Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

196’:. január 15. 3 Vasárnap Öriástartály az országúton Január 8-a óta úton van a Pécsi Nitrogénművek 31 méter hosszú, 101 tonnás óriási tartá­lya. Liverpoolból indult, hajó­val utazott Prágáig, itt óriás szállítókocsikra rakták é6 4—5 Tátra vontató húzza óránként 5 kilométeres sebességgel. A GAFU és az I. AKÖV dolgozói jól felkészültek a szállítmányra, hisz egész autókaraván kíséri. Küldn hókotrók, daruskocsik, salakszóró autók kísérik és az útközben található hidak meg­erősítését külön brigád végzi. Fotó: Wormser Antal Jó eredménnyel zárták a múlt évet a termelőszövetkezeti közős vállalkozások Megyénkben több termelőszö­vetkezeti közös vállalkozás mű-» ködik. Az elsők között készítette el zárszámadását a mezőkovács­házi járás kilenc termelőszövet­kezetének közös építkezési vál­lalkozása és a Kunágota és Vidé­ke Termelőszövetkezeti Közös Vállalkozás sertéshizlaldája. KunágotáR a termelőszövetkezetek közös sertéshizlaldájában negyedik zárszámadás készült Kiderült hogy a hat termelőszövetkezet­nek két és fél év alatt vissza­térült a beruházási költség. A háromezer férőhelyes hizlaldára, a 32 vagonos magtárra és egyéb járulékos épületre, berendezésre csaknem ötmillió forintot köl­töttek. Az elmúlt évbén már a teljes tiszta hasznot tartalékra és a tagszövetkezetek jövedel- _ mének bővítésére fordíthatták. : 1966-ban a tervezett 6500 ser- • tés helyett 7200-at hizlaltak. A í tiszta jövedelem meghaladta aj 2 millió 700 ezer forintot Nagy • előny volt a felvásárló szervek j részére az is, hogy tervszerűen, i hónapról hónapra adták a hízott; sertések százait, nem kellett; őszig várni, amíg az új termény- i bői meghíznak a sertések. A 5 korszerű telepen saját takar- j . mánykeverésre rendezkedtek be. j Az egy kiló hús előállítási költ- j sége 13 forint, de ezt is sokall- j ják. Az új esztendő egyik fő fel- • adata lesz a költségek csökken- t tése. Egyébként 1967-ben 7400 : hízott sertést adnak a népgazda- j Ságnak. ; Mezökovácsházán ; a kilenc termelőszövetkezet kö- j zös építkezési vállalkozása szin- ; tén négy éve működik. Ez idő j alatt 66 millió forint építkezési, j illetve felújítási programot való- ; jftottak meg. 1966-ban például • 18,5 millió forintos tervüket 24 millió fölött teljesítették. Töb­bek között négy tehénistállót, egy sertéshizlaldát, négy borjú­nevelőt, 13 színt, 13 földszintes és egyemeletes lakóépületet ad­tak át rendeltetésének. Terven felül építették meg az orosházi Űj Élet Tsz csibekeltetőjét A termelőszövetkezeti közös építkezési vállalkozás úgy szer­vezte meg a munkát, hogy a leg­zordabb téli hónapokban is leg­alább hatvan dolgozónak benti munkát biztosított. Egyébként a tagszövetkezetek a közös nyere­ségen kívül az építkezésnél ked­vezményben is részesülnek. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben például százezer forint megtakarítást jelentett a közös vállalkozás építőipari munkája. A. R. 4 disznóvágások, a külön­böző nedűkkel kísért hangulatos disznótorok kellős közepében vagyunk. Szinte többet beszélnek most erről az emberek, mint bármi másról a világon. Nem csoda, hiszen a szerencsésebbek, vagy­is a kiterjedt rokonsággal, só- gorsággal és komasággal ren­delkezőkre heti átlagban három disznótor is jut. S egyik él­mény dúsabb, mint a másik. Mert ámbár jó sokba kerül a coca, de a toron mégis semmi sem drága. Bőven csurran a poharakba a változatos ital, amitől aztán nemcsak a mesé- lési, viccelődési kedv, hanem az emlékezőtehetség is növekszik. Így került elő a napokban már-már a feledés zugából az alábbi történet is. A böllérek közt minden évben válogató Lujza asszony fülébe eljutott Gégés Lajos hire. — Szereti ugyan a pityókát, de csak az­tán iszik, ha már mindennel A beruházások megvalósításában biztos segítői leszünk a mezőgazdasági üzemeknek Megalakult a MEZŐSEK Békés megyei kirendeltsége — Interjú Kovács György kirendeítségvezetövel 