnő zeneszerző, Szir­mai Albert alkotása). Megismer­kedhetünk még a híres angol énekesnővel, Gerry Sort-tál. A Show-hivatal című adások állandó száma lesz a Mikes György által írt és előadott csevegés, „A tv előtt jutott eszembe...”. A most induló könnyűzenei rivalda Kom- lós János dialógusával kezdődik, amelynek címe: Beköszöntő ve­zércikk. AZ ÉLET KIRÁLYA (Szombat, 20.00). Tabi László kétrészes víg­játékának közvetítése a Madách Színház Kamaraszínházából. Ta­lán érdemes lenne utánaszámolni Tanulnak az asszonyok V tsz-ek gazdasági helyzetéről, a zárszámadásokról tart tájé­koztatót Tóth János, a gyulai járási tanács mezőgazdasági osz­tályának terv- és pénzügyi csoportvezetője. Az eddigi gyakorlattól eltérően nem Békéscsabára hívta össze a megyei nőtamács az asszonyokat, hogy háromnapos tanfolyamom ismertesse a községi nőtanácsok és a tsz-nőbizottságok további fel­adatait, hanem járásonként. Egy ilyen tanfolyamra látogattunk el, hogy néhány pillanatfelvételben megörökítsük az asszonyok tanu­lását. A gyulaiak nemcsak a já­rás és a város tsz-nőbizottságai- nak vezetőit látták vendégül ez alkalommal, hanem a békéscsa­baiakat is. Nem könnyű ugyan naponta ki utazgatni és késő este hazatérni, de a csabai tsz-asszo- nyok vállalták ezt, hiszen ők sem akarnak lemaradni a többiektől. Az előadások pedig érdekesek. A nőtanács munkájáról, a választá­sok előkészületeiről, a termelőszö­vetkezetek gazdálkodáséról és a gazdasági irányítás új mechaniz­musának egyes kérdéseiről halla­nak tájékoztatókat. Mindez elen­gedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megfelelően irányítsák nőbí- aottságaink az asszonyok és lá­nyok munkáját K. J- Ger a Henrikné újkígyósi nőtitkár Fotó: Demény hozzászól. A békéscsabai asszonyok egy csoportja. annak, hogy ki vezet a mai szín­padi „házi szerzők” közül: Tabi László vagy Kállai István? Utóbbi eddigi összes darabját a József Attila Színház mutatta be, Tabi j Lászlóét — miként az Élet ki- rályá-t is — a Madách Színház. A vígjátékról a kritika egyönte­tűen állapította meg, hogy túl könnyű alapötlete ellenére is az író utóbbi években bemutatott darabjai közül a legjobban sike­rült. TEABABA (Vasárnap, 20.30). Magyarul beszélő nyugatnémet film. Az Angliában játszódó ked­vesen humoros történet voltakép­pen krimi, bár a film címe, a Teababa megtévesztő, hiszen a két főszereplő olyan korban van, amikor már a nőket ezzel a kife­jezéssel nem illetik a férfiak. A Toabaita a két néni tulajdonában levő teafőzőjének fémdísz figu­rája. A két anyóka fantáziája élénk, mindent bűncselekmény­nek vé'nek. ami a környezetükben történik. J. Gy. Portré az abroszon Az elmúlt évszázadok és évezre­dek óta nagyon sokan megfestet­ték már szívük választottjának arcmását. Ki olaj-, ki tus estékkel vagy grafittal, s leginkább vászon­ra, kartonra, vagy éppen a keze ügyébe akadó papírlapra. Endrő- j dön akadt egy „művész”, aki szíve hö:gyének (ámbár lehet, hogy csak futó ismerősének) portréját a kis­vendéglő abroszára ping álta le go- lyóstolial egy asztal, egy italos­üveg és két pohár társaságában. A rajz értékét mi magunk nem tudtuk felbecsülni, s nem is na­gyon törtük magáinkat. Sőt, még a Képzőművészek Országos Szövet­ségéhez