Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-21 / 18. szám

6 Szombat 19*7. Jairaär ZL Megjeleni a Bűvár janiiíri száma Az új, feltűnően érdekes kiállí­tású lap gazdag tartalmából különö sen széles érdeklődésre tarthatnak számot a víruskutatás legújabb eredményeiről, a víz és az evolú­ció kérdéséről, a „lombik-bébik­kel” folytatott kísérletekről, a második vértesszöllősi előember felfedezéséről, a címlapon is fel­tűnő nagy pandáról és a hegyi patakok élővilágáról szóló cikkek. A különféle rovatok színes köz­leményein kívül a szobanövény- kedvelők, akvaristák, madárte­nyésztők és más természetkedve­lők ezúttal is több őket érdeklő ismertetést találhatnak a Búvár folyóirat e szépen illusztrált szá­mában. CSALÁD-OTTHON ‘.'WWWVWWWWOAÍWWWVWWtf* Reuma? — Reumás láz? — ízületi gyulladás? Talán nincs még egy annyira zavaros fogalom a közludatban, mint a reuma; oka nyilván az, hogy az orvostudomány fejlődésé­ben is annyiszor változott e szó jelentése. Maga a szó mintegy két és fél ezer éves, a görög folyni, mozogni igéből ered. Először Em­A vendéglátás ABC-je BRILLAT SAVARIN, a XIX. szá­zadi jó tollú Ínyenc, aki — szó sze­rint — „beette” magát a halhatat­lanságba, összeállította a vendéglátás szabályait. Ezeket kissé korszerűsítve a magunk körülményeire alkalmazva, hézagaikat pótolva „feltálaljuk” most az ünnepek, a farsangi vendéglátás évadja előtt. — Az összejöveteleknek nem a lé­nyegük, csak velejárójuk a megven- dégelés; a nem éhezőket kell tápiál- nunkl — A gyermekzsúrok következménye nem lehet gycmorrontás. Az otthon étvágytalan gyermek gyakran válik Elektromos bundacipő A Kőrösvidéki Egyesült Ci­pész Ktsz ismét újabb termék­kel jelentkezett a piacon. Az elektromos bundacipő ke­zelése igen egyszerű, 220 V fe­szültséggel működik, s három "Okozatra állítható be a fűtése. Balesetmentes és kezelése egy­szerű. Az elektromos bundacipő nergiafogyasztása a legdrá­gább áramtarifa szerint is 33 ara alatt 1,— forint A BeTkereskedelmii Miniszté- ium szívesen fogadta a cikket ás igényt tart rá. A bundacipő ranyára 200 —220 forint lesz. \z OKISZ új termékpályázatán óbb mint 600 cikk közül szín­én díjat nyert. A Körösvidéki Egyesült Ci­pész Ktsz figyelemmel kíséri a lakosság igényeit. Piackutatásai során azon van, hogy a lakosság gényeinek megfelelő árukat ermeljen, s így született meg az a gondolat — orvosi véle­ményre —, hogy elektromos de- Békmedegítőt is készítsem falánkká a vendégségben, ezért mód­jával kínáljuk! — Csak olyan felnőtteket hívjunk egy társaságba, akikről tudjuk, hogy szokásaik, tulajdonságaik nem ellen­tétesek. — Felnőtt vendégeink előtt ne pro- dukáltassuk gyermekeinket, ne di­csérjük, ne szidjuk, mert ez a ven­dég számára épp oly kínos, mint a gyermeknek. — A kínálnivalókat készítsük a kezünk ügyébe. Ne sürögjünk-forog- junk. A vendég számára sem kelle­mes, ha érzi, hogy vesződséget okoz. — NE kínáljunk szüntelen. Ki-ki annyit egyen-igyon, amennyit kíván. — A vendégeinket ne zaklassuk ügyes-bajos dolgainkkal. Sértés, ha azt kell hinnie, hogy azért hívták meg, mert számítanak rá! — Ha azt akarjuk, hogy vendége­lik otthon érezzék magukat, ne szó­rakoztassuk őket mindenáron, ösz- szeillő emberekre nem kell rákény­szeríteni a közös időtöltést (kártyát, táncot, zenehallgatást stb.). — HA FŐÉTKEZÉSRE — ebédre, vacsorára — hívunk össze vendégse­reget, ügyeljünk, hogy az étkezőhe­lyiségben ne legyen túl meleg: sen­kiről se kívánkozzanak le a ruhada­rabok! — Vendégeket ne várjunk köntös­ben, pongyolában. A „kiöltözéstől” is tartózkodjunk. Ügy öltözködjünk, mintha mi mennénk látogatóba. — Az erőszakos marasztalásnál is súlyosabb vétek, ha „kiásítjuk” a vendéget, ha megkérdezzük, hogy másnap hánykor kell felkelnie? —A rokonok látogatását ne tekint­sük személyes sértésnek! Igaz, a ro­konság önmagában még