1966 őszén a földművelésügyi miniszter rendelet útján létre­hozta a Mezőgazdasági Beruházó Vállalatot (MEZŐBÉR). A válla­latra azért van szükség, hogy a mezőgazdasági üzemek beruhá­zásait speciális jellegüknél fogva ez az intézmény szervezze. Több megyében, így Békésben is örömmel fogadták a miniszteri döntést és intézkedtek a kiren­deltség szervezésére. Néhány nappal ezelőtt Kovács Györgyöt, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának helyettes veze­tőjét bízták meg a MEZÖBER Békés megyei kirendeltségének szervezésével. Ebből az alkalom­ból felkerestük Kovács elvtársat és kérdéseinkre válaszát kértük. — Milyen célt tűzött maga elé % MEZÖBER Békés mc­— Békés megye termelőszö­vetkezetei és állami gazdaságai évről évre csaknem 200 millió forintos nagyságrendben épít­keznek. A mezőgazdasági beru­házások speciális jellegűek, ezért szükség van egy olyan intéz­ményre, amelyik jártas a föld­művelésügyi tárca beruházásai­ban. A MEZŐBER Békés megyei kirendeltsége azt a célt tűzte maga elé, hogy a beruházások szervezésében, megvalósításában biztos segítője legyen a mezőgaz­dasági üzemeknek. A kirendeltség szervezésének első napjaiban élénk érdeklődést tapasztalunk a mezőgazdasági üzemek, vállalatok részéről. írás­ban is és személyesen is felke­resnek bennünket — Békéscsa­bán az irodaházban —, érdek­lődnek, mikor kezdjük meg a konkrét vállalati munkát. Fog­lalkozunk a beruházások előké­szítésével, műszaki tervezésével, tervek adaptálásával, műszaki ellenőrzéssel, telephelydoku­mentációk készítésével. Ez utób­bi azért is fontos, mert a jövő­ben jelentősebb beruházást csak a teleipihelydokumentációval rendelkező üzemek valósíthat­nak meg. A termelőszövetkezeti vezetők között a beruházási iroda mun­kájáról az utóbbi hetekben több téves gondolat terjedt el. Egyesek úgy vélik, hogy a MEZÖBER anyagbeszerzéssel is foglalkozik. A mi feladatunk lényegében a beruházások szervezése meg­bízás alapján, közvetítés a ter­melőszövetkezet és a kivitelező között. A jelentősebb mezőgaz­dasági beruházásokra építőipari Hájas tészta— rummal végzett — közölte vele egyik jól értesült szomszédasszonya. — Van mit, ihat, amennyi belefér, csak ízletesen, gusztu­sosán készítsen el mindent — jelentette ki Lujza asszony. — Ezt akár ne is mondtad volna, hiszen Gégés Lajos nagy hírű ínyencmester, vagyis sza­kács. — Akkor bizonyára hájas tésztát is tud készíteni... — Méghogy tud, díjat nyert vele egy vetélkedőn! Ez döntő érv volt s Lujza asszony akkorra ütemezte be a disznóvágást, amikor Gégés Lajos időt tudott szakítani. Nem is volt vele semmi baj: ütemesen, gyorsan és ízletesen készült el minden, még a há­jas tészta is. Gégés Lajos a be­kapacitást szerzünk, szervezzük a tsz-építővállalkozások mun­kával való ellátását. — A mezőgazdasági üzemek ismernek egy másik beru­házási Irodát is. Hogyan fér meg egymás mellett a me­gyei tanács, illetve a Föld­művelésügyi Minisztérium beruházási vállalata? — Az utóbbi években a mező- gazdasági üzemek beruházásai­val több szerv is foglalkozott. Ezzel magyarázható, hogy a me­zőgazdaság beruházásait másod­rangúnak tekintették. Több épü­let nem készült el a tervben megszabott időre. A nagyobb építőipari vállalatok nem szíve­sen vállalták a megye különbö­ző helyein felépítésre kerülő gazdasági épületek készítését Volt erre példa 1966-ban is. Véleményem szerint a két be­ruházási iroda jól kiegészíti egy­mást A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépjavító ál­lomások, kísérleti intézetek választhatnak majd kettőnk kö­zül, s annak adnak megbízást amelyik a beruházás megvalósí­tásában kedvezőbb feltételeket ajánl. Bizonyos értelemben elő­nyös a külön beruházási iroda azért is, hogy a megyei tanács beruházási irodája az eddigiek­nél több gondot fordíthasson a kommunális jellegű beruházá­sok tervezésére, szervezésére, műszaki ellenőrzésére. — Az 1967. évi beruházások előkészítéséből milyen részt vállal a MEZÖBER