Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-15 / 295. szám
december 15. 5 Csütörtök a RámÓBfíM mionuM Kkbest a Csiliben Budapest XX. kerülete, Pester* zsebet valamikor a gubacsi kiserdő mellett 200—300 lakost számláló kis falucska volt, ma már 102 ezren lakják. Mozgalmi múltja is közismert. A környező gyárak és a Csepel Vasmű sokasok dolgozója lakott itt. A vasasoknak munkásotthonuk is volt, melyet a köznyelv Csilinek becézett, s amely ma a kerület kedvelt és erősen látogatott művelődési háza. Havonta átlag 50 ezren fordulnak meg benne. A Csilit mutatta be Vértessy Sándor riporter, ezúttal úgy módosítva az Ifjúsági Rádió klubestjét, hogy azt a húszas stúdióból a pesterzsébeti művelődési házba „helyezték át", ott tartották meg. A merev formai megkötöttségektől mentes közvetítés során feltárult egy nagy múltú és igen közkedvelt kulturális intézmény élete. Az emeletes épületben bőven van hely a rendeltetésnek megfelelő, mindenféle program megvalósításához, a dolgozók esti iskolájának tanrendszeren folyó óráitól, s a politikai oktatástól kezdve a táncesteken szövődő kedves érzelmi kapcsolatokig, a zeneéjet- től a szakköri foglalkozásokig. Bs noha „globálisan" ilyen irigylésre méltó képet mutat a Csili, más, stagnáló kultúrhézak és otthonok helyzetével szemben azért ott is akad gond. Némely területen kevés a látogatottság, közöny mutatkozik. Ha megyénkben levő művelődési házaink, otthonaink részéről igazgatók és részlegvezetők hallgatták az adást, hallhatták, hogy milyen ötletes és amellett kézenfekvő utakat, módokat találtak a csili- sek a „hézagok" kitöltésére, méghozzá úgy, hogy a közönsé- j güket kérték fel a megoldásra, | mint jelen esetben például a : riporter segítségével is. Megkérdezte Vértessy Sándor a jelenlevőktől, hogv mi módon gondolják például a sportszakkör életének a fellendítését. Az egyik felszólaló azt tanácsolta, hogy néha hívjanak meg valamelyik sportágból ismert sportolót, s áz beszélgessen él velük életútjárol. ismertesse választott sportágának szép és nehéz oldalát. Ez az ötlet, mármint a meghívás, nem új, de nem Is ez ebben a jelentős, hanem a művelődési ház vezetőségének az okos módszere, mellyel bevonja az intézmény életének felpezsdítésébe a látogatókat, s a j tagságot, a törzsközönséget. Másik megszívlelendő a Csili esetében az, hogy az úttörőktől j kezdve az idősebbekig, minden j korosztály képviselteti magát és ' egy nagy családként éli kultúr- | házi életét, nem zavarva, hanem J •segítve egymást. Igaz. hogy a hatalmas épület ehhez helyiségi- | leg is módot nyújt. Ahol azonban az időbeni egymás mellettiség nem oldható meg, így a kisebb művelődési házak,, községi kul- túrotthonok esettben, ott a hét minden napjának más-más programmal való kitöltése adhat lehetőséget ahhoz, hogy az oktatás, a szakköri élet és a szórakozás egyaránt otthonra lelhessen. Ilyesmikre hívta fel a figyel- ! met a Csiliben tartott rádió- klubest:, mely azzal zárult, hogv a riporter Pesterzsébet múltjáról és jelenéről kérdezgette a jelenlevőket. Kiderült, hogy jól ismerik szűkebb hazájukat. —trj— nyű Volvo nagy keresletére terelődött a szó. Pedig drágább, mint sok luxus kivitelű nyugati márka, 16 ezer svéd korona darabja.-i- De nálunk jobban megfelel. Tartós, strapabíró! — mondja a jövevény. — Bírja a komisz északi időjárást, télen az alaposan felsózott utakat. Snem rozsdásodik könnyen! — Kik jutnak azonban hozzá? — Azt nem mondom, hogy a legegyszerűbb munkásember is, bár távolságaink miatt szinte életszükséglet a gépkocsi. A jobb betanított munkás azonban, akinek havi 1400: svéd korona körül mozog a keresete, 3—4 esztendő alatt még össze ■tud spórolni egy kocsira valót. Persze, ha nem túlságosan gyomorpárti. Mert a 30 százalékos adólevonás, a 3—100 koronás lakbér mellett nem naigyon lehet rugdal ózni a maradékból. Végeztünk mindjárt gyors összehasonlítást, ami valóban állítását igazolta. Nálunk, Magyarországon, például 10—12 forint az éttermi menü, ami 2 svéd koronának felel meg. Ezért pedig Svédországban legfeljebb egy gyümölcslevet kapni. Drága a tej, a hús, a kényéi-, cukor, s öltözködni se lehet sokkal olcsóbban. Pár jobb cipő 90—100 korona, a valamirevaló gyapjúszövet métere 60—70 korona. S hogy a szórakozást se hagyjuk ki e számvetésből, a márkás televízióért 1200—1300 svéd koronát kérnek el. Mindezekből persze nem azt a hamis képet akarom leszúrni, hogy itthon élünk úgy, mint a svédek! Mert kétségtelen, az európai államok közötti náluk legmagasabb az életszínvonal. Ezen azonban nem kell csodálkozni! A svédek kétszáz éve nem viseltek háborút, illetve magas szintű acéltermelésük lévén csak hasznot húztak azokból. Az ipar második forradalmát, az automatizálást is elkezdhették már az 1940-es években, méghozzá a Svédországba menekült legnevesebb antifasiszta tudósok munkásságának hasznosításával. Stockholmban telepedett le hazánkfia, a Nobel-díjas Hevesi professzor is. De ott zöldellnek a legészakibb csúcsokig azok a dús' fenyvesek, melyek a svéd faipar, a svéd gazdasági élet kiapadhatatlan forrásai. Az érc gazdag lelőhelyeit ugyancsak megtaláljuk svéd földön, s a mindezekhez kapcsolódó magas szintű ipart, amely e pillanatban még talán munkaerőhiányban is van! E szemüveget ne vesse hát el az, aki bárminő következtetésekbe bonyolódnék dolgaink és a skandináv állapotök összevetésében! Két órával később a Torstengatanon: több emeletes ház renoválása folyik, nem messzire a földalatti öster- malm-megállójától. Állványok a iái körül sürgő munkásokkal. Szabálysértések, pénzbírságok, állampolgári kötelezettségek lienzéljen az igazgatás embere Évről évre csökken a szabály- sértések száma megyénkben. Bár még a múlt évben is 6574 volt a szabálysértési feljelentések száma, de ez már kevesebb' a megelőző évnél, ebben az évben pedig a tanácsi igazgatási szervek még kevesebbre számítanak. A már említett feljelentések alapján a múlt évben 6346 személy ellen indult eljárás. Mint az adatok mutatják, ezekből is mintegy 1500 megalapozatlan volt, tehát a szabálysértési hatóságok ennyit elutasítottak. Evenként átlagban mintegy hatezer szabálysértési feljelentés történik Békés megyében. Ezekről, valamint az eljárások megindításának okairól beszélgettünk Farkas Pál elv társsal, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetőjével. — A csökkenést jelzi sok példa — mondotta többek között az osztályvezető. — Például a mező- kovácsházi járásban a múlt év januárja és szeptembere között 428 személyt bírságoltak meg. Ez év azonos időszakában ez a szám 372-re csökkent. Ha a statisztikai kimutatást részleteiben vizsgáljuk, akkor viszont találkozunk ilyen adattal is: a múlt évben szabálysértés miatt 11 személv, ebben az évben már 30 személy került elzárásra. Fizet vagy elzárják — Milyen esetben fordul elő az úgynevezett elzárás? — A szabálysértési eljárások után — válaszolta Farkas elvtárs — vagy a tények miatt felmentik a hatóságok a személyt, vagy valóban bebizonyosodik a szabály- sértés, s akkor pénzbírságot szabnak ki rá. Viszont abban az esetben, ha valaki a megadott határidőre a pénzbírságot nem fizeti be, elzárást kezdeményezünk. Tévedés ne essék, általában ez az utóbbi módszer nem célunk. — Milyenfajta szabálysértések a legáltalánosabbak megyénkben? — A legtöbb a tulajdon elleni szabálysértés. A múlt évben pélTeberautó jön, hozza az anyagot. Megáll, kiugrik a volán mellől a vezető, s elkezd rakodni. Mire végez az előregyártóit malter, s egyebek lepakolá. sával, már beépítették azt a mesterek. Áll helyére a másik tehergépkocsi, hogy elölről ismétlődjék az előbbi jelenet. S megy minden folyamatosan, precíz szervezéssel, másodpercnyi beütemezóssel. Közben nincs totó-, nincs cigarettaszünet, nincs futballgyőzelmek elvitatása. — Uraim, minket már az iskolában arra nevelnek, hogy ha valamit elvégzőnk,’ az a legkitűnőbb minőségű legyen. Ezt aztán fokozza a gyárosok, munkáltatók megállást nem tűrő üzleti szelleme — mondja Langebo művezető, miközben rágyújt egy felkínált Fecskére. — Mert hogyan gondolkodik a gyáros? Ennyibe és ennyibe kerül égi' percem, s ezt kivetítem a munkásokra. Ha lóg valamelyik, engem károsít meg. Tehát levonom kíméletlenül a fizetéséből, mégpedig duplán, mert nekem is meg kell valamiből élnem... Mi, svéd munkások, tudjuk, ismerjük ezt a pszichét, s ehhez igazodunk, mert élni akarunk, s mindig jobban és jobban akarunk élni! Íme, egy félperces nyilatkozatba sűrítve a svédek „arany- tartaléka”, a módszeresen kibányászott erő, az emberi energia! Ez is a „svéd minőség”, a gazdagság kulisszatitkai közé tartozik. Moldvay Győző Idául — erről az évről még tel- 1 jesen pontos statisztikánk nincs — 119 esetben kellett e tekintetben eljárást indítanunk. Nem arról van szó, hogy nem történt több tulajdon elleni vétkesség, de csak feljelentések alapján beszélhetünk szabálysértési eljárásról. Az is természetes, hogy a nevelés nem egyedüli módszerének tartjuk az eljárást. Sok esetben egy figyelmeztetés az állampolgárok nevelésében többet jelent, hasznosabb, mint az eljárás. Éppen ezért, ! amennyiben nincs társadalmi veszélyesség, nincs megrögzöttség, inkább a figyelmeztetés módsze- 1 léhez nyúlunk és ezt. várjuk a különböző hatóságoktól is. Iskolai mulasztások i szociális gond nélkül Ezután az Iskolai mulasztások miatt kiszabott bírságokat említette az osztályvezető. A múlt évben a sarkadi járásban 118, a mezőkovácsházi járásban 142 szülőt kellett emiatt felelősségre vonni. Viszont arról is beszélt Farkas elvtárs, hogy sokszor a pedagógusok szívesebben nyúlnak az adminisztratív intézkedések eszközéhez, mint a rendszeres nevelőmunkához. Sokan azt hiszik a pedagógusok közül, hogy ha megtették a mulasztások miatt a feljelentést, ezzel lényegében teljesítették kötelességüket. Pedig szó sincs erről. Ha a szülői munkaközösséggel, külön-külön a szülőkkel