Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-20 / 17. szám
19SÍ. január 29, 3 réaXHk AIII. ötéves terv végére 4 és fél mllliárdra nő Békéscsaba Ipari termelése A n. ötéves terv időszakában Békéscsaba hagyományos ipara megnövekedett, s kibővült az élelmiszertartósító iparággal. Megépült a konzervgyár, a hűtőház és jelentős összegeket fordítottak a Kner Nyomda, a baromfifeldolgozó vállalat, a kötöttárugyár, valamint a Hajtómű- és Felvonógyár rekonstrukciójára. A beruházások eredményeként a város ipari termelése az országos átlagot meghaladó mértékben növekedett. Míg 1930-ban évi 1 milliárd 800 millió volt az évi termelési érték, az ötéves terv végére már meghaladta a 3 milliárd 200 millió forintot. Az iparban foglalkoztatottak száma 10 ezerről 14 ezerre gyarapodott. A III. ötéves tervben űj iparágak telepítésével nem számolhatunk. Meglevő üzemeink egy részében azonban jelentős fejlődés várható. (A legkiemelkedőbb beruházás az új forgácsoló szerszámgyár építése lesz.) Bár a II. ötéves tervhez viszonyítva az elkövetkező években lassúbb ütemben emelkedik a megye- székhely ipari termelése — körülbelül 40—15 százalékkal öt esztendő alatt —, ez az emelkedés felülmúlja az országos átlagot 1970-re mintegy 4 és fél milliárd értékű termelési kapacitással rendelkeznek majd Békéscsaba gyárai, üzemei. A foglalkoztatottak száma több mint 3 ezerrel növekszik. A harmadik ötéves terv több új beruházást hoz Békés megyének. Ezek közül kiemelkednek a mező- gazdasági szakoktatási intézetek. A Szarvasi Felsőfokú Technikumra, az Orosházi Mezőgazdasági Technikum kollégiumára, a Békési Szamunkástanuló-Iskola tanügyi épületére és kollégiumára, a Kétegyházi Szamunkástanuló-Is- kola rekonstrukciójára, továbbá a Szabadkígyós! Mezőgazdasági Technikum felújítására 130 millió Miért pislog? Ungvári Sándor sarkad! olvasónk írja: „Nagyon kellemes meglepetés érte Sarkadon a Vasút utca lakóit és azokat Is, akik az éjszakai vonattal érkeznek vagy ahhoz sietnek az állomásra. Ugyanis a nemrég bekapcsolt fénycsővilágítás nappali körülményeket teremt. Sajnos azonban, a legkisebb széljárás esetén is pislogni kezdenek a lámpák, amit pedig a környéken lakók tv-kószülékei átvesznek.” Mit lehetne tenni? — kérdezi a továbbiakban a levél írója. Ügy gondoljuk, leghelyesebb lenne, ha a DAV dolgozói mielőbb kijavítanák a hibát. Más megoldást egye- lőre nem tudunk javasolni. forintot költ népi államunk. Ez a beruházási összeg jelentős hányada az országos előirányzatnak. Az előbbiek azt tanúsítják, hogy a földművelésügyi kormányzat milyen jelentős mértékben számít Békés megye mezőgazdaságának fejlesztésére, hiszen a szakmunkások, a közép- és a felsőfokú technikusok képzésére az ország többi megyéjéhez képest Békésben ruháznak be legtöbbet 130 millió forint mezőgazdasági oktatási intézetek fejlesztésére IJj szivnff júkomplcxum a Berel ty ón A régi Sárrét vadvízországából a régi ember már csak keveset láthat A „meder nélküli” folyók, nádasok és vízi emberek világát kultúrtáj váltotta fel. A nagy kiterjedésű lapos területekre azonban vissza-visszatér a régi gazda pusztító belvíz formájában. Kassámét belvíztelcnítését a Kutas- csatorna hivatott megoldani. Korszerűsítése fontos állomáshoz érkezett. Szeghalom alatt, ahol a Ku'tas-csatrona a Berettyóba ömlik, korszerű, nagy teljesítményű szivattyúállomás kezdi el hamarosan működését. Pár nap múlva három, egyenként 3,2 köbmé- ter/secundum teljesítményű szivattyú emelheti át a felgyülemlett Kutas-csatorna vizét. Jelenleg a Ganz-MÁVAG munkásai serénykednek a szivattyúk ps villanymotorok beállításán. A régi áteresztő felszámolásával és az új szivattyútelep beállításával sok ezer holdmyi termőterületet tudnak majd belvízteleníteni. A Ganz-MAVAG szakembere! az egyik szivattyúegységet szerelik. Az áj szivattyútelep. Fotó, szöveg: Esztergály Keve Csinálhat-e nálunk valaki karriert? Tizén gyerekkoromban a polgári olvasóközönség körében egyik legnagyobb sikert aratott mű D. Carnegie Érvényesülés című könyve volt. Miféle magatartásbeli, lélektani eszközökkel tudunk sikert elérni a mindennapi életben, rákényszeríteni elképzeléseinket környezetünkre, hogyan köthetünk előnyös üzleteket, milyen módszerrel hívhatjuk fel magunkra főnökeink figyelmét? Ezekre adott jó tanácsot a „hasznos” kis kézikönyv. De beszélhetnénk arról, amit a régi világban úgy hívtak, hogy „mesék az írógépről”. Az álmok álma — melyet minden kom- merszfilm, vasárnapi újságtárca sugallt—, hogy az egyszerű, de becsületes leányt az írógép mellett észreveszi a dúsgazdag direktor, s a savanyú szagú hónapos szobából egyszer csak belibben a nerebundás fényes világba. Karriert csinál. Persze, nemcsak a nőknek lehettek „reményeik”, hiszen úgy mondták, „mindenki a zsebében hordja a marsallbotot”. Azaz megcsinálhatja a szerencséjét. Mondom, ilyesmi volt az olcsó irodalom mézeskalácsos, pomádéillatú „perspektívája”. Hogy milyen volt a valóság, hogy a sok-sok millió ember közül akadt-e egy-egy, aki valóban ki tudott emelkedni a sanyarú élet, a nehéz sors hullámaiból, azt nem szükséges magyarázni. Sokkal inkább érdekel minket egy ehhez kapcsolódó mai téma. Lehet-e manapság nálunk valakinek karriert csinálni? ívelhet-e magasra — az anyagi lehetőségeket, az egyéni életszínvonalat tekintve — bárkinek, mai dolgozó embernek a pályája? Valljuk be, izgalmas kérdés. S hogy válaszolni tudjunk rá, engedjenek meg egy rövid kitérőt. Az új gazdasági mechanizmus soron következő bevezetése többek között — az önállóság növelésével, a vállalati jogkörök decentralizálásával — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A párt IX. kongresszusén meghatározták a politikai demokrácia széles! ősének útját (új választójogi törvény), valamint a gazdasági (üzemi) demokrácia fejlesztésének perspektíváit. Mindkettő azt jelenti: a jövőben gazdagítani kívánjuk az állam polgárainak demokratikus jogait. A szocialista demokrácia többek között biztosítja az érvényesülési lehetőségek egyenlőségének elvét. De azonos jogok, egyenlő lehetőségek a keresetben mégis szükségképp a jövedelmek egyenlőtlenségével járnak. Nem ellentmondás ez? Egyáltalán nem. Az azonos lehetőségek más és más módon, eltérően realizálódnak az emberek között. Ki- nek-kinek a munkához való viszonya, szorgalma vagy képzettsége szerint. Azonos körülmények között egyforma elbírálás mellett, aki többet ad a társadalomnak, az többet is kap a társadalom javaiból. Az alapvető emberi jogokkal egyformán élhet bárki. De legyen biztosítva, hogy munkájával keresetét növelni, életszínvonalát (egyénileg) emelni tudja. A keresetekben különbség van az elvégzett munka szerint. Természetszerű, és a társadalom igazságérzetével egyezik, hogy kevesebbet kapjanak a lusták, mint a szorgalmasak, a képzetlenek, mint a törekvők, kezdeményezők. Mit jelent ez a differenciáltság? A személyes jövedelem voltaképpen a munka- tevékenység társadalmi hasznosságának értékben kifejezett megítélése. Az elvtelen egyenlősdi — az, hogy a jól és a gyengén dolgozók azonos jövedelmet élvezzenek — szemben áll a munkásemberek erkölcsi í életévei. A pártkongresszus leszögezte: a jövőben még inkább törekedjünk arra, hogy a bérarányok pontosan tükrözzék a teljesítmény- arányokat. Ma már megértek a feltételei annak, hogy bérrendszerünket tovább fejlesszük. A kongresszus határozata szerint a bérkategóriákat úgy kell szabályozni, hogy jobban kifejeződjék bennük a nehéz fizikai munka, a kvalifikáltabb tevékenység és a nagyobb felelősséggel járó irányítás megbecsülése. A különböző dolgozórétegek együttes érdeke ez. Hisaer. ugyanakkor, amikor bárki — élve a lehetőséggel — igyekszik a saját (és a szűkebb családja) életszínvonalát emelni — az ország, a társadalom dolgozói- \ nak általános életszínvonala is növekszik. Gondolom, említeni sem szükséges, hogy a szóban forgó életszínvonalemelés alapja kizárólag a teljesített többletmunka lehet és nem valamiféle ügyeskedés, kivételezés, indokolatlan előnyökre való törekvés. Valijuk be őszintén, m® még előfordulnak efféle jelenségek is a társadalmi élet gyakorlatában. Az elmondottak értelmében, ha úgy tetszik, „karriert” — természetesen szocialista értelemben vett karriert — is csinálhat bárki a mi társadalmunk- ' ban. Eljuthat — s a jövőben fokozottan lesz erre lehetőség — az anyagi megbecsülés, az elérhető életszínvonal tekintélyes magaslataira. K régi értelemben vett ér* *■ vényesülés és a mostani között az a legfontosabb különbség, hogy utóbbi csakis ki- nek-kinek a saját munkáján alapulhat, az egész társadalom javát kell, hogy szolgálja, e teljesen kizárja a lehetőségét az élősdi, önző, a többi ember kárára felkapaszkodni akaró szemléletnek. Vajda Jáno A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár az NDK-tól kapott dokumentáció alapján megkezdte a : borsócséplő gépek üzemszerű gyártását. A gép önműködően felszedi az indát, a borsót kicsépeli és különválasztja, majd a szalmát a kijelölt helyre rakja. A gép óránként 600 — 1000 kiló mago: csépel, s így a konzervipar számára is igen hasznos. Az idén elkészülő ötven berendezésből már a legközelebbi szezon, ra kap az élelmiszeripar. A gyár másik újdonsága a traktorral vontatható fűkasza, 218. centis vágószerkezeiével 1,3—1,8 holdró! kaszálja ’ . óránként a termés;. Körűn»' szerkezetének segítségével egyenesen talajon je jól használható. Az idén kétezret gyártanak belőle. (MTI)
