Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-15 / 295. szám
1#W. december 15. 6 Csütörtök ; TUDOM_ÁN_¥- TECHNIKA ; Nátha, influenza... ? Talán nincs is olyan ember, aW az őszi, kora téli időszakban ne esne át a megfázásos, meghűléses náthán. A legtöbben kézlegyintéssel intézik el, pedig az orvosok és a betegségeket kutató tudósok számára nagyon is bonyolultnak tűnik. Bár valóban a késő őszi, kora teli idényben a leggyakoribb, de ez nem azt jelenti, hogy más évszakban nem kaphatnánk el; még a legforróbb nyarakon is lehetünk náthásak. Tulajdonképpen az a bizonyos j^megfázás” nem egyetlen betegséget jelöl, hanem több, hasonló tünetekkel járó betegség gyűjtőneve. Legegyszerűbb formája a légúti hurutos nátha, melyre a bőséges arrváladék, könnyezós, garathurut, esetleg kisebb hő- emelkedés, fejfájás jellemző. A közérzetre alig hat, a munkaképességet sem nagyon befolyásolja. A valódi influenza inkább tél végén üti fel a fejét: magas lázzal hirtelen kezdődik, borzongással, fejfájással, végtag- és hátfájással, rossz közérzettel, torok- gyulladással jár. Ezekkel a betegségekkel van aránylag a legkevesebb probléma: általában könnyen felismerhetők, különösen az influenza, mert ez járvány formájában szokott jelentkezni. A hurutos, náthás megbetegedések másik csoportja — a tünetek, panaszok alapján — igen változatos képet mutat: garatgyulladás — ehhez esetleg a mandulák gyulladása is társul —, száraz köhögés, másoknál pedig éppen bő váladékkal járó köhögési,, esetleg tüdőgyulladás. Az egyszerűbb eseteket az orvosok összefoglalóan „grippé”-nek vagy „in- Huenzá”-nak mondják, mert a betegségek kórokozóit a betegágy mellett nem lehet felismerni, csupán a tünetek alapján. Ehhez laboratóriumi vizsgálatra lenne szükség. Ma már nagyon sok olyan vírust ismerünk, amelyek ezeket a megbetegedéseket okozzák; az A rakéta negyvenéves jubileuma 1926. március 15-én a Massachusetts Egyetem fizikusa, Robert Godard tette meg az első lépést az űrkutatás terén: felbocsátottá az első folyékony üzemanyaggal működő rakétát. Rakétája 12 méter magasságba emelkedett, majd kilövési pontjától 56 méterre esett le. Robert Godard már 1914- ben kezdett rakétákkal kísérletezni. Konstrukciója nagyjából azonos a mai rakétákéval és már akkoriban több lépcsős volt. Kezdetben különféle robbanóanyagokkal próbálkozott az amerikai fizikus, de csakhamar rájött, hogy a benzin és folyékony oxigén keverékéből álló üzemanyag lényegesen megfelelőbb. , A negyvenéves évforduló alkalmából a Massachussets Egyetemen megemlékezést tartottak Robert Godard úttörő munkásságáról. egyes vírusoknak pedig rendszerint többféle típusa van. Az egyszerű náthát okozó vírusoknak például 90 típusát ismerjük. Minden vírusféleséget csak nagyon hosszú laboratóriumi munkával lehet kimutatni, ezért elképzelhetetlen az orvosi gyakorlatban, hogy ezeket minden náthás, hurutos betegen elvégezzék. Ha ennyiféle kórokozó hozza létre a betegséget, természetes, hogy a tünetek, panaszok is oly sokfélék. Természetesen a helyzetet bonyolítja még az, hogy az egyének ellenállóképessége is más és más. Van, aki fel sem veszi az egyszerű megfázást, köhögést, másoknál rossz közérzetet, súlyos állapotot, esetleg tüdőgyulladást is okozhatnak a vírusok. Legveszélyesebb a helyzet csecsemőknél és kisgyermekeknél; gyakran kíséri a hurutot valamilyen szövődmény, pl. középfülgyulladás, homloküreggyulla- dás stb. A kórokozók egy részié mindéin egészséges emberben állandóan jelen van. Külső körülményeik hatására („megfázás, huzat”) a lappangó kórokozó betegséget okoz. A betegség kifejlődése után az orr-torok váladékkal tüsszentés, köhögés, beszéd alkalmával kikerülnek a kórokozók a szervezetből a levegőbe és fertőzik a környezetet. Egy-egy alapos