Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

1967. január 18. 4 Szerda Pártalapszervezefí titkárok tanfolyama Szeghalmon a járási pártbizottság január 10 és 14 között köz­ségi és alapszervi titkárok részére tanfolyamot szervezett, ahol az MSZMP IX. kongresszusának irányelveiből fakadó közvet­len feladatok megbeszélése volt a fő cél. Képünkön résztve­vők a tanfolyamról. Fotó: Esztergály Megyénk háziipari szövetkezetei 135 millió forint értékű árut adnak az idén A hisz ek ex évi feladatai: Együttműködés kiépítése a helyi kiskereskedelmi szervekkel — fi bedolgozói rendszer szélesítése — Választékbővítés és a termékek minőségének javítása — Mintegy 18—22 milliós profilátadás — Új trigép a megyénknek — Beszélgetés Erdős Józseffel, az OKISZ elnökével —< Az OKISZ budapesti székházé ­Az 1967-es évben megyénk há­ziipari szövetkezetei az előző évi 130 millió forintos termeléssel szemben az idén 135 millió fo­rint értékű árut adnak a nép­gazdaságnak. Ebből 78 millió fo­rint export és 52 millió forint ér- téíkű áru a belkereskedelem rendelkezésére készül. Az 1965. évhez viszonyítva az idén az ex­port 22 százalékkal emelkedik. A Egy liatal üzem fejlődését nemcsak a terinelés adatai re­gisztrálják, hanem az is jelzi: hány dolgozónak ad kenyeret. A békési gépgyár egy évvel ezelőtt 92-es létszámmal (és mintegy 50 ipari tanulóval) kezdte el műkö­dését. Ma már a fizikai, műsza­ki és adminisztratív dolgozók 238-an vannak (továbbra is 50 ipari tanulót képeznék), az 1967-es óv végiére azonban az üzem alkalmazottainak létszáma 310-re emelkedik. Hogyan biztosítják a szakem- íberutánpótlást? Egyrészt az üzem vezetői nagy körültekintéssel és gonddal kutatják fel azokat a békési lakosokat, akik távoli vi­dékekre járnak dolgozni, s rend­szerint családjuktól elszakítva Búcsún felépül az új kultúrház Megyénk egyik legtávolabb fek­vő községében megoldatlan a lakosság kulturális kielégítését szolgáló helyiség biztosítása. A szeghalmi járás illetékesei a község vezetőivel együtt módot találtak a probléma teljes meg­oldására. A néhány éve készült modern formájú pártházhoz 1 millió 200 ezer forintos költséggel egy új szárnyépületet építenek. A már elkészült belső termeket átalakítják és így biztosított lesz egy nagy befogadóképességű ren­dezvényterem — beépített szín­paddal, korszerű világítással — és több kisebb foglalkozóhelyi­ség. Egy épületben helyezik el a községi pártszervezetet, a kultúr- házat, á könyvtárat és a tömeg­szervezetek helyiségeit. Az építkezéshez, illetve az átala­kításhoz rövidesen hozzáfognak — a lakosság társadalmi munká­jának igénylésével — és 1968-ban teljesen átadják rendeltetésének az új építményt. belkereskedelmi ellátás viszont 24 százalékos növekedést ér el. A megyében több olyan 'szövetke­zet működik, amely termékeinek nagyobb százalékát készíti ex­portra és már külföldön is igen nagy hírnevet szerzett A legna­gyobb ezek közül a Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsától Háziipari Szövetkezet, amely termékeinek 80 százalékát szállítja exportra, kénytelenek a hétköznapokat ed- tölteni. Már az eddigi eredmé­nyekből is kiderült, hogy számta­lan jól képzett, nagy gyakorlatú szakember van közöttük, akik örömmel vették tudomásul, hogy nem kell hetente százkilométere­ket utazniuk, hanem a gyár köl­tözött — a kertjeik alá. Szorgal­masan képezik az ipari tanuló­kat is, de a jövendő szakmunká­sok verbuválása más forrásból is biztosítva van. A gépgyár és á Mezőbenényi Gépjavító Állomás szerződést kötött a békési gimná­ziummal szakközépiskolai osztály létesítésére. Az idei iskolaévben kezdték meg a forgácsoló szak­munkások (esztergályosok, maró­sok) oktatását, akik az érettségi bizonyítványuk mellé szakmun- kásképesítést is kapnak. Akik dolgoznak és akik tanul­nak, azoknak jól jön egy kis frissítő, üdítő testmozgás is. Ami­óta a gépgyár üzemel, fellendült és továbbfejlődött a sportélet is Békésen. Megalakult a Békési Va­sas Sporíegyesület, melyiiek eddig labdarúgó, röplabda és termé­szetjáró szakosztályai tevékeny­kednek. Nemrégiben a Hódmező­vásárhelyen tartott felszabadulási emlékverseny küzdelmeiben mu­tatkozott be a legifjabb szakosz­ban látogattuk meg Erdős Jó­zsef elvtársat, a Kisipari Ter­melőszövetkezetek Országos Szö­vetségének elnökét és tájékozta­tást kértünk tőle: hogyan érté­keli a szövetség a ktsz-ek, ezen belül a Békés megyei szövetke­zetek munkáját, miként kívánja azt ez évben segíteni és mit tart sokrétű feladataik közül most a legfontosabbaknak. Első kérdé­sünk így hangzott: — Miként foglalható össze a ktsz-ek múlt évi tevékenysé­ge? — A harmadik ötéves terv lelkesítő célokat tűzött az ország népe elé: a szocialista társada­lom továbbépítését, az ország erőforrásainak gyarapítását, a nemzeti jövedelem emelését azért, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogyasztása, javuljanak életkö­rülményei, kulturális és szociá­lis ellátottsága. A IX. pártkong­resszus helyesen állapította meg, hogy az ország gazdasági fejlő­dése fő vonalaiban megfelelt a terv célkitűzéseinek. Örömünk­re szolgál, hogy e megállapítás a szövetkezeti ipar munkájára is érvényes; a kisipari szövetkeze­tek kétszázezres tábora, köztük a csaknem 8 ezer dolgozót fog­lalkoztató Békés megyei szővet- kezetbeliek derekasan kivették részüket a tennivalókból. A mintegy 17 milliárdos ter­melési érték, melyet a múlt év­ben tett az ország asztalára a sző vetkezeti ipar, 12 százalékkal, 1700 millió forinttal haladja túl az előző év szintjét & Békés megye kitűnő eredménnyel já­rult ehhez: 22 százalékkal telje­sítette túl a bázis volumenét. A lakosság részére végzendő épít­kezések tervét 114 százalékra hajtották végre s nem kis ered­mény, hogy ezen belül a Békés megyei építőipari szövetkezetek 145 árvizes lakást adtak át ter­ven felül. A töibb mint 3,6 mil­liárd forint értékű exporttevé­kenység 11 százalékkal haladja túl a tervezettet, ebből is szép eredményekkel vették ki részü­ket a Békés megyeiék, — Talán nem tévedünk, iia mindjárt itt megjegyezzük, hogy az elmúlt év megfelelő alapot adott az eredmények továbbfejlesztésére megyénk szövetkezeti iparának is. Mi- ben látja Erdős elvtárs a leg­fontosabb feladatokat? — Ügy van, jó alapot adott. Nagyon lényeges mind a helyi­mind pedig az árutermelési ter­vek teljesítése, illetve túlteljesí­tése ebben az évben is, és ehhez a múlt év megadta az alapot. Az új esztendőben — és ez már az új gazdasági mechanizmus elő­készítésének fontos lépcsőfoka — új formákat is szükséges keres­nünk. Engedjék meg, hogy a Népújság hasábjain is hangsú­lyozzam ezt a Békés megyei szövetkezeteknek ajánlva. Először: nagyon fontosnak tartom, hogy az árutermelésben részt vevő ktsz-ek a helyi kis­kereskedelmi szervekkel teremt­senek jó kapcsolatot és elsősor­ban az ilyen módon támasztott igényeket igyekezzenek kielégí­teni, természetesen az országos rendelések mellett. Ez számotte­vő költségcsökkentéshez vezet­het, hiszen sok forintot lehet megtakarítani a fölösleges ide- oda szállítások megszüntetésével. Másodszor: az ország deviza- mérlege egyensúlyának kialakí­tásába a szövetkezeti ipar, mint említettem, eddig is jelentősen besegített és ebben a Békés me­gyeieknek nem kis szerep jutott Tizenkét szövetkezet 76,5 millió forint értéket termelt exportra. A jövőben, illetve ebben az év­ben további fokozott munkát vár tőlünk a népgazdaság. Itt is azonban törekednünk kell arra, hogy a külkereskedelem változé­kony igényeit vagyis az export- követelményeket a lehető leg­gyorsabban kielégítsük, növeljük a választékot, az exportra kerü­lő termékeink minőségét, mert az ^lónkülő versenyben csak azok a szövetkezetek képesek helytállni, amelyek mindennek eleget tudnak tenni. Harmadszor: az építőipar, a helyiiparpolitikai tevékenységen belül ebben az évben is kiemelt szerepet kap. Feladatai növeked­nek, A helyiipari tevékenységek volumenét a múlt év teljesíté­séhez képest 8—10 százalékkal kell növelni, ezen belül a lakos­ság száméra végzendő építkezé­sek értékének el kell érnie az 1600 millió forintot. Nyilván­való, hogy a Békés megyei épí­tőipari szövetkezeteknek is nö­vekednek a feladatai. Itt szeret­ném közölni a Népújsággal, hogy az idén lényeges javulás várha­tó az anyagellátásban, ami bi­zony eddig sok gondot okozott a