Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-13 / 293. szám

1966. december 13. 5 Kedd Munka és munkanélküliség Egyesek azt állítják, hogy a műszaki haladás közepette lehe­tetlen biztosítani a lakosság tel­jes foglalkoztatottságát, s hogy- mindig lesznek ..felesleges” em­berek. Ha először a legfejlet­tebb szocialista országot, a Szovjetuniót nézzük, a szovjet példa alaposan megcáfolja ezt az állítást. Azt senki sem cá­folja, hogy a szovjet népgazda­ságiban gyorsan és széles mér­téltben vezették be az új. kor­szerű technikát és technológiát. A . rohamos technikai haladás azonban nemcsak, hogy nem váltott ki ( munkanélküliséget, hanem ellenkezőleg, együtt járt a foglalkoztatottság további emel­kedésével. Míg 1958-ban a hét­éves terv indulása. előtt a mun­kaképes lakosság 77 százaléka a népgazdaságiban dolgozott és ta­nult, addig a 7 éves terv végén ez az arány 87 százalékra emel­kedett. (Fennmaradó 13 száza­lékot főleg a háztartási munkát végző és a háztartásban dolgo­zó nők tették ki.) Egyébként saját példánk is igazolja, több új és magas szín­vonalú ipari üzem lépett ter­melésbe, úgyszintén öt év alatt kb. kétharmadával nőtt az épí­tőipar géparánya, és immár nem ismerjük a munkanélküliséget. Lényegében teljessé vált a fel­nőtt férfilakosság foglalkozta­tottsága. Ami a nők anyagi biz­tonságát illeti, a kongresszusi határozat kimondja: „Jóval na­gyobb mértékben kell lehetővé tenni a gyermekes anyák szá­mára a napi négy-, hatórás munkát és a bedolgozást.” Ez is hozzájárul a több létszám fog­lalkoztatásához. Természetesen a műszaki ha­ladás és a munkatermelékeny­ség vele összefüggő növekedése egyes ágazatokban, például a mezőgazdaságban, a dolgozók létszám,ónak viszonylagos csök­kenéséhez vezethet. Ez a változáá állandó folyamat, s a foglalkoz­tatottság szerkezetének megja- vulásáról tanúskodik. Fordul­junk a számokhoz: az ipari be­ruházásoknak háromnegyed ré­szét vidéken használtuk fel. Az iparilag fejletlen megyékben az ipari foglalkoztatottak számá­nak növekedési üteme csaknem kétszerese volt az országos és négyszerese a budapesti növeke­désnek. Az iparban dolgozók száma öt év alatt az Alföldön 38 százalékkal, mig Budapesten csak 7 százalékkal növekedett. Ennek ellenére a budapesti ipar 1965-ben még az ország összes ipari dolgozóinak 41 százalékát foglalkoztatta. „Feladatunk — mondja ki a kongresszusi hatá­rozat —, hogy folytassuk a vi­dék iparosítását.” Lényegesen megnő a dolgozók száma a szol­gáltatások minden területén. A mezőgazdaságban is megjavult a munkaerőtartalékok felhasz­nálása. A legutóbbi években a népgazdaság munkaerőszükség­letének jelentős része a falusi lakosság soraiból került ki. A gazdasági fejlődés kísérő jelen­sége a népesség gyors és nagy­arányú társadalmi, szakmai át- rétegeződése. Több száz ezer ember változtatott a legutóbbi ótéves tervben foglalkozást és lakóhelyet. A szocialista iparosí­tás munkaerőforrását főleg, mint említettük, a mezőgazda­ság jelentette. A mezőgazdaság­ban dolgozók aránya az összes keresőkéhez képest az 1949-es 55 százalékról 31 százalékra csökkent. A jelenlegi ötéves tervben lassúbb ez a folyamat, amely­nek során a dolgozók a mező­gazdaságból átmennek az egyéb területre. Ez a mezőgazdasági termelés lényeges növekedésé­vel, valamint a falusi munka- és életkörülmények megjavítáJ sát szolgáló intézkedések végre­hajtásával függ össze. A tsz- ' parasztoknak a közös gazdaság­ból származó pénzbeli és termé­szetbeni jövedelme az öt eszten­dő alatt 35—40 százalékkal nö­vekszik. A községekben nagy­arányú kulturális és jóléti épít­kezések kezdődhetnek meg. A vállalatoknál a munkaerő jobb kihasználását segíti elő az anyagi ösztönzés kialakulóban levő új rendszere. A határozat így jelöli meg: „Megértek a fel­tételei annak, hogy bérrendsze­rünket tovább javítsuk. A bér- Icateg áriákat úgy kell szabá­lyozni, hogy azokban jobban ki­fejeződjék a nehéz fizikai, a kvalifikált és a nagyobb fele­lősséggel járó munka megbecsü­lése.” A munka új feltételei között minden üzem kollektívájának minden eddiginél nagyobb ér­deke fűződik ahhoz, hogy a mű­helyben felesleges emberek ne legyenek, s mint a gyakorlat mutatja, vannak munkaterüle­tek, ahol szakmát kell cserélni, ahol átképzésre van szükség. A munkaerő ésszerű felhasználása azonban nem hozhat munkanél­küliséget, ellenben megalapozott felhasználása kétségtelenül meg­mutatkozik majd a munkater­melékenység növekedésében is. Tudvalevő, hogy az iparban az ötéves tervben el kell érnünk a termelés évi 6 százalékos nö­vekedését, ennek 80 százalékát a termelékenység emelésével. Ehhez munkaerőtartalékok tervszerű és hatékony felhasz­nálása- szükséges — ez gazda­ságpolitikánknak alapvető kér­dése. Rocskár János Szép, tartalmas albummal adnak fatrí magukról a leningrádi középiskolásoknak és komszomolistáknak a szarvasi gimnázium diákfai A Nagy Októberi Szocialista forintot oszt szét. A díjnyertes Forradalom győzelmének jövő évi fél százados jubileumára a szarvasi gimnázium tantestülete és tanulói is készülnek. Ennek, valamint a KISZ ugyanakkor esedékes tizedik évfordulójának a tiszteletére az intézet igazga­tósága, KISZ-szervezete, szülői munkaközössége, s az öregdiá­kok Baráti Köre pályázatot hir­det nappali és levelező tagozatú tanulói részére irodalmi művek­re, tanulmányokra, lehetőleg a nagy évfordulóval kapcsolato­sakra. képző- és iparművészeti alkotásokra, makettek készítésé­re, továbbá a politechnikai ok­tatás és a szakkörök keretében vagy azonkívül előállított szem­léltető eszközökre, használati tárgyakra Egyének, kollektívák egyaránt részt vehetnek s a ki­emelkedő munkák jutalmazásá­ra az iskola vezetősége ötezer Két panasz Egy Úttá lan bekötő Útról 1 használható darab. Végre, hóna­I pok múlva jön egy teherautó jól Van a csorvási és szarvasi mű- | felpakolva egy másik iskolából, utak között Telekgerendásnál egy Se nem mérnek, nem kérdeznek, bekötőút. Hét kilométer hosszú és! ami felfér, elviszik, ami nem, az a Felsőnyomási Állami Gazdaság, i áú a következő tavaszig. Ekkor A MÁV Vezérigazgatósága közli. hogy a hivatalos menerend 1. és 2. számú pótfüzete megjelent, amely tartalmazza a menetrend­ben ez ideig töntónt összes válto­zást. A pótfüzet kapható a me- / netrendárusító helyeken az ol­vasójelen elhelyezett 1. és 2. szá­mú szelvény ellenében. (MTI) „Türelem és megértés a jó házasság titka" — Aranylakodalom Békéscsabán — Békéscsabán vasár­nap, a Kun utca 50 szám alatti házban bensőséges ünnepsé­get rendeztek Fehér Mihály és neje öt­venéves házassági év­fordulója alkalmából. A 70 éves „menyas­szony” és a 78 éves „vőlegény” szellemi­leg és fizikailag fris­sen fogadták a jó kí­vánságokat s még egyszer orrok hűséget esküdtek egymásnak. A Fehér házaspár mihd a négy gyerme­két kicsi korában el­temette, az aranyla­kodalmon mégis hat­vannál többen ültek az ünnepi asztalhoz. Ott voltak a Cseh­szlovákiából és Bé­késcsabáról érkezett testvérek gyerekes­tül. unokástul. Ott voltak a jó szomszé­dok, jó barátok, egy­kori harcostársak. Az ünnepeiteket meleg barátsággal, sok ked­ves ajándékkal kö­szöntötték. Ajándékot nyújtottak át a Sza­badság Tsz vezetősé­ge és az egyik asz- ssonybrigád nevében, hisz Fehér Mihályné 70 éves létére rend­szeresen eljár a szö­vetkezetbe dolgozni. Még 1966-ban is 186 munkaegységet írtak könyvecskéjébe. Bet- kó Pálné és Feller Lászlómé a MEDOSZ békéscsabai városi szervezete ajándékát nyújtották át az ün­nepeiteknek. Az aranylakodal- mon igen jó volt a hangulat. Táncra per­dült a vendégsereg, nótáztak, vigadtak késő estig. Közben sokat beszélgettek — különösen a fiatalok érdeklődtek — a jó házasság titkáról. Hisz ötven esztendő sok tanulságul szol­gál Fehérék életé­ben. A fiatalosan mo­solygó, kedves arcú „menyasszony” egy mondatban sűrítette a fél évszázad ta­pasztalatát: Türelem és megértés a jó há­zasság titka! Elme­sélte, hogy a fél év­század alatt sok öröm és bánat érte őket is, de jóban, rosszban kitartottak egymás mellett, így könnyebb volt elvi­selni a bajokat, na­gyobb volt az öröm is. A. K. valamint több tsz fontos közleke­dési útvonala. Sajnos, az út kes­keny és szép nyárfák szegélye­zik, miáltal a füves útszegélyre se lehet lehúzódni, ha valami gép­óriás, kombájn, kukoricaszedő, kaszálógép vagy más járművel találkozik az utas. Máipedig jó lenne lehúzni az útszélre még ke­rékpáron is, mert sáros, esős idő­ben a 2—3 m átmérőjű és mély gödrökből olyan híg sárfröccsöt kap, hogy viheti tisztítóba kalap­ját, kabátját. Nem túdbm, mi a neve az ilyen építésű utaknak, de hogy rossz, azt három éve tapasztalom. A kő- zúzalékot egy kis szurokkal beke­nik, egy henger végigmegy rajta és egy darabig tűrhető az út. Az­tán jönnek a járművek és szét­dobálják a kődarabokat, amelyek kisebb bombaként vágják kupán a járókelőket. Zökken a motor, beharapja nyelvét a biciklista. Egy darabig, ez év tavaszáig utász is járt erre, aki az útmenti tarta­lékkövekből feltöltötte a lyukakat és vízlevezető árkokat ásott. Az utat is kezdték javítani egy évvel ezelőtt. A szarvasi útról indultak, s mire a feléhez értek, az iskolá­hoz, elfogyott a kátrány. Azóta se küldenek némi pénzt, de senki se tudja már kinek vitték el a hol­miját, mennyi a vas, vagy más anyag? (Akik |elvitték, se tudják, hiszen több iskola gyűjtését do­bálják egy kocsira.) Jön a másik tavasz, megint gyűjteni kell, persze csak ímmel- ámmal megy a munka, hiszen nem érdemes! A szülők meg egye­nesen tiltakoznak, hogy munka­kiesésük legyen a céltalan fuva­rozással. Végre összegyűlik a múlt évi maradékkal együtt 8 mázsa 50 kilogramm vasféleség. Ismét nyár lesz, mire ismét jön egy autó, ismét félig megrakodva és mérés nélkül elvonul a vassal. Telik az idő, már november van és pénz sehol. Megjelenik egy mo­torbiciklis szervező a gyulai MEH-től (több telefon és sürgető levél után). Üjra gyűjteni akar, de se a tanító, se a gyerekek nem hajlandók erre. ígéri a pénzt 24- re, de helyette ismét ő jön és köz­li, hogy pénz-nincs, mivel azt va­lószínűleg más iskolához számláz­ták, keressük meg, hogy hová! Nyolc és fél mázsa vas, á: 40 fil­lér, 340 forint. Jó lenne a többi pénzhez tenni az úttörőkasszá­ba, a tervezett nyári kirándulás­hoz. De járjon utána, aki nem hi­műveket, alkotásokat az intézet Évkönyvében, valamint kiállítá­sokon mutatják be a nyilvános­ságnak. A szocialista hazafiságra ne­veléssel párhuzamosan a prole­tárnemzetköziség eszméjének az ápolásában is az elsők közt ha­lad a szarvasi gimnázium. Le­vélbeli és személyes kapcsolatok útján a testvéri országok fiatal; ságával régóta szoros szálak fű­zik őket össze. A baráti kört évről évre szélesítik. Nemrég egy Szarvasról hazájába vissza­tért szovjet elvtársnővel, Ivano­va Nagyezsda Kirilovnával a gimnázium életét, munkásságát, eredményeit képben és szöveg­ben illusztráló, a tanárok s ta­nulók névsorát tartalmazó díszes kivitelű albumot küldtek a le­ningrádi középiskolásoknak s most izgalommal várják a vá­laszt, amely nyilván hasonlóan kedves, baráti lesz.-Üj­Szerdán tanácskozik az MSZBT megyei elnöksége Az MSZBT megyei elnökség ge december 14-én délelőtt 9 órai kezdettel elnökségi ülést tart Békéscsabán, a TIT-székbáz előadótermében. A viatindító előadást Vichnál Pál az MSZBT megyei titkára és Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottsága nevelési osztályvezető­je tartja. Ennek alapján tárgyal­ja meg az elnökség a magyar — szovjet barátság ápolásának ta­pasztalatait és további feladatait az ifjúság,között. fejezték be a javítást, de eltűntek szi; hogy úgy esett az eset 1965 és az útmenti kődombocskák és ho­mokhalmok is. Velük együtt el­köszönt az utász is, aki az iskolá­ban tartotta szerszámait, ha erre volt dolga — s közölte, hogy át­helyezték. Utóda még eddig nem jelentkezett. Jó lenne, ha az Útfenntartó Vál­lalat kiküldöttje végigautózna vagy éppen kerékpározna Telek- gerendástól a szentmiklósi csár­dáig, biztosan olyan jelentést ad­na az út állapotáról, hogy sür­gősen gondoskádnának annak rendben tartásáról. Szorgalmas-e a gyulai MÉH ? Iskolánkban minden tavasszal vasgyűjtést kell szervezni. Ez elég nagy feladat, mert a vas tudva­lévőén — nehéz. Szántáson, ösvé­nyeken kézi kocsival nem lehet rozzant tűzhelyeket, elaggott eké­ket szállítani. Kocsi pedig csak akkor akad, ha valamelyik édes­apa kér egy fogatot a tsz-ből, s ha ez sikerül, összegyűlik a zsák­mány, van nagy számolgatás, ki mennyi pérízhez jut a vasgyűjtés révén. Az ócskavasak meg csak búslakodnak a játszótéren, időn-1 ként el is tűnik belőle néhány | 1966-ban a Telekgerendásihoz tar­tozó úgynevezett Szluka-iskolá- ban. H. 7.-né Kevermesiek Vietnamért A Hazafias Népfront és az Or- szagos Béketanács kezdeménye­zésére az „Egy iskola, egy kór­ház” mozgalomhoz csatlakoztak a kevermesiek is. A takarékszö­vetkezet dolgozói egynapi fize­tésük 50 százalékát ajánlották fel. Az iskola tantestületéne': tagjai 635 forintot adtak össze. A földművesszöveíkezet dolgozói pedig 1980 forintot, Igen sokan vannak, akik a gyűjtésben pél­dát mutatnak. Hotz Györgyné, a Hazafias Népfront községi tit­kára tájékoztatása alapján ed dig 9 ezer forint gyűlt össze. K. G. A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT FELVÉTELRE KERES pályaiavíté-talénifménves munkásokat Munkafeltételek: Rendszeres nappali, esetenként éjszakai munka, 8 órás napi munkaidővel. Kereseti lehetőség: Az előírt teljesítmény elérése esetén kb: 1700 forint, melyhez a téli hónapokban 700—800 forint munkásszálláson eltöltött készenléti díj számítható. pályafíszfífá- takarító munkásokat, munkásnöket Munkafeltételek: Rendszeres nappali, esetenként éjszakai munka, 8 órás napi munkaidővel. Kereseti lehetőség: Az előírt munkafegyelem betartása és megfelelő munkavégzés esetén 1300 forint, melyhez a téli hónapokban 500—600 fo­rint munkásszálláson eltöltött készenléti díj számítható. Juttatások: Téli-nyári egyenruha, téli köpeny, bakancs, vattás öltöny, esőköpeny, gumicsizma. Munkásszállás: (fő­zési lehetőséggel) havi 75—100 forint térítés ellenében. Na­pi egyszeri üzemi étkeztetés térítés ellenében. Díjmentes villamos, autóbusz és BHÉV utazási igazolvány a dolgo­zóknak és családtagjainak. Felvétel esetén útiköltségtérités. Jelentkezés: a Fővárosi Villamosvasút Központjában Budapest, VII. kér., Akácfa utca 15. 5118

Next

/
Thumbnails
Contents