és természetesen a gyermekekkel többet foglalkozik a pedagógus, valamint több segítséget igényel a helyi tanácstól, akkor kevesebb lesz az igazolatlan hiányzás. Ennek kapcsán mondotta el az igazgatási szervek tapasztalatait, hogy ma már általában nem a szociális körülmények, nem a ru- házatlanság okozza az iskolai hiányzásokat. hanem inkább a szülői nemtörődömség. Gyakori a termelői igazolványok miatt indított szabálysértési eljárás. Ismeretes, hogy törvényesen azért van szükség a termelői igazolványra, hogy az őstermelők mellett az üzérek, a spekulánsok ne juthassanak jogtalan kereskedelmi tevékenységhez, amivel meg nem engedett hasznot szereznek — elsősorban a munkások és általában a városi lakosok kárára. Ennek ellenére a piaci ellenőrzések folytán a szabálysértési hatóságok ez év első felében 21 ezer forintnyi bírságot szabtak ki termelői igazolványok hiánya miatt. Bár 1965 első felében 13 ezer forinttal több volt ez az összeg (vagyis e tekintetben is csökkenést tapasztalunk), a helyzet mégsem megnyugtató! Ugyanis a 21 ezer forintos bírságot nyilvánvalóan elsősorban azok kapI ták, akik — ahogy mondani szokták — a piacról élőket károsítót- !ták meg sokszorosan! i — Ezenkívül — folytatta Farkas elvtárs — akad hiba közegészségügyi és köztisztasági területen Is. Gyakoriak az élelmi- .szerhamisítások. tejvizezés, sovány túró-árusítás stb. Sajnos, egyes kereskedelmi szervek és vállalatok vezetői ellen is kellett már eljárást indítani, mert a munkahelyeken egészségügyi szempontból nem tartottak tisztaságot és rendet. A téli hónapokban, ugyancsak egyes szervek vezetői ellen, a járdák tisztán nem tartása miatt kell kezdeményezni sokszor büntetést. Mint mondotta, a jövőben, vagyis most, a léli hónapokban szigorúbban bírálják el Ilyen esetekben a mulasztókat. Nem várják meg, míg valakit baleset ér, kezét vagy lábát töri a jeges járdán, hanem a mulasztót az ellenőrzés során tapasztalt hiá nyosság után rögtön felelősségi- vonják. » Az államnak nem „létfenntartás” a pénzbírság — Milyen elveket követ a tanácsi igazgatás a bírságolás te kintetében? — Minden esetben figyelembe | vesszük a cselekmény súlyossá gát, a cselekmény társadalmi veI szélyességét és természetesen az j illető anyagi helyzetét, tudatossá - ! gát, vagy a véletlenséget — válaszolta Farkas elvtárs. — Abból indulunk ki, hogy az embereket írott és íratlan törvényeink l tartására neveljük. Ne higgye senki, hogy az államnak „létszüksége” van a kiszabott pénzbírságok összegére. Viszont szüksége van arra, hogy a társadalom emberét, magát az egész társadalmat senki ne veszélyeztesse meggondolatlanságával vagy fegyelmezetlenségével. — Ettől függetlenül •— mondotta befejezésül az os • tályvezető — az igazságosság mellett vagyunk. Éppen ezért társadalmi aktívahálózatot hozunk létre, melynek keretében tanácstagokat, más szervek képviselőit vonjuk be egy-egy szabálysértési ügy tárgyalásába amivel biztosítjuk, hogy a szabálysértőt jól ismerő emberek se gítsók az elkövetett mulasztás tárgyilagos megítélését. Ezzel biztosítjuk, hogy ne csupán a sza bálysértési előadó egyéni ítélete domináljon, hanem elsősorban az igazságosság. Végső soron ennek is köszönhetjük, hogy egyre inkább megszilárdul az állampol gári fegyelem. Varga Tibor 5481 l