kiren­deltsége? — A termelőszövetkezetek számottevő érdeklődését tapasz­Kedvezően zárja az 1966-os évet a szabadkígyósi Szabad Föld Termelőszövetkezet Az 1800 holdas szántón működő kö­zösség 1966-ban 100 ezer mun­kaegységet használt fel terme­lésire és a kisegítő üzemágak fenntartására. Előreláthatóan — ezekben a napokban készítik a zárszámadást — 38 forint jut egy munkaegységre. A szövet­kezet a tagok anyagi érdekelt­levaló dió, gyümölcsíz és egye- • bek közt két deci rumot is fel- í sorolt. Akkor sem, de aztán : meg még úgy sem bánta az : árát Lujza asszony, mert olyan • finom, foszlós hájas tésztát még j sohasem evett életében. Váltig £ sajnálta is, hogy nem hagyott £ még egy sütésre való hájat. De • sebaj, nem hiánycikk az a disz- t nóvágásak idején, s könnyen £ szerzett egy hét múlva. A tész- • la azonban nem sikerült. Pa- ! naszával felkereste Gégés La- S jóst. — Rumot is vettem bele, £ mégis ehetetlen volt — mond- S ta csaknem sírva. — Bizonyára nem úgy hasz- £ nálta fel a rumot, ahogyan én ! szoktam. — Miért, maga hogyan szók- £ ta felhasználni? — Ügy, hogy amikor senki ! sem látja, egy hajtókára meg- ! iszom a két deci rumot. Má«- £ koT maga is így csinálja, és ! akkor nagyon finom lesz a há- t jas tészta. £ K. I. S taltuk, mint azt már az előbbi­ekben is említettem. Az 1967-re szóló eddigi megbízatások — 3—4 hét eredménye — elérik az 50 millió forintot ez előrelátható­lag még növekszik. Tárgyalunk a vállalatokkal, tervezőintézetek­kel, kapacitást szerzünk, hogy a beruházások gyakorlati megva­lósítását elkezdhessük. Most, az előkészítés időszaká­ban fontosnak tartjuk az épít­kezés helyi lehetőségeinek to­vábbi feltárását Gondolunk ar­ra, hogy a szénporos téglaége­téssel — ahol erre mód és lehe­tőség van\ — a korábbinál na­gyobb mértékben foglalkozza­nak. Az is célszerű volna a kö­zös vállalkozások munkájában, ha előregyártanának néhány épületelemet, melyek készítését a betonelemgyár nem vállalja. Az építkezés ezzel is meggyor­sulna. A következő hetekben a járá­sok, a városok, a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok és gépjavító állomások vezetőivel személyesen is találkozom. Meg­beszélem velük az új beruházási vállalat célját feladatát, hogy' ők is ismerjék meg a MEZÖ­BER-1 Ugyanekkor megisme­rem az üzemek beruházási el­képzelését, a vállalattal szem­ben támasztott igényt A MEZÖ­BER Békés megyei kirendeltsé­ge munkájában arra törekszik, hogy olyan kapcsolatot alakítson ki a mezőgazdasági üzemekkel, amely a beruházási tevékenység mind eredményesebb megvaló­sításával jár — fejezte be kérdé­seinkre adott válaszát Kovács elvtárs. D. K. ségének növelésére — főként természetbeni juttatás címén — munkaegységenként 12 forintot osztott. Így a közösből származó egy munkaegységre jutó jövede­lem Szabadkígyóson eléri az öt­ven forintot. Az eredmény főként a nö­vénytermesztésnek köszönhető. Kukoricából 28 mázsa szemes, cukorrépából 236 mázsa, cirok­ból 7 mázsa kalász, búzából 16 mázsa átlagtermést értek el. A jó gazdálkodás eredményeként a Szabad Föld Tsz nagy gon­dot fordított az 1967. évi terme­lés megalapozására. Saját erő­ből egymillió 200 ezer forintot ruházott be. Hozzájárult a 100 férőhelyes tehénistálló építésé­hez, pótkocsik, fogatos kocsik beszerzéséhez, továbbá három egyenként 600 férőhelyes juh- hodály készítéséhez. Ezen felül a szövetkezetnek még 600—800 ezer forintja marad az egyszám­lán tartalék címén. Ebben a gazdasági évben a termelésszervezésben újabb le­hetőségek kihasználására ké­szülnek. A kisebb hozamú nö­vények helyett nagyobb hoza­múakat vetnek. Ugyanakkor paradicsomból, kenderből és cirokból — a munkaerőellátatt- ság arányában — növelik a ve­tésterületet Paradicsomból 5, kendéből 30, cirokból pedig 5 holddal vetnek többet, mint 1966-*>an. gyei kirendeltsége? Saját erőből 1,2millió forint beruházásra Növelik a paradicsom-, a kender- és a ciroktermő területet

Next

/
Thumbnails
Contents