Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-10 / 291. szám
i960. december 10. 3 SMWiXtt Hízó marhát exportál az endrődi Béke Tsz A belvízrendezés (Tudóst t ónktól) A napokban Szelei Béla, az endrődi Béke Tsz fiatal főállat- uenyésztője megállított az utcán. Olasz üzletembereket várunk. Harmadikén jönnek. Érdemes volna erről írni. És siet tovább, mert amint kézfogás közben mondotta, fontos ügyben várják az egyik brigádtanyára. / így lettünk részesei Szombaton a hízómarha-átvételnek az endrődi Béke Tsz-ben. Faufellini úr, az olaszok átvevője először kü- lön-külön vette szemügyre valamennyit, majd tapogatással érzékelte, melyik felel meg a vásárló olasz oég követelményeinek. Végül a hetven, hízott marhából ötvenet talált exportképesnek. Ez igen jó eredménynek mondható. — Hetedik éve exportálunk hízott marháit. Mikor hova. Ebben az évben az olaszoknak és a nyugatnémeteknek szállítottunk 110-et !— mondotta Szelei Béla. — Milyen többletbevétel* jelent az exportálás? — A külföldi szállítások a hazainál 2—3 ezer forinttal hoznak többet a tsz kasszájába. így már érthető, hogy miért igyekeznek az endrődiek. A mostani szállítmány Uhrin Bálint és Tímár Zoltán gondozók lelkiismeretes munkáját dicséri. Sztanyik Károly Amíg egy busz „kiáll” Sablonosán kezdem. Itt a tél. i désére. Egy-egy busz késését Az autóköziekedésre nehéz napok várnak. Ahhoz, hogy egy busz, | eher- vagy személygépkocsi időire „ki tudjon állna” és az utasok ne ácsorogjanak hiába a megállóknál, megfeszített, sokszor ember- feletti munkára van szükség. Mindazok az utasok, akik nem látnak a kulisszák mögé, idegesen szidják az AKÖV-öt, közben nem is sejtik, mit jelenít a műszaki telep szerelőinek egy-egy meghibásodott .„járat” kiállítása. (Mellesleg: az autóközlekedésnél dolgozó szerelők is teljesítménybérben dolgoznak.) Természetesen szó sincs arról, hogy az AKÖV fél a téli üzemtől. Senkinek nem kell félni attól, hogy zavarok keletkezhetnek az utazásban. A jelenlegi műszála és irányító gárda zöme szocialista brigádtag. Ez elég biztosíték a várható nehézségek leküznem a szervezetlen munka vagy a lassúság, hanem sokszor és legtöbbször az anyaghiány okozza, Természetesen erre kevesen gondolnak. Jó lenne, ha egyszer televízióban mindenki láthatná milyen felelősségteljes és odaadó munkára van szükség. ahhoz, hogy közlekedési eszközeink biztonságosan, balesetmentesen kerüljenek forgalomba. Ahhoz, hogy mindezt az újságban bemutassam, nincs lehetőség. Csak azt tudom mondaná, és nem is felelőtlenül, hogy a megye közlekedése a téli hónapokban is biztosítva lesz, hiszen mint a munka bármely területén, itt is kiváló, jó szakemberek, KISZ- tagök és kommunisták versenyeznek. Valamennyien becsülettel állják meg helyüket minden várható nehézséggel szemben. (Pálvölgyi) időszerű tennivalói KUTATÓINTÉZETÜNK VIZS- j mezőgazdaság részére bélvízren- ! GÁLÁTOKAT VÉGEZ a Szarvas melletti, úgynevezett kondoros- völgyi kísérleti belvízöblözetben, amelynek 22 négyzetkilométer kiterjedésű területén 1960 óta három tsz gazdálkodik. A teljes egészében szántóföldi művelésben levő 3800 katasztrális hold területen csupán *!>0—70 holdas nagy táblák vannak. A nagy táblák lehetővé teszik a gépi talajművelést és más korszerű agrotechnikai műveletek alkalmazását. Ha azonban a terület beüvízelvezetési viszonyait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy ebben semmi fejlődés nincsen, a területen ma is ugyanany- nyá belvízcsatorna van, mint a kisparaszti gazdálkodás idején. Sőt a korábbi dűlőútárkok. elkoptak, részben beszántották őket, s ezzel a levezetés lehetősége bizony nem javult. Ez a helyzet nem egyedülálló. Öt belvíziöblözetet megvizsgálva megállapítható volt, hogy ' a korábbi kiépítettségnek megfelelő négyzetkilaméterenkén- a ti 0,6 0,7, 0,9 kilométer fajlagos csatornahossz ma is változatlan. De az is megállapítható, hogy pusztán a dűlőútárkok kiépítésével, sok esetben karba helyezésével, a négyzetkilométerre eső levezető csatorna hossza megkétszereződne, sőt megháromszorozódna. Ez azt jelentené, hogy minden tábla mellett volna olyan árok, amelybe adott esetben a kárt okozó vízállások levezethetők és onnan a közeli belvízcsatornába irányíthatók. Az útárkok kiépítése a mezőgazdasági földutak állapotát is javítaná, tehát kettős haszonnal járna. KORMÁNYZATUNK ÉVENTE JELENTŐS, százmilliókban Mfejezhető összeget biztosít a vízgazdezés céljára, A NEB vizsgálata megállapította, hogy ennek az ösz- szegnek nagy része évről évre nem kerül felhasználásra. Az idei 'belvizes esztendő világosan megmutatta, hogy lett volna feladat bőven, igy például a dűlőútárkok Az így müveit itteni réti talajon a felső 100 cm-es talajrétegben mutatkozó tározódás! többlet 37— 48 mm csapadékérték közt változik. Ennyivel több csapadékot képes