Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-16 / 296. szám
1>66. december Ili. 5 Péntek Olvasóink írják 9 szarvas-gyomai autébiiszfárat célszerűbb beosztásé! kérik az utazók Szerkesztőségünk huszonhárom gyomai és endrődi lakos aláírásával levelet kapott. Ebben a Szarvasra bejáró dolgozók azt panaszolják, hdgy a munkanapokon 17 óra 10 perckor, illetve szombaton 12 óra 15 perckor Gyomára induló autóbuszjáraton j embertelen a zsúfoltság, tűrhetetlen körülmények között kénytelenek munka után hazautazni. Mint írják: „nincs olyan igényünk, j hogy a népgazdaságot e közieke- j dési viszonyok javítása érdekében j külön terheljük, hanem a jelen- j leg üzemelő autóbuszjáratok észszerű elosztását szeretnénk. Naponta 14 óra 30 perckor azonos időben két járat indul- Szarvasról Gyomára, amelyek minimálisan sincsenek kihasználva. Az egyik járatot későbbi időpontban, 171 óra 10 perckor kellene indítani és j így az esti nagyszámú utasforgalmat le lehetne bonyolítani”. Amennyiben ennek akadálya volna, akkor a későbbi időpontban egy . különjáratot szeretnének Szarvas és a Rózsási Állami Gazdaság között a helyi lakosok szállítására. Szombaton ugyancsak a 14 óra 30-kor induló kettős járat közül az egyiket javasolják előbb, 12 óra 15 perckor indítani. Ez igazodik a különböző vállalatoknál és intézményeknél dolgozók munkaidejéhez, s így lenne véleményük szerint, elkerülhető a zsúfoltság. Levelükben olvasóink azt is észrevételezték, hogy a szóban forgó útvonalon a legkisebb méretű és műszakilag kifogásolható állapotban levő kocsik közlekednek, amely szintén hátrányosan befolyásolja a forgalom lebonyolítását. Mint írják, a bejáró tanácsi, rendőrségi dolgozók, valamint a gépjavító állomás, a talajjavító vállalat, a KSH járási ki- rendeltsége, a ktsz-ek, a járásbíróság, a Magyar Nemzeti Bank ki- rendeltsége, a terményforgalmi vállalat és egyéb szervek alkalmazottainak problémája ez. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az illetékesek a levél alapján megvizsgálják majd a szarvasgyomai közlekedés ' kérdését, amennyiben lehetőség van rá, figyelembe veszik az utazók javaslatát, s a kocsik megfelelő beosztásával, a menetidő célszerűbb rendezésével igyekeznek a forgalom lehető legza\Tartalanabb lebonyolítását biztosítani. Baráti kapcsolni a KISZ és a határőrök között A kevermesi Kulich Gyula icember 10-én, is ellátogattak KLSZ-aiapszervezet fiataljai | Kevermesre, ahol délután a ha- évek úta jó kapcsolatot tarta-1 tárőr úttörőknek tartottak mű- nak a határőrökkel. Fábián soros előadást, este pedig a ki- László főhadnagy pedig rend- szeseknek és a falu felnőtteiszeresen tart előadásokat a kevermesi fiataloknak s a határőrök kultúr csoport ja rendszeresen tart műsoros esteket. Denek. Az előadást vidám bál követte, melynek bevételét a''Kulich Gyula KlSZ-alapszervezet- nek ajánlották fel. K. G. Zenetanár volt már csak hátra a nyári műsorból. Ennek karmestere az a Bérül- Bokstedt, aki a kastély-játéko-k egyik ta- radhatatlan szervezője. Jóvoltából tölti meg a nézőteret minden alkalommal a zenei különlegességre éhes közönség, melytől — szintén minden este! — korhű jelmezekbe bújtatott nézőtéri személyzet vesz búcsút az öreg kastély lépcsőin. Az idei nyár szállított egyéb nem várt színházi szenzációt is Stockholmnak. Ingrid Bergman, több nagy sikerű nyygati film (Casablanca, Gázláng) női főszereplője, aki utóbb két éven át a svéd főváros Drámai Színházát igazgatta — leköszönt tisztségéről. — Abban a reményben vállaltam el az igazgatást, hogy lehet mellette filmezni is! — nyilatkozta most a népszerű sztár. — Én azonban nem tudok fél munkát végezni. Teljes szíve- ,met, energiámat, időmet adtam az évadokért, s nem élhettem másik szerelmemnek, a filmnek. Elég volt két esztendő. Jöjjön más. Én pedig megyek vissza Hollywoodba! Talán nem felejtettek el annyira, hogy még néhány jó szerephez ne jussak! Ami viszont számunkra igen hízelgő, s operakultúránk magas színvonalát igazolja: a Ki; rályi Svéd Dalszínház igazgatójának, Gentele-nek kijelentése. Az igazgató nem oly régen Budapesten járt és több előadást, balettet végignézett. — Ha Magyarországról valaki hozzánk jön ezután, nem szabad elvinni a svéd opera előadásaira, mert csak leégünk! Ám ahol oly fejlett a zeneoktatás rendszere, mint a magyaroknál, ott az opera magas színvonala természetes — mondotta hazatértekor Gentele. Majd, meghívták művészeinket Stockholmba, ahol Bartók balettjeivel őszinte sikert ért el Operaházunk. Betörtünk filmjeinkkel is a skandináv piacra. Igen jó kritikát kapott a Sodrásban, most pedig a can- nes-i fesztiválon első díjat nyert; Húsz ára, Sánta Ferenc regényének filmváltozata, majd a feliratos Hannibál tanár úr bemutatója következik. A magyar irodalom azonban koránt sincs rangjához illően képviselve a svéd könyvpiacon! Annak ellenére, hogy mi talán érdemén túl is fordíttatjuk, s forgalmazzuk magyar nyelven a svéd klasszikusokat és mai íróikat. Bár cikkeznek irodalmi életünkről. Illyés Gyula költői díja, vagy például a Rozsdatemető mint vitatéma, többször szerepelt a svéd lapok hasábjain. De a mai magyar művek közül egy Déry Tiborra nézve nem éppen reprezentatív írás, a Niki az csupán, ami svédre fordítva az utóbbi években megjelent. S drága a szórakozás Svédországban! A legolcsóbb mozijegy 5' korona, ami 30 forintnak felel meg. A színházjegyek pedig 25 koronánál kezdődnek. Van ..Én is erre adtam a szavazatomat** Juhász Mátyásnét még a párt- kongresszus előtt bemutattuk lapunkban. Az akkori találkozás alkalmával éppen a háziasszonyi teendőit látta el, sütött, főzött, vasalt. Eközben mondott véleményt és foglalt állást egy-két kérdésben, főként a nők jogainak védelmére vonatkozóan. Most a munkahelyén találkozunk vele, a békéscsabai 2. számú téglagyár égetőkemencéjénél. Tulajdonképpen folytatjuk a már régebben elkezdett beszélgetést, csakhogy ő azóta sok-sok élménynyel gazdagodott. Részt vett a IX. pártkongresszus hatnapos tanácskozásán, s az ott hallottak még jobban megerősítették őt abban a tudatban, hogy pártunk helyes úton jár, mert valóban az j egész nép jólétét, felemelkedését szolgálja. * * * Már járt az Építők Rozsa Ferenc Művelődési Házában, ahol a IX. pártkongresszust tartották. Először még 1958-ban, a SZOT kongresszusán, amelyen a munka- védelemről tárgyaltak és határozatot hoztak az egészségre ártalmas munkakörökben a munkaidő 7 órára való csökkentésére. Társai bizalmából került a szakszervezet legmagasabb fórumába éppen úgy, mint most a pártkong- resszusra. Az utóbbi azonban több I volt: az egész ország fejlődésének, jövőjének kérdéseit vitatták' meg. A legjobban az őszinte, minden túlzástól, szépítéstől mentes hang és az ország vezetőinek közvetlensége ragadta meg a figyelmét. A hozzászólások közül Enrique Listemek, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának a szavai tették rá a legmélyebb benyomást: — Csodálatos a spanyol kommunisták hősies harca. A felszabadulás előtt Magyarországom hasonló önfeláldozással küzdöttek olyan könyv, ami 90—100 koronába kerül. Hogyan? Miként? Egyszerű a magyarázat: a svéd ember ilyen irányú igénye, érdeklődése nincs arányban gazdasági lehetőségeivel! Mész- szire a magyarországi viszonyok mögött áll! Tehát ha a moziba, színházba kevesen járnak, ha egy verseskötet csak 500 példányban jelenik meg, akkor ezek bemutatási, megjelenési 1 költségeit ama kevesekre kell Szétosztani! Svédországban írp nincs több (íznél, aki művészetéből él meg. Legtöbbje főfoglalkozásként állást vállal, tanít vagy könyvtáros, s mellékesen él írói hivatásának. Nő az érdeklődés viszont hazánk iránt a skandináv államokban. Mielőtt tenger- le szálltunk volna, hogy Helsinkibe hajózzunk, még beszélgetni tudtam nagykövetségünk ügyvezetőjével. Elmondotta, hogy csak az első fél évben 6 ezer svéd turistának adtak ki vízumot. Annyinak, mint tavaly egész esztendőben. Azt viszont nem említette, de én rájöttem, hogy az érdeklődés ilyen mérvű növekedésében nagykövetségünk sajtószekciójának is érdeme van. Rövid idő alatt 3 olyan népszerű, hazánk földrajzát, történelmét, társadalmi életét bemutató ízléses zsebkönyvet jelentettek meg több ezer példányban svéd nyelven, amelyek mindé- j gyike sok téveszmét szétfoszlat, s valóságos életünkről, eredményeinkről tudósítja a külföldit, i Moldvay Győző | a magyar kommunisták is. Apám sokat beszélt róla. Ugyancsak gondolkodóba ejtette Betty Sinclaimak, Észak-íror- szág Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának a hozzászólása, amelyben az ír nemzet szabadságáért, függetlenségéért . vívott harcát vázolta megrendítő hangon. Főként ezekből vonta le « következtetést önmagában Juhász Mátvásné, amit most így fogalmaz meg: — Mennyire kedvezőbb a mi helyzetünk ahhoz, hogy felépítsük a magunk társadalmát, a szocializmust! Ha ezt mindenki megértené, bizonyára még jobban, lelkesebben dolgozna. Hol van még egy más rendszerű országban, hogy a dolgozó nő két és fél év szülési szabadságot, s erre az időre havi 600 forint segélyt kap? Persze, ezernyi más kedvezményről is lehetne beszélni, amit mi már megszoktunk, természetesnek tartunk, de ez a kérdés engem, mint nőt különösen érdekel. Leginkább azért, mert új és a kongresszuson ón magam is ráadtam a szavazatomat. Jól az emlékezetében marad Szviridov Istvánnénak. az ófehértói Búzakalász Tsz elnökének a hozzászólása. Bátran, őszintén feltárta azokat a hibákat is, amelyeken központilag kell javítani. A sok-sok élmény között említi meg, hogy az egyik szünetben egy idős bácsival beszélgetett, aki elmondta, hogyan kapcsolódott be a munkásmozgalomba és milyen feladatokat kapott. Ezekről akkor természetesen még a feleségének sem tehetett említést, aki az elelmaradozása miatt féltékenyked jni kezdett. Majdnem családi tra- | gédia lett belőle. Ilyenekről a tör- j ténelemkönyvek nem írnak, pedig a forradalmárok emberi értékét ezek a belső vívódások még magasabbra emelik. A legtöbb gondolatot mégis a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos kérdések megvitatása ébresztette Juhász Mátyásáéban. Ahhoz természetese; kevés volt még az ideje, hogy az ott hallottakat teljes összefüggésben is megértse. Egy azonban bizonyos, helyes az az elv, hogv aki többet ad a társadalomnak, nagyobb mértékben részesüljön az anyagi javakból. Jól emlékszik Kádár elvtárs vitazáró beszédére, amelyben többek között ezeket mondta: „...nálunk is vannak, akik összeköttetések révén, mag isten tudja milyen címen és módon sokkal többet kapnak a társadalomtól, mint amennyire becsületes munkával rászolgáltak Harcoljunk az ilyen élősdiek ellen, hiszen a szocialista társadalom a munka társadalma”. * * * Amikor hazajött a kongresszusról Juhász Mátyásné, társai mindjárt körülvették és kérdésekkel halmozták el. S azóta is sok- sok szó esik a kongresszuson elhangzottakról a téglagyárban, ahol a beszélgetést az emberek gondjaihoz igazítják. S amit hallanak a küldöttjüktől, reménnyel, bizakodással tölti el őket, s új erőt merítenek belőle egész embert követelő munkájukhoz. Pásztor Béla Vésztői asszonyok a vietnamiakért A vésztői Béke Termelőszövetkezet női szocialista brigádja Balogh Sándorné vezetésével bekapcsolódott a vietnamiak megsegítésére indított „Egy iskola, egy kórház” mozgalomba. Az asszonyok felajánlották, hogy két.napi munkájuk keresetót adják a vietnamiaknak. Nyolc asszony vállalta olyan területen a kukorica törését, amely nem volt kiadva a tsz-tagságnaik, ezáltal elősegítették, hogy minden kukorica időben került a magtárba, ugyanakkor az így keresett összeget eljuttathatják a tsz és a nőtanács közreműködésével a vietnamiaknak. Ma este Szigligeti: Liliomfi címéi zenés vígjátékénak premierje a Jókai Színházban Ma, pénteken este 7 áraki lesz a Békés megyei Jókai Színházban Szigligeti Ede: Liliomf; című vígjátékának bemutató előadása. Az átdolgozó Mészöli Dezső, a zeneszerző Sárközi István. Az előadást Daniss Győz. rendezte, főbb szereplői: Romvári Gizi, Dénes Piroska, Gálffy László, Cserényi Béla, Székely Tamás és Széplaky Endre. A zenekart Németh László vezényli, koreográfus Gyvricza Ottó, díszlettervező Suki Antal Karácsonyi rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — El jő díj egy darai 1500 forintos Kvarc filmfelvevő — Eredményhirdetést 1967. január /-/ számunkban Huszonötödik rejtvényünk: Képünk egy Békés megyei gyár közkedvelt termékének védjegyét ábrázolja. Kérdésünk: mi a gyár neve? Karácsonyi rejtvénypályázat 25. 1966. december 16. szelvény