nem ok a vonzalomra, de annyi udvariasságot a rokon is megérdemel, mint az ide­gen. — CSAK AKKOR RENDEZZÜNK vendégséget, ha azt nem kell utólag megkoplalnunk! A gondokkal terhes vendégeskedés hangulatunkra sem marad hatástalan, következésképp: a vendégek is megérzik, hogy „valami zavaró van a levegőben”. Nyerges Ágnes Gyuri reggel nagyon sietett az iskolába: ko­rán akart odaérni, hogy még számtanára előtt legyen ideje megírni a házi feladatot, mert es­te sokáig nézte a tele­víziót és elfeledkezett a leckéről. Még senki sem volt az osztályban, így hát nyugodtan leülhetett a helyére. Kirámolta a táskáját és maga elé tette a számtanfüzetet, majd elővette az új ce­ruzáját, amit este ka­pott. Szép zöld ceruza volt, azt mondták róla szülei, hogy szépen kell írni vele és csak az iga­zat. — Hát jó — gondolta Gyuri —, most majd meglátjuk! Számolni kezdett: 6 -j-19 — az mennyi? Gyorsan odaírta, hogy 24! Ám csak írta vol­pedoklesz használta műveiben; szerinte a betegségek egyik cso­portját a testben áramló kóros folyadék, a reuma okozza. Sokat változott azóta a világ, vele vál­tozott a szó jelentése is. A nagy római orvos, Galenus alkalmazta először a mozgásszervek bántal- maira, hiszen ezeket is a rossz testnedvek (reuma-nedvek) okoz­zák. Azóta lett olyan gyűjtőfoga­lommá, amelybe beleillik az inak, az izmok, a csontok, de még az idegek fájdalommal járó megbe­tegedése is. Olyasmi is él a köz­tudatban, hogy a reuma csak az idősebb korosztályokban dívik, és szinte minden idősebb ember kisebb vagy nagyobb mértékben „reumás”. Mi az igazság ezen a téren? Fiatalok reumája A tulajdonképpeni reuma, a reumás láz, helyesebben sokk, ízületi gyulladás, éppenhogy a gyermek- és fiatalkor betegsége. Huszonöt éves vkor felett ritka, alatta elég gyakori. ízületről ízü­letre terjedő vándorló fájdalom, piros, meleg duzzanat, magas láz jellemzi. A köztudat „reumájá­nak” ez a legsúlyosabb esete be­jelentési kötelezettség alá esik, gyógyítására legmegfelelőbb kör­nyezet a kórház. Oka még ma sem e©’értelmű: egyeseknél öröklött hajlam tételezhető fel, és bizonyos garatűri fertőzésre jön létre. A gyulladás nemcsak az ízületekre, hanem a szívizomra is kiterjed. Gyógyításának a lényege, hogy baktériumellenes szerekkel igye­keznek kivédeni a szívizom, vagy a szívbillentyű károsodását A hatékony gyógyszereknek hála, ma már szép, eredményeket érnek el e téren, de a betegségen át­esetteknek ajánlatos időnként az orvosi ellenőrzés, sőt még a pá­lyaválasztás problémájának az orvossal való megtárgyalása is. Reumás felnőttek Szintén „reuma”, de semmiben sem kapcsolódik a sokk ízületi gyulladáshoz a fiatal felnőttkor, a 20—40 évesek betegsége. A kéz ujjainak az utolsó perecein kez­dődik duzzanattal, fájdalommal, merevséggel. A kínzó fájdalom miatti kímélés következtében az ízületek megmerevednek, a ráta­padó izmok elsorvadnak. Előfor­dul, hogy az ízületek elgörbülnek, az ujjak kihegyeződnek, jellegze­tes kéztartás alakul ki. Néha a fo­A ceruza lyamat megáll, máskor sajnos, a nagy ízületekre is átterjed. Ezt a betegséget nevezzük reumatoid vagy reumaszerű ízületi gyulla­dásnak. Oka még ma sem ismere­tes, kezelése terén azonban szép sikerek érhetők el, részben gyógy­szeres, részben fürdő- és tomake- zeléssel. Sajnos, sokszor évtize­dekig tart a gondozás, de csakis ez vezethet végül eredményre: nemcsak a mozgásképesség és a fájdalommentes állapot áll helyre hanem megfelelő munkakör betol tésére is lehetőség nyílik. Öregkori reuma na... mert a négyest se­hogyan sem tudta a ket­tes mögé rajzolni. Nem fogott a ceruza. Gondol­kodott egy kicsit, s még örült is, hogy ilyen makrancos az az új ce­ruza, mert hamar rá­jött, hogy 6 -f- 19 az nem 24, hanem 25. Megpró­bálta a kettes mögé ír­ni az ötöst. És lám, si­került! — Hiszen akkor csak próbálgatni kell, ha ez a ceruza ilyen okos — örvendezett Gyuri és le­írta a következő felada­tot. Az így szólt: Mennyi 6X9? — 51. Ezt akarta írni, de az egyest nem írta le a ce­ruza. Megpróbálta azt írni, hogy 52, de ez sem volt jó, nem látszott a papíron a kettes. Sokáig próbálgatta, végül ez állt- a papíron: — 6 X 9 =54. Ez már jó eredmény volt.