sem továbbítottuk elbírá­lás végett. Ügy gondoltuk, hogy nem éri meg a postai költséget. A rajz így csupán az Endrődi Földművesszövetkezetnek került költségébe. Ugyanis azt az ab*» roszt, amelyre egy kissé bandzsalító női arc, egy rövid lábú kis asztal­ka, egy üveg és két pohár van go- lyőstollal rajzolva, már nem tud­ják használni. Nem is akarják, ne­hogy mások is ihletet, illetve bá­torítást kapjanak az Tyen badar­sághoz. Egyszóval, a 120 forint érté­kű abroszt nem terítik fel többé. A rajzot észrevevő pincérek méltat­lankodtak, hogy a szerelmes ifjú miért nem kért papírt, s miért az abroszt mázolta Össze. Azért gyanítjuk, hogy futó ismeretsé­ge lehetett a hölggyé*, mert kü­lönben az alkalmi „rajzlapot”, vagyis az abrosz*, magával vitte volna a 120 forint lefizetésé után. Lehet, hogy nem akarta emlékbe eltenni. Ámbár így is megfizet­tethetik vele az abrosz árát. (ki) Hozzájuk mikor jut el a kultúra? A cím olvastán meghökken- het bárki és kérdezheti: hogyan, hát nálunk, Magyaror­szágon vannak olyand>k, akikhez nem jutott még el a kultúra, hogy fel kell tennünk a kérdést, „mikor”? Igen. Az a kultúrfor- radalom, amely nálunk a fel- szabadulás óta egyre jobban ki­teljesedik, még az a legvadabb imperialista politikus is, áld lombikban gyártott elméleteivel próbálja vitatni a szocialista társadalom felsőbbrendűségét, még ez a politikus is (bár fog­csikorgatva) elismeri, hogy ná­lunk és a szocializmust építő országokban kultúrforradalom volt, van és lesz is. Mégsem lehe­tünk elégedettek azoknak az embereknek a számával, akik­hez eljut a kultúra. Arról van szó konkrétan, hogy bár beszé­lünk tömegkultúráról, mégsem mondhatjuk tiszta szívvel: ná­lunk mindenki következetesen, rendszeresen művelődik; szak­mailag továbbképezi magát, íz­lését állandóan formálja. Nem akarok pesszimista képet feste­ni, főleg szubjektív képet nem, éppen ezért a statisztikát hívom segítségük V együnk alapul megyénkben egy hétezer lakosú közsé­gei Vizsgáljuk meg, a község lakói közül hányán művelődnek rendszeresen (most kapcsoljuk ki az iskolaköteles gyermeke­ket, akik valamilyen oktatási intézményben tanulnak) a fel­nőtt dolgozók közül. Ennél a vizsgálódásnál azt is megemlít­jük pár szóval, hogy a szórakoz­tató jellegű rendezvényekre, szakkörökle, tanfolyamokra, ön­tevékeny művészeti csoportok­ba hányán járnak a dolgozó emberek közül. T apasztalatunk azt bizo­nyítja, hogy általában a kimondottan szórakoztató ren­dezvényekre átlagban 300-an kíváncsiak. Főleg a fizikai dol­gozók, ezen belül is inkább az asszonyok. A tudományos isme­retterjesztő előadások hallgatói­nak száma (hangsúlyozzuk a hétezer lakost) elenyészően ke­vés. Jó, hogy ha átlagban a 35— 40 hallgató megvan. Maradnak ezeken kívül a szakkörök, szak- tanfolyamok. Vannak örvende­tes kivételek megyénkben, ahol egy-egy szaktanfolyamnak száz­nál több a hallgatója, a közép- arányos azonban itt sem több az ötvennél. Egy-egy szakkörnek legfeljebb 20—25 tagja van, az öntevékeny művészeti csopor­toknak hasonlóan ennyi a láto­gatója. Summa surmmárum, ha elvégeznénk az összeadás műve­letét, kijönne egy szám, de mö­götte ott „kiabálna” a hétezer. Hogyan művelődik a község többi felnőtt dolgozó