Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

december 10. 2 Szómba. Koszigin és kísérete elutazott Párizsból Szovjet—irancia nyilatkozatot írtak alá Az emberi jogok napján Párizs Alekszej Koszigin, a Szovjet­éi «tiltó Minisztertanácsának elnöke, Vlagyimir Kirillin miniszterel- ,L,nökhelyettes, Andrej Gromiko külügyminiszter és a szovjet kor­mányküldöttség többi tagja pénte- r ken délelőtt elutazott Párizsból. •V Az Orly repülőtéren a szovjet mi- ■ 'niszterelnököt és kíséretét Geor- '' tjes Pompidou francia miniszter- ‘ elnök és a kormány több tagja búcsúztatta. De Gaulle tábornok, . köztársasági elnök a rambouillet-i kastélyban, ahol csütörtökön vé­get értek a francia—szovjet tár­gyalások. búcsúzott el vendégé­től. A csütörtökön este aláírt szovjet ° —francia nyilatkozattal összefüg- gésben Claire Barzal, a Notre ’ Republique című degaulleista he­tilap mofet megjelent számában . A csaknem ötszáz esztendős portu­gál gyarmati uralom Mozaml>ik.ban is 1 a vége felé közeledik. Az ország az afrikai kontinens dél­keleti szegélyén terül el, Magyaror­szágnál Kb. nyolcszorta nagyobb te­rületen. Lakóinak száma az 1985. évi becslések szerint meghaladta a 6 mii- Bó 90» ezer főt, amelyből mindössze 15» 000 a fehérek száma. Éghajlata a meleg Mozambik-áramlat hatása kittit áll, s az indiai-óceáni monszun kö­vetkeztében egész évben trópusi for­ró nyári esőkkel. Moxambikot 1497-ben Vasco da Ga­ma portugál tengerész fedezte fel és azóta jelentős szerepet játszik Portu­gália gazdaságában. Kezdetben Goá- ból, áz ázsiai portugál birodalom köz-- ■pontjából irányitottik, de 1752-ben le­választották és külön gyarmatként igazgatták; Fejletlen mezőgazdasági ország. A földterület nagy részét a portugál . gyarmatosítók a helyi lakosságtól el­vették és „állami földnek” nyilvání­tották, majd angol és portugál kéz­ben levő nagy ültetvényeknek adták. A bennszülöttek kénytelenek részes­bér ellenében kis parcellákat meg- ;; művelni. A helyi lakosság a törpebirtokokon i élehnezésére primitív módszerekkel , kukoricát, hüvelyeseket, dohányt, ma- . nfókát, rizst és kölest termel; a ter­més azonban nem elégíti ki a lakos­ság szükségleteit, úgyhogy búzából és tejtermékből importra szorul. Az európaiak nagy ültetvényein ter­melt exportcikkek, amelyek az or­szág exportjának 90 százalékát adják; a partvidék kókuszp álma-ligeteiből nyert kopra, a tea és a banán. Jelen­tős még a szezámmag- és cukornád­termelés, valamint az ország főváro­sa, Lourenco Marques közelében és az északi vidékeken termelt gyapot , is, Mozambikban lényegesen nehezebb Lagos I Nyugat-Nigéria vezetőinek az. az elhatározása, hogy felhívják ■ Gowon alezredest, a központi katonai kormány elnökét, vonja ki az északi, hausza származású csapatokat á nyugati területekről, újabb fejlemény a nigériai bel­politikai válságban. A nyugati vezetők Ibadanban ■'megtartott értekezletükön azt is elhatározták, hogy követelik, he­lyettesítsék nyugati joruba szár­mazású személyekkel a rendőr­ségben szolgáló hauszákat. Ezzel egyidőben Nyugat-Nigériában a ^ hangsúlyozza, hogy a szovjet és francia kormány szemében az európai biztonság problémái és a német kérdés elválaszthatatlanok egymástól. / A francia napilapok helyeslik a francia—szovjet kapcsolatok fej­lődését. Nyíltan még a jobboldali Aurore és a Figaro sem támadja. Ellenérzésüket ezek a sajtószer­vek azzal juttatják kifejezésre, hogy hangot iádnak véleményük­nek, amely szerint a szovjet- francia viszony fejlődése miatt megromlanának Franciaország kapcsolatai egyes nyugati orszá­gokkal. * * * Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken, magyar idő szerint 14 óra 40 perckor franciaországi Iá- i togatásáról visszaérkezett Moszk- I vába. (MTI) a hazai iák helyzete, mint a többi por- I tugál gyarmaton. A portugálok itt ] remik ív ül erős állásokat építettek ki, { különösen a Tanzánia határát képező Ruvuma-fo'Iyó mentén. Tanzániában ugyanis közel egymillió mozambiki menekült él, s ezek közül kerülnek ki a partizánok, akiket korszerű ki­képzőtáborokban készítenek fel a harcra. A felszabadító mozgalom két terü­leten tevékenykedik. Az erősebb és aktívabb mozgalom Tanzánia határ­vidékén, a Nia&sa és Cabo Delgado j körzetekben, Eduardo Mondlane veze­tésével ía térképen sraffozott terület). toborzóirodák csak joruba törzs- belieket vesznek fel a hadseregbe. Ismeretes, hogy Kelet-Nigéria vezetőinek egyik követelése a jú­liusi puccs óta szintén az, hogy vonják ki az északi hausza csa­patokat. Gowon ezt határozottan visszautasította. Ha most a nyugat összefog a kelettel, akkor az észak lehetetlen helyzetbe kerül — mu­tatnak rá lagoSi körökben. Ez pe­dig könnyen maga után vonhatja az alezredes eltávolítását. Gowon utódaként Weyt, a nigériai hadi- tengerészet parancsnokát emlege- j tik. (MTI) Kádár János fogadta a vietnami pártklildötfséget A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására a IX. kong­resszuson részt vett a Viet­nami Dolgozók Pártja kül­döttsége Le Due Tho-nak, a Politikai Bizottság tagjának, a szervezési és káderügyek titkárának vezetésével. A vi­etnami testvérpárt küldött­ségét pénteken fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Ä szívé­lyes, elvtársi légkörben foly­tatott beszélgetésen részt vett Komócsin Zoltán, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály veze­tője és dr. Pehr Imre, a Ma­gyar Népköztársaság hanoi nagykövete. (MTI) madást intéztek Cabo Delga-Jo-körzet 50 000 lakosú központja, Mocimboa da Praia ellen. Egy másik csoport Hlo- mulo Gwambe vezetésével a zambiai határvidéken harcol. A fegyveres összetűzések kirobba­nása óta összesen 3000 portugál ka­tonát semmisítettek meg. A partizá­nok létszámát kb. 7000 főre becsülik. Földünk hárammilliárd lakója közül mennyit sújtanak a faji diszkriminációk? Az Egyesült Államokban a négerek milliói ma sem szavazhatnak, gyerme­keik nem látogathatják a fehérek iskoláit, s ha egy négert lelőnek, a gyilkosnak legtöbbször haja szála sem görbül. A négert nem tekintik embernek... Dél-Afrika tízmillió fekete bőrű lakosa fe­lett négymillió fehér gyakorolja a fasizmussal vetekedő diktatú­rát. Rhodézia fehér telepesei mit sem törődnek a fekete bőrű . ős­lakossággal — az afrikaiak nem szavazhatnak saját országuk­ban... Angolában, Mozambikiban, s más gyarmatokon ma is har­mincmillió elnyomott szenved a rabláncoktól. Ausztrália őslakos­ságát szisztematikusan tizedelik, s közülük csak ketten nyerték el a „teljes jogú állampolgár” rang­ját... ,Es mindenekelőtt Vietnam­itól kell szólni, amelynek sokat szenvedett népe hosszú évtize­dek óta küzd szabadságáért, ma az amerikai szoldateszka ellen, amely vegyi fegyverektől kezd­ve egytonnős robannóbomibá- kig, mindent felhasznál, hogy továbbra is rabságban tartsa ezt a bátor népet. Százmilliók élnek még rabság­ban, jogfosztottan. Nemcsak a nyílt elnyomás, hanem a kizsák­mányolás, a szegiénység sújtja ma is az emberiség nagy részét. Földünk sok országában, mint az Egyesült Államokban, még mindig a származás, a vagyon dönt az ember értékéről, méltó­ságáról. De manapság már az elnyomottak és jogfosztottak nagy része küzd a megkülö-nfoöz­Pónteken délelőtt Szófiában folytatódott a Szakszervezeti Vi­lágszövetség Főtanácsának XVI. ülésszaka. A beszámoló vitájában számosán szólaltak fel, közöttük, a magyar szakszervezetek nevé­ben Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára. — A napirendre tűzött kérdések — mondotta Gáspár Sándor — méltóak a munkásosztály nagy nemzetközi osztályszervezetéhez. Kifejezésre jut bennük a proletár- internacionalizmus, szervezetünk osztalyjellege és a szakszervezeti sajátosság. tét és ellen, s harcában reményt és támogatást kap az emberi méltóságot őrző szocialista or­szágoktól. Ezért deklarálhatták tizen­nyolc évvel ezelőtt, 1948, decem­ber 10-én az ENSZ-ben az em­beri jogokat. Igaz, a világszer­vezet akkori erőviszonyai köze­pette a nyugati hatalmaknak még sikerült elválasztaniuk a politikád és polgári jogokat a gazdasági és a szociális jogok­tól, tehát a garanciáktól, az ál­lamá kötelezettségektől. Az ENSZ emberi jogok bizottságá- gában azonban a küzdelem to­vább folytatódik, s ez együtt jár a kapitalista társadalom ember­telenségeinek leleplezésével. A világszerte folyó küzdelem kény- szeri tette az amerikai kongresz- szust, hogy — ha csak kis mér­tékben is — további lépéseket tett a négerek polgári jogainak érvényesítésére. Spanyolország­ban Franco diktatúrája részletes amnesztiát hirdetett a három év­tizede külföldön száműzetésben élt spanyol hazafiaknak. Dél- Afrikától Alabamáig azonban még sokfelé látni a feliratot: „White only!” — „Csak fehérek­nek!” — és fehérek tízmilliói is elnyomatásban élnek. Az „emberi jogok egyetemes nyilatkozata” elfogadásának nap­ján, december 10-én, mint az emberi jogok napján, kü­lön is emlékezünk és küz­dünk a jogfosztottak szabadságá­ért, jogaiért. Egyik ember le­gyen annyi, mint a másik, le­gyen a bőre barna vagy fehér... S. T. Vietnammal kapcsolatos szakszer­vezeti feladatokról beszélt, majd a magyar szakszervezetek tevé­kenységéről, eredményeiről és fel­adatairól számolt be a főtanács­nak. Ugyancsak pénteken délelőtt szólalt fel Viktor Grisin, a szovjet szakszervezetek központi tanácsá­nak elnöke. Az SZVSZ Főtanácsának XVI. ülésszaka délután folytatta mun­káját. (MTI) i Szemtanúk az Iraklion görög hajó katasztrófájáról Athén Akik túlélték az Iraklion ka­tasztrófáját, elmondták, hogy a hajó tíz perc alatt elmerült a ten­ger hullámaiban. A hajón kelet­kezett lék akkora volt, hogy azon egy 16 tonnás hűtőkocsi azonnal a tengerbe zuhant. Az utasoknak nem volt idejük mentőcsónakba szállni és nem találták a mentő- mellényeket. Az egyik utas több mint tíz órát úszott a viharos ten­gerben, míg kimentették. A görög hatóságok pénteki je­lentése szerint félő, hogy a halot­tak eddig 179-ben megállapított száma nem fedi a valóságot, mi­vel sokan a hajó fedélzetén vál­tották meg jegyüket és több tisztviselő jegy nélkül utazott. 1961. júliusa óta, amikor egy portugál hajó süllyedt el 259 utas­sal a fedélzetén, az Iraklion ka­tasztrófája volt a legsúlyosabb. (MTI) A SZOT-főtitkár ezután a A DEBRECENI AGRÁRTUDOMÁNYI FŐISKOLA LEVELEZŐ TAGOZATÁN 1967 JANUÁRJÁBAN ÖNTÖZÉ­SES GAZDÁLKODÁSI SZAKMÉRNÖKKÉPZÉS INDUL. Tanulmányi idő két év. A pályázatokat a Tü. 281. rsz. nyomtat­ványon (beszerezhető a megyei nyomtatványboltokban vagy az agrártudományi főiskolán) kell a Debreceni Agrártudomá­nyi. Főiskola rektorának a munkaadón keresztül benyújtani. Az állami gazdaságokban dolgozó mérnökök az Állami Gaz­daságok Megyei Igazgatóságán keresztül nyújtsák be pályá­zatukat A felvételi pályázatok beküldésének határideje: 1967. jan. 15 A felvételi pályázathoz csatolni kell: a egyetemi vagy főiskolai végzettséget igazoló oklevelet; b) életrajzot, mely a pályázó eddigi szakmai működését rész­letességgel tartalmazza; c) működési bizonyítványt arról, hogy jelenleg milyen mun­kakörben mióta dolgozik, munkaköréhez milyen feladatok el­látása tartozik, előző munkakör megjelölése: d) üzem, vállalat, intézmény stb. vezetőjének és MSZMP- titkárának együttes támogató javaslatát, amely egyben tartal­mazza a pályázó szakmai, politikai jellemzését is; e) hatósági orvosi bizonyítvány arról, hogy a kérdéses szak­mai munkakörök ellátására alkalmas. Szakmémökképzésre azok az okleveles mezőgazdasági mérnö­kök vehetők fel, akik legalább kétéves mérnöki gyakorlattal rendelkeznek. A szakmérnöki államvizsga után szakmérnöki oklevelet kapnak. Debreceni Agrártudományi Főiskola tanulmányi osztály _____________________________________ 147414 F üggetlenségi harcok Mozambikban A közelmúltban például fegyveres ta­Újabb fejlemény a nigériai belpolitikai válságban Gáspár Sándor felszólalása az SZVSZ főtanácsának ülésszakán \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents