Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-14 / 294. szám

1*66. december 14. 2 Szerda II DNFF programja: tömöríteni minden dél-vietnami hazafit Hanoi A Dél-vietnami Nemzeti FéL- szabadítási Front állandó képvi­selője, Nguyen Van Tien hétfőn délután érkezett a VDK fővárosá­ba, ahol ünnepélyesen bemutatták a diplomáciai testületnek és a nemzetközi ellenőrző bizottságnak. Az AFP tudósítója jó forrásból származó értesülésre hivatkozva azt írja, hogy Nguyen Van Tient diplomáciai státusza a Hanoiban akkreditált diplomáciai testület mellé, de egyben fölé is helyezi. Hanoiban úgy vélik — írja az AFP —, hogy az állandó képviselő kinevezése a DNFF önállóságát hangsúlyozza. Nemzetközi téren a diplomáciai képviselet létrehozása előkészítheti a DNFF elnökségé­nek átalakítását egy „ideiglenes kormánnyá”. A megfigyelők rá­mutatnak, hogy ez a fejlődés ha­sonlítana az Algériai Nemzeti Fel­szabadítást Front történetéhez. A DNFF elnökségének december 4-i és 5-i fontos ülése után úgy tűnik, hogy a DNFF a „kitárt ka­rok” politikáját folytatja — irja az AFP —, hogy összefogjon min­den dél-vietnami hazafias erőt, tömörítse a vietnami nacionaliz­mus minden áramlatát. B—52-esek bombázták Saigon környékét Saigon Az amerikai légierő B—52-es nehézbomibázói kedden Saigon kö­zelében bombázták a partizánok feltételezett állásait olyan kö­zel a fővároshoz, hogy az ablakok beleremegtek. Az UPI értesülése szerint lehetséges, hogy a B—52- esek az utóbbi napokban mór nem csupán a guam-szigetá amerikai tá­maszpontról szálltak fel, hanem esetleg a fülöp-szigeti Clark vagy a Thai földön Vevő Sattahip légi­támaszpontról. Hoc várostól 10 kilométerre bom­bázták a VDK területét Az amerikai köztársasági párt koordinációs bizottsága hétfőn egyöntetű határozatban szögezte le, hogy feltétéi nélkül támogatja Johnson elnök vietnami politiká­ját, de nem hajlandó támogatni azokat az adóemeléseket, ame­lyeknek célja a Johnson elnök ál­tal meghirdetett „nagy társada­lom” programjának változatlan megvalósítása. (MTI) Tüntetés Nyngat-Beiiinüen Sok ezer nyugat-berlini lakos tüntetett december 10-én az Egyesült Államok vietnami agres­sziója ellen. A tüntetők békét követeltek a vietnami népnek. Telefotó—MTI Külföldi Képszolgálat II Szovjetszkaja Rosszija Törökországról Hétfőn az amerikai gépek Hai- phongtól hét kilométerre, Mong Kozmosz—135 Hétfőn a Szovjetunióban föld körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz—135 műhol­dat. Az 1962-es szovjet űrkuta­tási program keretében fel- bocsátott szputnyik adatai: keringési idő 93,5 perc, maxi­mális földtávolság (apogeum) 662 lem, minimális földtávol­ság (perigeum) 259 km, a pá­lyasíknak az egyenlítővel be­zárt hajlásszöge 48,5 fok. (MTI) Szabd az EKK-ban telepszik le Moszkva A Szovjetszkaja Rosszijában M. Szircov megállapítja: az Egye­sült Államok imperialista politi­kája, amely megalázó, függő hely­zetbe taszította Törökországot, egyre nagyobb elégedetlenséget és felháborodást kelt a török köz­vélemény széles rétegeiben. Az utóbbi másfél-két hónapban az ország legnagyobb városaiban nagy tömegek követelték Török­ország méltóságának és nemzeti érdekeinek megvédését. — Nem meglepő — folytatja a cikkíró —, hogy a befolyásos kö­rökben egyre észrevehetőbb az a törekvés, hogy a kormány ne ha­ladjon tovább a csődöt mondott amerikai politika uszályában. — Ugyanakkor vannak az or­szágban más erők is. Amikor or­szágszerte nagy tömegek léptek fel az amerikai imperializmus el­len, egyes török lapokban szov- jetellenes cikkek egész sorozata jelent meg „Az északról