Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-09 / 290. szám

196«. december a. 3 Péntek. A megye építőipara teljesítette a lakásátadási tervét Az Építésügyi Minisztérium Építőipari Főigazgatósága most értékelte a vállalatok kongresszusi versenyét. Ennek alapján a 22-es és a 23-as, valamint a Békés, Borsod, Hajdú, Nógrád, Szabolcs és Szolnok megye építőipari vál­lalatának dolgozói november végéig teljesítették az 1986. évi lakásátadási tervüket. Legtöbbet, 1418-at a Borsod megyeiek adtak át. Fejér, Somogy, Tolna és Zala megye ÉM vállalatának dolgozói is nagyon közel kerültek az éves terv teljesítéséhez. Borsod, Hajdú, Nógrád, Szabolcs és Szolnok megyéből az utóbbi hetekben szakipari brigádok érkeztek Budapestre, hogy se­gítséget nyújtsanak több száz fővárosi lakás építésének gyors és jó minőségű befeje­zéséhez. A belvízrendezés időszerű tennivalói Most megjelent könyvek Hit tartalmaz az Auschwilz-per, a Szentek képtára és A fekete SS „fehér báránya" ? A Kossuth Könyvkiadó góndo- zőjévé” vált a náci hatalmassá- zásában legújabban megjelent ki- goknak. A szerző Magyarország adványok közül különösen figye- első számú kirablójának kalan- lemre méltó Bernd Naumann: Az dókban dús életét dolgozta fel hi- Auschwitz-per című könyve, telesen. Kurt Bedher ma is hábo- amely Mulka és vádlottársainak rítatlanul üzletel, mint az NSZK HAZÁNK HAJLAMOS SZÉLSŐSÉGEKRE ÉGHAJLAT/* az re felhívja a ügyeimet az utóbbi két esztendőben a belvízzel bori- egyik esztendőben aszálykárral, a I tott területek kiterjedése és a bel­másikban pedig árvíz- és belvíz-. vízkárok összege. Nem érdektelen, kárral veszélyezteti mezőgazdasá- ha megemlítjük, hogy az öntözés távlati fejlesztése hazáinkban leg­feljebb 2 millió kaitasztrális hol­dat érint, ezzel szemben a belvíz — csupán az alföldi, főleg a ti­szántúli vidéken — 4 millió ka- tasztrális holdon okozhat kárt. a frankfurti esküdtbíróság előtt lefolyt bűnügyéről- ad ismertetést. A mű a szerzőnek a Frankfurter Allgemeine Zeitung-ban a per­ről közzétett tudósításait, vala- íntRt a Kurt Ernenputsch cikkei­nek e tudósításokat kiegészítő ré­szét foglalja magába. A beszámo­lók szigorúan követik az esemé­nyek menetét, a tanúkihallgatáso­kat, a vád- és védőbeszédeket. Érdemes megemlíteni Paul Henry Holbach: Szentek képtára című művét. Holbach a XVIII. század nagy francia materialista filozófusa. A Szentek képtárá-t 1770-ben írta, amit 200 éve titkon terjesztettek Franciaországban. Ma ott egyáltalán nem kapható. Az eleven, szellemes, ma is ér­dekes valláskritikai könyvet kora­beli metszetekkel illusztrálva bo­csátja a kiadó az olvasóközönség elé. A harmadik, ami ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat szá­molt, Lévai Jenő: A fekete SS ..fehér báránya” című könyv, amélv a második világháború egyik legnagyobb stílű kalandorát, Kurt Bechert mutatja be. Mint „lószakértő” kezdte a pályafutá­sát az SS-ben és hamarosan leg­bensőbb bizalmasává, „üzletszer­egyik leggazdagabb cégének tu­lajdonosa. gumik termelési biztonságát. A Tiszántúlon, a Körösök és Be­rettyó vidékén, így Békés megyé­ben is, esapadékszegény eszten­dőben a mezőgazdaságinak jó se­gítséget nyújthat az öntözés. Saj­nos, azonban ugyanazokon a terü­leteken, amelyeknek a talaja any- nyira érzékeny az aszályra, szinte évről évre hol kisebb, hol na­gyobb mértékben jelentkeznek ta- , vasszal a felszíni elöntések és fe­nyeget a belvízikór. A belvíz — felszíni elöntések útján — síkvidéki mezőgazdasági területeink jelentős hányadét ve­szélyeztetheti, nemcsak közvetle­nül a növényzet elpusztításéval, hanem a tavaszi munkálatok kés­leltetésével is. Ennek jelentőségé­Apróság Gyula egyik meghitt presszójában, a Komlóban delet üt az óra, s miután délidőben az emberek általában ebédelni szoktak, ezt teszik a presszó al­kalmazottai is. De hol?! Nem sokat teketóriáznak, a konyhá­ból kihozzák ebédjüket, és az imént még jó illatú kávétól gő­zölgő üvegpuiton jóízűen kana­lazni kezdik a forró levest, főze­léket. Jó étvágyat kívánunk! Bár kissé furcsálljuk ezt a megol­dást. Nem lehetne talán máshol elfogyasztaniuk a bizonyára jól megérdemelt ebédet?! Felelőtlenség — majdnem balesetet okozott Tisztelit Szerkesztőség! Ipari tanuló vagyok, s egy borzasz­tó eset késztet a levélírásra. December 4-én bátyámat kísértem ki a pesti személyvonathoz, amely 17.45-kor indul. A vonat már el­indult, amikor az utolsó előtti ko­csiban hat siető alakot pillantottam meg. Egy férfit, négy nőt, körül­belül negyvenévesek lehettek, és egy fiút, 16—17 éves lehetett. mag ékét, mintha csaik a ho­mokban karistolna egy fűzfa­vesszővel. Éppen fordult azeike, amikor Pista utánairamodott a ködbe be, messzire a két dűlő közé. A gépész kiabálni a segédjé­nek, az otthagyta az ekét és odament valamit babrálni a gőzmasinához, mi meg, lehet­tünk vagy tízen, ott bukdácsol­tunk a szántásban, az eke után. Mehettünk volna a sima földön is, de hát az nem jelentett vol­na semmi újdonságot. Akkori« Pista nyargalászott a csapat élén, ő ért oda legelőször az ekéhez és egyből rácsimpaszko­dott a legelső fejre. Abban a pillanatban hatalmasat nőtt a szemünkben és ahogy ránk nyújtotta a nyelvét, összenéz- tünk: Búzás Pista tud a ma­jorban legjobban játszani. Va­lamelyikünk oda akart menni, hogy rálépjen a másik ekére, de Pista egy vékony fűzfa vesz- szővel akkorát suhintott a tola­kodó lába szárára, hogy az nem próbálkozott még egyszer. Igaz­ságnak tartottuk az ütleget, mert hát mégiscsak Pista ta­lálta ki a játékot és addig, amíg ő meg nem rmja, neki dukál minden elsőbbség. Talán negyedszer utazta ke­resőiül a két dűlő között a kö­döt, amikor magas árnyék do­bogott a drótkötél mellett és közelebbről már láttuk, hogy a gazdatiszt noszogatja lovát az eke után. Búzás Pista nem tudott leug­rani az ekefejről. Megbénította a félelem és a hideg vas. Nem mozdult, de mi nagyon gyorsan kiléptünk a barázdából és úgy összefutottunk, mint hideg ól­ban a választási malacok. Perjési, a gazdatiszt le nem szállít a lováról, azt hittük, tán nem is bánja -Pista vonatozáisát, de amikor odaért az eke mellé, lehajolt, kinyújtotta a jobb ke­zét és már csak a csattanást hallottuk. Fültövön vágta Búzás Pistát. Akkor úgy tűnt, mintha a kománk még egy ideig rajta lovagolna az ekefejen és csak ■ hosszú percek után bukott vol­na a másik eke elé... A gépészek kiabáltak, Perjési már belelovagolt a ködbe és Pista felett is úgy remegett, erőlködött a vaskőiéi, mintha semmi sem történt volna. Még a fázósan kóliszáló varjúk sem röppentek fel, a