Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

i960. december 10. 3 SMWiXtt Hízó marhát exportál az endrődi Béke Tsz A belvízrendezés (Tudóst t ónktól) A napokban Szelei Béla, az endrődi Béke Tsz fiatal főállat- uenyésztője megállított az utcán. Olasz üzletembereket várunk. Harmadikén jönnek. Érdemes vol­na erről írni. És siet tovább, mert amint kézfogás közben mon­dotta, fontos ügyben várják az egyik brigádtanyára. / így lettünk részesei Szombaton a hízómarha-átvételnek az endrő­di Béke Tsz-ben. Faufellini úr, az olaszok átvevője először kü- lön-külön vette szemügyre vala­mennyit, majd tapogatással ér­zékelte, melyik felel meg a vá­sárló olasz oég követelményeinek. Végül a hetven, hízott marhából ötvenet talált exportképesnek. Ez igen jó eredménynek mondható. — Hetedik éve exportálunk hí­zott marháit. Mikor hova. Ebben az évben az olaszoknak és a nyu­gatnémeteknek szállítottunk 110-et !— mondotta Szelei Béla. — Milyen többletbevétel* je­lent az exportálás? — A külföldi szállítások a ha­zainál 2—3 ezer forinttal hoznak többet a tsz kasszájába. így már érthető, hogy miért igyekeznek az endrődiek. A mos­tani szállítmány Uhrin Bálint és Tímár Zoltán gondozók lelkiisme­retes munkáját dicséri. Sztanyik Károly Amíg egy busz „kiáll” Sablonosán kezdem. Itt a tél. i désére. Egy-egy busz késését Az autóköziekedésre nehéz napok várnak. Ahhoz, hogy egy busz, | eher- vagy személygépkocsi időire „ki tudjon állna” és az utasok ne ácsorogjanak hiába a megállók­nál, megfeszített, sokszor ember- feletti munkára van szükség. Mindazok az utasok, akik nem látnak a kulisszák mögé, idegesen szidják az AKÖV-öt, közben nem is sejtik, mit jelenít a mű­szaki telep szerelőinek egy-egy meghibásodott .„járat” kiállítása. (Mellesleg: az autóközlekedésnél dolgozó szerelők is teljesítmény­bérben dolgoznak.) Természetesen szó sincs arról, hogy az AKÖV fél a téli üzem­től. Senkinek nem kell félni at­tól, hogy zavarok keletkezhetnek az utazásban. A jelenlegi műszá­la és irányító gárda zöme szoci­alista brigádtag. Ez elég biztosí­ték a várható nehézségek leküz­nem a szervezetlen munka vagy a lassúság, hanem sokszor és leg­többször az anyaghiány okozza, Természetesen erre kevesen gon­dolnak. Jó lenne, ha egyszer televízióban mindenki láthatná milyen felelősségteljes és odaadó munkára van szükség. ahhoz, hogy közlekedési eszközeink biz­tonságosan, balesetmentesen ke­rüljenek forgalomba. Ahhoz, hogy mindezt az új­ságban bemutassam, nincs lehető­ség. Csak azt tudom mondaná, és nem is felelőtlenül, hogy a me­gye közlekedése a téli hónapok­ban is biztosítva lesz, hiszen mint a munka bármely területén, itt is kiváló, jó szakemberek, KISZ- tagök és kommunisták versenyez­nek. Valamennyien becsülettel állják meg helyüket minden vár­ható nehézséggel szemben. (Pálvölgyi) időszerű tennivalói KUTATÓINTÉZETÜNK VIZS- j mezőgazdaság részére bélvízren- ! GÁLÁTOKAT VÉGEZ a Szarvas melletti, úgynevezett kondoros- völgyi kísérleti belvízöblözetben, amelynek 22 négyzetkilométer ki­terjedésű területén 1960 óta há­rom tsz gazdálkodik. A teljes egé­szében szántóföldi művelésben le­vő 3800 katasztrális hold terüle­ten csupán *!>0—70 holdas nagy táblák vannak. A nagy táblák le­hetővé teszik a gépi talajművelést és más korszerű agrotechnikai műveletek alkalmazását. Ha azon­ban a terület beüvízelvezetési vi­szonyait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy ebben semmi fejlődés nin­csen, a területen ma is ugyanany- nyá belvízcsatorna van, mint a kisparaszti gazdálkodás idején. Sőt a korábbi dűlőútárkok. elkop­tak, részben beszántották őket, s ezzel a levezetés lehetősége bizony nem javult. Ez a helyzet nem egyedülálló. Öt belvíziöblözetet megvizsgálva megállapítható volt, hogy ' a korábbi kiépítettségnek megfelelő négyzetkilaméterenkén- a ti 0,6 0,7, 0,9 kilométer fajla­gos csatornahossz ma is változat­lan. De az is megállapítható, hogy pusztán a dűlőútárkok kiépítésé­vel, sok esetben karba helyezésé­vel, a négyzetkilométerre eső le­vezető csatorna hossza megkét­szereződne, sőt megháromszoro­zódna. Ez azt jelentené, hogy min­den tábla mellett volna olyan árok, amelybe adott esetben a kárt okozó vízállások levezethetők és onnan a közeli belvízcsatorná­ba irányíthatók. Az útárkok ki­építése a mezőgazdasági földutak állapotát is javítaná, tehát kettős haszonnal járna. KORMÁNYZATUNK ÉVENTE JELENTŐS, százmilliókban Mfe­jezhető összeget biztosít a vízgaz­dezés céljára, A NEB vizsgálata megállapította, hogy ennek az ösz- szegnek nagy része évről évre nem kerül felhasználásra. Az idei 'belvizes esztendő világosan meg­mutatta, hogy lett volna feladat bőven, igy például a dűlőútárkok Az így müveit itteni réti talajon a felső 100 cm-es talajrétegben mutatkozó tározódás! többlet 37— 48 mm csapadékérték közt válto­zik. Ennyivel több csapadékot ké­pes tehát a talaj befogadni jelen­tős felszíni vízállás nélkül. A ko­rábbi évek tapasztalata szerint a kiépítése is, aminek megoldása i terület réti talaján az október, no­könnyített volna a helyzeten. vemlber, december hónapokban Ügy gondolom, hogy a belvíz- j fagymentes talajra lehullott rendezés céljából rendelkezésre I padék 220—240 mm, nem okozott álló összeget ennél hasznosabban nagyobb méretű felszíni vízállá- nem lehetne elkölteni. És a fel- sokat az őszi mélyszántással ke- adat nagyon sok esetben csatorna- ! zeit területeken. nyitó ekékkel gyorsan és olcsón megoldható lenne. Sok szó eádk a lehullott csapa­déknak a talaj tározóterében való visszatartásáról. Ez a visszatartás helyes is és valóban okszerű a bel­vízgazdálkodásról beszélni, amíg átlagos csapadékosság mellett át­lagos belvízjárás van, hiszen ilyen esetben valóban a mezőgazdaság édekében való az őszi, téli, tavaszi csapadéknak a talajban történő tározása. Ezt a célt szolgálja az őszi mélyszántás is. Ha az átlagos­nál nagyobb csapadékosság követ­keztében a talaj telítettsége ug­rásszerűen következik be, helyte­len lenne a művelt táblák mélye­déseiben összegyűlt vizet ott tar­tani azzal a szándékkal, hogy azt mindenáron a tala jba kénysze- rítsük. A felszíni- vízállások csökkenté­sének egyik hatékony módja az őszi mélyszántás. Az említett kí­sérleti öblözetben a felmérések szerint 1957 óta az őszi mélyszán­tás a terület 78 százalékán egyszer történt meg. A terület 40 száza­lékán azóta mér kétszer, illetve 19 százalékán háromszor. A talaj pórustérfogata a szántott (0—30 cm) rétegben a korábbi 43 száza­délkodási társulatokon keresztül a 1 lékről 49 százalékra növekedett, i Pezseg az élet a mezőkovácsházi szóIgáltatóházhan Mezőkovácsházán már las­san két éve eredményesen mű­ködik a Medgyesegyházi BÖR- TEX Ktsz mezőkovácsházi szolgáltató kombinátja. A la­kosság már megbarátkozott az új szolgáltató formával és gyakran veszi igénybe. Az épü­letben kilenc részleg műkö­dik. Ebből hármat mutatunk be. férfifodrász-rész­L kép: Mindig van vendég a földszinti légnél. 2. kép: Csizmafejelés. 3. kép: Dávid Mihály szabó, a szolgáltatóház vezetője munka közben. Fotó, szöveg: Esztergály Kéve MEG KELL AZONBAN MON­DANI, hogy a tavaszi és idei esz­tendőik rendkívül magas talajvíz­szintje a talaj tározóterét annyira csökkentette, hogy várhatóan csu­pán 160—170 mm őszi, téli csapadék befogadására alkalmas. Hangsúlyozni kell, hogy a ma­gas talajvizek 'következtében csök­kent tározótér, továbbá a korán beköszöntött csapadékos időjárác miatt szárítatlanul maradit terüle­tek szükségessé teszik, hogy gon­doskodjunk a táblákon jelentkező elöntések haladéktalan elvezeté­séről. JK még hátralevő szántást munkálatok lehetősége is csak úgy biztosítható, hogy megakadályoz­zuk a vízállások keletkezését. A gazdaságoknak számolni kell az­zal, hogy a belvízvédekezés a táb­lán belül kezdődik és a víz útját a legközelebbi belvízcsatornáig, esetleg a gazdaság határáig bizto- stani kell! Nagyon sok esetben a tábla szélén levő befogadócsiatox- náig kell csak kiépíteni egy ideig­lenes árkot és megmentjük a táb­la termését vagy lehetővé tesszük a szántás befejezését. A táblán belüli vízelvezető ba­rázdák kihúzására akkor is gon­dolni kell, ha a jelenleg esős idő­szak elmúltával csökken a vízál­lások keletkezésének veszélye vagy a bekövetkező faggyal a szántás befejezhető. A későbbi csapadék, hóolvadás vizét ugyan­csak él kell vezetni, ennek a le­hetőségét is idejekorán meg kei! teremteni. A vízvezietö barázdáikkal a tábla szélére vezetett víz továbbvezeté­séről a gazdaság útmenti árkainak karba helyezésével, kitakarításé­val, az esetleges bejáró áttölté­sek eltávolításával, majd a hófú­vások eltávolításáról kell gondos­kodni. A csatornák, árkok, mű­tárgyak, átereszek kitakarításának feladatát az illetékes vízgazdálko­dási társulatokkal, egyes esetek­ben, dűlőutak alatti műtárgyak esetén az érintett tanácsokkal sürgősen tisztázni kellene. A TÁRSULATOK SZAKEMBE­REI LEGYENEK a termelőszövet­kezetek segítségére a gazdaság belvízrendezésá feladatainak meg­oldásában. Ehhez azonban az szükséges, hogy a problémákat, a konkrét feladattal és helyszínné) legiismerősébb tsz-tagok a szakasz­mérnökség és a társulat szakem­bereivel a helyszínen beszéljék meg, és tisztázzák a belvízzel leg­jobban veszélyeztetett területekről az elvezetés módját. A tennivalóit eldöntése nagyon is időszerű, hi­szen az elvégzendő munkákhoz is idő és munkaerő szükséges, és nem utolsósorban a gazdaság ré­széről olyan felelős személy kije­lölése, aki a tenndvalókait ismer és azokat el is tudja látni. A FELADATOK MEGOLDÁSA természetesen munka- és pónzrá- fordítást igényel. A céltudatos be­avatkozással elejét veheti minden üzem a nagy kiterjedésű elöntések­nek. Haríyányi László az Öntözési és Rizstennesiztés! Kutató Intézet igazgntóheHyei

Next

/
Thumbnails
Contents