-s- Hű, de nehéz dolog ezzel a ceruzával szá­molni — törülgette Gyuri a homlokát. Ám legalább valamennyi fel­adata jól sikerült és a tanító bácsi megdicsér­te. Beírt egy ötöst az el­lenőrzőjébe és mikor Gyuri hazament, elha­tározta, hogy ma to­vább marad a réten, hi­szen az okos ceruzával hamar elvégzi a lecké­jét: Így is volt. Estele­dett már, mikor haza­ment. Gyorsan megmo­sakodott, majd vacsora Az előző két betegségtői teljeser különbözik a végtagok és a ge­rincízületek elfajulásos, úgyneve­zett artrózisos elváltozása. A reu­más láz gyulladása az ízületeket bélelő ízfelszíneken, a reumatoid gyulladás az ízületi tokokban, az öregkori artrózis pedig az ízű'etek porcállományában zajlik le. Idő' sebb korban a porcok fokozatosan megvékonyodnak és csökken ru­galmasságuk is. Ha túlterhelés, elhízás, foglalkozási ártalom vagy egyéb ok miatt elfajul az idős korban már egyébként is gyengébb porc, gyulladás, fájda­lom, ropogás, kisebb-nagyobb mozgásképtelenség léphet fel. A vele járó fájdalommal együtt sok idős ember életét megkeserítette már. Hathatós védekezés ellene az elhízás megakadályozása és az időskori ellustulási hajlam meg­nyirbálása. Ezek ugyanis az ízüle­tek fő ellenségei. Különösen az egyoldalú munkát végzőknek (gépírónő, gépkocsivezető) ajánla­tos, hogy az egész testet megmoz­gató tornát végezzenek. A gyógyí­tás részben gyógyszeres, részben fürdő- és fizikoterápiás eljárásból áll, (rövidhullám, hisztamin). A meleg fürdő azonban idős korban többet árthat, mint használ, tehát csak orvosi javallatra szabad élni vele. Ugyanígy a fogyókúrával is vigyázni kell. Mennyire különbözik tehát egy­mástól e három betegség. Sajnos, azonban ez sokszor veszélyes" fél­reértésekre adhat alkalmat. A könnyű beteg a „reuma” szó hal­latára esetleg indokolatlan ijede lembe esik, a súlyos beteg pedig veszélyes könnyelműségnek teszi ki magát, ha a „reuma” szó általa enyhének ismert jelentése miatt elhanyagolja baját. . /wwwww után leült számolni. Ne­hezek voltak a felada­tok. Próbálgatta így is, úgy is. Bizony, eltelt egy óra is, mire ott állt a papíron az eredmény. — Ez így nem lesz jó — gondolta Gyuri és a következő példánál már inkább számolni kéz dett és bizony sokkal hamarabb meglett vele. — Nem kell nekem e: a ceruza — mondta szü­leinek —s, jobb, ha ma gam tanulok meg szá­molni. Mert igy sose lesz kész a leckém! — Írjál csak vele, de mindig azt, amit előbb kiszámítottál. Így nem lesz baj a ceruzával, s legalább meglátod, mi­kor hibáztál. Így is történt, és Gyű ri ettől kezdve mindig jól számolt, jó barátok lettek a cei~"zt'»al. Szántó Gábor ŐSZINTE INTERJÚ Az elmúlt év novemberében több hónapos látogatásra hazánkba érke~ zett Franciaországból „Tarzan, az őserdő embereA napokban Oros­házával, Gyulával és Békéscsabával ismerkedett, majd Békésre utazott tovább kis csinos, rácsos ketrecé­ben. Megtudtuk, hogy orángután, családja az emberszabású majmoké, s társai Borneo es Szumátra sűrű, mocsaras erdeiben élnek. Békéscsa­bai tartózkodásakor felkerestük, s nyilatkozatot kértünk tőle. — Mi a véleménye nézőiről? — Kikről? ja> a majomszabású emberekről? Alapjában véve jó, bár egy kicsit illetlenek. Állandóan ujjal mutogatnak rám és kacarásznak. Eléggé mulatságosak. — Szépérzéke? —* Szerény vagyok, nem mondok semmit, de úgyis árulkodik róla a frizurám... —■ Mivel foglalkozik most? — Kapaszkodom fölfelé. Elvégre ehhez nekem is értenem kell... Fotó: Demény Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents