Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-12 / 267. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOVEMBER 12., SZOMBAT Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 26*7. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Üj törvény a választások rendjéről Az országgyűlés tanácskozása Pénteken délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Somogyi Miklós és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány^ tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Beresztóczy Miklós, az országgyűlés álelnöke nyitotta meg. Kegyelet.es szavakkal emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta elhunyt képviselőkről: Köteles Jenőről és dr. Molnár Erikről. Nevüket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s néma felállással adózott emléküknek. Beresztóczy Miklós bejelentette, hogy az elhalálozások folytán megüresedett képviselői helyekre az országgyűlés elnöke a Hajdú-Bihar megyei választókerületből Mocsári Sándor, a Heves megyei választókerületből Szűcs Lászlóné pótképviselőket hívta be. Bejelentette továbbá, \hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Beresztóczy Miklós ismertette a bejegyzett interpellációk tárgyát, majd javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 2. Interpellációk. Ezután dr. Erdei Ferenc, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Erdei Ferenc előadói beszéde Az előadó ismertette, hogy a benyújtott törvény javadat milyen elvi, politikai jellegű változásokat tartalmaz a jelenleg érvényben levő választójogi törvényhez képest. Kiemelte: egyik legfontosabb új vonása a törvényjavaslatnak, hogy az országgyűlési képviselők választásánál lajstromos megyei választókerületek helyett — a tanácstagok választásához hasonlóan — egyéni választókerületeket vezet be. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy jelenleg a szocialista országok közül az NDK- ban, Lengyelországban és nálunk van érvényes lajstromos rendszer. A lengyelországi azonban elvileg különbözik a másik kettőtől, mert ott kisebb választókerületek vannak , három-nyolc képviselővel és úgynevezett nyílt lajstrommal, ami annyit jelent, hogy kétszer annyi jelölt neve szerepel a listán, mint ahány képviselői hely van. — Hazánkban 1945 óta van érvényben a jelenlegi választókerületi rendszer, ami a többi szocialista országokban is szinte általános volt a munkás-paraszt hatalomért folytatott harcok, időszakában. A nagyabb választókerületekre kiterjedő lajstromos rendszer a pártkoalíciók jellegzetes formája volt; történeti szükségszerűségnek tekinthető tehát, hogy letérjünk róla. A következő alternatíva kínálkozik: vagy az egyéni választókerületek rendszerét, vagy a lengyelországihoz hasonló rendszert vezetjük be. A törvényjavaslat előkészítését megelőző jogtudományi viták, majd az előkészítés alkalmával folytatott eszmecserék során az az álláspont alakult ki, hogy a nyomosabb érvek az egyéni választókerületek mellett szólnak. Erdei Ferenc ezután vázolta, hogy a törvényjavaslat milyen fejlesztést indítványoz a választási szervek munkájában. Mint mondta, e szervek tevékenysége lényegében a korábbihoz hasonló lesz; változást jelent azonban, hogy a választási elnökségek nemcsak a választás, hanem az egész cikitts idején fennállnak majd. — A szavazás ennek ellenére nem formális, mert a szavazók két lényeges kérdésben nyilvánítanak megnöveli a Hazafias Népfront szerepét és felelősségét is. A továbbiakban is úgy lesz jelölt valaki, ha az illetékes népfrontszerv jelöltként bejelenti a megfelelő választási elnökségnek, tanácstagok esetében a választókerületi bizottságoknak Az idáig vezető út még inkább