Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

1961. Januar 18. 3 Szerda Nagy szám — kevés érték A házi- és zártkertek gyü­mölcsfaállományát jellemzi ez a tömör cím. Mintegy 20 ezer hold jó kerti földben 3 millió gyümölcsfát tartanak megyénk háztáji gazdaságai. Ám ezek fe­lét az ösztönösség, a fajtával, a termelőképességgel, a gyümölcs értékével mit sem törődő „le­gyen egy kis árnyék az udvar­ban, kertben” megfontolás ül- tettette el. Ráadásul olyan ré­gen, hogy már megértek arra, hogy jó részét kivágják, s helyet­tük értékes gyümölcsöt termő fajtákat ültessenek. Lassú folyamat ez, aminek tervezéséhez három évvel ez­előtt láttak hozzá a népfront­bizottságok és a földművesszö­vetkezetek. Rövid idő ez az évti­zedek alatt megcsontosodott né­zetek „elüldözéséhez”, a gyü­mölcskertészet megszerettetésé­hez. S ez az utóbbi a legnagyobb akadály, mert ugyebár aki nem szeret valamit, az nem is szakít időt rá. Lám, akik szeretik — sokan vannak már ilyenek a megyében —, azok a szemnek is tetszetős s a család ellátása mellett még eladásra is sokat termő gyümölcsössé alakították át kertjüket, de még udvaruk egy részét is. A szóbeli ösztönzés, a kerttár­sulások megalakítása, a tapasz­talatcserék és a sok szakmai elő­adás mellett sokat lendített a korszerű kertgazdálkodáson az is, hogy az utóbbi időben szinte házhoz szállítják a földműves­szövetkezetek az ültetni való gyümölcsfákat, szőlőoltványo­kat, málnadugványokat és sza­mócapalántákat. A múlt év őszén is több mint 36 ezer kü­lönböző fajtájú gyümölcsfa-cse­metét és 50 ezer szőlőoltványt hoztak forgalomba, de a korábbi három évben sem sokkal keve­sebbet A korszerű gyümölcstelepítés szorgalmazása tovább tart az idén is. Az sem baj, ha valaki nem nagyon szeret vagy nem ér rá a fák ápolásával, permetezé­sével bíbelődni. A lényeg az, hogy a korhadt fák helyett má­sikat ültessen. Még csak felsze­relésért sem kell pénzt kiadnia. A földművesszövetkezet ugyanis megyeszerte permetezőbrigá­dokat szervezett a házi’kertek- be. Ezenkívül 350 permetező-és 120 porozógép áll rendelkezés­re kölcsönzés céljából. ' Egyszóval, lehet szorgalmaz­ni az elöregedett gyümölcsfák újratelepítését minden házikert­ben, mert megvannak a gondo­záshoz szükséges szakfeltételek. K. I. Fennállása óta a leggazdagabb évet zárta a kondorost Dolgozók Termelőszövetkezet Utolsó simítások készülnek az 1966. évi zárszámadás anyagán a Minisztertanács Vörös Vándor- zászlajával kitüntetett kondorosi Dolgozók Tsz-ben. A rendkívüli adottságokkal rendelkező hétezer holdas szövetkezetben hagyomány már, hogy jó eredményekről ad­janak számot. Hisz a földjük jó, belvíz nem sújtja a határt, a tag­ság szorgalma átlagon felüli. A vezetőség tagjai általában 7—9 éve ; dolgoznak ugyanabban a funkcióban, sőt Ladnyik Mihály 15 éve elnöke a Dolgozók Terme­lőszövetkezetnek. Kölcsönös biza­lom alakult ki a tagok és vezetők között. Aki sokat jár Kondoros határá­ban, jól ismeri a megszokott ké­pet: kora tavasztól késő őszig a tagok százaitól tarkállik a föld. A fiatalok, idősebbek egyaránt még vasárnap is dolgoznak, ha a munka úgy kívánja. Nem csoda, hogy rekordterméseket takaríta­nak be búzából, kenderből, cukor­répából és egyéb növényféleség­ből. A Dolgozók Tsz fennállása óta a leggazdagabb évet zárta. Ter­ven felül többek között 100 ezer liter tejet adott a népgazdaság­nak. A tehenek átlagos tejhozama 3300 liter. Hízott sertés és mar­hahúsból mintegy 1500 mázsát ér­tékesítettek terven felül. A ker­tészet 750 ezer forint plusz bevé­telt adott. A Dolgozók Tsz egyéb­ként az össztermék 98 százalékát szerződéses úton értékesítette, s nagyon megtalálta számítását mindenben. A jó eredmények egyik fokmé­rője, hogy 1965-ben a tagság össz- keresete 16 millió 800 ezer forint volt, 1966-ban pedig több mint 19 millió. A tagok átlagos évi kere­sete kétezer forinttal javult s meghaladja a 20 ezer forintot. Szociális és kulturális célokra 3 ezer forint híján félmilliót költöt­tek. Csupán táppénzre 246 ezer fo­rintot fizettek ki egy év alatt. Szülési segélyként 13 ezer forin­tot, házassági segélyként ötezer forintot vettek fel az illetékesek. A kulturális alapból 248 élenjáró tag üdült teliesen díjtalanul 10 napig a Balatonnál. A Dolgozók Tsz-ben például nagy előny az is, hogy évek óta komoly biztonsági tartalékkal rendelkeznek, s meglepetés nem érheti a kollektív gazdaságot A közös vagyon gyarapítására nagy gondot fordítanak: 1966-ban csú­fján apróbb munkaeszközök vá­sárlására 450 ezer forintot szán­tak, ezenkívül vásároltak 2 kom­bájnt, két MTZ- és egy DT-trak- tort, 3 szervestrágyaszórót. A Minisztertanács Vörös Ván­dorzászlaját méltán viselő szövet­kezet a kötelező forgóalap növelé­sét biztosította, így a következő év termelése is biztonságos lesz. Zárszámadások idején Megyénk mezőgazdasági üze­mei nagy gondossággal készülnek a zárszámadásra. Azokban a ter­melőszövetkezetekben járnak el helyesen, ahol a vezetőség a pártszervezetet, az egész tagságot bevonva, illetve tájékoztatva dol­gozik. A most folyó párttaggyű­léseken, brigád-, üzemegységl, vezetőségi és közgyűléseken lahe- tőség nyílik az elmúlt gazdasá­gi évben végzett munka értékelé­sére, bírálatára, a jövő évi gaz­dálkodáshoz szükséges különböző alapok képzésére, a jövedelemel­osztási .formák korszerűsítésére, finomítására, kimunkálására, az egyes üzemágak, termelési eljá­rások, gazdaságossági és munka­szervezési kérdések megtárgyalá­sára. Annak felmérésére, hogyan kell tevékenykedni ahhoz, hogy az elért termelési eredményeket szilárdítsák, illetve tovább fokoz­zák. Ezeken az eszmecseréken, kötetlen beszélgetéseken szüksé­ges az, hogy a tagok bátran mondják el véleményüket a veze­tésben előforduló hibákról, egyé­ni problémáikról, de tegyék meg javaslataikat a termeléssel kap­csolatos észrevételeikről is. A termelőszövetkezet vezetése a jó és hasznos javaslatokat összegezi, felhasználja az 1967-es gazdasági |év munkájában, A zárszámadások politikai elő­készítésében nagy segítséget ad- pak a termelőszövetkezeti párt- szervezetek. Megvitatják, megbe­szélik az elmúlt év eredményeit, a feladatokat, biztosítják, hogy B kommunisták egységes állás­pontot foglaljanak el a döntő fontosságú kérdésekben. A megyében jelenleg 160 me­zőgazdasági termelőszövetkezet, 1 halászati termelőszövetkezet, 9 önálló közös vállalkozás, 10 ter­melőszövetkezeti csoport készít zárszámadást. A zárszámadások 77 250 család közös vagyonáról és 83 4 39 tag, 596 062 hold közös földterületen végzett munkájáról, termelési eredményeiről adnak számot. Ha az 1966-os gazdasági évet vizsgáljuk, azt kell megállapíta­nunk, hogy nem volt zökkenő- mentes. 