Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-09 / 290. szám

19#6. december 9. 4 Péntek Téli munkára készülnek a szarvasi építők A Szarvasi Építőipari Ktsz a dolgozók 50—60 százalékát a na­gyobb hidegek beállta után is foglalkoztatni akarja. Már tető alá került a Nagyszénáson épülő új étterem és az üvegezése is ha­marosan befejeződik. Itt a belső munkákon két hónapig 15-en dol­gozhatnak majd. Szarvason a Vas-, Fémipari Ktse-nél létesülő szociális épületben 20-an kapnak munkát. Szarvason az épülő 18 lakásos társasháznál a téliesítést ideiglenesen tetőfedéssel oldják meg, s így a víz- és csatorna-, valamint villanyszerelési és más kőművesmunkák tovább folytat­hatók. Ugyancsak Szarvason, a szociális otthon tatarozásánál, Békéscsabán pedig a Mokri utcai 18 lakásos társasháznál lehetőség van téli munkára. A kőművesek közül néhányan a központi telepen az építkezé­sekhez szükséges betonelemeket, és beton járólapokat készítik elő, amit majd jövőre használnak fel. Elégedett-e Ön az autószerviz munkájával? AMIÓTA FELÉPÜLT a békés­csabai autószerviz, tevékenysége egyre népszerűbb, munkája évről évre szaporodik. Ugyanakkor akadnak reklamációk, kifogások is. Honnét erednek a panaszok, mit tesznek a szerviz vezetői, hogy mind jobb)' minőségű, kul­turáltabb szolgáltatással lássák el rohamosan növekvő autóparkunk igényeit? A kérdésre a valatszt a-szervle­vezetőjének kezdeményezése adta meg. A napokban ugyanis sok közületi és magám gépkocsivezető, Megkezdte működését a KPM Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatóságának Békés megyei kirendeltsége Beszélgetés Szabó Lajossal, a kirendeltség vezetőjével Tulajdonképpen — amint arról lapunkban korábban már hírt ad­tunk — november 1-én kezdte meg működését Békéscsabán a KPM Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatóságának megyei kiren­deltsége. Minden kezdet nehéz — szokták mondani. így volt ez ,a kirendeltség esetében is. Jó né­hány nappal ezelőtt azonban megoldódott ez a gond, ami kőr­is a Tanácsköztársaság útja 19 szám alatti épületbe, az ingat­lankezelő vállalat volt helyén újjávarázsolt otthonba költözhe­tett megyénknek ez az egyik leg­ifjabb intézménye. Lapunk -mun­katársa itt kereste fel Szabó Lajost, a kirendeltség vezetőjét, hogy munkájukról, terveikről ér­deklődjék. — Mi tette szükségessé a/. önálló megyei közúti kiren­deltség létrehozását? — A létrehozás szükségességét több ok is magyarázza — kezdte tájékoztatóját Szabó elvtárs. — Első ezek közül, hogy a közúti közlekedés, az áru- és személy­szállítás rohamosan fejlődik és évről évre jelentősen növekszik. A másik ok, hogy az állami utak, hidak korszerűsítése, fenntartása ÍS mindinkább több munkát és gondot jelent. Eddig a közúti igazgatóság hatásköre két megyé­re, a mi esetünkben Csongrád és Békés megyére terjedt ki. A ki- rondéltség létrehozásával már közvetlenebbül intézhetjük a me­gyében. azokat a munkálatokat, te­ltetünk eleget: azoknak, a felada­toknak, amelyek eddig Hódmező­vásárhelyre tartoztak. Az orszá- (gos folyamatként, megyénkben november 1-vel hoztuk létre az önálló közúti .kirendeltséget. Egyelőre műszaki önállósággal rendelkezünk, ss már ez a tény is jelentős, ha a korábbi gyakorlat­tal. összevetjük. — Mit jelent a műszaki ön­állóság? — Ez tulajdonképpen azt je­lenti, hogy kirendeltségünk látja el a megye állami útjainak, híd­jainak építési, korszerűsítési és fenntartási munkálatainak irányí­tását. Tehát e munkák terveit a kirendeltség saját hatáskörében pontja la Emellett arra is lehető­ség van, hogy a jövőben tovább növekedjél; a kirendeltség hatás- kikre. —> Milyen további fejlődésre vau kilátás? — Ez mindenekelőtt attól is függ, hogy miképpen dolgozunk. Ha eredményesen látjuk el fel­adatainkat, akkor 1967. július 1- iől a pénzügyi önállóságot is meg­kapjuk. De még ezzel sem merül ki * továbbfejlődés lehetősége. Arról is szó van ugyanis, hogy amennyiben megfelelően élünk a műszaki és pénzügyi önállósággal, úgy 1968. január 1-től a mostani kirendeltség közúti igazgatósággá alakul. — Most. a tél küszöbén — úgy véljük helyénvaló a kér­dés — milyen technikai fel­szereléssel. eszközökkel ren­delkezik a kirendeltség a téli gondok elhárításához, mini például az utak tisztántartá­sához, a jegesedés megszün­tetéséhez és a hóakadályok j eltávolításához? — A téli útfenntartás igen ko- j moly feladatot ró a kirendeltseg- i re, mert ekkor az utak síkossága, j jegesed鮫, az esetleges hóakadá­lyok nehezítik a közlekedést. Fő­hatóságunk hathatós támogatása révén megfelelő számú eszközzel rendelkezünk ahhoz, hogy szük­ség esetén elhárít hassuk a gondo­kat. Motoros hóekéink közül 15 gépkocsira szerelt, 5 pedig UTOS vontatóra szerelhető. Ezenkívül hat őrjáratos salakszóró gépkocsi­val rendelkezünk, amélyek az időjárásnak megfelelően, külön utasításunk nélkül szórják, le a számozott utakat. Ugyancsak 'az utak szórását segíti élő nyolc úgynevezett rajonos gépkocsink. Ezek a szakasztfechnikusi kör­zetekben találhatók s a mi utasí­tásunkra keadik meg szükség ese­tén a munkát. * November 15-tól március 15-ig éjjel-nappal ké­szenlétet tartunk, s így minden­kor azonnal intézkedhetünk. A felsorolt eszközökön kívül 70 fa és vas hóéke segít a hóeltakarí- tásban, a hóakadályok eltávolítá­sában. A működtetésükhöz szük­séges vonóerőre idejében megkö­töttük a szerződéseket a gépjaví­tó állomásokkal, állami gazdasá­gokkal és termelőszövetkezetek­kel. Ezen felül grédereket is igénybe veszünk — ha a helyzet úgy kívánja — a számozott utak tisztításához. Ezek az eszközök Szarvason az ÖRKI-nél. Gyulán a vízügyi igazgatóságnál és né­hány gépállomáson vannak ké­szenlétben. Ezen túlmenően mintegy 25 tonna sóval is ren­delkezünk, amellyel szintén a téli útfenntartást kívánjuk előmozdí­tani, gondolunk itt a havas, jeges utak szórására. — Természetesen nagyobb ha­vazás esetén aíra is szükség van, hogy a községekben, a települése­ken saját kezdeményezést is te­gyenek. A kirendeltség tőle tel­hetőén mindent megtesz, hogy az utak rendben legyenek. Ehhez azonban azt is kérnénk, hogy az állami gazdaságok, a iermeiőszö­\ etkezetek es a gépjavító állomá­sok lehetőség szerint minimálisra csökkentsék a sárfelhordást az utakra. Ez azért is indokolt, mert az utakra felhordott sár növeli a baleseti veszély!. ugyanakkor rongálja az utakat is. — Hallhatnánk-e néhány swt a jövő évi tervekről? — A megyei tanáccsal együtt decemberben tanácskozunk az allami utak. hidak építésének, korszerűsítésének, és fenntartásá­nak jövő évi végleges egyezteté­séről. Előreláthatóan erre rtünt- egv 8ö millió forint áll majd rendelkezésre. Bűnek az összeg­nek a felhasználásit jelentősen hozzájárul majd ahhoz, hogy ál­lóan! útjaink és hídjaink korsze­rűbbek legyenek, jobban megfe­leljenek azoknak az igényeknek, amelyeket az egyre növekvő köz­úti közlekedés, az áru- és sze­mélyszállítás támaszt — fejezte be tájékoztatóját Szabó Lajos, a megyei közúti kirendeltség ve­zetője. P. P. a szervizállomás „kuncsaftjai" kaptak sokszorosított kérdőíveket, melyben az iránt érdeklődnek, elégedettek-e a gépkocsijavítók munkájával, ha nem, milyen ja­vaslatuk van a szolgáltatás javí­tására. Az ilyenfajta közvélemény- kutatásnak csak örülni lehet, hi­szen azt bizonyítja: az állomás vezetői napirenden tartják mun­kájuk állandó fejlesztésének kér­dését. Ezért kerestük fel Tóth József szervizvezetőt, hogy bő­vebb tájékoztatást kérjünk el­képzeléseikről és gondjaikról. — A VÁROS gépkocsiállomá­nya annyira megszaporodott, hogy jelenleg ott tartunk: a legkörül­tekintőbb munkaszervezés elle­nére is csak másfél hétre tudunk elvállalni egy gépkocsiszervizt. Tudjuk, hogy egyetlen gépkocsi- vezető sem örül annak, ha tíz na­pig kell várnia, amíg sáros jármű­vét gondozás alá vehetjük. — Mégis, hogyan igyekeznek | javítani ezen az állapoton ? i — Az eddigi két műszál; mellett í Kísérletképpen harmadik, éjsza­kai műszakot helyezünk üzembe. Természetesen attól is függ ennek a kezdeményezésnek a sikere, lesz-e elég gépkocsivezető, aki hajlandó este elhozni hozzánk .jár­művét. Ha akarják, megvárhatják, amíg kész lesz a kocsi, de még célszerűbb, ha reggel jönnek érte. Nemsokára üzemel az új csarno­kunk, s így fedett, fűtött helyen tudjuk biztosítani a gépkocsik tárolását, reggelre tehát kifogás­talan állapotban veheti át a tulaj­donos. Tóth elvtárs egy tekintélyes dossziét vesz eió, ahol gondosan összegyűjtve fekszenek a már be­érkezett, megválaszolt kérdőívek. — AZT SZERETNÉNK, ha a gépkocsivezetők és a gépkocsi- tulajdonosok teljesen őszintén mondanák meg véleményüket munkánkról. Nem dicséretet vá­runk, hanem kritikát és hasznos javaslatokat. Az eddig beérkezett kérdőívek általában azt mutat­ják; elégedettek munkánk minő­ségével. Álcádnak természetesen olyanok is, akik nem a végzett munkát kifogásolják, hanem esetleg a kiszolgálást, a felekkel való törődés kulturáltságát. Má­sok úgy gondolják, hogy egy-egy dolgozónk előnyben részesít né­melyeket, a vállalati gépkocsive­zetők gondjaival csak másodsor­ban foglalkoznak a „maszekok mellett stb. Mi a közvélemény segítségével felül akarjuk vizs­gálni egész tevékenységünket, s ahol lehet, javítani munkánk, szolgáltatásaink minőségén. A szervizudvar annyirp tele van. hogy éppen csak a közleke­dési utak maradtak szabadon. A mosó- és zsírozóhelyiségek hid­raulikus emelői folyamatosan dolgoznak, amint az egyik kocsi kigördül, máris a következőt emelik a magasba. — A SZERVIZ DOLGOZÓI igyekeznek minél inkább a meg­rendelők 1 megelégedésére tevé­kenykedni. Kérdés azonban, hogy' meddig lehet különböző szükség- megoldásokkal ellátni a rohamo­san szaporodó megyei autóparkot? Szervizünk régen „kinőtte” már egyébként korszem ruháját. V. J. Ki mit gyűjt ? A napokban Békéscsabán a Balassi Művelődési Házban a KISZ megyei bizottságának közreműködésével a már or­szágosan ismert „Ki mit gyűjt”- mozgalom mintájára megala kult a gyűjtők klubja megyei szervező bizottsága. Felhívással fordulnak a me­gye mindazon lakosaihoz, akik akár- egyéni vagy közösségi tormában gyűjtenek, hogy lép­jenek be a klubba. Egyelőre népművészeti darabok, a plakettek, érmek, a jelvények, reprodukciók, képeslapok, cím­kék, s a történelmi jellegű anyagok gyűjtőit. szeretnék tömöríteni. Az alakuló ülésen ismertet­ték. hogy' már 30 helyen van gyűjtemény, melynek gazdái részt kívánnak venni a klub munkájában. Jövő januárban tervezik a megyei alakuló ülés megrendezését, ahol az Orszá­gos Népművelési Intézet szak­mai útmutatása és segítségadá­sa alapján határoznak a továb­bi szervezett gyűjtés formájáról és a klub működéséről. P. I. Stralsund—Stockholm—Helsinki o Kaland az Arany Oroszlánban Öreg matróz és a tenger — Hét nemzet barátkozása a vízparton A talapzaton fekete betűk : Született 1886. április 16-án, meghalt 1944. augusztus 18-án, a buchenwaldi koncentrációs tá­borban... E kőbe vésett írás fö­lött fehér sziklafal hátterében pedig, ökölbe szorított kézzel, egyszerű, sallangmentes vona­lakkal felvázolva, zömök férfi­alak. Pillantása a tengeröbölre vetődik, ahol sirályok százai pi­hennek a szélcsendes vizán, s mint rezge pillangószámyak. csónakok vitorlája úszik a tá­vol kékjében. A szobor előtt, mely Ernst Thälmannt, a német munkás- mozgalom nagy' alakját ábrázol­ja, öreg tengerész ül tolókocsi­ban. Fején napellenzős kék egyensapka, agyarán pipa. lábait puha pokróc fedi. Ahogy meg­hajol kicsit, hogy a körülötte sürgő, búzaszőke hajú aprósá­got megcsiklandozza, lecsúszik térdéről a gyapjú pléd és meg­mutatkoznak hiányosságai. Megborzongok. — Westerplatte! — bök pipá­jával a lába irányába, majd felhúzza a takarót újra. — A lengyel háború első nap­ján harcba dobták? — Nem! A félsziget már a ke­zünkön volt Utánpótlást rak­tunk partra, mikor egy messzi gránát közénk csapott. \ — S azóta? — Gyárban dolgoztam, ülő munkán... Most meg nyugdíj­ban vagyok. Négy esztendeje. De ide, a Thälmann sétányra min­dig ki jövök, ha a Keleti-tenger Hete zajlik... Keveset hallgat, majd az árbocokon lengő nem­1 zeti zászlók tarka erdejére te­kint: nézze, milyen szépek. Ha akkor, huszonhét éve is ilyen békén fújta volna partjainkon a szél a dán, finn. orosz, lengyel, német, svéd lobogókat, most nem hiányozna a lábam. Vala­melyik gőzösön járnám még mindig a messzi óceánokat, s boldog lennék. Egész ember, s mindenkinél boldogabb. Mert nékem a tenger az anyám, ölé- ijen érzem jól magam... És jönnek a hajók, autóbuszok. Jönnek a különvonatok. Ezer meg ezer ki­rándulót hoznak a közös tenger partjairól, hogy itt, Stralsund- ban, s 80 kilométerrel nyuga­tabbra, Rostockban egy hétig egymással barátkozzanak a hét nemzet polgárai. Régi ellenfe­lek, s az eltelt húsz esztendő új hajtásai. Áll a bal. a vigalom az egész öbölben. Sátor sátort ér a par- ton bockwursttai, sörrel, gyü­mölcslével. A sétányon zenekar játszik régi matrózdalokat, ki­cseng belőle a harmonika, az éttermek teraszán pedig újmódi gitárzenére ring a fiatalság. Ring, s nem rángatózik, mert kigyógyult régesrég a nálunk még divatozó, túlhajtott rUmikájú tánchóbortokból. Tudományos ülések folynak, sportversenyek is zajlanak e héten, s ünnepel az ősrégi ki­kötőváros színháza. Egész nem­zetközi repertoárt talál. Balet- tesei Anatolij Ljadovtól a Her­cegnő és a hét lovag című tánc­játékot mutatják be például. Zenekaruk külön estét szentel a lengyel Wieniawski kompo­nista művészetének. Prózai tár­sulata svéd szerző, \majd a No- bel-díjas, 1945-ben elhunyt nagy német drámaíró. Hauptmann: Napfeljötte után című darab­ját játssza. S még mi, magya­rok is a kalapban vagyunk. Csak azon röstellkedem kicsit, mikor Heintz Roloff, a ragyogó jellemszínész elém tárja e hét ünnepi programját, hogy bizony nem éppen a rangos fesztivál­ba illő művel szolgáljuk a ten­gerpart népeinek barátkozását. Persze, abban, hogy a Jaj, a

Next

/
Thumbnails
Contents