Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

4 Péntek 19€7. Január 5»o, Kapjanak tényleges elsőbbséget a termelő jellegű beruházások ftvről—évre több tízmillió fo-J iint értékű termelőszövetkezetii építkezés marad él a megyében, vagyis nem valósul meg a terve­zett időre. Miért? A válasz távol­ról sem egyszerű. Bár a termelő jellegű beruházások a kormány egyik rendelet® értelmében — minden mást megelőzve — el­sőbbséget kellene, hogy kapjanak itt, Békésben is. Az ipari beruhá­zások határidejének tervszerűsé­gével nincsen különösebb problé­ma. A Békéscsabai Konzervgyár, a hűtőház, az Orosházi Üveggyár úgy épült meg, ahogyan a nép­gazdaság igényelte. A mezőgazdasági jellegű építkezések jelentős részével, kü­lönösen az állami és a tanácsi vál­latok nem készülnek el határidő­ié. Pedig egy vagy több száz férő­helyes szarvasmarhaistálló, 600 férőhelyes sertéshizlalda, 136 fé­rőhelyes borjúnevelő, tojóház, magtár és egyéb a mezőgazdasági termelésben nélkülözhetetlen épü­let termelő jellegű! Ezek egy adott üzemiben legalább olyan íontos részt képviselnek, mint a Békés­csabai Konzervgyár bármely ön­állóan is üzemeltethető része : a paradicsomvomal, a hagymaszárí­tó,, a készáruraktár. Ezek nélkül nem konzervgyár a konzervgyár, mint ahogyan egy termelőszövet­kezet sem létezhet tehénistálló, sertéshizlalda, borjúnevelő, tojó­ház, gépműhely és egyéb épület nélkül. Ezek feltétlen kellékei a termelésnek. Valamennyi épület tehát fontos ahhoz, hogy több tejet és baromfiterméket, továbbá húst termelhessenek a szövetkezetek­ben. Hogy miért kell ezekből több és egyre több, az nem szorul kü­lönösebb magyarázatra. Vagy mégis ? Íme néhány eset: a kondoros! Vörös Október Tsz-ben gazdasági épületek hiányában csökkenteni kell a szarvasmarha- és a sertés­törzsállományt. Mindössze egy 106 férőhelyes istállójuk van. 1966. december 31-én 360 szarvasmar­hát tartottak. A 200-as kocaállo­mányból csak 150-nek van fialás- ra alkalmas helye. Ebben a szö­vetkezetben fellendítették a ta­karmánytermesztést, így az állat­állománynak & szaporulatának megtermeszták a takarmányt S ha az idén 50-nel csökkentik a kocaállományt, ez azt jeilenti, hogy 1967-ben 250—300-zal, jövőre pedig 500—550-nei kevesebb hízott sertést adnak az államinak. De vannak olyan példák is, amikor az építőipari vállalat valamelyike : V I a munkát nem adia át a tervezett határidőre. A nagyszé­nása Lenin, a csorvási Vörös Ok­tóber és még több tsz-ben fordult elő ilyen eset 1966-ban. A mezőgazdasági jellegű beru­S/omliafon értekezletet tart az SZMT A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa szombaton, január 21-én délelőtt 9 órai kezdettel a megyei bizottságok, a megyei bi­zottságok nélküli üzemek és a szakmaközi bizottságok titkárai részére értekezletet tart Békés­csabán, az SZMT székházában. Ezen először Nagy István, az SZMT vezető titkára ad tájékoz­tatást az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztással kapcso­latos feladatokról, majd Sorbán József, az SZTK megyei igazgató­ja ismerteti az új terme!