tüsz- szentés alkalmával szabad szemmel láthatatlan több százezer csepp kerül ki a levegőbe. Elképzelhető, hogy ősszel, télen zárt ablak mellett mennyire veszélyesek a cseppek! Az enyhe tünetek miatt a betegek általában nem fordulnak orvoshoz; ez az oka, hogy nem tudjuk pontosan: a lakosság hány százaléka esik át a fertőzésen. Annyi viszont bizonyos, az ember évente többször is szokott „náthás, influenzás” lenni. Oka, hogy a betegség elmúltával nem mindig immunizálódik a szervezet A légúti hurutban szenvedő beteget mindenképpen fertőzőnek kell tekintenünk. El kell különíteni és főleg a kisgyermekeket, időseket, leromlott szervezetű embereket kell távol tartanunk tőle. A fertőzés ellen legegyszerűbb hatásos védekezés a szájat, orrot elfedő kendő használata. Fontos, hogy zsebkendőbe tüsszentsünk, mert a száj elé tartott kéz a kiköhögött cseppek- nek csak kis részét tartja vissza. Helyes, ha a beteg evő- és ivóeszközeit meleg vizes mosás után még ferőtílenítjük (pl. egy tabletta Neomagnol egy liter víziben). A betegség megelőzésének módja a megfelelő táplálkozás, az elegendő alvás, a szabad levegőn való tartózkodás, vitamdnos ételek fogyasztása; ezek közül különösen fontos a C-vitamin. Éljünk ezekkel, védekezzünk, de ne feledjük: a gyógyítás az orvos dolga! Babonák évadja Naptárlapozgatás közben a november 30-i András-, majd a december 13-i Luca-naphoz érve sokakban felrémlik valami a két dátumhoz fűződő babonás szokásokról. Ezek és a „jeles” napokhoz fűződő hagyományok makacsabban őrződitek meg', mint az időponthoz nem kötött babonák sora. Az, hogy a babonás napok zömmel a téli időszakra esnek, elsősorban az ókori időszámítás következménye. A természet körforgásának évezredekig tartó megfigyelése nyomán — ide értve a Hold alakváltozásainak ismétlődését, a Nap és a Hold viszonylatainak megújulását — lassan-lassan kibontakozott az évbeosztás első jelentős időpontja, a téli napforduló. Ez egyben az év legrövidebb napja. Ez a napforduló az ókori naptár szerint december 25-e volt, s a különböző ősvallásokban ekkor ünnepelték a „meghaló és feltámadó” napisten születésnapját is. A mai naptárszámítást és évbeosztást megelőző időkben — tehát a téli napfordulót — mindenféle sorsforduló, elmúlt és várható esemény kiindulópontjának tekintették a kor emberei. Olyan időpontnak, amelyet megelőzően és követően fel kell használni az elhaltak szellemének kiengesztelésére, a „gonosz” távol tartására, „a sorsot irányító szellemek megnyerésére, szándékaik kipuhatolására”. Később a keresztény naptár- számítás néhány nappal eltért a téli napfordulóból kiinduló évkezdettől. A hozzá fűződő ősi szokások, képzetek és ünnepi szertartások azonban annyira beidegződtek, hogy ha némi módosulással is, de átplántálódtak az új számítású évkezdet köré. Flinius feljegyzéseiből tudjuk, hogy a máig fennmaradt And- rás-napi és Luca-napi ólomöntés és az év végére időzített szerelmi varázslás a görög és a római nők körében sem volt ismeretlen. Sőt, akkor az ólomnak — az öntés során felvett alakzatainak — többi között azért tulajdonítottak fokozott jelentőséget, mert még minden fém titokzatos eredetűnek számított, mágikus erejűnek vélték. A téli „jeles” napokhoz kapcsolódó babonás tevékenységek sokaságát az évszakkal járó kényszerű tétlenség és a hosszúra nyúló sötétség is magyarázza. A munkával le nem kötött képzelet elrugaszkodik, s a titokzatos sötétségből hív elő olyan jeleket, amelyeket „a sorsot kormányzó jó és rossz szellemek” szándékaival azonosítja. így lesz a téli éjszakai bagolyhuhogásból valaki elhaltjának jelzése, süvítő szélből „gonosz szellem” stb. Az itt-ott még ma is dívó „kongózás”, a Luca és karácsony közötti esték nagyszabású zajverése, az ostorral, kolomppal vert