fenyegető veszélyéről. Nem kétséges, hogy az újabb méregkeverés nem tudja elhomá­lyosítani a való élet tényeit— fejezi be a cikkíró. (MTI) Kairó Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke engedélyt adott Szaúd — volt szaúd-ará- biai királynak arra, hogy állan­dó jelleggel letelepedhessen Egyiptomban — jelentette ked­den az A1 Ahram című kairói lap. — A 64 éves, hatalmától megfosztott uralkodó Athénből keltezett levelére Nasszer de­cember 10-én pozitív értelem­ben válaszolt. Szaúd királyt a családi ta­nács 1964 március havában fosztotta meg hatalmától. Utód­jának féltestvérét, Fejszalt je­lölték ki, Szaúd az utóbbi két évben Athénben élt. (MTI) Megbüntetik a macaói sortüz vétkeseit Macao | az 1963 óta fogva tartott hét Macao területén, december 3- ( csangkajsekista ügynök kiszolgál- án a kínai hazafiak nagyszabá- j tatása; és a csangkajsekista ügy­nökök macaói tevékenységének megtiltása. * Kedden a késő éjszakai órák­ban a 409 éves portugál gyarmat sú tüntetést rendeztek a portugál rendőrség terrorja és önkényes j intézkedései ellen. A rendőrség tüzet nyitott rájuk, nyolc személy életét vesztette, 123 megsebesült. Kuantung dél-kínai tartomány ha tósága pénteken tiltakozást ter­jesztett elő az ügyben, s több kö­vetelést támasztott. Ezek között szerepel: a vérontásért felelős személyek szigorú megbüntetése; A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT FELVÉTELRE KERES pályajavifó-felépítményes munkásokat Kereseti lehetőség 1700 Ft, melyhez a téli hónapokban 7—800 forint munkásszállón eltöltött készenléti díj számítható. Pályatisztító, úttakarító munkásokat Kereseti lehetőség kb. 1300 forint, melyhez a téli hónapokban 5—600 forint munkásszállón eltöltött készenléti díj számítható. Juttatások: férfi munkásszállás főzési lehetőséggel, havi 75— 100 forint térítés ellenében, napi egyszeri üzemi étkezés térítés ellenében biztosítva, díjmentes villamos, autóbusz és BHÉV utazási igazolvány, s felvétel esetén útiköltségtérítés. Téli- nyári egyenruha, téli köpeny, bakancs, vattás öltöny, gumi- • csizma. Jelentkezés: a Fővárosi Villamosvasút munkaügyi osztályán, Budapest, VII. kér., Akácfa u. 15., fszt. 17. 5468 rádiója bejelentette, hogy a por­tugál hatóságok teljes egészében elfogadták a kínai fél követelé­seit. Az Üj-Kína hírügynökség je­lentése szerint Kína déli városai­ban hétfőn 40 ezer munkás, pa­raszt, katona és „vörösgárdista” tiltakozó gyűlést rendezett a ma­caói hatóságok önkénye ellen. (MTI) Sztrájk, tüntetés l Párizs Sztrájk és munkástüntetés fogadta Georges Pompidou francia miniszterelnököt St. Étienne-ben. A miniszterelnök beszédet mondott a prefek- túrán, ismertette azoxat a terveket, amelyekkel a kor­mány segítségére kíván sietni a gazdasági nehézségekkel küzdő városnak és környéké­nek. A sztrájkban St. Étienne városában 16 000, az egész megyében 30 000 vasműn Kás vett részt. Negyvennyolc órás sztrájkba léptek a posta ki­segítő üzemeinek dolgozói is. Fejlődő együttműködés Emlékezetes évforduló napján adtaik ki a szovjet—francia meg­beszéléssorozatról a közös köz­leményt. 1944. december 10-én írták alá Moszíkváiban a francia —szovjet szövetségi szerződést. Az okmány francia aláírója az akkori ideiglenes kormány elnö­ke, De Gaulle tábornok volt. Azóta persze sóik minden vál­tozott a nemzetközi politika küz­dőterein. Franciaország egymást váltogató kormányféríiai hosz- szú éveken át engedelmes tej bó­lintó partnerei voltak Washing­toninak, majd később Nyugat-Né­metországnak is. Jelentős, bár ugyanakkor alárendelt részt vál­laltak az agresszív atlanti pak­tumban és nemcsak tudomásul vették, de kifejezetten elősegí­tették, hogy az újjáéledő nyugat­német revansdzmus, illetve a bonni állam a NATO egyik leg­fontosabb pillérévé váljon. Ezek a fejlemények természetesen a francia—szovjet viszony gyors romlásával jártak. A közelmúltban viszont sok biztató jel mutatott arra, hogy a két különböző rendszerű or­szág keresi és meg is találja az együttműködés új útjait. Koszi­gin miniszterelnök mostani láto­gatását a jövő év tavaszán Pom­pidou francia miniszterelnök moszkvai útja követi, majd Brezsmyev és Pod górni j látogat el a francia fővárosba. A szovjet kormányfő pedig már most szót ejtett De Gaulle esetleges újabb szovjetunióbeli látogatásáról. A magas szintű eszmecseréket kü­lönböző gazdasági és technikai szakemberek tárgyalásai előzitek meg. Moszkvában járt Alain Peyrefitte, a tudományos és atomügyek francia minisztere, melynek során több fontos tudo­mányos együttműködési egyez­ményt kötöttek. Köztük a békés célokat követő atomkutatásra és a színes televízióra vonatkozó szerződést. Mindennél többet mond azonban: az év első felé­ben a Szovjetunióval folytatott francia külkereskedelem négy­szer olyan gyorsan fejlődött, mint más országokkal. A változás, a két állam politi­kád horizontján feltűnő szivár­vány korántsem jelenti azt, hogy az 1944. évi megállapodást akar­ják az eredeti formában felújíta­ni. Olyan kooperáció alapjait kell megvetni, amely a jelenlegi nemzetközi helyzet összes árnya­latait veszd tekintetbe, és gondos elemzéssel keresd ki azoíkat a pontokat, melyekben Franciaor­szág és a Szovjetunió érdekei ta­lálkoznak. Első helyen szerepel az európai biztonság kérdése. A párizsi kommentátorok már a közös nyilatkozat aláírása után utaltak arra, hogy a szovjet és a francia kormány szemében a* európai biztonság kérdése és a német probléma elválaszthatat­lan egymástól. A Notre Repub- lique című degaulleisita hetilap cikkírója hangsúlyozta: „Német­ország kérdésében két fontos ponton találkozik a szovjet és a francia kormány álláspontja. Az Odera—Neisse határ elismerésé­ben és abban, hogy a német ve­zetőknek le kell mondaniuk az atomfegyverkezésről”. Bizonyos azonban, hogy a né- met kérdésben vannak véle­ménykülönbségek is. A közös pontok alapján azonban lehet együttes akciót folytatni a két ország közös nézetének megfele­lően. Ezt tükrözi az is, hogy Bonnban ezekben a napokban erőteljesen sürgetik az újabb francia—nyugatnémet megbeszé­léseket. A hirtelen támadt nyu­gatnémet idegesség nyilván ab­ból a nyugtalanságból fakad, amelyet a jó légkörű szovjet— francia tárgyalások keltettek a Rajna partján. A párizsi tárgyalásokon termé­szetszerűleg felmerült a délkélet- ázsáad helyzet is. A szovjet mi­niszterelnök és a francia köztár­sasági elnök hangsúlyozta mély­séges aggodalmát a konfliktus és kiterjedésének veszélyei miatt. De Gaulle nem mondotta ki név szerint, de senki előtt sem lehet vitás, hogy a ki terjesztés melyik nagyhatalom veszélyes tervei kö­zött szerepel. A Rambouilett palotában le­folytatott megbeszélés után De Gaulle így búcsúzott Koszigin­től: „Jól dolgoztunk együtt”. Ko­szigin pedig így szólt: „Megbe­széléseink annak a viszonynak a szellemében folytak, amelynek kialakítását kívánjuk”. Nem kér­déses, hogy a két különböző rendszerű ország közös, jó mun­kája nemcsak Franciaország és a Szovjetunió viszonyát befolyá­solhatja kedvezően, hanem pozi­tív irányban hat majd az általá­nos nemzetközi légkörre. A világ elsősorban ezért üdvözli a francia —szovjet párbeszédet. Sümegi Endre

Next

/
Thumbnails
Contents