őszövet- tercti nyugdíjtörvényt. Í húzásokat sajnos, nem mindegyik építőipari vállalat tekinti termelő jellegűnek. Másod-, sőt harmad­rangú feladatnak tartják ezek megvalósítását. Olyan munkákat sorolnak a mezőgazdasági beru­házások elé, melyek készítésére a felsőbb szervek prémiumot enge­délyezitek! Az anyagi ösztönzés révén ezeket a beruházásokat gyakran 25—30 százalékkal is túl­teljesítik. A nem prémiumos mun­kák viszont elmaradnak. Ilyenek a mezőgazdasági jellegű beruhá­zások is. Ezért gyakran csak 50— 60 százalékban valósulnak meg a tervben megszabott időre. A fel­sőbb szervek ösztönözhetnék a vállalatokat a mezőgazdasági be­ruházások mind gyorsabb meg­valósítására! Ebben az esetben valószínű, a szövetkezeti tehené­szetekben növekedne a tejterme­lés s az 1966-ban értékesített hí­zó sertésnél, marhánál, pecsenye- baromfinál többet nevelnének el­adásra. Ez érdeke lenne a beruhá­zónak, az építőipari vállalatnak, így a társadalomnak is. A mező- gazdasági üzemek beruházásainak időbeni megvalósítását tehát. mindenki érdekéig kellene felfokozni. A dolog azon­ban nem megy vagy csak nehezen jut előbbre. A termelőszövetkeze­tek szétszórt építkezéseit az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalata és a tanácsi ipar nem szívesen vállalja. Ez jórészt azzal magya­rázható, hogy az elaprózott mun­káknál az építés gépesítési foka minimális, a munka termelékeny­ségének foka jóval alatta van a jól szervezett gyár- vagy a jól gé­pesíthető lakásépítkezésnek. A felsőbb szervek ugyanakkor ezek­re a munkákra biztosítják az anyagi ösztönzést. Érdemes volna az éves prémium egy részévéi a mezőgazdasági építkezések üte­mén lendítem. A mezőgazdasági építkezések gyorsítására az előbbieken kívül több lehetőség is kínálkozik. A 50 S. Zubov—L. Perov — ft. Szergejev: sor titka Fordította: Bányász Béla 2. Albumába, amelyben a film­csillagok fényképeit gyűjtögette, ki tudja honnan vette a leendő „pillangót” jól tükröző mottót: „A szerelem egy pillanat alatt megadhatja mindazt, melyet a munka sokszor száz év alatt sem juttat”. Nehéz megmondani, milyen útra tér a lány, ha meg nem je­lenik a házban az elhunyt apa bátyja — Fjodor Sztyepanovics. Nagy tudós volt és akarata el­lenére délről Moszkvába helyez­ték. A professzor, aki nagyon szerette testvérét, kötelességé­nek tartotta, hogy gondoskodjon a családról, elsősorban is uno­kahúgáról. Délen olyah hírek jutottak el hozzá, hogy testvé­re felesége hamar megvigaszta­lódott és életmódja egyáltalán nem vált ki megértést. Hallotta a professzor azt is, hogy a lányt hasonló módon készítik az élet­re. Moszkvai életének első per­ceiben meggyőződött róla, hogy a hírek megalapozottak. Akkor határozta el: Az anyját az ég áldja, éljen úgy. ahogy akar, de a lányért felelek... Bátyám em­lékének tartozom ezzel. A professzor gyakran meglá­ktsz-ek és a tsz-ek építővállal­kozásainak gépesítésével a jelen­legi egy dolgozóra jutó termelési értéket meg lehetne kétszerezni! Ismeretes, hogy a ktsz-ek és a tsz-vállalkozások gépesítettségé­nek foka mdnimáliSi. Tekintettel arra, hogy a követ­kező években — a Földművelés­ügyi Minisztérium irányzata — a szétszórt mezőgazdasági beruhá­zások kivitelezését főként a tsz-ek közös vállalkozásaira bízzák, így szükség lenne ezek munkaszerve­zésének megreformálására. Me­gyénkben a Mezőkovácsházi Tsz- Építőtársulás — talán országosan is — elsőnek igazolta be létjogosultságát. A szarvasi is jó­nak bizonyult. A hónapokkal ez­előtt szervezett építőtársulásoktól is ugyanazt az eredményt várják a szövetkezetek, mint a mezőko­vácsházitól. Tehát jó perspektíva áll e kö­zösségek előtt. Rövid időn bélül valamennyi építővállalkozást elő­készítenek a vállalati jellegű mű­ködésre. A jelenlegi funkciók any- nyiban bővülnek, hogy a társulás építőanyagraktárt is berendezhet. Helyes lenne, ha a kisebb mun­kákat meg is tervezhetnék. Ez a munkaszervezésben rendkívül nagy haladást jelentene, mert egyes tsz-építkezéseken a munka folyamatosságát végre el­érnék. Jelenleg ugyanis három­négy naponként vándorolnak a vállalkozások kőművesei és az anyagellátás rapszodikusságától függően tesznek eleget egy-egy építési feladatrész teljesítésének. Addig is, amíg az új munka- sízervezés kialakul — ez egy hosz- szabb, esetleg egy-két éves folya­mat —, az építőipari vállalatok és felsőbb szervei a termelő jellegű beruházásoknak kijáró elsőbbségi joggal kezelhetnék a mezőgazda­sági építkezéseket. Dupsi Károly lógatta Natalit Érettségi előtt állt, amikor a jövő került szóba. Szomorúan vette tudomásul: a nagymama hintette mag mé­lyen gyökerezett. Vasárnaponként Fjodor Sztye­panovics elvitte az unokahúgát víkendházába. Azok közé az öregek közé tartozott, akik sze­retik hallgatni a szél zúgását, a madarak énekét és gyönyörköd­ni tudnak abban, hogy a nap­fény keresztül tör a szunnyadó erdőn. Itt, a természet ölén, ahogy mondani szokta, került sor vasárnapi „prédikációira”. Nagyszerű elbeszélő volt, érde­kesen beszélt kutatásairól, tanít­ványairól, akik munkájukkal és tehetségükkel erősítik helyüket az életben. A tudós elbeszélései­ből a lány érdekes, bátor, nagy dolgokat alkotó embereket is­mert meg. És esetenként Fjodor Sztyepanovics nem alap nélkül hitte azt, hogy unokahúga egé­szen másként kezd a világra nézni. Az együttható két erő — a nagymama és a nagybácsi — eredménye az idegen nyelvű fő­iskola lett. No és — gondolta a professzor —, jó lesz, ha elvégzi a főiskolát, elhelyezem az inté­zetben fordítónak, lehet, hogy kedvet kap a tudományos mun­kához is... Vagy pedagógus lesz... Nagyszerű hivatás... A nagymamának is sajátos tervei voltak: diplomata férj, külföldi szolgálat. Ez a ma­ximális program. A minimális program — az intézet tolmácsa, könnyű, szép élet, állandó kap­csolat a nevezetes és gazdag külföldiekkel... Ami Natalit il­Tízesztendős matematikus Már első eleniista korában kitűnt társai közül különleges ma­tematikai készségével a most tízesztendős penészlaki születésű Rácz Imre. A fővárosi tanács oktatási osztályának javaslatára a kisfiú Budapestre került. Heti egy alkalommal „szakmai” továbbképzésen vesz részt az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Matematikai Tanszékén. Felvételünk a Táncsics Mihály Ne­velőotthon tanulószobájában készült, ahol Görbedi János ne­velőtanár foglalkozik Rácz Imrével. MTI-fotó — Kovács Gyula feb'óteüe Nyolcvankilenc műszaki tervdokumentáció egy év alatt A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság tervezési osztálya igen ered­ményesen dolgozott a múlt esz­tendőben. Tervezési tervüket 112 százalékra teljesítették s összesen 89 műszaki tervdokumen tációt ké­szítettek. Munkájuk alapján 93 millió forint értékű létesítményt valósítanak meg az igazgatóság területén és másutt A vízügyi igazgatóság műszaki gárdája ugyanis