tehát a talaj befogadni jelentős felszíni vízállás nélkül. A korábbi évek tapasztalata szerint a kiépítése is, aminek megoldása i terület réti talaján az október, nokönnyített volna a helyzeten. vemlber, december hónapokban Ügy gondolom, hogy a belvíz- j fagymentes talajra lehullott rendezés céljából rendelkezésre I padék 220—240 mm, nem okozott álló összeget ennél hasznosabban nagyobb méretű felszíni vízállá- nem lehetne elkölteni. És a fel- sokat az őszi mélyszántással ke- adat nagyon sok esetben csatorna- ! zeit területeken. nyitó ekékkel gyorsan és olcsón megoldható lenne. Sok szó eádk a lehullott csapadéknak a talaj tározóterében való visszatartásáról. Ez a visszatartás helyes is és valóban okszerű a belvízgazdálkodásról beszélni, amíg átlagos csapadékosság mellett átlagos belvízjárás van, hiszen ilyen esetben valóban a mezőgazdaság édekében való az őszi, téli, tavaszi csapadéknak a talajban történő tározása. Ezt a célt szolgálja az őszi mélyszántás is. Ha az átlagosnál nagyobb csapadékosság következtében a talaj telítettsége ugrásszerűen következik be, helytelen lenne a művelt táblák mélyedéseiben összegyűlt vizet ott tartani azzal a szándékkal, hogy azt mindenáron a tala jba kénysze- rítsük. A felszíni- vízállások csökkentésének egyik hatékony módja az őszi mélyszántás. Az említett kísérleti öblözetben a felmérések szerint 1957 óta az őszi mélyszántás a terület 78 százalékán egyszer történt meg. A terület 40 százalékán azóta mér kétszer, illetve 19 százalékán háromszor. A talaj pórustérfogata a szántott (0—30 cm) rétegben a korábbi 43 századélkodási társulatokon keresztül a 1 lékről 49 százalékra növekedett, i Pezseg az élet a mezőkovácsházi szóIgáltatóházhan Mezőkovácsházán már lassan két éve eredményesen működik a Medgyesegyházi BÖR- TEX Ktsz mezőkovácsházi szolgáltató kombinátja. A lakosság már megbarátkozott az új szolgáltató formával és gyakran veszi igénybe. Az épületben kilenc részleg működik. Ebből hármat mutatunk be. férfifodrász-részL kép: Mindig van vendég a földszinti légnél. 2. kép: Csizmafejelés. 3. kép: Dávid Mihály szabó, a szolgáltatóház vezetője munka közben. Fotó, szöveg: Esztergály Kéve MEG KELL AZONBAN MONDANI, hogy a tavaszi és idei esztendőik rendkívül magas talajvízszintje a talaj tározóterét annyira csökkentette, hogy várhatóan csupán 160—170 mm őszi, téli csapadék befogadására alkalmas. Hangsúlyozni kell, hogy a magas talajvizek 'következtében csökkent tározótér, továbbá a korán beköszöntött csapadékos időjárác miatt szárítatlanul maradit területek szükségessé teszik, hogy gondoskodjunk a táblákon jelentkező elöntések haladéktalan elvezetéséről. JK még hátralevő szántást munkálatok lehetősége is csak úgy biztosítható, hogy megakadályozzuk a vízállások keletkezését. A gazdaságoknak számolni kell azzal, hogy a belvízvédekezés a táblán belül kezdődik és a víz útját a legközelebbi belvízcsatornáig, esetleg a gazdaság határáig bizto- stani kell! Nagyon sok esetben a tábla szélén levő befogadócsiatox- náig kell csak kiépíteni egy ideiglenes árkot és megmentjük a tábla termését vagy lehetővé tesszük a szántás befejezését. A táblán belüli vízelvezető barázdák kihúzására akkor is gondolni kell, ha a jelenleg esős időszak elmúltával csökken a vízállások keletkezésének veszélye vagy a bekövetkező faggyal a szántás befejezhető. A későbbi csapadék, hóolvadás vizét ugyancsak él kell vezetni, ennek a lehetőségét is idejekorán meg kei! teremteni. A vízvezietö barázdáikkal a tábla szélére vezetett víz továbbvezetéséről a gazdaság útmenti árkainak karba helyezésével, kitakarításéval, az esetleges bejáró áttöltések eltávolításával, majd a hófúvások eltávolításáról kell gondoskodni. A csatornák, árkok, műtárgyak, átereszek kitakarításának feladatát az illetékes vízgazdálkodási társulatokkal, egyes esetekben, dűlőutak alatti műtárgyak esetén az érintett tanácsokkal sürgősen tisztázni kellene. A TÁRSULATOK SZAKEMBEREI LEGYENEK a termelőszövetkezetek segítségére a gazdaság belvízrendezésá feladatainak megoldásában. Ehhez azonban az szükséges, hogy a problémákat, a konkrét feladattal és helyszínné) legiismerősébb tsz-tagok a szakaszmérnökség és a társulat szakembereivel a helyszínen beszéljék meg, és tisztázzák a belvízzel legjobban veszélyeztetett területekről az elvezetés módját. A tennivalóit eldöntése nagyon is időszerű, hiszen az elvégzendő munkákhoz is idő és munkaerő szükséges, és nem utolsósorban a gazdaság részéről olyan felelős személy kijelölése, aki a tenndvalókait ismer és azokat el is tudja látni. A FELADATOK MEGOLDÁSA természetesen munka- és pónzrá- fordítást igényel. A céltudatos beavatkozással elejét veheti minden üzem a nagy kiterjedésű elöntéseknek. Haríyányi László az Öntözési és Rizstennesiztés! Kutató Intézet igazgntóheHyei
