Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-20 / 299. szám
lttM. december 20. 3 Kedd Hazámat megvédem1 A legjobb munkásőrök Alig múlt egy éve, hogy a tavalyi feledhetetlenül szép november 7,-i ünnepségen a Le- nin-szobor avatása alkalmával vette fel a Kun Béla nevet a gyulai munkásőregység. Azóta ez az egység bizonyított. A tavaszi árvízveszély idején, a kiképzéseknél, a szolgálatban, a munkaversenyekben állták a sarat a munkásőrök. Az elmúlt szombaton a pártház nagytermében évzáró egységgyűlésre sorakoztak fej. munkásőreink, amelyen hármas ünnepségre került sor, az országos és megyei parancsnokság, a párt- és tanácsszervek, a társ fegyveres testületek, a tömegszervezetek képviselőinek jelenlétében. Az elnökségben helyet foglalt Gáti József, az országos parancsnokság szervezési és propaganda főosztályának vezetője. Jámbor István, a városi, Arany- Tóth Lajos, a járási pártbizottság első titkára, dr. Vidó István, a városi tanács vb-elnöke, a fegyveres testületek és társadalmi. szervek képviselői. Pálnik József megnyitó szavai után Szilágyi István, az egység parancsnoka tartott beszédet a járásivárosi munkásőrzászlóalj ez évi munkájáról. — Fő feladatunknak tekintettük — mondotta —, hogy a nevelőmunka hatékonyságának növelésével erősítsük egységünk erkölcsi-politikai helyzetét, javítsuk a fegyelmet, mélyítsük el és fejlesszük tovább eddig szerzett ismereteinket, egységünk összekovácsoltságát, más fegyveres testületekkel való együttműködésünket, fegyverbarátsá- ' gunkat. A feladatot teljesítették a gyulaiak. A Politikai Bizottság 1963-as határozatának megjelenésétől napjainkig mintegy 4000 óra közrendvédelmi és 3000 óra határőrizeti szolgálatot teljesített az egység, amelynek most négy parancsnoka nyerte el a Kiváló parancsnok, 10 munkás- őr pedig a Kiváló munkásőr címet. Megkapó percek voltak, amikor az alegységek átvették a legjobbaknak járó vándorzászlókat és okleveleket, valamint a Kiváló jelvényeket. Büszkeség töltötte el munkásöreinket, amikor Gabnai István megyei parancsnokhelyettes átadta a zászlóaljnak, mint a megye legjobb egységének, a serleget. Ezeken az évenként megtartásra kerülő évzáró egységgyűléseken búcsúznak azok, akik öt vagy annál is több éven át teljesítettek munkásöri szolgálatot. így volt ez most is. Tőlük Arany-Tóth Lajos, a járási pártbizottság első titkára vett ! búcsút, mondott köszönetét hűségükért, szolgálatukért. Bebizonyították, számíthat rájuk a haza, a párt, a dolgozó nép. Az Emlékérmet büszkén viselhetik szívük fölött. Ilyen értelemben beszélt Gáti József ú az országos parancsnokság képviseletében. De nemcsak búcsúzás volt ezen az ünnepségen. A megritkult sorokat betöltötték azok a fiatalok, akik esküt tettek, miután a hathónapos kiképzés alatt bizonyságát adták, hogy méltók a munkásőrség egyenruhájának viselésére. Kemény, érces hangon mondták az eskü szövegét a parancsnok után, a csapatzászló előtt. A munkásőrünnepség egyik legmegkapóbb pillanata volt, amikor a csapatzászlót fegyveres kísérettel, díszlépésben a helyére vitték. Ezt a képet is őrizgetjük magunkban, az ünnepség többi eseményével együtt... Orosházán Hegyi László alezredes elvtárs szólt az esküt tevő határőrökhöz: — Határaink őrzése bátor hely tállást, áldozatkész szolgálatot követel. Ha kell, bátran, hősiesen, fegyveres harcban kell szembeszállni határaink megsértőivel — figyelmeztette ifjú határőreinket. Gyulán december 17-én tartották munkásőreink évzáró egységgyűlésüket. Itt vették át 'a serleget, melyet a legjobb mun- kásőregységnek rendszeresítettek. Ezen az ünnepségen nemcsak az „idősebb” munkásőrök ünnepeltek, hanem azok is, akik most öltötték magukra először a munkásőrség egyenruháját. Ök is esküt tettek, hogy hűségesen szolgálják a magyar dolgozó népet. Az esküt tevő ifjú határőrök elvonulnak a tribün előtt. A parancsnok, a megye vezetői tisztelgéssel köszöntik őket. vázánk védelmére esküdtek katonáink. Megyénk fiai Orosházán, Békéscsabán, Szegeden és az ország más városaiban tettek vasárnap esküt, hogy hazánkat, a Magyar Népköztársaságot akár életük feláldozásával is megvédik. Tizennyolc vagy húszéves, a katonai eskü egyre kötelezi: Szolgálja a dolgozó népet, védje hazánkat a külső és belső ellenséggel szemben! Azt a pillanatot, amikor egy ember nemcsak magának, hanem egy ország népéne^ tesz esküt, nem szabad, de nem is lehet elfelejteni. Nem felejtik ezt a szülők sem. Több városban nyilvánosan tették le a katonai esküt az ősszel bevonult fiatalok. Hallották fiaink esküt tevő szavát munkások, parasztok, értelmiségiek: ...Én, a magyar dolgozó nép fia, esküszöm..., hogy hűséges katona leszek... Az eskü igaz, a cselekedet szimbolikus: ott, a dolgozó nép előtt tett esküt az újonc! ( Orosházán, a város, főterén is így zajlott le a katonai eskütétel. Részt vettek az ünnepségen a megye vezetői is: Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke, Görög Imre alezredes, a határőrség országos parancsnokságának egyik vezetője, Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője, valamint Orosháza társadalmi, gazdasági vezetői. Az ifjú határőrök nevében Dávid Zoltán szólt az eskütétel után: — ígérjük, s esküszünk rá, hogy a dolgozó nép, a haza hűséges katonái leszünk. A lépések még bátortalanok, de a mozgás már katonás. Az arcok pedig erőt sugároznak. Érdekes pillanat: Vad Lajos szakaszvezető már leszerelés eló;: áll. Öccse, József viszont ugyanennél a határőregységnél éppen most kezdte meg katonai szolgálatát. A szakaszvezető mondja \ntali J%nos őrnagy elvtársnak: — Itt az öccsém, őrnagy elv- társ, belőle is neveljenek jó katonát... Va— ti— fotó: Demény