nemcsak „házi szükség­letre” tervezett Többek között ők tervezték a Békéscsabai Hűtő­ház mellett levő nádas lecsapolá- sát, a szennyvízelvezetést Békés­csaba, Békés és Szarvas új kör­töltését, a magyar—román határ • menti műtárgyak építését. A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság területén 1967-ben a meg­lévő tervek alapján épülnek az új gátőrtelepek, munkásszállások, artézi kutak, csatornázások, utak, vízkivételi művek és egyéb mű­tárgyak. Csupán a saját beruhá­zások megválósítására 70 millió forint értékű létesítmény terveit készítették el nagy hozzáértéssel. A tervezési osztály munkája so­kat segít abban, hogy az új esz­tendőben számos újdonsággal gyarapodjék a vízügy, felújításra kerülnek régi szivattyútelepek és egyéb berendezések. —A— leti, még nem döntött arról, hogy melyik variáció lesz jobb. A főiskolán sok barátja volt. A különféle barátok sokasága különféle módon értelmezte az emberi boldogságot Egyszer, amikor Nataliék la­kásán jöttek össze az évfolyam- társak, valaki elolvasta az album mottóját és vita keletkezett. — Csak nem ez a hitvallásod? — érdeklődött Szása, a csoport­bizalmi. — Csak nem hiszed, hogy a szerelem többre képes, mint a munka? — És eközben állhatatosan nézte a fiatal „há­zigazdát”. A lány elnevette magát és kí­váncsian tekintett barátaira. — Nem hiszek sem a szere­lem, sem a munka erejében. A pénz hatalmát hiszem. Az Gyixnka Nem, még nem tudni, ki győz, a nagybácsi vagy a nagy­mama? És ekkor a nagybácsi­nak segítőtársa akadt — Gyim­ka, fiatal építészmérnök, Fjodor Sztyepanovics régi barátjának a fia. Egy hangversenyen mu­tatta be egymásnak a fiatalo­kat. Natali ezen az estén külö­nösen szép volt. A bácsika mindjárt észrevette, milyen ha­mar összebarátkozott Gyimka és Natasa pillantása. Mindaz, ami a következő na­pokban történt, újabb csapás a kételkedőknek, akik nem hisz­nek az első látásra győzedelmes­kedő szerelemnek. A nagymama nagvon zavart volt. Gvimka nem azok közé tartozott. aki véle­ménye szerint boldogságot tud élet művészete a pénzcsinálás művészete. Hogy hogyan? Ez teljesen egyéni. Nemde? És anélkül, hogy választ vár­na, harsányan kacagni kezdett, úgy, hogy nehéz volt eldönteni, komolyan gondolja-e vagy csak Szását mérgesíti... Késő este, amikor a barátai eltávoztak, Natali a nagymamá­val is összejött. Azzal kezdődött, hogy a nagymama dicsérte: — Derék lány vagy, Natali_. Jól elbántál ezzel a Száskával... Ne hallgass rá... A nagybátyád­ra se... Minél távolabb tőle... Nem érti az életet. Ekkor váratlan dolog történt. A nagymama még meg is reme­gett a lány fellángolásától. — A nagybácsit ne bántsd! Érted? Meg ne próbáld! kaktusz teremteni unokájának. Törekvé­sei a fellobbanó érzés megaka­dályozására — kudarcot vallot­tak. Natasa elemében volt. Min­den, minden tetszett neki Gyimkában: a sportalkat, a sö­tét, hullámos haj, melynek bo- zontjai elgondolkozó szemére hullottak, az, hogy tud zongo­rázni, jól táncol. Ügy tűnt, elő­ször szeretett meg igazán em­bert. A fiú valamiért a nagy­bátyját juttatta eszébe. Natali kaktusznak hívta őt Egy este Natasa közölte a nagymamával, hogy Gyimka Szibériába utazik új várost épí­teni és elviszi magával, termé­szetesen, ha elvégzi a főiskolát (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents