Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

1966. december ZV. 4 Kedd A kellemes és hasznos i /i» •< • 1 // //i teli szünidőről Tudják mi az a Controlspray? Árva János és Balázs László műszerészek munkában. Fotó: Malmos Nem csodáljuk, ha nem tudják. A békéscsabai hajtóműgyárban sem ismerték ezt a berendezést még nem is olyan régen. Az idén viszont 25 darabot készítettek kül- löldi megrendelésre. A laboratóri­umi vizsgáló berendezésnek pár­ja is van. Testvérét úgy hívják: Flashiest. Ebből ugyancsalt az idén készült az első 25 darab. Mi a történetük? Egyszerű, de tanul­ságos. 1. Valamikor volt a Hajtómű- és Felvonószerelvény Gyár békés­csabai részlege mely — egy még korábbi kisüzemből kinőve — acélsíneket, vasszerkezeti alkat­részeket és a felvonóhoz tartozó egyéb berendezéseket gyártott. Később kiderült: új, ónálló ter­mék készítésében is kiemelkedőt liépes nyújtani az üzem kollek­tívája. Az elektrosztatikus festék­szóró berendezés lett a gyár spe­cialitása, második „profilja", exporthímevének megalapozója. Először a kézi festékszórók arat­tak sikert. Ezzel a praktikus, a fémek elektromos tulajdonságait kihasználó masinával egyszerűb­ben, gyorsabban, de főként sokkal takarékosabban lehet festeni (bonyolult felületű alkatrészeket is), mint bármilyen korábban is­mert eljárással. Az idén új fejezethez értek az elektrosztatikus festékszóró gyár­tásában is. Megkezdődött a nagy berendezések sorozatszerű gyár­tása, exportja. Az első megrende­lő, a Szovjetunió szakemberei el­ismeréssel nyilatkoztak a békés­csabai üzem új termékéről. II. Sokat beszelünk mostanában az uj mechanizmusról, elemezzük, vitatjuk: milyen változásokat hoz majd a gazdaságirányítás korsze­rűsítése a vállalatok életében, gazdálkodási rendszerében. Az mindenesetre biztos, hogy rugal­masabban, alkalmazkodóbban ku­tatják majd a kereslet követel­ményeit, a piac igényeit. S igye­keznek specialistáivá válni egy- egy gyártási „témának”. A haj­tóműgyárban például előbb- utóbb felmerült a kérdés, nem volna-e jó a bevált festékszóró­masinákhoz — saját üzemükön belül — olyan laboratóriumi vizs­gálóberendezéseket, műszereket is készíteni, melyek biztosítják, el­lenőrzik a gépek megfelelő mű­ködését. így' született meg a békéscsabai üzem legfiatalabb két gyártmá­nya. A Controlspray a festék el­oszlását a festéktermektoen, a fi­nomságot, a szórhatóságot ellen­őrzi. A Flashtest pedig lobbanás­pontmérő. Azt vizsgálja, mennyi­re gyúlékony az alkalmazott fes­ték. A festőhelyiség hőmérsékle­te és a felhasznált gyúlékony ve­gyi anyag milyen viszonyban áll­nak egymással, nem rejtenek-e balesetveszélyt. 111. A gyár Gagarin ifjúsági export­brigádja szereli össze a műszere­ket. Szívesen tanulták meg és kedvvel csinálják ezt az új fel­adatot. Az üzem szakemberei ész- szerűsítettek is a két berendezé­sen, a követelmény'ek és a gazda­ságos gyártás szellemében konst­rukciós változásokat hajtottak végre rajta. Ez tehát az üzem legújabb ..gyermeke”," az ikerpár, melynek szerelését képünk mutatja. Tudják már tehát mi az a Controlspray? Az újra, a korsze­rűre való törekvés „eleven'' szim­bóluma. V. J. Stralsund—Stockholm—Helsinki A Puistohotelli vendége — Kétnyelvű parlament — Kétmillió újság — A Rozsdatemető finnül Az 1966/67. iskolai tanév im­már feléhez közeledik. Decem­ber 22-től diákifjúságunk kap­csolata lazább lesz az iskolá­val, s a közelgő bensőséges csa­ládi ünnepek is indokolttá te­szik, hogy a pihenés időszaká­ban is nélkülözhetetlenül fon­tos nevelés feladatat a családi közösség vegye át. Nem árt ez­zel kapcsolatban néhány' taná­csot adni a szülőknek, hiszen a szünidő fogalma egyike a legámyaltabb pedagógiai kér­déseknek és korszakoknak, és sok függ attól, hogy a helyes vágj' helytelen értelmezésből fakadó gyakorlat előnyösen, vaigy károsan érezteti-e majd hatását a tanév további részé­ben. Az ember (s különösen a gyermek) élettani-lélektani al­kata is természetszerűleg meg­kívánja az élet harmóniájá­nak biztosítása érdekében egy­részt a megszokott életmód idő­közönkénti változatossá tételét. másrészt azt az erőgyűjtést. feltöltödé.st, amelyre a szerve­zetnek okvetlenül szüksége van. Noha az iskola tantervi törzs­anyaga sorából évék óta az ok­tatás gyakorlata igyekezett ki­hagyni mindazt, ami felesleges túlterhelést, maximalizmust eredményezhetett, a követel­ményrendszer mégsem vált is­koláinkban annyira egyszerűvé, hogy minden megerőltetés nél­kül tanuljanak diákjaink. Ez az ugyancsak szélsőségesen hibás minimalizmus veszélyét rejtené magában. Következésképpen az a diáktípus, amely szerencsénk­re egyre általánosabbá válik iskoláinkban, a lelkiismeretesen tanuló diákok csoportja, hanem is kimerült, de egészségesen fáradt. Részben a logikailag egyre bonyolultabbá váló tan­anyag eredményes megértése, megtanulása tette azzá. de egyéb, az oktatás-nevelés folya­matához csak lazábban kapcso­lódó tényezők is. Az elmondottakból adódik, h»gy az a szülő jár el helye­sen* aki gyermekének egyéni- Cége ismeretében a megfelelő mennyiségű kikapcsolódást biz- tosífcja a tantfló számára. En­nek mértéke egyénenként és esetenként változhat, s a pihe­nés és pihentetés módjai is rendkívül változatosak. Nyil­vánvaló, hogy például a bejáró tanulókat helytelen lenne a téli szünidőben nagyobb utazás fá­radalmainak íntenni, hiszen ne- 3ák elsősorban fizikai pihenés re van leginkább szükségük. De nem tesz jót a szellemi fáradt­ságnak sem, ha a szünidő je­lentékeny részét a tanuló pusz­tán olvasással, televíziónézéssel tölti. Az ilyen tanulók séták­kal, a téli sport lehetőségeinek igénybevételével fizikailag igye­kezzenek felfrissülni. Nagyon fontos hangsúlyozni: a pihenés nem teljes fizikai és szellemi vegetációt jelent, "ha­nem az egyéniség harmonikus erőgyűjtését. És főként azt, hogy a tanulók megszokott életmódja minél színesebbé, él- ményszerűbbé váljon. Szólnunk kell a gyengébb és különösen a hanyagabb tanu­lókról is. Amennyiben a meg­mutatkozó eredménytelenségek az ő esetükben lustaságból, nemtörődömségből adódtak, ak­kor ők nem is lehetnek fá­radtak. (Legalábbis a szellemi megterhelést illetően.) Tőlük nyugodtan megkövetelhetjük, hogy mulasztásaikat a szünidő­ben komoly munkával igyekez­zenek pótolni. De ha a tanuló eredménytelensége kitartó szor­galma ellenére is megmutatko zik, akkor az a szülő jár el helyesen, aki minden segítséget megadva a tanulóval együtt ke­resi az eredménytelenség okát. A közelgő ünnepek azt is .szükségessé teszik, hogy né­hány gondolatban ttr ajándéko­zás nevelési kérdéseiről beszél­jünk. Annál is inkább, mert a pedagógusok- tapasztalata szerint végletes nevelési hibáikkal ta­lálkozhatunk ezen a területen. Sok szülő saját (történelmileg sokszor tragikus körülménye) gyermekkorának viszonyaira visszaemlékezve úgy igyekszik gyermekét szinte önmaga he­lyett is „kárpótolni”, hogy aján­dékok özönével árasztja el. Az ajándékozásnak ez az öncélú ‘ módszere igen káros nevelési , problémákat eredményezhet. Önzővé, követelőzővé válhat a gyermek, s ez magatartásában előbb-utóbb megmutatkozik. Vigyázzunk hát mindenekelőtt arra, hogy az ajándékok gyer­mekeink életkorához mérete­zettek legyenek’ Azt tartsuk hát szem előtt, hogy minden kornak megvan a maga vóman- tikus játékigénye, s ez áz öröm­teli skála a játékjfatonától a filmfelvevő gépi g rendkívül szé­les. Nem mindegy azonban, hogy ezekhez mikor, milyen körülmények között jut hozzá a gyerztVek. Ne a saját, hanem az ö szempontjából mérlegel­jük, hogy mire van szüksége, tfiinek todna igazan örülni. És ebben az összefüggésben nem a mennyiség, nem is a minő­ség, hanem az ajándék helyes megválasztása a legdöntőbb nevelési tényező. És végül legyen szabad még egy fontos nevelési problémára ráirányítani a figyelmet. Ér­jünk rá ebben a szünidőben együtt játszani, , szórakozni gyermekeinkkel! Kerüljünk sokszor kicsinyesnek látszó, de őszintén emberi problémáikhoz minél közelebb! Csak így kép­zelhető el, hogy később velük együtt tanulni is fogunk. S azt sem szabad elfelejteni, hogy felnövekedve munkatársaink lesznek. Takács László Szociális vívmányok tekinte­tében mindig szívesen és büsz­kén hivatkoznak északi rokona­ink arra, hogy Finnország elsők között volt a világon, ahol be­vezették a nyolcórás munkana­pot, s a nők itt vívták ki leg­hamarabb politikai egyenjogú­ságukat. Finn nyelven nyomta­tott első könyveik is napvilágot láttak már a XVI. században, s Turku volt az a város, ahol 1640-ben megnj'ito-.ta kapuit az első finn egyetem. Ősi és tisz­teletét parancsoló vallásai ezek a finn társadalmi életnek, s olyan hagyományok, melyek megmagyarázzák, miként léphe­tett a modernebb köztársasági államforma keretei közé e szá­zad elején Finnország népe. Egyébként a skandináv álla­mok közül itt legerősebbek a baloldali pártok is! A kommu­nistáknak a 200 fős, s hetenként kétszer ülésező parlamentben 41 képviselőjük van. Valamivel kevesebb csak, mint a kormá­nyon levő szociáldemokratáknak (55!) és egy másik erős tömö­rülésnek, a Centrum pártnak, amely — a földművelő paraszt­sággal a háta mögött — 49 kép­viselőt küldött legutóbb az ülés­terembe. S ha már ennél tartunk, ér­demes megemlítenünk, hogy Finnország lakosságának közel 8 százaléka svéd anyanyelvű. Ezek külön politikai pártba tö­mörültek, 12 képviselőjük ül a parlamentben, aminek követ­keztében rendszerint minden kormánybeszámoló vagy felszó­lalás két nyelven hangzik el az üléseken. Kétnyelvű utcanevek­kel is találkozik az ember, s megjelenik a 87 napilap és 140 időszaki folyóirat mellett 17 svéd nyelvű újság is Finnország­ban. Példányszámuk naponta kétmillióra rúg, s legnépszerűbb a Helsingin Sanomat, a kor­mánypárt lapja, mely minden­nap 275 000 példányban kerül az utcára. Hangja mind bel-, mind pedig külpolitikai kérdésekben meglehetősen objektív. Feltétle­nül szolgálója a népek közötti barátság, a gyarmatosítók elleni küzdelem, a Szovjetunióval való jó szomszédság gondolatának. Amennyire érdekesek ezek a számadatok, törekvések, legalább oly visszatetsző leg­több finn könyvkereskedés ki­rakata! A politikai érdeklődésen ugyan túllépő, de művészi igénytelenséget feltételező betű­éhségről vallanak ezek az üzle­tek! Három ilyen helyen meg­fordultam Helsinkiben, s össze­sen három oly művet találtam — Dürrenmatt, Caldwell, Green Havannai emberünk-je'. —, amit szívesen könyves polcom­ra tennék. Diadalát üli viszont, itt éppen úgy, mint Stockholm­ban, a pornográfia és Fleming! Egyetlen kiaraikatban hét Ja­mes Bond-könyvcl lattana tőle. Életre szóié, üdítő, kedves emlék marad azonban Olavi Metsistö! Szelíd, fanyar mosolya Németh Lászlót idézi, hozzánk, magyarokhoz való vonzódása pedig Kodolányit juttatja eszem­be, aki épp ily szenvedéllyel szereti őket, finn rokonainkat, és Suomiról írt könyve diák­éveim kedvelt olvasmányai kö­zé tartozott. A „Puistohotelli" már csendes, megvacsoráztak a szálló későn hazatért lakói is. Az éttereimben ketten üldögélünk csak, előt­tünk a terített finn asztalok el­maradhatatlan kelléke: egy kö­csög tej, s a halkan szitáló be­szélgetésből a múlt, jelen, jöven­dő képe rajzolódik ki. Metsistö élete! Egy olyan ember lázgör­béje, ki jó néhány buktatón át­vergődött, míg igazi, mai énjé­re lelt, s határozott célt lát ma­ga előtt. f Különböző hivatalokban kezd­te, majd közgazdaságtant ta­nult. Az 1950-es évek elején magyar egyetemen, Budapesten szélesítette ilyen irányú ismere­teit. Akkor sajátította el töké­letesen nyelvünket is, hogy pár évvel később idegenvezetőként kapjon kenyeret, most pedig mint a magyar könyvek finn for­dítójával ülhessünk egy asztal­nál. — S megnyugodott valóban? — Tökéletesen. Nincs feleme- iőbb, izgalmasabb és szebb ér­zés, mint egy-egy kiváló alkotó szellemében elmerülni, s ezeket a mélységeket új és új emberi közösségeik előtt feltárni.. / — Közgazdász volt. Hogyan került kapcsolatba az irodalom­mal? És éppen a magj'arral? — Pesti éveimből ismerem klasszikusaikat! Utána itthon, Finnországban Németh László, majd Szabó Magda németből MÉG TÖBB JÖVEDELME LESZ, HA toliértékesítési ' és libahizlal ási SZERZŐDÉST KÖT A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETTEL*! Kedvező feltételek, magas átvételi ár, előleg. * 5431

Next

/
Thumbnails
Contents