messze hangzó lármázás, most már inkább csak szórakozás számiba megy. Eredeti célzata azonban az, hogy az „ártó szándékú szellemeket” az újabb év beköszöntése előtt messzire zavarják. A ház négy sarkát is azért kenték meg valaha büdösgyökérrel és fokhagymával, hogyha a zaj nem, akkor a bűz űzze el a gonoszt a ház tájáról. De nemcsak védekező jellegű, szerelmes társat kíváncsiskodó, szerencsét megidéző szokások évadja a tél kezdete, hanem a következő év terméskilátásait is ilyenkor akarták kitudakolni. A Luca-napi búza csíráz tárás ezt célozta. Ha ugyanis a december 13-án csíráztatott búza az edényben a napfordulóig kizöl- dült, bizakodva néztek, a jövő elé. Ma már inkább csak a régi öregek „tudják” a téli napok „titokzatosságait”. Az új nemzedék pedig jó, ha tudja, hogy miből származtak ezek a képzetek, hiszen minden ősi szokás egy- egy letűnt kor gondolkodásmódját, ismereteinek színvonalát tükrözi vissza. Nyerges Ágnes A Magyar Tv műsora DECEMBER lő-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN 8.10 Iskol-a-tv. Földrajz*(ált. isk. V. oszt.). Az ÉszaM-középhegység. A Mátra. 9.00 Kömy e zetiismeret (ált. isk. IV. oszt.). Látogatás a postám. 9.30 Bedphegor, avagy a Louvre fantomja. Magyarul beszélő francia filmsorozat Mozi DECEMBER 15. Békési Bástya: A férfi egészen más. Békéscsabai Brigád: Apa. Békéscsabai Szabadság: Tom Jones. Békéscsabai Terv: Elmaradt vallomás. Gyulai Petőfi: A három testőr és a Milady bosz- szúja. Mezőkovácsházi Vörös Október: A kis özvegy. Orosházi Partizán: A fáraó I—H. Sarkadi Petőfi: Beszéljünk a nőikről. Szarvasi Táncsics: Nikki. Szeghalmi Ady: Kaland aiz aranyparton. Színház műsora December 15-én, csütörtökön órakor Kondoroson: A BOHÓC 19.30 I. rész. A Louvre (ism.). (16 évem felülieknek). 10.35 Alagút a Mont Blame alatt. Kisfilim. 11.10 Lskola-tv. Kémia. (Ált. isk. vm. oszt.). A savak összefoglalása. lil .35 A képzőművészet története. Barokk és rokoko művészet Európában (ism.). 13.35 Iskola-<tv, Földrajz (ism.) 14.30 Környezetismeret (-isim.). 16.10 Kémia (ism.). 37.13 Hétmérföldes kamera. Üttörőfoír-adó (ism.). 17.30 Zenekedvelő gyerekek. Lakoma. 18.16 Hírek. 18.20 Telespori. 18.45 Üj létesítményeink. Tíszaszeder- kény. 19.10 A világ térképe előtt. 19.28 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Stúdió Unó. Az olasz tv könnyűzenei 'stúdióműsora. 20.45 A tv ‘irodalmi klubja. A nagyváros fényei. Kh. 22.45 Tv-híradó — 2. kiadás. A román tv műsora CSÜTÖRTÖK 17.00 Gyermekeknek: Film: Vasárnapi kirándulás. — Űttö-rők stúdiója. 17.50 Hirdetmény. 17.56 Pontos- idő. 18.00 A tv esti híradója. 38.20 Időjárás- jelentés. 18.23 Rajzfilm. 18.30 A muzsika városa: Drezda. 19.00 Bemutatkozás. 20.00 Művésizá film: Van Gogüi. 21.40 A tv éjszakai híradója. 21.50 Műsorzárás. Karácsonyi rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj: egy darab 1500 forintos Kvarc filmfelvevő — Eredményhirdetési 1967. január l-i számunkban Huszonnegyedik rejtvényünk: A KISZ-szervezetek munkájának alapvető feladata az a mozgalom, melyet pótlórejtvényünkből fejthet meg! ..degen ..erenc ..ános ..gat (kutya teszi.) .ima (pl. az út.) ..lom (!) ..ombóc (pl. szilvás) ..sztal .. erentse ..Iga (név!) .Ica mica ..rástudó járulék ..ászló (név!) ..lián (suhan!) ...éta (Gárdonyi-hős) ...ezőhegyes ...grál (nem lovag!) ...irály (repül) ...nekel (dalol) ...óka ...amás (név) ...ieasso ...ubens . ra (idő!) ...ábel tornya ..jtó Beküldendő: a pótlórejtvény megfejtésével kapott mondat. Karácsonyi rejtvénypályázat 24. 1966. december 15. szelvény Szabó István rendező második filmje az Apa. Főhőse egy fia talember, aki visszaemlékezik halott édesapjára, akit hősként tisztel... (Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi december 15— 19-ig.)