alkalmassá válik arra, hogy a választópolgárok akarata érvényesüljön, lényegében egyértelműbbé teszi a jelölési eljárást. Az új fogalmazás kimondja, hogy a jelöltekre a választópolgárok gyűlései tesznek javaslatot. Ezeket a lakóterületeken és az intézményekben hívják össze. A gyűléseket — a választási elnökségek, illetve a bizottságok közreműködésével — a Hazafias Népfront szervezi. — A gyűléseken a társadalmi szervezetek — a párt, a KISZ, a szakszervezet, a népfrontbizottság, az illető intézmény és minden választópolgár javasolhat jelöltek Az előadó kitért arra, hogy a jelöltre vonatkozó javaslatot, amely a választópolgárok javaslavéleményt. A szavazás állásiogla- ( taként a gyűlés vitájában alakul lás a jelölt által képviselt népha- j ki, a gyűlés elnöksége terjeszti az tál ómmal kapcsolatban, egyszer- . illetékes népfrontbizottsághoz, smánd a szavazók nyilatkozata a Rámutatott: ez az eljárás, amely jelölési eljárás során állított je- ( !ényegében váItozatian, demokra- lölt személyére nézve. 1954 óta ez ■ tikus> ugyanakkor nagyobb lehe- a rendszer a tanácsi valasztasommü ISpf 'l«| ' \v ~'~v- -fEzt az indokolja, hogy pótválasztások alkalmával ezeket a szerveket nem kell újból létrehozni. Újdonság az is, hogy a választókerületi bizottságok — amelyek eddig csaik tanácsi választókerületekben működtek — az országgyűlési választókerületekben is létrejönnek, s a választási elnökségekhez hasonlóan megbízatásuk az egész ciklus idejére szól. — A törvényjavaslat fontos eleme több jelölt állításának elvi lehetősége — folytatta Erdei Ferenc. — Az úgynevezett kötött lajstromnál — tehát eddigi választási rendszerünkben — ez csak a tanácsoknál volt meg. — Ezzel érthetően más értelmet nyer a jelölt személye: az válik konkrét választási kérdéssé, hogy a választók megítélése szerint ugyanazon politikai rendszert ki képviseli jobban, személy szerint ki alkalmasabb a nép érdekeinek országgyűlési vagy tanácsi képviseletére. Ezért megnövekszik a jelölési eljárás szerepe is, s ebből következik, hogy legtöbbször már a jelölés során eldől a választók megítélése abban, hogy ki képviselje őket. Szavazásra tehát már csak annak a jelöltnek a személyét kell bocsátani, akiben a jelölés során megegyezett a választópolgárok, illetőleg az érintett népfrontbizottságok véleménye. kon, s ezt terjeszti most ki a törvényjavaslat a képviselőválasztásokra is. A törvényjavaslat előadója a továbbáaikban hangsúlyozta, hogy az új, egységes választójogi tör- | vénytervezet alapjában az eddigi formájában hagyta meg a jelölési 1 eljárást, de néhány olyan módosítást is tartalmaz, amely tovább- | fejleszti azt. Ezzel egyidejűleg tőséget ad a kellő mérlegelésre. A választópolgárok javaslatainak egyeztetése és rangsorolása a népfrontbizottságban történik. Ennek fórumán a párt képviselői és a pártonkívüliek tanácskoznak, s foglalnak együtt állást. — Mi a helyzet akkor, ha több jelöltről van szó? — tette fel a kérdést ezután Erdei Ferenc, s így válaszolt: — A jelölési eljárásnak politikailag fontos mozzanata, hogy több jelölt esetén is ugyanannak a politikának a képviselőiről van szó. A jelölés során tehát nem politikai irányzatok versengenek. Ez azt is jelenti, hogy nem a régi korteskedés elevenedik fel, hanem a közös politika érdekében folytatott agitáció a személyi alkalmasság és érdemesség demonstrálásával egészül ki. A törvényjavaslat előadója a továbbiakban elmondta, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén egyetlen kérdésről, a képviselők visszahívásáról folyt többé-kevésbé elvi jellegű vita. Ennek eredményeként fogalmazták meg a törvényjavaslat 57. paragrafusának eredeti szövegében szereplő „bármikor” helyett, hogy akkor hívhatják vissza a képviselőt, „amennyiben a megbízatásra méltatlanná vált”. Erdei Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság fenntartás nélkül helyeselte, hogy az új, egységes választójogi törvény tervezete megteremti az országgyűlési és tanácsi választások elvi és eljárási egységét. Ugyanakkor ennek az egységnek a még következetesebb megvalósítására elfogadott néhány kisebb módosító javaslatot. Ezért ajánlotta, hogy egységesen fogalmazzák meg a megbízatás megszűnésének okait. Ugyanis a teljes elvi és eljárási egységet juttatta kifejezésre azzal is, hogy mind á képviselőknél* mind a tanácstagoknál kiemelte a beszámolás rendszerességét. A törvényjavaslat előadója végül a bizottság néhány egyéb módosító javaslatát indokolta. Elmondta: a közvélemény óhajának megfelelően indítványozzák, hogy a kifüggesztésre kerülő választói névjegyzékekben ne tüntessék fel az életkort. Javasolták, hogy a városokban mérsékeljék a tanácstagi választókerületek, illetve te- (Folytatás a 2. oldalon) Eredményesen dolgoznak megyénk állami gazdaságainak traktorosai ’ a kongresszusi versenyben Továbbra is igen élénk a Békés j megyénk —Csongrád megyei Állami Gaz- ............... d aságok traktorosainak kongresz- szusi versenye. Az igazgatóság legutóbbi értékelése szerint, amely a november 6-án estig elért eredményeket tartalmazza, megyénk állami gazdaságainak traktorosai tartják előkelő helyezésüket. A kukorica gépi betakarításánál az adapterrel felszerelt gabonakombájnok versenyében mind a három első helyezett a Felsőnyomási Állami Gazdaság dolgozója. Első Nagy János 7507 mázsa, második Evanics István 7094, harmadik Kmács János 6295 mázsa kukorica betakarításával. Csilik György (Felsőnyomási Állami Gazdaság), aki legutóbb a nyolcadik helyezett volt, november 6-ig 5615 mázsa kukorica betakarításával az ötödik helyre került. Rajta kívül a húsz legjobb kombájnos versenyében állami gazdaságainak több dolgozója található. A KB—1. és a KB—2. csőtörő gépekkel dolgozók versenyében Molnár József, az Orosházi Tangazdaság traktorosa tartja első helyét. Teljesítménye 270 ka- tasztrális hold kukorica letakarí- tása volt november 6-án estig. A második helyezett Németh József (Orosházi Tangazdaság) 254, a harmadik helyezett Tüzes Sándor (Hidasháti Állami Gazdaság) 250, a negyedik helyezett Varga Ferenc (Orosházi Tangazdaság) 243 katasztrális holdról takarította be kombájnjával a kukoricát. Az SZ—100-as és SZ—80-as erőgéppel szántók versenyében G lázik János, az Orosházi Tangazdaság traktorosa 1057 katasztrális hold teljesítményével a negyedik helyen áll. A DT— 54-es erőgéppel szántók versenyében Bagdi Gábor, az Orosházi Tangazdaság traktorosa 688 katasztrális hold teljesítményével a harmadik, Jambrvk János, a Bánkúti Állami Gazdaság traktorosa 415 katasztrális holddal az ötödik helyet foglalja el. Az őszi vetésben is jól szerepelnek megyénk állami gazdaságainak traktorosai. A Super—50- es erőgéppel dolgozók versenyében Banka Imre, a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság traktorosa 884 katasztrális holdat vetett el, s ezzel a versenyben a harmadik helyen áll, míg Molnár László, az Orosházi Tangazdaság traktorosa 752 katasztrális hold teljesítményével a hatodik helyet foglalja el. Az UE—28-as erőgéppel dolgozók versenyében Brachna András, a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság traktorosa 603 katasztrális holdat vetett el. Ezzel a teljesítménnyel a verseny második helyezettje. Az ötödik helyen Hegymegi Ferenc, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság traktorosa áll 465 hold vetés teljesítésével.