jajgatás sem riasztotta meg őket. Búzás Pistát aztán elvitték, hogy az anyja kiakassza a lisz- ter fejkendőjét a kukás-tanya zsaluis ajtófélfájára. Tiszai Lajos A vonat elég hamar felgyorsított. Ezzel dacolva a férfi kiugrott, a fiú követte példáját. Már majdnem fel- sikoltofctam, amikor látom, a fiú megbotlik és a kerekek felé esik. A férfi lélekjelenlétének köszönheti, hogy az utolsó pillanatban elrántot­ta. De mindez még nem fejeződött be. Ugrik egy nő és még egy. Az utolsó nem tudom, minek köszön­heti életét. A vonat ugyanis már olyan gyorsan ment, hogy a nőt a földhöz vágta. Négy-öt fordulat után a többiek rántották et a kis töltésről leguruló nőt a kereken elöl. Minden pillanatok alatt ját­szódott le. Még néhány percig föld­be gyökerezett lábbal álltam, s ar­ra gondoltam, hány tanulótársamat fenyegeti ez a veszély, amely a pil­lanatnyi meggondolatlanságból szár­mazik. Ezrek utaznak nap mint nap Bé­késcsabára, s innen vissza. Ha eset­leg elolvasná valaki az utazók né­pes táborából, talán tanulna, s okul­nak ez eseten. Tisztel ettei: Bohus K. Mária Vendéglátó 1. tanuló J./D. * Reméljük, tanulnak belőle a?, uta­sok és nem ugrálnak le a mozgó vonatokról. De tanulhatnak belőle a j MÁV békéscsabai állomás forgalmi«-J tái is, és gondoskodnak a jövőben arról, hogy a kapusok a vonatok indulási idejét, a vágányok számát táblákon is rendszeresen jelezzék» AZ ASZÁLYOS, ILLETVE CSA­PADÉKOS ÉVJÁRATOK egy­másutánjában bizonyos szakaszos- sóg tapasztalható, ami kétségkívül rányomja bélyegét egész vízgaz­dálkodási tevékenységünkre. Csa­padékhiányos esztendőben az ön­tözés kerül előtérbe, csapadéktbő- ség idején pedig a vízkárok elhá­rítása, illetve csökkentésére kon­centráljuk a figyelmet és erőin­ket. Az idei belvíz méreted és a mezőgazdaságot ért károsodás nyomatékosan figyelmeztet: a bel­vízrendezésben van még tenniva­lónk. Ez a felismerés váltotta ki, hogy a Központi Népi Ellenőrei Bizottság 12 megyében, így Békés megyében is vizsgálatot indított a vízrendezéssel, a belvízvédelem jelenlegi helyzetével, a vízkárok elhárításának hatékonyabbá téte­lével kapcsolatos problémáik fel­tárására és a szükséges intézke­désekre, javaslatok kimunkálása céljából. A kérdéssel foglalkozó kutató vizsgálatai alapján nem lehet fe­lesleges rámutatni néhány olyan 'körülményre, amelyek egy vár­ható újabb belvízjárás előtt kellő tájékozottságot, körültekintést igé­nyelnek és mindenképpen figyel­met érdemelnek. A belvíz emlegetése nem indo­kolatlan az idei őszöm sem, hi­szen a tavaszi belvízelöntéseket előidéző egyik tényező, az érintett alföldi területek magas talajvíz- szintje ma is észlelhető és nem teszi kedvezőbbé a helyzetet a bő­séges novemberi esőzés sem. A BELVIZEK A LEHULLOTT CSAPADÉKBÓL többnyire a ta­laj felszínén összefutó vízállásként keletkeznek. A vízállások a földe­ken ott jelentkeznek, ahol lefolyás nélküli mélyedések vannak és a ! csapadékvíz a talaj túltelítettsége | vagy a fagy miatt nem juthat a I felszín alatti talajrétegekbe. A I magas talajvíz nyilvánvaló«; csökkenti a talajban levő tározó térfogatot és így ugyancsak elő­idézője lehet a felszíni vízállás­nak, A mezőgazdaságban a belvízkár évről évre jelentkezik hol kisebb, hol nagyobb mértékben. Ezt a kö­rülményt parasztságunk