szövetkezeteknek. Megállapod­tunk a TÜZEP-pel, s ezentúl a ktsz-ek is beszerezhetik telepeik­ről a szükséges építőanyagot. To­vábbá az anyagbeszerzési forrás bővült a földmüvesszövetkeze- tekkel is, ami úgy vélem, nagy segítséget jelent, különösen a falusi ktsz-eknek. A gazdaságos­ság továbbnövelésére tárgyalá­sok folynak, hogy a sorházak építését is kedvezőbb feltételek között tudják elvégezni ktsz-eink. Tudatosan hagytam negyed- szerre a feladatok közül a kö­vetkezőket: a megyei szövetke­zetek fontos tevékenységének tar. tom, hogy igyekezzenek kiter­jeszteni a bedolgozói rendszert. Fokozott jelentősége lesz ebben az évben a helyi, területi, eset­leg tájjellegű választékbővítő tevékenységnek. Meg kell keres­ni a lehetőségét annak — mint erre már utaltam —, hogy a he­lyi kiskereskedelmi szervekkel (mint a földművesszövetkezetek, áruházak stb.) az eddiginél jobb és szorosabb együttműködést j teremtsenek és igényeiket a tex- ! tiliparban, kosárfonóiparban, de ] még a vas- és faiparban is a le­hetőségekhez mérten a bedolgo­zói munkát felhasználva elégít­sék ki. — Engedje meg Erdős elvtárs a kérdést: hogyan kívánja se­gíteni az OKISZ ebben az év­ben megyénkben a foglalkoz­tatottság továbbnövelését, az ipartelepítést? Mi várható? — A Budapesti Fémfeldolgozó Ktsz vasalóprofilját átadtuk a Szarvasi Vasipari Ktsz szeghal­mi részlegének. Ez éves szinten 6—7 millió forintos termelési le­hetőséget jelent és újabb dolgo­zók foglalkoztatottságát biztosít­ja. Ugyanitt kívánjuk ebben az évben a politechnikai játékbá­zist kialakítani. Ehhez terven fe­lül kilenc importgépet adunk körülbelül félmillió forint érték­ben. Azt várjuk ettől, hogy a politechnikai játékgyártás nagy­mértékben emelkedjék ée nem­zetközi kereskedelmi kapcsola­taink ebben a vonatkozásban is bővüljenek. Véleményem szerint ennek a telepítésnek a révén is lehetőség nyílik a bedolgozói rendszer kiterjesztésére és a há­ziasszonyok. felnőtt lányok be­vonására a termelőmunkába. — A fentieken kívül mintegy 12—15 millió forint értékű pro­filátadást tervezünk a megye részére a következő termékek­ből: MÁV-kanna, orvosi segéd­eszköz, patikamérleg, különböző traktoralkatrész. Az átvevő szö­vetkezetek jegyzékét a KISZÖV- vel egyetértésben alakítjuk ki. —* Még egy utolsó kérdés; \ Városainkban a kőzületek, de a lakosság részéről is azzal áss igénnyel fordultak a szolgál- tató szövetkezethez, hogy léte- sítsen expressz ruhatisztítást., mosást, vasalást. Az illetékes szövetkezet erre hajlandó len­ne, ám a szükséges tógépet, saját erőből nem tudja besze­rezni Hogyan tudná segíteni az OKISZ a gép megszerzését, a devizakeret biztosítását? — A mosodai fejlesztés a he­lyiiparfejlesztési főosztály prob­lémája és mint olyan, kapcsoló­dik a beruházási kérdésekhez. Ennék megfelelően közölhetjük a Népújsággal, hogy noha a pro­filgazda rendeletet felfüggesztet­ték, mégis a mosodai tevékeny­ség a Patyolat fő profilja és’en­nek szellemiében a harmadik öt­éves terv feladatainak összehan­golásánál a Könnyűipari Minisz­térium Békés megye ilyen irá­nyú igényeinek teljesebb kielé­gítését a Patyolat Vállalat fel­adatává tette. Kivétel ez alól Tótkomlós, ahol a szolgáltató ktsz keretében már működik ilyen üzem. Ha a tanács Tót­komlóson, orosházi körzettel, megfelelő helyiséget tud biztosí­tani, akkor egy trigépet Békés megye kapna meg. Ha az OKISZ importkerete a későbbi években lehetővé teszi, akkor további tó­gépeket hozunk be és akkor le­hetőség nyílik a további Békés megyei vegytisztító szalonokat ilyen gépekkel felszerelni — mondotta végezetül Erdős József elvtárs. V. D. tály, az ökölvívók csapata. v. j. iparpolitikai, mind az expon­Termelőszövetkezeti tagok figyelmébe!!! Értesítjük Békés megye lakosságát, hogy a tsz- zárszámadásra, valamint a tsz OTP-hitelakeióra teljes mértékben felkészültünk úgy hazai, mint külföldi bútorokkal. Előzékeny és figyelmes kiszolgálással állunk a lakosság szolgálatára. (Bútorbolt, T.: 207.) Békés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósága, 20 Dolgosnak, tanulnak, sportolnak — Hírek a békési gépgyárból —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents