Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-06 / 287. szám
W66. december 6. 4 Kedd Békés megye népe Vietnamért! Hetvennégyezer forint egy járásból az Egy iskola, egy kórház akcióra A vietnami háborút a tör'.énelem legbarbárabb háborújának nyilvánítja a világ minden dolgozója. Ezzel a gondolattal siet segítségére a sokat szenvedő vietnami népnek megyénk lakossága is. Legutóbb a gyulai járásból kaptunk jelentést az Egy iskola, egy kórház akció keretében megindult sególymozgalomról. A gyulai járási népfromtbizottság összehívta a községi népfrontaktívákat tanácskozásra. E tanácskozáson a fentebb említett segélyezési akcióról tárgyaltak. Az aktívák munkájának eredménye egy hónap alatt 74 ezer forint összegyűlt segélyben mutatkozott meg. Így többek között Gerla 1574. Sarkadkeresz- tur 1867, Méhkerék 6614, Gyulavári 6745. Geszt 1595. Kötegyán 4464, Mezőgyán 7036. újkígyósi Aranykalász Tsz 5351, Lökoshá- za 9613. Sarkad 26 600. Ü.isza- lonta 1040. szabadkígyós! tsz 1554 (községek, tsz-ek) forinttal járultak hozzá a mozgalom sikeréhez. Az aukció december 20-ig tart és a továbbiakban, hogy biztosítható legyen még jobban az egy iskola, egy kórház felépülése Vietnamban, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságai Békés megye népe Vietnamért cím alatt levelezőlapot adott ki egy és kétforintos áron. E levelezőlapokat valamennyi társadalmi szerv, tömegszervezet aktívái megkapták, összesen mintegy 100 ezer darabol, s ezek árusítását megkezdték. Felírták az Egészségügyi Minisztériumban: Recept öregek napközijének létesítésére amikor évszázados iákat próbál- j kód ve nak átültetni új környezetbe. A napközi otthonokat viszont helyötnhat évvel ezelőtt, amikor az ötlet felmerült, idegenkedve fogadták, hogy napközi otthonokat létesítsenek öregek számára. Ma pedig már 126 ilyen intézmény működik az országban. Beszélgetőpartnereink: dr. Kádár Róbert- né főosztályvezető és Pásztor Bé- láné osztályvezető, az Egészség- ügyi Minisztérium munkatársai. — Kik számára létesülnek az otthonok ? . — tettük fel az első kérdést. — Olyan idősebb emberek számára, akik a munkában eltöltött évtizedek után egészségesek ugyan, de magukra maradtak. Célunk, ihogy öreg napjaikat megkönnyítsük. — Mennyiben különböznek a napközik a szociális otthonoktól? — Az ott levő öregeknek van ugyan lakása, csakhogy életük nagyon magányos. Van, aki hozzátartozói nemtörődömsége miatt, mások pedig egyedüllétük következtében magukra utaltak. - A társadalom a szociális otthonokat azért tartja fenn, hogy az ilyen helyzeten változtasson. A tapasztalat azonban az, hogy ha más községbe, városba telepítjük az öregeket, úgy viselkednék, mint as buszhoz igyekeztem a békéscsabai Hunyadi téri állomásra. Buszok jöttek, buszok mentek 6 óra feléig a szélrózsa minden irányába, csak éppen Szarvas felé nem indult, pedig a menetrend ígér 5.20-as indulással egyet Csabacsűdön, egyet pedig ör- ménykúton át. Az élet két szélső kora közt váltakozó, vegyes nemű utazók jó része kívül várakozott, mert a váróteremben is éppen olyan hideg volt. mint kint. Főként csak azok toporogtak odabent. akiket fujtogatott a reggeli köd. Végre, úgy hat óra táján előállt a kondorosi busz, amelyre fölös számban, gombok recsegése és tyúkszemek taposása közben zsúfolódtunk fel. — ,,A hétfői utazás mindig olyan, mint a Krisztusé volt a Golgota felé" — jegyezte meg az egyik tapasztalt utas.' Akik eddig ezt még nem tudták, csakhamar leckét kaptak belőle. A zsúfolt kondorosi buszt, ugyanis megállították az AKÖV Szarvasi úti telepe előtt azzal, hogy megnézik: van-e bent 1 előmelegített kocsi, amely elvinné a Szarvasra utazókat. Volt, s ezért vagy harmincán kiszálltunk. Egy kis várakozás után előgördült egy vastag, jégvirágba burkolt busz. amely aztán félelmet gerjesztően robogott ben létesítik, nem kívánják hát a megszokott életritmus gyökeres megváltozását. — Másrészt — vetettük köz- _ be — a szociális otthonok befogadóképessége is korlátozott. Valóban az a helyzet. A nap- köizi otthonok fenntartása kisebb költséggel jár, így jobban kihasználhatjuk a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket. Hangsúlyozzuk azonban, hogy legalább ennyit nyomnak a latban azok az előnyök, amelyek a napközi otthonokban szociális és egészségügyi téren jelentkeznek. — Létesíthető ilyen intézmény bármelyik faluban? — Minden olyan községben, ahol a lakosság lélekszáma kétezer körül jár, már indokolt az öregek napközi.) énele létesítése. Tulajdonképpen az is a cél, hogy ezt elérjük. — Hogyan kell elkezdeni? — A „recept” a következő. Az alapvető feltétel a társadalmi összefogás. Először is helyet kell adni a napközinek, amit a községi tanács és a tsz együttműKondorosig. Mindhiába, mert a nagy időhátranj’t. már nem tudta behozni, s akkorra elment a szarvasi. Erre egv kis idő múlva egy teljesen más irányba közlekedő buszra terelték a Szarvasra igyekvőket. Ez a kocsi aztán minden ízében zörgő száguldással igyekezett elérni a kereszteződésnél azt a társát, amely Hunyát érintve jár Szarvasra. Kiderült, hogy kár volt annyira rohanni, mert jó tíz percig topogtunk fagyos lábainkat veregetve és füleinket dörzsölve. Aztán hiába préselő,dtüpk be heringek módjára, mégsem fért fel mindenki. Akiket ritkán kényszerít a sorsuk a.: tóbuszutazásra, azok azt hiszik, hogy az ilyesmi elvétve előforduló eset. A valóság azonban az, hogy az AKÖV vagy szervezési hiba/vagy jármű hiányában nem képes lebonyolítani a nagy személyi forgalmat. Szinte minden járata a Szarvas és Gyónva, a Békéscsaba és Békés közti, de a többi is olyan életveszélyesen zsúfolt állandóan, mintha már divatját múlta volna az, hogy az emberek viszonylag kényelmesen utazzanak a pénzükért. Annyira zsúfoltak, mintha hatályukat vesztették volna az ilyen irányú közlekedési szabályok. K. 1, megtelhet. Szinte minden faluban van. olyan épülei, amely társadalmi munkában átalakítható ilyen célra. A berendezéshez szükséges pénzt megosztva adhatja a tanács é<s a termelőszövetkezet, — Ha már megvan a helyiség és a berendezés, <mi a következő lépés? — Ekkor engedélyi kell .kérni az Egészségügyi Minisztériumtól. 1VU megvizsgáljuk, hogy megfelelők-e a körülmények, s ha igen, akkor megadjuk az állami támogatást. Költségvetést biztosítunk, s ez módot ad egy vezető gondozónő, valamin: egy félállásban dolgozó takarítónő felvételére. Az otthonok teljesen ingyen ebédet, is adnak. A főzést rendszerint a helyi földműves- szövet kezel vendéglője vállalja. — Hogyan telik ei egy nap az otthonban? — Teljesen szabadon — ez a lényeg. Mindenki akkor jön be. amikor- akar, nyáron például csak ebédelni járnak oda, napközben inkább a szabadiban sétálgatnak, beszélgetnék. Egyre több otthonban van a rádió mellet t televízió is, járnak újságok, könyvek, s akárcsak egy klubban, vendégeket is fogadhatnak ott. Az a tapasztalat, hogy olyan nyugdíjasok is bejárnak a napközibe, akik nem szorulnak az étkezésre, de szeretik a társaságot, s kellemesnek. találják a napközi légkörét, A felvételt különben a szociális helyzet határozza meg. — Milyen az otthonok életmódjának egészségügyi hatása? — Jobb. mim a szociális otthonoké. Az emberhez méltó, tartalmas életet úgy tudjuk biztosítani, hogy köziben az önállóság érzése is megmarad. Ugyanakkor az öregeik tapasztalják, hogy törődnek velük, könnyebb az orvosi ellenőrzés; e tényezők még az életkort is jelentősen növelhetik. Van olyan yiapközi, alvói fürdő- helyiséget is építenek, máshol mosógépe;, centrifugát is vásároltak az öregek számára. Végül az otthonok azért is hasznosak, mert állandóan felhívják a figyelmet azokra a gondokra, feladatokra, amelyeket az öregedés ténye ró a társadalomra. Ezzel is fejeződik be az interjú, de az Egészségügyi Minisztérium munkatársai még egy kéréssel is előállnak. Az öregek nevében szívesen vennék, ha a televízió délelőtti műsorai jobban figyelembe vennék, hogy az idős emberek. így a „napközisek” is rendszerint ebben az időpontban nézik a műsort. Az Iskolatelevízió mintájára talán hasznos lenne az öregek napközi otthonai számára is műsort szerkeszteni, linót,t- atáln(reooore!etáilyáíáic: & B. I. Miért kell golgotái szenvedést kiállni az autóbuszokon? November 28-án volt. Az 5.20Sajtónapi ünnepség Békéscsabán Lapunk szerkesztősége és a Békés megyei Lapkiadó Vállalat idén is megrendezte a hagyományos sajtónapi ünnepséget, ezúttal a fegyveres erők békéscsabai klubjának színháztermében. Az ünnepségen megjelent Zalai György, a megyei pártbizottság titkára is. Gazsó Erzsébet szavalata után Cserei Pál, a Békés megyei Népújság főszerkesztője mondott pohárköszöntőt, méltatva a Sajtónap jelentőségét, a sajtó dolgozóinak — újságíróknak, terjesztőknek és nyomdászoknak — munkásságát a cél érdekében, hogy a párt lapja évről évre jobb, színvonalasabb legyen. A pohárköszpntpt vidám műsor követte. Nagy sikert aratott az újságírókról és kiadóhivatali dolgozókról készült énekes, zenés „Gáncsdal-fesztivál” és a „szellemi” vetélkedő, záróakkordként pedig a szintén hagyományosan megjelenő Firkász Harsona ez évi egyetlen száma cikkeivel és tömegsikerű fotográfiáival, rajzaival. A közönség a hajnali órákig jó hangulatban szórakozott, ünnepelte a Sajtónapot. y Cserei Pál főszerkeszt ö pohárköszöntőt mond. A „szellemi" vetélkedő léggömbfúvó versenye. Klavács János főkönyv elő (balról) a műsort vezető Sass Ervin kérésére tájékoztatja a közönséget a Firkász Harsona szenzációiról. Fotó: Demeny
