Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-21 / 18. szám
£9Sfl, Január 2L 3 Szombat Elkészült az A békési gépgyárban gondoskodnak a szakmunkások utánpótlásáról is. Jelenleg 52 ipari tanuló ismerkedik a forgácsolás és egyéb szakmák fortélyaival. Az új létesítmények közé tartozik a szépen berendezett tanműhely, ahol a fiatalok képzett oktatók irányításával jó körülmények között sajátíthatják el jövendő szakmájukat. Fotó: Demény Szabályozták a cukorba} elleni gyógyszerek rendeléséi Az egészségügyi miniszter sza- lehet állítani a napi gyógyszeradagot. WWMWWWWWWWWmMWMWHMWtWMMWlW M inden embert érdekelnek a l vagy haza, sokszor még morog is. világ dolgai, különösen, hogy hát itt megint feldúrták a Oályózta az inzulin és a szájon át szedhető cukocrbaj elleni készítmények, az úgynevezett orális amtidiabetikumak rendelését és kiszolgálását. Ezeket a gyógyszereket kizárólag cukorbetegeknek szabad rendelni, mégpedig egyszerre legfeljebb egy hónapra elegendő mennyiségben. A cukorbetegséget fekvőbetegintézetben, kórházban, klinikán állapítják meg és ugyanott állítják be a gyógyításhoz szükséges készítmények napi adagját. Kivételesen járó beteg számára is be Olajkályhák és infravörös lámpák melegítenek a seríésfíazfatókban Megyénkben napok óta tart a zord hideg tél. Emberek és állatok egyaránt sokat szenvednek a hidegtől. A legjobban gazdálkodó termelőszövetkezeteik messzemenően gondoskodnak arról, hogy a sertéstelepeken, a juhászaitokban megfelelő hőmérsékletet biztosítsanak az „újszülötteknek”. Különösen igénylik a jó meleget a fehér hússertés anyakocáktól származó malacok. Legalább 18 Celsius fok hőmérséklet kell ahhoz, hogy az érzékeny kismalacok jól érezzék magukat s megfelelően fejlődjenek. A megyében nem ritka az olyan termélőszö- vetkezeta mint a tótkomlósi Viharsarok és az újkígyósa Aranykalász Tsz, ahol olajkályhákkal, illetve infravörös lámpákkal melegítenek a sertésfiaztatókban. A kellemes hőmérsékleten az újdonsült kismalacok igen jól érzik magukat s szépen fejlődnek. A cukorbetegség diagnózisát és a rendelt inzulin-, illetve gyógyszeradagot a kórházi zárójelentésre is rá kell vezetni. Ezenkívül a betegeket a lakásuk szerint illetékes rendelőintézet is nyilvántartásba veszi. A továbbiakban a gyógyszereket a cukorbeteget gondozó orvos (körzeti, üzemi orvos stib.) írja fel. (MTI) A Gyulai Erdőgazdaság területén évek óta különös gonddal ügyelnek arra, hogy minél több és minőségileg kifogástalan nemes vad álljon a vadászok rendelkezésére. Hazad és külföldi vadászok szívesen töltenek heteket ezen a tájon. A tervszerű vadvédelem és élővadfejlesztés eredménye, hogy egyre több élő vadat kémek Békésből hazai és külföldi erdészetek vadállományának vérfrissítésére. 1067-ben például először fordul elő, hogy élő dámvadat kémek megyénkből. A nemes vadakból tízet fognak élve a Gyulai Erdőgazdaság területén. Özíből legalább hetven darabot kért a MAVAD erről a tájról. A Gyulai Erdőgazdaság területén 150 méteres perion hálóval fogják s bélelt ládákban szállítják tovább az élő vadaikat. A vadvédelemre gondosan felkészültek s a zord hideg téli napokban etetésükről, az etetőkhöz vezető utak előkészítéséről gondoskodnak. A nemes vadak védelmét szolgál ja az hogy mi van hazájában és nagyon figyeli szűkebb pátriáját Persze minden „van ”-nak forrása a munka, abból van a kenyér, a téli meleg otthon, a kultúra kincsei. S amikor az ember arra kíváncsi, mondjuk, mennyivel több az ivóvíz, mint négy-öt évvel ezelőtt, vagy a köz- világítás hálózata, mennyivel több az áruház, a bolt, a járda, a park, akkor is azt méri: hogyan dolgoztunk. Igaz, ilyenkor nem foglalja ezt szavakba, „csupán” azt számolja, miből mi van. Ami örök emberi dolog Mindenki mindig többre és jobbra vágyik, ez az emberek kisebb-nagyobb közösségének, az