Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-06 / 287. szám
iim. detsember 6. 3 Kedi Teljesítették a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlást ' • Kedvező hírek a mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezetből Ebben az esztendőben igen' sok gonddal küszködött a mezőberényi Aranykalász Tsz. Kora tavasszal 1300 hold földet kellett szántaniuk. Tavaly ősszel a mélyszántást nem tudták befejezni. Tetőzte a gondot a többi között az is, hogy 100 hold kukoricát a hullámtérben — a Kettős-Körös árterületén — elvitt az árvíz. A belvíz 30 holdon ölte ki a kukoricát. A szövetkezet vezetősége több alkalommal vizsgálta: miként lehetne a belvíz és az árvíz okozta takarmánykiesést pótolni. Kereken 34 vagon kukorica sorsa forgott kockán, A közösen vetett 672 hold kukoricát úgy kell munkálni, hogy a tervezettnél 34 vagonnal többet teremjen — határozták el, mondta Koczka Sándor tsz-elnök. — Ez tett a termelőszövetkezet^ kongresszusi munkafelajánlása. Az agronómusok összeállították a kukoricatermesztés növelésére teendő intézkedéseket. Ennek alapján vegyszerezték és kétszer kézzel kapálták meg a területet. A gondos munkának köszönhető, hogy a takarmányhiányt megszüntették, sőt 391 ezer 600 forint munkafelajánlásukat 816 ezer 806 forintra teljesítették. KÉSZÜLNEK A ZARSZÄMADASRA — LELTÁROZNÁK A közös gazdaság igazgatósága egy korábbi tanácskozásán jóváhagyta a zárszámadási előkészületekre tett intézkedési tervet. Ennek alapján létrehozták a leltározó bizottságokat. Összesen hat csoportot alakítottak. Ezek november végén munkához láttak. December 1-én a növényvédő vegyszereket, a növényvédő felszereléseket és a központi raktárt leltározták. A munkát a szövetkezet egész területén december _>0-ra fejezik be. Ezután hozzáfognak a leltár feldolgozásához, a zárszámadás összeállításához. MINŐSÉGI VÁLTOZÁS AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Ebben az esztendőben új premizálást valósítottak meg az állattenyésztésben dolgozók között. Érdekeltté 'tették anyagilag is és lermószetfoeni juttatásokkal is a dolgozókat. A kocagondozók a terven felül született malacokból részesülnek. A hizlaldában a súly- gyarapodást premizálják. A marhahizlalásban hasonlóan tették érdekeltté a gondozókat. Az intézkedések igen jó eredményt hoztak. Kevesebb volt a malacelhullás, ugyanakkor a sertés- és a marhahizlalásban kedvezőbb ta- karmányhasznosítást értek el. A szövetkezet teljesíti hízottsertés- értékesítési tervét. Ebben az évben 2100 sertést értékesítenek a tavalyi kétezerrel szemben. Jövőre viszont 2200 eladását vették tervbe. A szarvasmarha-tenyésztésben minőségi változásra törekszenek. Az állományt gümőkórmentessé szeretnék tenni. Ezzel egyidőben arra törekszenek, hogy a tejtermelést fokozzák. A szarvasmarha-tenyésztés minőségi változását szolgálja az is, hogy a szövetkezet épített egy 60 férőhelyes borjúnevelőt, BEVÁLT A GÉPEK KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA Ebben a gazdasági évben központi irányítás alá helyezték a gépparkot. Ezzel az intézkedéssel hatékonyabbá tették a gépesítésben dolgozók munkáját. A traktorokat és a tehergépkocsikat nyújtott, illetve két műszakban üzemeltették. A távolsági fuvarnál két pótkocsit használtak. A központi irányítás révén a korábbi évekénél gyorsabban takarítottak le egy-egy táblát, mert volt elegendő szállítójármű. A tsz határában az őszi betakarítást — ami még nem fordult elő egyszer sem — november végére befejezték, sőt az őszi mélyszántásból is már csak 600 hold van hátra. Két hét óta, ahogyan esősre állt az idő, nem tudnak dolgozni. Várják a decemberi fagyos' napokat, hogy felszánthassák az egész határt. A közös gazdaság traktormun- ka-tervét a 33 ezer normálholdat eddig 35 ezer normálholdra teljesítették. Egy normálhold költsége megközelíti a 60 forintot. Ez az esztendő kiváló traktorosokkal ismertette meg a tsz vezetőségét. Az MTZ traktorvezetők közül idős Hajkó György 2182, Galó János 2164, Fördős Géza Mikor lesz telefon a csabai új gimnáziumban? „A hírnök jő s pihegve szól...” — olvashatjuk régi krónikákban vagy inkább múlt századi regényekben. Ugyanis a középítőt kedvelt üzenetvivője a gyalog- vagy a lovasfutár volt. Ilyesféle módon kénytelen fenntartani kapcsolatát a telefon korszakában iskolákkal, hivatalokkal s egyéb intézményekkel és közületekkel a békéscsabai új gimnázium vezetősége. KISZ-szervezete és minden más — telefonálásra igényt tartó — vésze, részlege. Hol a diákok, ha éppen ráérnek, hol pedig inaguk az érdekeltek csapnak fel futárnak vagy szaladgálnak át az I. számú általános iskolába, s az úttörőházba, s várnak szabad készülékre és vonalra. Ma, amikor sok magántele- jontulajdonos sem képes ellenni a hírközlésnek ettől a korszerű és szükséges eszköze nélkül, mennyivel inkább hiányzik egy iskolának, ahol gyermekek százainak ügyét, gondját kell intézni és mentőre lehet szükség, vagy tűz keletkezhet. ,4. posta illetékes műszaki részlegén aligha múlik a telefonállomás sorsa. Jelenleg nincs fővonali bekapcsolásra lehetőség. Szeptember óta, mióta tudnak a kérésről, ez sajnos a helyzet. Ellenben az úttörőházban működő városi KISZ-bizottság, megértve a gimnázium helyzetét, készséggel felajánlotta egyik ikerállomását, a kettő közül. Az építkezési vállalat a gimnázium épületében a telefonállomás üzemeltetéséhez szükséges belső szerelési munkálatokat már annak idején elvégezte, csak be kellene kapcsolni az ikervonalat. Ehhez mindössze száz méternyi külső légvezetékre lenne szükség, magyarán: telefondrótra, Az iskola kiszesei, mivel az ő munkájukat is elősegítené egy telefon, naponta érdeklődnek a postaműszakinál, hogy mikor kapcsolják be az ikerállomást? Mi is úgy véljük, száz méter telefondrót nem lehet akadály. 2098 normálholdat teljesített az 1300 normálholdas tervvel szemben. MILYEN LESZ A ZÁRSZÁMADÁS ? Ez az a téma, amellyel kapcsolatban ma még óvatosak az Aranykalász Tsz vezetői. Számokat nem szívesen említenek, mert ki tudja, mit hoz a december? Azok a gazdasági eredmények azonban, melyek eddig összesítésre kerültek, azt tanúsítják, hogy a tervezett 35 forint munkaegységenkénti jövedelem a mezőberényi Aranvkalász Tsz-ben megvalósult. D. K. Vizet! Békéscsabán, a Körös soron levő bérházak lakásaiban időnként váratlanul leáll a vízszolgáltatás. Nem kis bosszúságot okoz ez ott, ahol fürdéshez készülnek és a boyler tele van forró vízzel vagy éppen mosnak. Sokszor reggel mosdás, borotválkozás közben „lép sztrájkba” a csap, ami annak a veszélynek teszi ki az embert, hogy nem tud időben felkészülni és elindulni a munkahelyére. Azok, akik a vízszolgáltatás szabályozói és szakértői, bizonyára kellően tudják indokolni, hogy mi okozza a természetnek ezt a lakók idegrendszerével folytatott furcsa játékát, az érintettek azonban nem találnak magyarázatot. Nyáron még csak megértik, hogy nagy a fogyasztás (locsolnak, sokat fürdenek az emberek), csökken a nyomás, nem jut mindenhová a víz. De ilyenkor? Ha mégis indokolt, jó lenne a vízkorlátozás időpontját valamiképpen szabályozni, hogy mindenki tudja, mikor nem érdemes a fürdésbe, mosásba, borotválkozásba bele sem kezdeni. Persze az