1965-ről 170 000 hold Ary— mélyszántás húzódott át 1966-ra. FIGYELEM ! Vásárolható: Pontos méretre szabott fenyő bőrdeszka folyóméterenként 1,50 Ft Szélléc 1,00—1,50—2,00 méter hosszúságban pontos méretre szabva, kötegelve 20 darabonként, folyóméterenként 0,60 Ft Nagyobb rendelésnél kívánság szerinti méretre szabást egyezményes áron vállalunk. Karikagyújtós 20 centiméter hosszúságú fenyőlécekből kötegelve kötegenként 5,00 Ft Megrendelést vajgoti tételben is fogadunk Ládaipari Vállalat 5. sz. telepe Szeged, Csanádi u. 1—3 sz. 1 130 Nagy kieséseket okozott az ár- és belvíz is. A hozamkiesés ösz- szege meghaladja a 140 millió fo­rintot. Ez a kedvezőtlen helyzet a megye íermelőszövetkezetaiben differenciáltan jelentkezett és ál­talában a közepesen és a gyen­gén gazdálkodó, illetve adottságú termelőszövetkezeteket érintette. 16 032 hold őszi búza, 6033 hold őszi árpa és 226 hold takarmány- búza került kiszántásra ár- és belvíz miatt. A megmaradt terü­let egy részén is tapasztalható volt vízkár. így a betervezett ter­mésátlag több helyen még a fe­lét sem érte el. A termelőszövetkezetek tagságának, vezetőinek munkája nyomán a kiesések egy részét a különböző gazdasági, termelési intézkedésekkel sikerült 'pótolni, így a tagok részesedése a terve­zett szint körül alakul. A nö­vénytermelés kiesését az állatte­nyésztési feladatok növelésével legtöbb helyen sikeresen ellen­súlyozták. A teljes ellensúlyozás azonban nem volt lehetséges. En­nek következtében mintegy 30 termelőszövetkezetben pénzügyi problémák jelentkeznek. Az 1966. évi tapasztalatok alap­ján jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a termelőszövetkeze­tek tagjai derekasan helytálltak a munkában. A soron következő biztonsági alap képzése, a gépi és az épületamortizációs alap is. Ahhoz, hogy a termelőszövetke­zetek fokozni tudják gazdasági tevékenységüket, biztosítani kell a szükséges eszközöket, feltétele­ket. 1967-ben már ezen az úton járnak közös gazdaságaink. A termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok megfelelően ellenőriz­zék a zárszámadási munkálatokat a leltározástól a jövedelem fel- használásáig. Ezért az ellenőrző bizottságok nagy gondot fordítsa­nak a beszámoló összeállítására. Csak néhány igen lényeges feladat kiemelésével akartam ér­zékeltetni, hogy a termelőszövet­kezeti zárszámadások készítése, a termelőszövetkezeti tagsággal való megvitatása, elemzése nem egy­szerű könyvelői, adminisztratív feladat, hanem igen alapos előké­szítést igénylő gazdasági, politi­kai munka. Helyes, ha a zárszámadási köz­gyűlések nemcsak az 1966-os esz­tendő gazdálkodásával, termelésé­vel foglalkoznak, hanem értékelik a II. • ötéves tervben elért ered­ményeket is, azaz a mezőgazda­ság szocialista átszervezésétől napjainkig terjedő időszakot, Áz eredmények, a felada­tok, a gondok üzemenként mások, és különbözőképpen jelentkeznek feladatokat általában időben, kel- j A fő dolog: a szövetkezet gazdája, lő szervezettséggel — és a koráb- j ténylegesen gazdaként vegyen bt időszakokhoz viszonyítva jobb minőségben végezték el. A főbb növények termésátlaga: 1965 1966 búza őszi árpa kukorica cukorrépa napraforgó lucerna (széna) 13.4 14,9 21.5 180,6 6,5 18,3 13.3 13.4 20.4 208,2 7,3 24,7 Az őszi betakarítása, vetési mun­kálatokat is sikerült időben elvé­gezni. Az őszi vetéseink állapota jónak mondható. Nincs töretlen kukorica, szedetlen répa, keve­sebb a kintlevő kukoricaszár, a termények tárolása is kielégítőbb. Egyedül a mélyszántással marad­tak el. 1967-re 85 000 hold szán- tandvaló húzódott át. Ez meg is határozza a termelőszövetkezetek 1967 elején jelentkező feladatait, tennivalóit. Az állattenyésztés takarmányfelhasználásában is ja­vulás tapasztalható. A szövetkezeti feladatok ellátá­sában nagy segítséget jelentett a tagok és családtagok intenzívebb részvétele a közös munkában, to­vábbá a kibontakozó ösztönzőbb jövedelmezési mód alkalmazása, a mezőgazdasági munkák fokozot­tabb gépesítése, a munkaszerve­zés, a gépkihasználás biztosítása és így tovább. A megye termelőszövetkezeti parasztsága többségében eddig is bebizonyította, hogy gazdája a közösnek, megbecsüli a termelő- szövetkezet vagyonát és nagy gonddal őrködik felette. A gazda­sági irányítás reformjában bizto­sított önállóság ezen a téren még fokozottabb követelményeket tá­maszt a termelőszövet' "zctCK elé. Egyre jobban előtérbe kerül a részt ebben a munkában, úgy, hogy az 1966. évi zárszámadási közgyűlések reális képet adjanak a megye termelőszövetkezeti pa­rasztságának áldozatos, odaadó munkájáról, eredményéről, de egyben bírálója is legyen, ezzel is mutasson utat az 1967. évi gaz­dálkodáshoz. Csomós István a Békés megyei Tanács V. B mezőgazdasági oszt. vezetője Szerkesztői üzenetek MOLNÁR MIHÁLY, Békéscsaba, Kuilich Gyula Laikótcl-ep. Panaszát a Városi Tanács Építési és Közte» kedési Osztálya kivizsgálta és jo­gosnak találta. Egyben utasította a Kertészeti és Köztisztasági Vállalat tót, hogy a békéscsabai Tábor utca útburkolata helyreállítási munkála­tait az ABC-áruház ©lőtt azonnal végezzék el. KOVÁCS DÉNES, Békéscsaba, Kulich Gyula Lakótelep. Panaszá­val az illetékesek egyetértenék. A Kazinczy és az Ihász utca keresz­teződésében a 8. sz. AKÖV tulaj­donát képező különböző járművek várakoznak az . úttesten annak el­lenére, hogy ezt a telepvezető már több esetben megtiltotta. A gép- járművezetők arra * hivatkoznak, hogy semmi tábla nem tiltja aá ottani várakozást. A balesetveszély megszűnte lése érdekében a Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztálya a 2/19612. (IX. 29.) BM. KPM. együttes ren­delkezése (KRESZ) 24 § 6. bekez. g) pontja alapján „Megállás” és „Várakozás” korlátozó tilalmi táb­lát fog elhelyezni. Törődnek az építőipari tanulók ízlésfejlesztésével Békéscsabán A lók békéscsabai építőipari tanu- Trefort utcai otthonában a nevelési órák keretében a többi között arra is gondot fordítanak, hogy a megye, sőt az ország kü­lönböző részeiről bekerült fiata­lok ne csak szakmájukat sajátít­sák el, hanem ezen kívül egyete­mes műveltségüket is fokozzák. Tegnap, január 17-ém délután 4 órakor az első éves tanulók mini- egy 40 főnyi csoportja a múzeum­ba látogatott el. ahol a mai mo­dern festők alkotásaiból rende­zett tárlatot tekintették meg. A tárlaton közérthető előadás­ban ismertetést hallottak a kiál­lított művekről és a képzőművé­szet mai, modern irányzatairól. A látottakról, hallatákról az ott honban számolnak be.

Next

/
Thumbnails
Contents