Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-16 / 296. szám

1966. december 16. 4 Fentek Állandó feladat: a hátrányos helyzetű Muri a tantifiók segítése Általa no# iskolai igazgatók vvlaméayeseréje Az MSZMP IX. kongresszusán jamellyel* sikeresen vehet részt. Is közülük majdnem valamennyien ' pedagógus (vagy legalábbis egyenlő eséllyel (hozzászóltak Vántus Imréné igaz- fejtegette, í indulhat a felvételi vizsgákon az- j gató beszámolójához. Ő. miután egy Szolnok megyei hozzászólásában azt hogy a fizikai munkás szülők !73'• akit esetleg otthon külön ta- | helyzetképet adott saját iskolája, továbbtanuló gyermekei kényte- nulószoba, házitanító, jó könyvtár, ja XV. számú tanulóinak éle­iének bizonyos fórt adni a főisko- (egyebek támogatnak. Hangsú- tai, egyetemi felvételi vizsgákon ilyozzuk: mindkét részről tehetsé- az értelmiségi' származásúaknak. ! §es tanulókról van szó — eltérő j környezetben. Senki sem vitatja a magyar oktatásügy' demokratizmusát, amely elsősorban arra törekszik, hogy minél több tehetség kerül­jön felszínre; senki sem vonhatja kétségbe, hogy a kötelező általá­nos iskola nyolc esztendeje ele­gendő lehetőséget ad arra. hogy a nevelők észrevehessék egy-egy gyermek átlagon felüli képessé­geit. Viszont azt sem vonhatja kétségbe senki sem, hogy azonos képességű tanulók kibontakozásá­hoz nem azonosak a fettételek. Nemcsak az országban, de me­gyénkben is elég sok még a 'Pontosabban: lehet, hogy egyfor­ma képességűek, sőt az is előfor­dulhat, hogy a fizikai származá­sú fiatalban több tehetség szuny- nyad. mégsem tud úgy csillogni; nem tudja tehetségének perspek­tíváit úgy sejtetni, mint a másik, aki otthoni környezeténél, hely­zeténél fogva jobb alapokat ka­pott. A napokban a békéscsabai ál­talános iskolák igazgatóinak munkaközössége találkozott, ahol a hátlányos helyzetű tanulókon való segítésről hangzott el elő­adás, majd polémia. A két ese­mény találkozása szükségszerű. Magyar- oktatásügyünk égető problémája, hogy sürgősen javít­son a hátrányos helyzetű tanu­lók tanulmányi eredményén. Min­denekelőtt azt kell tisztázni, kit nevezhetünk hátrányos helyzetű tanulónak. Ha ezt válaszoljuk rá: azok a gyermekek sorolhatók ide, akik valamilyen objektív oknál vagy okoknál fogva nem fejthetik ki képességeiket — akkor ráta­pintottunk a lényegre. Ez azon­ban így. enyhén szólva vulgári­sán és kicsit elvontan hangzik. Már az első osztálytól kezdve, sőt már előbb is dominál, milyen helyzetben nevelődik, milyen kö­rülmények között tanul a gyer­mek. Nem közömbös a magyar i azonban még csak egy rész azok- í erősebb, ha a soraiban levő te- , oktatásügy számára, hogy tehetsé- nak a gondoknak a megszüntető- jhetségek kibonthatják szárnyai- ; sében, amelyet a hátrányos hely- kát, hiszen egész népgazdaságunk, téröl, javaslatot terjesztett elő: hogyan is kell pótolni a neve­lőknek azt a hiányt, amit a szülői j ház, az otthoni környezet miatt I szenved el a gyermek. Mit is í kell tenni azért, hogy a nevelők ; kiegyenlítsék azt a hiányosságot, j amit egy nagy létszámú család, a szülők alacsony műveltsége, a \ rossz lakásviszonyok, és erkölcsi ! gondok okoznak. Valamennyi I nevelőnek ismernie kell a tanuló j otthoni környezetét, szinte a szó- I ciográfia pontosságával, s az j olyan tanulók számára, akik bár j tehetségesek, de az otthoni j adottságok nem engedik képessé- j geik igazi kibontakozását, ezek- j I nek a számára az iskolában kell ; | megadni a lehetőséget. Akár cső- j portos foglalkozással, akár egyé- ; Nagyon ! tanyai kisiskolás. Az olyan gyér mek, aki nap mint nap kilomé- Inenkénü Toglalkozássál. tereket gyalogol; szülei esetleg !döntő, hogy a nevelő egyénenként, csak néhány, elemit végeztek, » a 'behatóan ismerje a gyermekben tanulószoba meg a jó házikönyv­tár helyett a ház körüli munka ! rejlő képességeket., külön azt, ami iránt túlzott az érdeklődése, ami .álja, hiába tehetséges. Az ilyen j iránt nagyobbak az adottságai...! Qhiiln etet i rí ci Lr ccal’ Irt* tanuló adottságainak hányadát tudja saját csak kis érdekében Bonyolult, nehéz feladat az, és közvetve a társadalom érdeké- j hogy egyenlő tanulási lehetőséget ben nyújtani. Az az áramlat, amely igyek­! biztosítson társadalmunk minden ; tanuló számára. Nehéz feladat: szik megszüntetni a tanvai iskola- |nem csuPán a minél több tehetsé- kat. az az áramlat, amely a kör- ! §es_ gyermek egyéni érvényesül* zetesítési politika eredményeként j effektive a városba hozza a kis séről van dalműnk itt szó, hanem társa- felemelkedéséről is. iskolásokat, szellemileg is városi- Senki sem vitathatja: egy társa- akká változtatja a tanulókat. Ez i dalom akkor lesz nap mint nap ges gyermekeink adottságaikat mennyire tudják realizálni; nein zetben levő tanulók segítéséért közömbös számukra, hogy a kör- (tettünk. Hiszen városban is van- nyezet engedi-e kibontakozni, ki- j nak hátrányos helyzetű tanulók... teljesedni a gyermek adottságait, j A csabai általános iskolai igaz- sőt az sem közömbös, hogy meg- igátok mind a tizenhatan meg­szerezze azt a bizonyos pluszt, (jelentek ezen az értekezleten, egész társadalmunk virágzása et­től függ. Ternyák Ferenc Itt nálunk, a tanyavilágbun a tél beköszöntését nemcsak a megváltozott természet mutatja, hanem az utolsó sárga faleve­lek lehullásával egy vaskos le­vélboríték megérkezése is jelzi. A borítékban két moziplakát van, a film címe és az előadás napja tintával van rajta kitölt­ve. Küldi a népszerű Gyűlő bácsi, a MOKÉP vándorfilm­színházának gépésze, vetítője, mindenese. Az első plakát kiákasztalik az iskola falára, a másik a tanyai bolt ajtaján leng. A. legjobb hír­vivők azonban az iskola tanulói, akiknek eseménytelen életében óriási dolog a mozi. Ezután par nap múlva meg­érkezik egy dzsipp, benne a mo­zigép és az agregátor. Az isko­laajtóban várja már két na­gyocska legény. Ök rendezik át a termet, feltekerik a filmet, és előadás után rendet raknak. A közönség lassan gyülekezik, sok a. gyerek, hiszen a szülők nem hagyhatják otthon egyedül a tanyában őket. És itt van a legnagyobb hiba a műsorpolitikát illetően! Arról, hogy a film rossz és unalmas, nem a. vetítők tehetnek, mint pl. a legutóbbi csehszlovák Kü­lönleges osztály című filmnél. De hogy 90 százalékban lf> éven felülieknek való filmet vetíte­nek (még ha hivatalosan nincs is az annak minősítve), az már igen nagy hiba. Vajon melyik gyerek értette meg az „Álmo­dozások korát”? A „Mi, olaszok és a nők”, az „Iszony” és egyéb iszonyúan pikáns, ma oly diva­tos hálószobajelenetekkel tele­tűzdelt darabokat? És miért nem kapjuk a tő­lünk 4 kilométerre levő és ve­lünk egy napon előadást tartó szentmiklósi iskolában lejátszott „Kőszívű ember fiai”-t, a „Ti­zedes meg a többiek”-et, a két éve Stralsund—Stockltelm—Helsinki o Idegen tájak — idegen emberek — Élménybeszámoló a megyei könyvtárban — Mezítlábasok alkonya Miért mondott fel Ingrid Bergman? — Jubilál a kastélyszinház A Békés megyei Könyvtár olva­sótermét egyre nagyobb számmal keresik fel azok az olvasók, akik élőszóban is szívesen hallanak érdekes beszámolókat, előadáso­kat. Az Idegen tájak — idegen em- j berek sorozatot főleg az útiéira- i sok kedvelői hallgatják előszere- I tettel. Ma este 6 órai kezdettel I a megyei könyvtár olvasóterme- * ben Kocsis Pál tanár a természeti szépségekben annyira gazdag Bulgáriáról tart élmény beszámo- ! 'ót. Előadásában megismerteti a ( hallgatókkal az ország kulturális j és gazdasági életét, s bemutatja a bolgár embereket, is. Előadását színes diafilmvetítéssel illuszt­rálja. » A stockholmi Ko user lauset, a svéd Filharmónia otthona nem csupán hangversenyeiről, az osz­lopos homlokzat mögött húzódó modern előadóterem estjeiről híres. Széles lépcsoze'.e nyújt ál­landó találkahelyet a mezítlá­bas, combhoz tapadó nadrágé, hosszú hajú és gitá'Tal felsze­relt fiatalembereknek, s leány­társaiknak. Naphosszat itt leb­zselnek zsebrádiót hallgatva, máskor vitatkozva oly fontos problémákról, mint a Beatles- együties frenetikus hamburgi sikere, mely után a nézőtéren kő-kövön nem maradt, s amit tálán érdemes lenne e hűvösebb éghajlatú fővárosban megismé­telni. Az idén azonban már erősen megfogyatkoztak a svéd beatni- kek. Kezd kimenni a divatból ez a hóbort, s ha mégis ilyen feltűnő viseletű és viselkedésű társasággal találkozik jártában az ember, azok jobbára vidéki­ek. Kisebb helyekről valók, ahová még nem jutott el a me- zítlápassag alkonyának híre. In­tézményes társadalmi vagy ha­tósági akció nem korlátozta e hóbortot Svédországban. Lejárt magától, mint annyi tengeren­túlról származó hisztéria. Mondják azonban, hogy a be- atnik-viselet és életstílus gyors alkonyában jelentős szerepe van annak a kubai újságírónak, aki — gondos előtanulmányok után! — biológiai, fiziológiai jelensé­gekkel magyarázza az ifjúság egy hányadának ilyetén eltéve­lyedését. Riportsorozata- mely nagy visszhangra talált a nyu­gati sajtóban, leleplezte e divat­hóbort elfajzott nemiségből táp­lálkozó eredőit. Kimutatta, hogy akik kreálták, kritika nélkül el-' sóként felvették, s rögeszmesze- rűen ragaszkodnak a fent emlí­tett jegyekhez, jelentős száza­lékban homoszekszuális beállí­tottságúak, leányokkal csak megtévesztésből bratyiznak. De beteges hajlamúak maguk az öltönytervezők, a íérficomb és egyéb testrész vonalait kiemelő, testhez tapadó ruhadarabok kreátorai is! Amit magam te­szek e leleplező nyilatkozathoz: érdekes megfigyelni, hogy a női­es frizura viselői valóban nem az egészséges, férfiasságtól su­gárzó, erőteljes fiatalemberek­ből rekrutálódnak. Ellenkezőleg! A göndörített hosszú haj és a beatndk-viselet egyéb tartozéka enervált, satnya, jobbára leány csontozaté, leányos mozgású és viselkedésű fiatal férfiak tarto­zéka! S mi költözik e külső jegyek helyébe a nyu­gati nagyvárosok fiatalságánál? Mintegy éles ellentétként; jól A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT FELVÉTELRE KERES pálvaiayító-feléQíiményes munkásokat Munkafeltételek; Rendszeres nappali, esetenként éjszakai ■ munka, 8 órás napi munkaidővel. Kereseti lehetőség: Az előírt teljesítmény elérése esetén kb: 1700 forint, melyhez a téli hónapokban 700—800 foíint munkásszálláson eltöltött készenléti díj számítható. pályatisztító- takarító munkásokat, munkásnöket Munkafeltételek; Rendszeres nappali, esetenként éjszakai munka, 8 órás napi munkaidővel. Kereseti lehetőség: Az előírt munkafegyelem betartása és megfelelő munkavégzés esetén 1300 forint, melyhez a téli hónapokban 500—600 fo­rint munkásszálláson eltöltött készenléti díj számítható. Juttatások: Téli-nyári egyenruha, téli köpeny, bakancs, vattás öltöny, esőköpeny, gumicsizma. Munkásszállás: (fő­zési lehetőséggel) havi 75—100 forint térítés ellenében. Na­pi egyszeri üzemi étkeztetés térítés ellenében. Díjmentes villamos, autóbusz és BHÉV utazási igazolvány a dolgo­zóknak és családtagjainak. Felvétel esetén útiköltségtérítés. Jelentkezés: a Fővárosi Villamosvasút Központjában Budapest, VII. kér., Akácfa utca 15. 5118 tanyán ígért „Rab Ráby”-t és a most nagyon várt „Tenlces kapitá ­nyá-t”? Nem is beszélve a sok szép tanulságos természeti film­ről, amelyekről szintén készüli keskeny kópia. De hát a panasz után jöjjön a dicséret! Forog a film, közben Gyula bácsi jegyei árul, aztán bedöglik a hangszóró és átala- kulunk néma filmmé. Gyula bá­csi javát, szerel, tűri a kifogá­sokat, mindig figyelmes és sose jön ki a sodrából. Pedig van sokszor 11 óra, is, mire újra előjön az autó a „séf­fel", a vándormozi vezetőjével, aki ezalatt egy másik helyen vetített. Elmúlik éjfél is, mire hazakerül és reggel korán kell kelni, mert a mozizús csak má­sodállás. A közönség is fáradt, néha csalódott is. Szeretne ne­vetni, mint a „Liliomfi”-n és gyönyörködni „Dérynében”, még ha a legszebb dalnál nő­mül is meg a szépséges Tölnay Klári. A híradónak sem szabad elmaradnia, hiszen ez egy kis bepillantás a nagyvilágba, A ta­nító meg kapva kap a „szem­léltető eszközön”. Igen! Tudjuk milyen sport a síelés, láttuk a moziban! A Martin-kemence se üres szó, hiszen láttunk az ol­vasztásokról is néhány mozgó­képet. A mozi megy és sajnos, nem tudni, mikor jön megint. Néha két hónapig se látjuk s volt már úgy nyár elején, hogy heten­ként kétszer, is jött. tgy persze a közönség se ítészülhet a mozi­ra, mert esetleg éppen az napra van elfoglaltsága, mikor az be­toppan. Bizony, jó lenne itt is valami rendszert, munkatervet készíteni, « akkor nem hangzásút el annyi panasz a mozisok ré­széről sem, hogy kevés a kö­zönség, ennyi bevételért nem is érdemes vetíteni. H. I. vasalt, nyakkendővel felszerelt fehér ing, elegáns szabású, sö­tét színű nadrág és zakó. Itt, Stockholmban, majd Helsinki­ben tapasztaltam, hogy a tánc­ban is bizonyos visszatérés mu­tatkozik már a szolidabb ritmu­sokhoz, ami persze a hosszú haj, mezítlábasság, utcai zseb­rádiózás, gitárhordozás kihalá­sának függvénye. A Koaiserfchuset • egyébként most még zárva, mint általában Stockholm színházai. A főváros zenei attrakciója ilyenkor Drot- tingholmhoz fűződik. Egy archi­tektúrájában Párizs híres kas­télyait idéző épülethez, amit ne­gyedórái autózással értünk el, s amelynek 200 személye« szín­háztermében éppen kétszáz esz­tendeje játszanak operát, a ha­gyományokhoz hűen ma is csak XVIII. századi szerzőktől. Az idei háromhónapos jubileumi programot például Paisiellóval, Scarlattival kezdték, Haydn La Canterina című szerzeményével folytatták, nekünk pedig Mo­zart Szöktetés a szerájból című műve jutott. Az opera Folke Abenius évszázados hagyomá­nyokhoz ragaszkodó rendezésé­ben került a technikai fejlődés­nek fittyet hányó, régimódi szín­padon közönség elé, s szép sike­rében h kuriozitáson és Matti- vilda Dobbs, Brigit Nilson pom­pás hangján kívül a magyar származású karmesternek, Koí- tai Ferencnek is nagy érdeme van. Pedig nem volt könnyű dolga a rendezés kívánta,; XVIII. században divatos hang­szereken játszó zenészekkel. Mikor elhagytuk Stockholmot, pár hét, s Pergolesi műve, a

Next

/
Thumbnails
Contents