Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

1965. december S. Kedd visszhang a IX. kongresszusról A PRAVDA, amely az egész műit héten nagy figyelmet és terjedelmet szentelt a, budapesti pártkongresszusnak, vasárnap egész oldalon közölte Kádár János kongresszusi záró­beszédét, és részletesen beszámolt a szombati nap eseményeiről. A magyar pártkongresszus be­fejezéséről nagy tudósítást adott a szombat esti •' » il, f, IZVESZTYIJA is', amelynek hasábjain Bórisz Hogyionov nyújtott összefoglaló értékelést a kongresszus munká­járól. „A világsajtó tükrében" címmel az Izvesztyija ismertette egész sor külföldi lap vélemé­nyét a pártkongresszusról. Ebben utalt arra, hogy az imperialista propaganda „sajátos módon” ér­telmezte a bolgár pártit ongresz- szuson számos alkalommal kife­jezett véleményt, hogy érlelőd­nek a feltételek a kommunista és munkáspártok újabb értekez­letének összehívásához. Először azt küríölte világgá, hogy „vala­kit nyilván kiátkoznak á kom­munista családból’', majd amikór a budapesti kongresszus megcá­folta ezt a provokációs kohol-, rnányt, egyes'nyugati lapok, mint például a londoni Daily Tele­graph nyíltan csalódásuknak ad­tak kifejezést, a nyugatnémet Stuttgarter Zeitung pedig „hi­deg zuhanyról” írt. AZ OTECSESZTVEN FRONT, a Bolgár Hazafias Arcvonal lap­ja — az egész bolgár sajtóval összhangban — a kongresszus egész ideje alatt élénk figyelem­mel kísérte a tanácskozásokat, s a legnagyobb elismeréssel állapí­totta meg, hogy a magyar kom­munisták milyen nagy figyelem­mel és szeretettel vették körül az SZKP Leonyid Brezsnijev és a BKP Todor Zsivkcn; vezette küldöttségét, bizonyságául azok­nak a baráti érzelmeknek, ame­lyeket a magyar kommunisták e testvérpártok és küldötteik, iránt éreznek. A bolgár lapok ismétel­ten hangsúlyoztak, hogy a ma­gyar és a bolgár párt teljesen egységes, a világpolitikai helyzet és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom minden kérdé­sének megítélésében. A RUDE PRAVO és valamennyi csehszlovák lap előkelő helyen ismerteti az MSZMP vezető szerveinek meg­választásáról szóló híreket. Rész­letesen beszámol a kongresszus határozatairól és nagy terjede­lemben idézi a gazdasági élet fejlesztésére vonatkozó határoza­tokat. Újabb barbár légitámadás az észak-vietnami főváros eilen Finnország ünnepén Hanoi—Saigon Amerikai vadászbombázók va­sárnap délután Hanoi közvetlen környékét bombázták. Támadták a VDK fővárosától kilenc kilo­méterre fekvő Yen Vien-i ren­dezőpályaudvart és a Hanoitól 2 kilométerre levő Ha Gia-i üzem- anyagraktárakat. A támadás fél óra hosszat tartott. A támadó­hullámok ötpercenként követték egymást. Egy hullámban négy Thunderchief F—105-ös és F—4-es repülőgép vett részt." A dél-viet­nami támaszpontokra visszatérő amerikai pilóták — , a saigoni amerikai katonai szóvivő szerint — arra panaszkodtak, hogy az észak-vietnami lógelhárítás igen erős volt. A Tan San Nhut-i. (Saigon) re­pülőtér ellen intézett dél-vietna­mi partizántámadásban — a sai­goni amerikai parancsnokság be­ismerése szerint — több repülő­Brezsnyev hazaérkezett Moszkva Leonyid Brezsnvev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, aki a szovjet pártküldöttség élén részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán, hétfőn reggel hazaérkezett Moszkvába. Az SZKP és a szovjet kor­mány vezetői fogadták a kijevi pályaudvaron BrezsriyeVet és. a küldöttség tagjait. (MTI) Ncisszer: Nem nézzük ölhe tett kézzel az imperializmus és a reakció mesterkedéseit Kairó Bumedien algériai elnök egy­hetes EAK-beli látogatásának be­fejeztével vasárnap este vacsorát adott Nasszar elnök tiszteletére. A vacsorán elmondott pohárkö­szöntőjében Bumedien hangsú­lyozta, '„Palesztina népe felkel, hogy visszaszerezze méltóságát”. Fejszal szaúd-arábiai király ne­vének említése nélkül elítélte az Iszlám-szerződés tervét, amely „reakciós kísérlet arra, hogy visz- szaéljenek az Iszlammal”. NaesZer elnök válaszában meg­elégedését fejezte ki Bumedien- nel folytatott megbeszélései fe­lett. Befejezésül hangsúlyozta, „nem nézzük ölbe tett kézzel az imperializmus és a reakció mes­terkedéseit”. Megkezdődött a Dhani-per Djakarta Egy djakartai különleges had­bíróság előtt hétfőn reggel meg­kezdődött a Dhani-per. Omar Dhani volt almarsaljt, a légierők egykori miniszterét azzal vádol­ják, hogy elősegítette a tavalyi szeptember ;i(M fedőnevű balol­dali hatalomátvételi kísérletet. Azt akarják rábizonyítani, hogy baloldali ifjúsági csoportoknak fegyvert adott és hozzájárult ki­képzésükhöz. Mint Jack Dillon, a Reuter- , ben. Negyvennégy Iroda djakartai tudósítója írja, í gátnak. (MTI) a törvényszék épületét fegyveres katonaság, páncélgépkocsik, lég­elhárító ágyúk veszik körül. Még a környező utcákat is lezárták drótsövénnyel. A vádlott nagy biztonsági fedezet mellett, páncé­lozott katonai szállítójárművön érkezett meg a bíróságra. A Reuter tudósítója szerint le­hetséges, hogy Omar Dhanit ha­lálra fogják ítélni. Sukarno írá­sos tanúvallomást tesz az ügy- tanút kihall­gép súlyos károkat szenvedett. A szabadságharcosok a dél-vietna­mi főváros központjában is ak­cióba léptek, egyebek között re- pesszgránátot dobtak egy ameri­kai katonák által lakott házra. Az első jelentések szerint há­rom amerikai katona sebesült meg. Finnország népe ma ünnepli szabadsága születésének 49. év­fordulóját. A kis észak-európai ország függetlensége csaknem egyidős az októberi szocialista forradalommal: a több évszáza­dos svéd királyi, majd orosz cári elnyomás után a szovjet népbiz­tosok tanácsa, Lenin elnökleté­vel elismerte Finnország önálló­ságát. A Szovjetuniónak ez a lé­pése megmutatta a világnak, ho­gyan kell értelmezni és tiszte­letben tartani a népek önrendel­kezési jogát. A Finn Köztársaság vezetői a második világháború után józan realizmussal felismerték, hogy országuk függetlenségét csak a Szovjetunióval való baráti együttműködéssel őrizhetik meg, és semlegességet hirdető külpoli­tikával járulhatnak hozzá a nemzetközi helyzet enyhítésé­hez, Észak-Európa békéjének biztosításához. Ehhez a politiká­hoz kapcsolódott az 1948 áprili­sában megkötött szovjet—finn barátsági és segélynyújtási szerződés, majd az azt követő más egyezmények. A Szovjetunió nemcsak a finn háborús jóváté­tel összegét csökkentette, hanem 195<i-ban visszaadta Porkkala- Udd-i támaszpontját, s ötven esztendőre bérbe adta Finnor­szágnak a Saimaa-csatorna szov­jet területen húzódó részéi A finn tavak, amelyek fontos sze­repet töltenek be a belvízi köz­lekedésben, ezzel kapcsolatba kerültek a tengerrel. A baráti együttműködés és a békés egymás mellett élés tanul­ságos példája az európai bizton­ság érdekében tett kezdeménye­zésének világszerte, s nálunk is elismerést, rokonszenvet vívtak ki Finnország iránt. Országaink szélesedő kapcso­latában népünk nemcsak az ősi rokonságból eredő barátságot ápolja, hanem együttműködé­sünk új tartalmát is. A magyar —finn viszony fontos állomásai közé tartozik 1960, amikor a két ország nagyköveti szintre emelte diplomáciai kapcsolatát. Három esztendővel ezelőtt, 1963 májusá­ban Hurho Kekkonen elnök tett baráti látogatást hazánkban, s járult hozzá ezzel is népeink ha­gyományos barátságának elmé­lyítéséhez. Kapcsolataink a leg­utóbbi esztendőkben tovább fej­lődtek, s remélhetőleg így lesz a jövőben is. Finnország nemzeti ünnepén a szorgalmas finn népet és veze­tőit köszöntjiik, amely fejlődő iparral és korszerű mezőgazda­sággal rendelkező országot te­remtett. Koszigin sajtóértekezlete Párizsban Párizs Szombaton Párizsban a francia diplomáciai tudósítók társasága villásreggelit adott Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök tisz­teletére. A villásreggelin mintegy 450 francia és külföldi újságíró jelent meg. A szovjet kormányfőt Georges Lercóv a társaság elnöke üdvözöl­te, ' thajd Koszigin emelkedett szólásra.- «■‘■«"■A jó lisztéit Elnök úr! lisztéit Höl­gyeim és Uraim! — Valamennyi találkozásunkra jellemző volt, hogy meggyőződ­hettünk róla: a francia nép, a franeja államférfiak szívükön vi­selik a beke fennmaradását, gon­doskodnak arról, hogy elkerülje­nek minden olyan konfliktust, ami kiélezhetné a nemzetközi helyzetet, szorgalmazzák, hogy megtalálják az utat a jelenlegi feszültség enyhítésére — jelentet­te ki többek között. Ha az adott szakaszon összefoglaljuk a szov­jet—francia tárgyalásokat, töké­letesen elégedett vagyok azok me­netével, elégedettek vagyunk De Gaulle tábornok, köztársasági elnök megnyilatkozásaival olyan nemzetközi problémákról, ame­lyekben a Szovjetunió és Francia- ország nézete közeli vagy azonos. Természetesen országaink tár­sadalmi berendezkedése különbö­ző. Mi azonban abból indulunk ki, hogy országaink a békés együtt­ben. Meggyőződésem, hogy De Gaulle tábornok, a francia kor­mány éppúgy, mint a szovjet kormány, nem akarja, hogy az atomfegyverek az egész világon elterjedjenek. Tehát, ha elvi szempontból vizsgáljuk ezt a kér­dést, akkor a francia és a szov­jet álláspont abban foglalható ösz- sze, hogy az atomfegyvereknek nem szabad elterjedniük. Ezután, a francia—szovjet kap­csolatok fejlesztéséről feltett kérdésekre válaszolt Koszigin, s hangsúlyozta, hogy Franciaország­gal való kapcsolataik nem irá­nyulnak valamilyen harmadik fél ellen. Más kérdéssel kapcsolatban, melyet arra vonatkozóan vetettek fel, hogy Franciaország kivonta csapatait az atlanti szervezetből, Koszigin rámutatott: a Szovjet­unió és más szocialista országok úgy vélik, hogy a katonai tömbö­ket fel kell számolni. Ha Nyugaton felszámolják a NATO-t, amely ag­resszív tömb és amely a szocia­lista tábor ellen irányul, mi és szövetségeseink hajlandók va­gyunk felszámolni a Varsói Szer­ződést. Mi a francia csapatok kivoná­sát a NATO-ból úgy értékeljük, mint a francia kormány gesztu­sát az európai feszültség enyhíté­séért, mint békeszerető lépést, amely megerősíti az Európában élő emberekben a reményt, hogy csökken a háborús veszedelem és élés politikáját követve, tárgyalá- l ., , , .. sok útján oldhatják meg a fel- rendez6dik a Konttnen­vetődő problémákat minden té­ren, közte politikai síkon is, fej­leszthetik a békés együttműkö­dést. Ez az együttműködés jó ha­tást gyakorolhat az általános nemzetközi helyzetre, előmozdítja a nemzetközi problémák megol­dásának keresését. Hubert-Rodier (Nation): — Az ön véleménye szerint a Német Szövetségi Köztársaság gyakorla­tilag hogyan mozdíthatja elő a nemzetközi feszültség enyhítését? — kérdésre Koszigin többek kö­zött hangsúlyozta: A két német állam létezése az sünkön Raymond Hubert (France Presse) kérdésére: Vannak-e ko­nak a békés együttélés elvei alap­ján. Faure (Aurore): Nem gondol- ja-e ön, elnök úr, hogy a kínai politika, amely gyakran a „vörös­gárdistáknak” a Pekingben tartóz­kodó szovjet állampolgárok elle­ni erőszakos cselekményeiben jut kifejezésre, fenyegetést jelent a békére nézve? — kérdésére A. N. Koszigin válasza ez volj: Ami Kínával fennálló kapcsolatainkat illeti, a sajtó képviselői előtt nyil­ván ismeretes az a nagy cikk, amelyet nemrégiben közölt pár­tunk központi lapja, a Pravda. Ügy gondolom, ehhez a cikkhez nem kell hozzáfűznöm semmit sem, minthogy az kimerítően rá­világít a dolgok állására Kínában, és a kérdéssel kapcsolatos állás­pontunkra. Arái a „vörösgárdis­táknak” a szovjet állampolgárok­kal kapcsolatban elkövetett cse­lekményeit illeti, ez más kérdés, amelynek nincsen közvetlen kap­csolata a nemzetközi biztonság­gal. Arra a kérdésre, hogy vannak-e reális kilátások a közeljövőben a KGST és a Közös Piac komoly együttműködésére, A. N. Koszigin kijelentette: Nem történtek olyan konkrét lépések, amelyek alapul szolgálnának ahhoz, hogy pozi­tív választ adjunk e kérdésre. El kell azonban mondanom, hogy si­keresen fejlődnek kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink számos olyan országgal, amelyek a Közös Piachoz tartoznak. Törekedni fo­gunk arra, hogy továbbra is fej­lesszük a gazdasági együttműkö­dést valamennyi országgal, kö­moly akadályok, ha a vietnami zöttiik azokkal az országokkal is, hóborút leszámítjuk, a Szovjet- amelyek a Közös Piachoz tartoz­unk és az Egyesült Államok jó nak- Az együttműködés tel­• ............................... útjá- ' jességgel lehetséges és szükséges, j minthogy elősegíti valamennyi európai ország gazdaságának fej­lődését kapcsolatainak kiépítése ban? Koszigin ezt válaszolta: Mond­hatom, hogy bármilyen külpoliti­kai kérdés, amely az általános nemzetközi helyzettel függ össze, megtörik a vietnami események gyújtópontjában. Először is meg 'teli mondanom: mindenekelőtt véget kell vetni a első körülmény. A jnásodik pedig vietnami háborúnak, és attól, az, hogy az európai határok, ame- ! hogyan vetünk véget, sokban függ lyek a második világháború után 1 a Szovjetunió kapcsolatainak ala- alakultak ki, sérthetetlenek. Ezen- Múlása az Egyesült Államokkal, kívül Nyugat-Németországnakó Hogyan alakulnak kapcsola- örökre le kell mondania az atom- taínk az Egyesült Államokkal a fegyverekről. Ha az NSZK elisme- jövőben, azt most megmondani ri ezeket a körülményeke**A?len- j nem tudom. Jelenleg nem lehet tősen hozzájárul az európai fe- ! jóslatokba bocsátkozni. Nem ta- szültség enyhítéséhez, az európai gadjuk, hogy elvileg szeretnénk biztonság szavatolásához. jó kapcsolatokat az Egyesült Ál- ' hétföri délelőtt háromnapos vi­Koszigin: Az atomsorompó kér- lomokkal, olyanokat, amilyenek úéki kőrútjának első állomására, dését érintettük beszélgetéseink- 1 sok más tőkés országgal van- 1 Toulouse-ba utazott. Koszigin Toulouse-ban Párizs Véget ért Koszigin szovjet mi­niszterelnök franciaországi láto­gatásának első szakasza. A veze­tésével csütörtök óta Párizsban' tartózkodó szovjet kormánykül­döttség Georges Pompidou fran­cia miniszterelnök kíséretében

Next

/
Thumbnails
Contents