igényekhez is alkalmazkodni kellene. Például reggel 5 és 8 óra között csak hadd folyjon az a víz, mert itt nincs a közelben sem kerekes, sem gémeskút, ahová kiszaladhat az ember és lemoshatja magáról a szappanhabot. Ez az út célhoz vezet Vadvirág módjára éltek. A felszabadulás előtt alig vettek tudomást róluk. Alkalmi munkát végeztek, s máról holnapra tengették életüket. Az igényük nem volt több egy tál krumplipaprikásnál, egy darab kenyérnél. Valahol a falu végén húzódtak meg rozoga viskóiban, amelyben legtöbbször bútor is alig volt. Ma pedig? — Persze dolgozni kell, 3 iáikor megbecsülésben van részük — vélekedik Szatmári László, a Muro- nyi Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára. & hogy ezt igazolja, a legjobbak között említi meg Szabó Sándor 15 tagú — főként cigányokból álló — növénytermesztő brigádját. Mindjárt a naplót is előveszi és mutatja: — Az idén januárban tűzték célul a szocialista cím elnyerését. Eddig a vállalásuk minden pontját teljesítették. A pártkongresz- szus tiszteletére külön felajánlást tettek, mégpedig azt, hogy október 22-ig, a járási pártértekezlet napjáig a területükön befejezik a betakarítást. Annyira igyekeztek, hogy négy nappal meg is előzték magukat. ♦ Belelapoz a brigádnaplóba. Valamit szeretne még megmutatni, de nem találja, amit keres. így aztán 6 mondja el, hogy nemrég egy szénakazal kigyulladt és a brigád is azonnal sietett menteni. Sikerült a tűz terjedését megakadályozniuk, s a kazalnak alig 10 százaléka ment tönkre. Példamutató magatartásáért az egész brigád dicséretet, Gyurakd Gábor pedig még pénzjutalmat is kapott. Annak sincs nyoma a brigádnaplóban, hogy a betakarítás alkalmával a szállítójárművekrő] lehullott minden szál gabonát, kukoricacsövet, cukorrépát összeszedtek. Ne vesszen semmi kárba. Kevés a gyakorlatuk a napló- vezetésiben, meg aztán szerények is, de a gazdaság vezetői megjegyezték maguknak. Az egyik legmegbízhatóbbnak tartják az öt éve alakult brigádot, amelynek tagjai a törasgárdához tartoznak * Ilyenkor ősszel már nehéz őket megtalálni, különböző helyeken dolgoznak. Van munka ebben a j nagy gazdaságban számukra télen, 'nyáron, de más csoportosításban, ■ mint az előző időkben, amikor í egy-egy több száz holdas tábla be- j takarítása nagy erő összevonását kívánta. Szerencsére azonban négy emberrel mégis sikerül találkozni, akik éppen fát ültetnek. Köztük van a brigádvezető !s. övé először a szó: — Nincs különösebb problémánk — kezdi —, bár jó lenne, I ha télen is teljesítményben dol- : gozhatnánk. Mert többet szeretnénk keresni. Ha egyszer valaki rájön a pénz „ízére”, akkor már nem tud leszokni róla. Nekem egy 13 éves kislányom és egy 10 éves fiam van. A feleségem időszaki murtkásként dolgozik a gazdaságban. Már évekkel ezelőtt építettünk házat, bebútoroztuk, tv-t is vettünk. Most ruha, cipő kell. Valami mindig hajtja az embert... — Mi a titka annak, hogy a brigád ilyen szép eredményt- ért él? — Talán az, hogy mindig igyekszünk segíteni egymáson. Ne legyen ember az ember farkasa. Ügy osztjuk ei a munkát, hogy mindenki kereshessen. Ha valaki házat épít, elmegyünk mind. De amikor sürget mondjuk a szénabetakarítás, akkor sem sajnáljuk az időt és fáradságot. Horváth Ambrusról kiderül, hogy analfabéta. Már túl van a negyvenen, ilyen munka mellett nehéz lenne a tanulás. És otthon is éppen elég a gond. így beszél az életéről: — A fiammal együtt tartom el a családot, aki éppen olyan munkás, mint én. Még két fiam és hat lányom van rajta kívül, akik közül csak a legnagyobb lány dolgozott nyáron idénymunkában. Sok kenyér kell az asztalra, de a régi sárkunyhót mégis otthagytuk. Építettünk egy szép kétszobás házat, segített a brigád is. Van bútorunk. Ennyit tudok mondani. Persze azért kibírnánk több keresetet is... No, majd a gyerekek tanulnak, nekik már jobb lesz a soruk. Burai Elemér mindössze egy osztályt végzett. Hogy maradt ki az iskolából, maga sem tudja. Harminchárom éves. A felesége időszaki munkás a gazdaságban. — Két fiam van, az egyik hatodik, a másik harmadik osztályos. Tavaly egy kis házat építettünk, most a konyhabútor megvétele van soron, aztán majd a tv. Mindig igényesebb lesz az ember. De becsülettel megdolgozunk minden forintért — mondja. Balogh Ambrus így vélekedik az életről: — Nekem három lányom van, a nagyobbik gimnáziumiba jár, a középső hatodikos, a legkisebb négy éves« Azt szeretném, hia mind tanulnának. Három éve vettem házat, a keresetemből spóroltuk össze az árát. Most bútor kellene és a szoba ablakát is meg alkarjuk nagyobbítani. Ha dolgozik az ember, valami csak összejön. És azt meg kell mondani, hogy a gazdaság vezetői is segítenek bennünket. * A politikai kérdésekben különösebben nem tájékozottak. Ez akkor derül ki, amikor az ebédszünetben csoportba verődve beszélgetünk. Vagy talán helyesebben, csak kifejezni képtelenek magukat. De sok mindent látnak, megértenek. A körülöttük formálódó világot legdnkább egyéni sorsuk alakulása alapján értékelik, s ezért képesek becsületes tettek végrehajtására, kiemelkedő eredmények elérésére. Csapó Gábor, a gazdaság párttitkára egy nem mindennapi esetre így emlékszik vissza: — Még a nyáron levél érkezett a pártalapszervezet címére. Horváth Ambrus küldte. A szomszédai lenézően beszéltek róla és sértegették: sok a gyerek, honnan szerezte a pénzt, hogy kétszobás házat építsen. (Ákkor húzták fél éppen a falakat.). Azzal gyanúsították, hogy a gazdaságtól vitt el építőanyagot. Kérte, hogy vizsgáljuk ki az ügyét. Személyesen mentem el és megmagyaráztam a kételkedőknek, hogy nincs igazuk. Horváth Ambrus dolgos, becsületes ember, atka soha nem nyúlna a társadalmi tulajdonhoz. Talán inkább az az érdekes ebben, hogy Horváth Ambrus nagy gondjában a pártnoz fordult segítségért. A párthoz, amelyről tudja, hogy a munkások, a dolgozó emberek érdekeit védi. Ö pedig mezőgazdasági munkás, méghozzá egy olyan brigád tagja, amely a szocialista cím elnyerésének küszöbén áll. Mindnyájan bíznak abban, hogy elnyerik a megtisztelő címet. Pásztor Béla Akcióprogram 1967 — Üzemlátogatás KISZ-titkárok táboroznak Békéscsabán A KISZ Békés megyei bizottságának határozata alapján ebben az esztendőben egyhetes KISZ- titkári tanfolyamot rendeznek Békéscsabán, a KISZ-táborban. A táborozás célja az 1967. évi KISZ- akcióprogram elkészítésének megbeszélése, a politikai és a termelési célok tudatosítása, az ifjúság | szabad idejének kihasználásához | a segítség adása. A múlt héten a j mezőkovácsházi járás KlSZ-alap- ; szervezeteinek titkárai töltöttek el égi7 hetet Békéscsabán. Megbeszélték a tennivalókat, közben i megtekintettek Békéscsabán több [üzemet, intézményt. Szabó István, a mezőkováesházi járási KISZ-bi- zottság titkára, a tanfolyam vezetője arról tájékoztatta szer- I kesztőségünket, hogy a járás 52 ! KISZ-titkára igen jól érezte ma- j gát a táborozás időszakában, sokat tanultak, vitatkoztak, ismerkedtek a jövő évi feladatokkal. A KISZ-titkároknak ez volt o I második csoportja, amely Békés- i csabán tartózkodott. Szombaton a i tanfolyam befejeződött, a mező- kovácsházi fiatalok hazautaztak | Hétfőn újabb tanfolyam kezdő- i dött a gyulai járás KlSZ-titkárai- I nak.