egész társadalom fejlődésének a „rugója”. Én most azokról nem szólok, akik szintén mindig többet akarnak, de adni nemigen szeretnek. Mert ilyenek is vannak, de ezek olyanok a társadalomban, mint az apró karcolások, horzsolások az ember testén, kicsit fájnak, bosszantók is, elcsúfíthatják rövidebb időre az ember arcát is, de egészségét nem tudják megrontani. Vigyázunk azért mindig hogy minél kevesebb horzsolás érjen bennünket. A hogy elnézegetem szűkebb pátriánknak, Békés megyének a 60-as évek eleji és a 64—65 évi ivóvíz-, közvilágítás-, bolt-, járda-, park-állapotát, büszkeség tölt el: mi minden épült, csak vegye jobban szemügyre az ember. Mert napközben, amikor munkába siet irtóhadjárat a dúvadak ellen. A szokatlanul hideg téli napokban ugyanis elszaporodtak a rókák, vaddisznók, kóbor kutyák és egyéb ragadozók. járdát, az utat és kerülni kell. Azután meg csövek között bukdácsolhatsz, betonoszlopokat kerülgethetsz. Amott meg már valamiféle árkot ásnak, s a kidobált földdel behordják az egész környéket és ha eső van, sárba, pocsolyába taposhatsz, örülsz, amikor új boltot nyitnak, egy-két év múlva pedig esz a méreg miatta, kicsinek bizonyul, mert többen járnak már oda, fölépült közben egy-két bérház a közelben. Ki-ki a maga környezetében egyszer örül, egyszer bosszankodik. Már hogyne bosszankodtam volna én is, amikor azon a környéken, ahol lakom, szép parkot csináltak, nyáron haragoszöld volt a füve, díszlettek virágai, és egyszer csak teherautók jöttek és néhány nap alatt letapostak mindent, kavics-, homokcsomók bástyázták félkörbe. Most meg már örülök, mert „kinőif’ mellettünk egy új épület, és a nyáron bizonyára újra díszük a park is. H át ilyenek vagyunk. És ez így jó. Ez az a bizonyos „rugó”, amely állandóan előrelöki a társadalom szekerét. Mert az örömök arra serkentik az embert, hogy ismét tegyen valamit, hogy újabb öröm érje. És ki ne örülne annak most, amikor visszagondol, hogy 1962-ben befejezték megyénkben a falvak villamosítását, s hogy a 60-as évek eleji 1634 kilométer közvilágítási hálózat 1965 végére 1900 kilométerre „nőtt”. Aligha szükséges a villamos energiának a kulturálódásban is betöltött szerepét ecsetelni. Ha csupán azt említem meg, hogy az emberek anyagi helyzetének javulásával párhuzamosan ez tette lehetővé, hogy amíg 1960-ban 2 ezer televí- zióelöfizető volt a megyében, 1965 végén már 27 ezer. Vagy: világszerte nagy anyagi eszközöket fordítanak arra, hogy a növekvő ivó- és ipari víz igényeket kielégíthessék. Ez is a mai társadalmi lét követelménye, a kulturált életmód feltétele. Igen jelentős volt a vízszegény megyeszékhely, Békéscsaba vízellátását javító napi 3 ezer köbméter kapacitású vízmű építése. Gyulán 1963-ban kezdtek építeni vízmüvet, amely már a város központjában szolgáltatja a vizet, de tovább építik a hálózatot. Orosházán vízkutatásra 1 millió forintot fordítottak. A vízigények kielégítésére való törekvést mutatja az is, hogy a községfejlesztési alapból több községben törpe- vízmüvet építettek; 1965 végén a települések 40 százalékában volt már torpevízmű, 1961-ben pedig még csak 32 százalékában. Különben ugyancsak a községfejlesztésí alapból a települések együttesen i0 ezer 323 méter vízvezetékhálózatot építettek a második 5 éves tervben. Egyébként a megye vízvezetékhálózata ebben az időszakban 199 kilométerről 334 kilométerre növekedett, szaporodtak az utcasarki kifolyók, közelebb került a víz a lakosokhoz és természetesen nőtt a lakásokba bekötött vezetékek száma is. T engernyi kilométer, négyzetméter, sok-sok millió forint jelzi, hogy amíg az esztergapadoknál, a szövőgépeknél, az égetőkemencéknél, a vetésnél, a betakarításnál becsülettel dolgoztak az emberek, hogy legyen gép, ruha, tégla, kenyér, cukor, zsír, addig épült, szépült szűkebb pátriánk. A községfejlesztésből parkosítottak 138 ezer 532 négyzet- métert, építettek többek között 30 ezer 215 méter utat, járdát 236 ezer 936 métert Kilenc orvosi rendelőt, 20 orvosi, 19 pedagóguslakást, 14 művelődési otthont, & sportpályát. Amit külön említeni kell, hogy a lakosok 52 millió forint értékű társadalmi munkát (3 millió 637 ezer munkaórát) adtak községeik, városaik építésére, szépítésére. A lakosság jobb ellátását szolgálja az a 132 millió forint, melyből a kiskereskedelmi boltokat bővítették, korszerűsítették. Ebből létesült többek közt a békéscsabai ABC-áruház, a gyulai lakberendezési bolt, más helyeken négy gyógyszertár, négy üzemi konyha. És amit feltétlen ide kell még jegyezni: állami és szövetkezeti erőből felépült 2144 lakás, magánerőből pedig 6339. E röviden taglalt tényekből is “ kiviláglik: a helyi államba- talmi szervek, a tanácsok jól sáfárkodtak a rájuk bízott eszközökkel, hozzájárultak, hogy a lakosság évről évre kulturáltabb körülmények között éljen. Mert erről van szó, amikor szőkébb pátriánk, Békés megye településeinek építéséről, szépítéséről adunk számot. Cserei Pál A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vailalat (Műszaki Bizományi) (január 24-én, kedden) Békéscsabán a MÉH Vállalat Sallai u. 6. szám alatt gépek, motorok, műszerek mű hely berendezések stb. BECSLÉSÉT, illetve LEBONYOLÍT Asät ' VÉGZI 98539 A GYULA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET több éves gyakorlattal rendelkező, hűtőgép, presszógép és eleVtromos gépek JAVÍTÁSÁBAN jártas, SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ szerelőt vesz fel. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Gyula, Megyeház u. 2 sz. FMSZ központi irbda. ________________________________135852 | —A— A vonat ablakából Utazó ember még akkor is talál valami természeti szépséget, megkapót, ha éppen mindennap ugyanazon az útvonalon utazik. így vagyunk mi is, akik Orosháza —Békéscsaba és Békéscsaba—Orosháza között közlekedünk nap mint nap. Különösen a délutáni órákban Felsőnyomás —Csorvásalsó között elterülő erdősávra mered tökintetünk. Itt a fák között történik az arra tévedő apróvadak etetése. Kíváncsian tekintünk ki a vonat párás ablakán. A fák gallyai roskadoznak a súlyos téli teher alatt. A jéggé fagyott ágak összekoccannak, de nem riasztóan... A fiatal őz bambán, értetlenül bámulja a fehér világot, mintha csodálkozna, hogy nem örökös nyárból áll a világ. Megindul a fák között, lassan, óvatosan lépked, kecses lábai mélyen süppednek a hóba. Átugrik a széttört gallyon, beleszagol a levegőbe és csak aztán folytatja útját a védett sáv felé. Itt már tűrhetőbb az idő, nem éri úgy a szél sem, de az éhség szinte marja, égeti belül. Megáll, hallgatózik és lábaival kaparni kezdi a havat. Fagyos, megsárgult fűszálakat lel csak a hó alatt. Mohón kap utána, de a néhány szál fű csak felcsigázza étvágyát. Tovább kapar — nem talál semmit. — Kis tisztás széléhez ér. Felkapja fejét, figyel, körülnéz; megszokott zaj a vonatrobogás. Fából összetákolt ácsolmányt pillant meg, tele finom illatú szénával. A szénát ismeri, a tanya mellett már megkóstolta. Nézi egy ideig a szénát, majd mohón enni kezd. Érzi, hogy telik a gyomor, eszik és eszik csak tovább, mellette nyulak, fácánok keresnek eledelt az alacsony etetők alatt. A vonat közeleg, máris ugrani készül, nem ugrik, megszokta. És mi számoljuk; tavaly még csak öt őrike volt, most már tizenegyen lakmároz- nak nap mint nap, és mikor jóllaknak, csendben, észrevétlenül, ahogyan jöttek, el is tűnnek. Az utasok elmosolyodnak, a vonatablak mint „vadles”, elsuhan és ami marad bennünk, a jó érzés: vadászaink nemcsak kilőni szeretik a vadakat, de etetni is... Először értékesít élő dámvadat a Gyulai Erdőgazdaság — Eredményes hálós élővadfogás megyénk vadreze; v jhimában —