egyéni gazda korában is jól ismerte és amikor a földjén jelentkeztek a felszíni vízállások, kapát, lapátol fogott és védekezett, vagyis föld­jéről a vizet bevezette a legköze­lebbi belvízcsatomába. Külső se­gítséget akikor kért, ha a befoga­dó csatorna megtelt vagy annyi vizet kapott, hogy maga nem bői- dogult vele. Nem ilyen egyszerű a balvií- kérdés a szocialista nagyüzemek­ben, amelj/eknek ezen a téren is új helyzettel kell szembenézni. A régi tulajdoni viszonyok mellett, ha erre lehetőség volt, a gazda a saját elöntött földjéről a vizet rá­eresztette a szomszédjáéra is. Ma a szomszédos tábla is „saját” és a vizet csakis a csatornába lehel eltávolítani. Sajnos meg ke® mondám, hogy a gazdaságok bel­vízrendezést- — amint ezt sok he­lyen tapasztaljuk — többnyire ab­ban merül ki, hogy esetleg átvág­ják a csatorna partját, de arról már nem gondoskodnak, hogy a táblák mély fekvésű részeiről az ott megrekedt vizet valami ideiglenes barázdával a belvízcsatornába ve­zessék. Sajnos, a legtöbb gazda­ságnak, legyen az tsz vagy állami gazdaság, a napi termelési gon­dok és feladatok mellett nem jut ideje és energiája, de szakembere sincs arra, hogy a gazdaság terü­letén évről évre jelentkező belvíz- problémákat átgondolja, a belvíz­károk elhárítása vagy legalábbis csökkentésére jó előre intézkedé­seket tegyen. NEM KÍVÁN AZONBAN NAGY FELKÉSZÜLÉST, csak jóaka­ratai törődést, hogy az öntöző- vízszállításra is használt belvíz- csatornákban ne maradjanak bent a földáttöltések, amint a csatom nákban táblabejáróként ideigle­nesen alkalmazott áttöltések és sürgősen eltávolítandók. Haríyányi László az öntözési és Kizstermeszifcéai Kutató Intézet igazgatóhelyet­tese. December közepére befejezi idei tervét a Békéscsabai Faipari Ktsz A Berényi út külső részén te­lepülő békéscsabai szövetkezet életében nem volt könnyű esz­tendő az idei. Hagyományos termékeiktől eltérő modem szobaberendezés sorozatgyártá­sát kezdték meg, drága új gé­péket ruháztak be és saját erő­ből rendezték az üzem eléggé elhanyagolt állapotban levő ud­varát. A faipari ktsz idei terve LÁTOGASSA ÖN IS A GYULAI VÄRFÜRDÖT! ÜLŐPADOS GYÓGYMEDENCÉK — USZODA - KÁDFÜRDŐK — MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTENEK NYITVATARTÁS: naponta 8—20 óra között. Autóbuszösszeköttetés a vasútállomással. 135792 32 millió 700 ezer forint, mely­nek több mint 95 százalékát no­vember végére teljesítették. Azt a feladatot tűzte maga elé a szövetkezet közössége, hogy de­cember 15-ig befejezik 1966. évi tervüket. Már eddig is terven, felül készítettek a belkereske­delem számára 500 Szigetvár tévészekrényt több mint félmil­liós értékben, valamint 900 vi­rágállványt közületi megrende lésre. Termelésükben 96 száza­lékot képez a bútorok készítése, melyekkel elsősorban a megyéi látják el. Termelékenységük — a tervezetthez képesít — 101,3 százalék, a múlt esztendő ha­sonló időszakához viszonyítva pedig 104,5 százalék. Ezt az eredményt annak ellenére sike­rült elérni, hogy az idén saját qp>ből és saját kivitelezésben több mint félmilliós értékben 500 mé'er hosszú belső útháló­zatot építettek ki, felszámolva a korábbi sártengert, mely nagy­ban akadályozta az anyagmoz­gatás munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents