Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-31 / 308. szám

1966. december 31, 2 Szombat U Thant békefelhívása New York I kapcsolatban utalt aura, hogy Pénteken este nyilvánossá,gra 1 Rhodesiában egy kisebbség végső hozták U Thamit EN§Z-főtitücámaik az országok vezetőihez és népei­hez intézett újévi üzenetét. Az üzenet felszólít a vietnami háború mielőbbi befejezésére. „Biztos vagyok benne, hogy amikor most ismételten e háború befejezésére szólítok fel, azok­nak az embereknek aggodalmát fejezem ki — és számuk nőttön- nő —, akiket mélységesen nyug­talanítanak a kimondhatatlan szenvedések és súlyos kockáza­tok, amelyeket ez a előidéz” — mutat rá U Thant. A főtitkár elismerte, hogy az ENSZ eddig még nem volt abban a helyzetben, hogy véget tudott volna vetni a vietnami háború­nak, de hozzátette: A szervezet hatáskörébe tarto­zik, hogy felhívja a világ veze­tőinek és népeinek figyelmét azokra a súlyos problémákra, amelyek megoldását a vietnami i háború megakadályozza. Esősorban az éhséget említette meg, amely már most milliók éle­tét pusztítja és amely néhány éven belül elképzelhetetlen ará­nyokat ölt majd, ha csak a kö­vetkező esztendőkben világszerte nem tesznek új és határozott erő­feszítéseket. A főtitkár az ENSZ nevében felhívta a figyelmet arra, hogy a világ hatalmas területein az em­bereket még mindig megfosztják legalapvetőbb jogaiktól. Ezzel íijalili tüntetések, robbanások Jordániában Kairo A kairói sajtó újabb jordániai tüntetésekről ad hírt és beszá­mol jordániai bombarobbaná­sokról, valamint a palesztínaiak üldözésének újabb fejleményei­ről. Napluzban az arab légió szét­verte a tüntetők menetét. Sok sebesülés törtéht. Jeruzsálemben csendes tüntetés zajlott le a me­csetek előtt. Itt is folytatódnak a letartóztatások. Ammanban a királyi palota előtt bomba rob­bant és bombamerényletet haj­tottak végre a miniszterelnök irodája, a tájékoztatási minisz­térium, valamint két miniszter rezidenciája ellen. A két minisz­ter a palesztínai felszabadulási szervezet ellen lépett fel. Élesedik a harc a kormány és a palesztínai lakosság között. A jordán hatóságok 80 olyan sze­mélyt üldöznek, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a palesztínai harci kommandók tagjai. Ki­lencven palesztínai diákot le­tartóztattak és gyűjtőtáborba vittek. (MTI) erőfeszítési tesz kiváltságos hely­zetének fenntartására. Az üzenet leszögezi: a rhodesiai probléma csak oly ■ módon orvosolható, ha szigorú­an betartják azokat a Rhodesia elleni gazdasági szankciókat, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa december 16-án meg­szavazott. A főtitkár befejezésül rámuta- konfiiktus tott, hogy manapság egyetlen or- j szag — még ha erős és gazdag is — sem boldogiulhait egyedül. Az államok kölcsönös függése és egy nemzetközi gépezet — az ENSZ léte egyaránt igen fontos tényező a mai világban. „Türelemmel és megértéssel le­fektethetjük tehát a tartós béke alapjait. Ez a célja az ENSZ- nek, ezt célozzák erőfeszítései” — hangoztatja a főtitkár üzenete. (MTI) I)él-Amerfka 1003 ve tÄ0R, Uj Ecuador és Peru 200000 km- “O harcol az Amazonas-forrás - vidékén A 11 810 000 négy- zetkilométer kiterje­désű kontinens 11 független országá­nak a településhá­lózat bővülésével és új területek műve­lésbe vételével so­kasodnak a problé­mái. A szociá.is ba­jokon l túlmenően komoly problémát jelent az a körül­mény, hogy az egy­kori spanyol gyar­matosítók ugyan­csak kevés határkö­vet és hiányos tar­talmú térképet hagytak hátra távo­zásuk után. Többek között ezzel hozható összefüggésbe, hogy a dél-amerikai álla­mok kölcsönös te­rületi igényekkel lépnek fel egymás­sal szemben, ország­határok kiigazítását követelik és hajózóutak jogáért har­colnak. Bolívia pár héttel ezelőtt megújítot­URINAME (Holl.) FRANCIA 6UAYANE:,v-•}:• V.v-'vC:~v :•■ • V'-FiV. • , Venezuela követeli. Guayana b GUAYANA <0 Antofagasta p "o Uj Bolívia kijáratot követet Chilétől Q a csendes-óceáni partvidékre.]?: ^ Antofagasta szabad-kikötővel Uj . ArVirí <0 Chile és Argentina a déli An- . dokon és a Tűzföldön húzódéi határain vitázik PARAGUAY ° w \ 2/3-át. 155000 km-t b JBrazília és Paraguay a Guayra- Ivízesésen vitatkozik CD ^URUGUAY ',*•> • . . . í t •:/. ;Y Argentína és Paraguay, a Paraguay- „tí'' és a Parana folyó hajózási jogá- ért vitatkoznak <T| 1 Argentina a Falkland-szigetakat követeli Nagy-Brítanniától Is.. K Falkland-szk. (NBr.) ÍS* fűzfőid ____ I smét összehívták az arab védelmi tanácsot Kairó Kairói sajtójelentés szerint az Arab Liga Védemi Tanácsa feb­ruár második (hetében ismét ösz- szeül. A tanács megvizsgálja az egyesített katonai parancsnokság jelentését a decemberi tanácsülés határozatainak végrehajtásáról. Mint ismeretes, a jordán és a szaúd-arábiai kormány megaka­dályozza annak a hatáíozatnak a végrehajtását, hogy iraki és sza- údi csapatokat vezényeljenek Jor­dániába az izraeli határok védel­mére. A jordán kormány az Arab Li­gához intézett jegyzékében java­solja, hogy hívják össze a csúcs­értekezletet Jordániába a Palesz­tinái probléma megvitatására. (MTI) ta igényét Chilével szemben, amely- | Több mint száz éve dúl a vita Jbicua- ben a Csendes-óceánhoz vezető ki,iá- ! dór és Peru között a két országhatá­rain fekvő 200 000 négyzetkilométer te­rületért. Peru 1041-ben kényszerflette Ecuadort, hogy ismerje el a fennálló helyzetet. Ecuador azonban mindmáig nem tudott belenyugodni az ország közel fele területének elvesztésébe. A nemrégen függetlenné vált Guayana területének kétharmada is vita tárgya. Venezuela 155 000 négyzetkilométert követel Guayanától az aranyban, baaixitban, mangánban, gyémántban és olajban leggazdagabb területeit. Igé­nyeinek alátámasztására október kö­zepén a Cuyuni határfolyón elfoglalt egy szigetet. Sokamé nem hajlandó semmiféle „vallomást” tenni »» Djakarta Az indonéz belső kabinet pén­teken újabb ülést tartott. Sukar­no és miniszterei — hivatalos közlés szerint — a politikai hely­zet megszilárdításáról tárgyaltak. Erre a tanácskozásra — jegyzi meg az AP tudósítója — közvet­lenül a fegyvernemi főparancsno­kok és Sukarno — értesülések szerint viharos — megbeszélése után került sor. Az AP munkatársa látta Su­karno elnököt, aki trikót és vi­seltes nadrágot hordott, és mezít­láb volt. így hagyta, el a konfe­rencia színhelyét. Jóllehet a ta­nácskozásról szóló közlés csak ál­talános megfogalmazást használ, egy magas állású indonéz szemé­lyiség, aki nem akarja megne­vezni magát, elmondotta: Sukar­no elnök pénteken is leszögezte, Ihogy nem hajlandó semmiféle „vallomást” termi az ideiglenes Bermana-riadó Brazíliában Recife j amint heroin injekciót adott ma- A brazil sajtóban csütörtökön j; gának. elterjedt a hír, hogy elfogták Martin Bormann háborús bűnöst, Hitler egykori helyettesét. Ezt a hírt azonban a rendőrség megcá­folta. A hatóságoknak előzőleg jelen­tették, hogy néhány nappal ezelőtt a recifei szaláziánus kolostorban szállást kért egy német származá­sú, Martin Bormannra „fizikailag erősen emlékeztető” férfiú, aki Adolf atyának” nevezte magát. Bőrére horogkeresztek és SS-jel- zések voltak tetoválva. Ügy került rendőrkézre, hogy rajtakapták, népi tanácskozó kongresszus előtt a szeptember 30-a akcióban való állítólagos részvételével kapcso­latban. (MTI) ratot követeli Antafagasta kikötő- jével együtt. Chile az 1879—lS34-es ún. salétromháborúban foglalta el Bolívi­ától a „réztartományt”, s ezzel elvág­ta Bolíviát a tengertől. Argentína is vitázik Chilével, mert még máig sem tudták az Andokon húzódó 4500 km hosszú határukat pon­tosan meghatározni. Az argentinok emellett követelik a partjaik előtt fekvő Falkland-szigeteket, amelyek 133 éve brit fennhatóság alatt állnak. Ezzel volt összefüggésben nemrégen az az akció, amelyet 18 argentin diák hajtott végre. Hatalmukba kerítették az argentin légitársaság egyik me­netrend szerint közlekedő repülőgépét és a Falkland-szigetek fővárosa, Stan­ley mellett leszállásra kény szeri Lettók. Két napig argentin lobogó lengett a sziget egyik csücskén. Egy év óta Paraguay és Argentína között is ellentétek alakultak ki a Paraguay-Parana határfolyók hajózási jogával kapcsolatban. Az argentinek megakadályozták a paraguayi hajók közlekedését a folyókon, holott ez Paraguay egyetlen összeköttetése az óceánnal. Néhány száz kilométerrel északabb­ra a brazilok követelik Paraguay tói a Parana 144 méter magas vízesését, a Guayra-vízesést. Itt tervezik felépí­teni Dél-Amerika legnagyobb, 10 mil­lió kW teljesítményű vízi erőművét. Meghalt Komor Imre Pénteken* 64 éves korában el­hunyt Komor Imre újságíró, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa. Az elhunytat a Magyar Szocialista Munkáspárt buda­pesti bizottsága és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége saját halottjainak tekinti. Teme­téséről később történik intézke­dés. (MTI) A közízlés és a kritikus gondjai Csak látszatra, no meg az elő­ítéletek felszínességében tűnik talható volt A brazil és a nyugatnémet rend­őrség gyorsan egyeztette a rendel­kezésére álló adatokat és kiderült, hogy „Adolf atya” nem Martin Bormannal, hanem egy Detlev, Sonnenburg nevű volt Wehrmacht páncélostiszttel azonos. A máso­dik világháború óta szélhámosko­dás, betörés miatt gyakran volt rendőrkézen. Egyébként maga is azzal dicsekszik, hogy a nácik ál­tal megszállt Franciaországban saját kezűleg akasztott fel két francia ellenállót. (MTI) vezetet, és a felnőttség kritériu­mát csupán a műértésben sejti. A valóságban viszont egy olyan kö­zönség körében hatnak vagy ma­radnak némák az alkotások, mely publikum sejti, tudja, hogy pél­dául Semprun regénye, vagy ép­... , , , pen a Szegénylegények c. film J“tt„!neany évben tapasz- értékes alkotások> de azért inkább Iható volt bizonyos belterjes beül eev „_nb- filmhez egyszerűnek a közönség, művész kritikai atmoszféra Azt is mond- . .. 57 , , . e!™ , f m"ez' és a kritikus hármas viszonya. Itt hatnám, hogy amint a regényírás- y2, . kfPesseSe elmaradt a elemi iskolás bölcsességgel je- ban divat lett a belső monológ, ” ° ”* lentkezik ez a kapcsolat: író ír, úgy alakult ki a kritikában a bel- kritikus kritizál, olvasó olvas. Ez ső dialógus: a művész és kritikus a primitív alany-állítmány szer- rövidre zárt párbeszéde, melyből kezet azonban éppen a tényleges eleve kikapcsolódik a publikum. A összefüggéseket, a tolmácsszere- kritikus legtöbbször csak a mű pék kapcsolatát zárja ki: azt ti., írójának, a film rendezőjének pa- hogy a művészi közéletben min- naszkodott vagy ítélkezett és tar- denki mindenkinek tolmácsa A tózkodott attól; hogy értékek, .. művész a valosag es a publikum művészi módszerek tágabb ható- ségnek formálása, hogy a néző között^ áll — az élet mozgását sugard ismertetésére is vállalkoz- élvezettel és esztétikai örömmel szűri át, teremti újjá és adja át zék. Mintha úgy vélekedett volna: izgulja végig a jelentős alkotáso- olvasójának —, a kritikus meg a elég, ha a közönség jó művel ta- kát. Ne csak a műértő, az értéke- mű és az olvasó-néző között tel- lálkozik, az alkotás önmagában is két messziről tisztelő magatartás jesíti tolmácshivatását; nemcsak hatást gyakorid majd. vezesse, ne csak „távolról köszön­mérlegelő író, hanem felfedező, Ez a magatartás egy önmagé- Jön” Csuhrajnak vagy Illyésnek, rávezető, sőt nemegyszer közelho- ban rendkívül pozitív alapelv hanem ráérezzen a művészi öröm zó, magyarázó szerepre is hivatott, ellentmondásos következménye ízére is és az esztétikai élvezet-) (Végül pedig a közönség maga is lett: a kritikus a „felnőtt közön- ben sajátítsa el korunk nagy formálója a műveknek, jegyvéte- séggel” számol, azzal a publikum- művészi vívmányait, gondolati, lével szavaz a darabok színvona— rnél 1, mely tisztában van már az világnézeti ertekeket hordozo al­léról, tetszésnyilvánításával ily értékekkel, esztétikai kategóriák- kotásait. módon beleszól az előadás forrná- kai, mely megszabadult már a ha- Fáziskésésnek neveztem azt a lásába stb.) Egészséges esetben mis ízlésbeli előítéletektől és magatartást, mely a közönség tehát igen bonyolult az a dialó- tudja mi a különbség mondjuk érettségére való hivatkozással le gus, mely a publikum, művész és Sántha Ferenc, Németh László akar mondani a művek értékeket tudatos ítélettől, s ezzel nem szá­mol kellőképpen ez a kritikus: pe­dig ebben a fáziskésésben a közízlés elmaradottságának egyik fontos oka rejlik. Elfeledkezett arról, hogy az egyik legnehezebb és leg- felelősségteljesebb küldetése a műélvezet kialakítása és állandó továbbképzése”: annak a kész­kritikus között kialakul. Ma vi­szont ez a sokrétű kapcsolat leg­többször csupán akkor ötliik sze­lünkbe, ha a bírálat felesei a i.özönség szavazataival, vagy ha a mű tényleges értékeit a kritikus vagy Vicky Baum között. Már feltáró, élménnyé közelhozó elem- most ez az alapelv valóban nagy zéséről, mely ki akar lépni abból lépés volt előre a dogmatizmús szájba rágó kritikai sematizmusa után, noha a bíráló akkor sem igyekezett közelebb hozni az esz- alá- vagy fölébecsülte. De máskor tétikai alapfogalmakat a közön­miért nem érezhető a dialógus, a séghez. A baj csak ott van, hogy tolmácsszerepek egymásba fonódé- ez a felvilágosult szemléletmód ban is. A Húsz óra vagy a Sze- sa? összetéveszti a műértést és műéi- génylegények — mint ahogy a a közvetítő „tolmácsszerepből, mely a filmeket, színdarabokat a közönség élményei számára is hozzáférhetővé teszi, s mely ily módon részt tud venni a közön­ségigény, azaz közízlés formálási-

Next

/
Thumbnails
Contents