asszonya, férfija? Elégedett lehet-e az is­kolán kívüli népművelés azzal, hogy egy ilyen lélekszámú köz­ségben csak ennyien művelőd­nék. Szerintünk nem. Az is ter­mészetes, hogy a művelődési intézmények függetlenített és társadalmi munkás vezetői sen­kit sem kényszeríthetnek arra, hogy intézményüket felkeressék az emberek. De... A ggódásunknak adunk ki­fejezést, amikor a száma­datokon gondolkodunk. Mint­hogyha egy ilyen lélekszámú községben egy bizonyos réteg „krém” kezdene kialakulóban lenni. A kultúrház igazgatója, s a társadalmi munkás népműve­lők is ezekre építenek és ezeket művelik. E viszonylagos kis létszám tudásban, műveltségben lassanként elszakad a község tü megének nagyobbik részétől. Nem érvényesül a kultúra de­mokráciája ilyen esetekben. „No jó — mondhatná valaki —. mindenkinek meg van engedve, hogy művelődjék, kulturálódjék. Ez igaz. De hol marad a felvilá­gosító munka, hol marad a meg­győzés, az értelemre, és az ér­zelemre hatás azoknál az embe­reiméi, akik csak elvégzik hét­köznapi munkájukat, de vala­milyen oknál fogva, sokszor ta­lán még félszegségből, szemér­mességből is, távol maradnak a kultúrintézményektől. Az előbbi számadatok össze­adása eközben megtörténhetett már, s meg kell állapítanunk, hogy egy fent említett lélekszá­mú községben a hétezer lakos közül legfeljebb, ha ezer embert érint, vagy még annyit sem, összesen az iskolán kívüli, hang­súlyozzuk a faluban szervezeti népművelés. Hatalmas munká­ra van szükség ahhoz, hogy az eddig a kulturális forradalom hullámait nem észlelt embere­ket megmozgassuk, s meggyőz­zük arról, hogy nemzeti jövedel­münk s egyéni jövedelmünk gyarapodása elválaszthatatlan a mindennapi művelődés nélkül. A kulturális vezetők s a fa­lu párt-, s állami vezetői térképezzék fel községüket ilyen vonatkozásban, mert tudjuk: nagyon sok „műveletlen” talaj­ra bukkannak, amelyek munká­juk nyomán a kultúra hasznos termőtalajává válhatnak. Temyák Ferenc Felhívás a gépjárműluSajdonosokltoz! Felhívja a városi tanács vb pénzügyi osztálya a gépjármű- tulajdonosok figyelmét, hogy a gépjárműadót az köteles meg­fizetni, akinek a nevére a forgalmi engedély január hó 1. nap­ján szól. A gépjárműről újabb bevallást csak akkor kell adni: a) ha az adóalany személyében vagy állandó lakóhelyében változás áll be, b) ha a gépjárművet átminősítik (pl. rendszáma megválto­zik). Az új bevallást az adóalany személyében beálló változás esetében az új tulajdonos, az ál’andó lakóhely megváltozásáról, valamint a gépjármű átminősítéséről a már nyilvántariott adó­alany az új adatoknak a forgási engedélybe történő bejegy­zésétől számitott 30 nap alatt köteles megtenni. Ugyancsak 30 nap a’att köteles a korábbi tulajdonos is a gépjármű tulajdo­nában beálló változást az adócsoportnál a saját, valamint a ve­vő nevének és állandó lakhelyének köz’é^e mellett bejelenteni. Késedelmes bcje’entések fe’-emelt adó kivetését, míg a be­jelen léseknél történő egyéb mnlasz+ások Pénzügyi ’szabálysér­tési bírság kiszabását vonják ma^ik után. A gépjármű-adótételek váltazaf^nok és oótlévm^^oen két részletben március és szeptember hó l.ö-éig fizethetők. MEGVET TAV‘es VB 21 PÉNZÜGYI OSZTÁLYA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents