Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-12 / 267. szám
MW. november 12. 2 Szombat Az országgyűlés tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) nácstagok számának alsó határát. Hangsúlyozta: a jogi, igazgatási es igazságügyi bizottság helyesnek tartja, hogy a megüresedett képviselői, illetve tanácstagi helyek betöltésére évente kétszer tartsanak pótválasztásokat. Az egyéugyanis nem lesznek pótképvise- lők. Erdei Ferenc végül kérte az országgyűlést, hogy az új, egységes választójogi törvény tervezetét a jógii, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslataival együtt fogadja el. Az elnöklő dr. Beresztóczy Mikválasztókeruletd rendszerben j lós ezután szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés.' A törvényjavaslat vitájában elsőként Horváth Károlyné budapesti képviselő szólalt fel, majd Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Apró Antal felszólalása Hazánkban az országgyűlésnek — amelyben a dolgozó nép választott képviselői hozzák a törvényeket — kiemelkedően fontos politikai szerepe van — mondta Apró Antal bevezető szavai után, majd így folytatta: — Az országgyűlés feladata, hogy államunk és rendszerünk szocialista demokratizmusát tovább mélyítse. Ezután összehasonlította az új választójogi törvényjavaslatot a felszabadulás előtti idők választójogi rendszerével, amikor annyira szűkítették a választásra jogosultak számát, hogy a munkásság es a szegényparasztság nagy tömegeit megfosztották véleményük kinyilvánításának lehetőségétől. Vegyük ehhez hozzá — mondotta — a falvakban hosszú időn át alkalmazott nyílt szavazást, a csendőrszuronyok árnyékában folyó ellenzéki és csendőri oltalom alatt folyó kormánypárti korteskedést és máris érthető, miért nem a nép képviselői ültek any- nyi évtizeden át ebben a teremben. E kis visszapillantást csupán azért tettem — folytatta —, mert egyre nő azoknak a fiatal választóknak és képviselőknek a száma, akik a Horthy-rendszert személyes tapasztalataik alapján nem ismerik. Nem kell bizonyítanom, mert köztudott, hogy választójogunk eddig is demokratikus volt, s a Horthy-Magyarország idején ilyen széles körű választójogról — amelyet most továbbfejlesztünk — álmodni sem lehetett. A felszabadulás után milliók kaptak lehetőséget arra, hogy a választások útján gyakorolják egyenlő állampolgári jogaikat. Hazánkban a választópolgárok száma 1963-ban több volt, mint 7 100 000, vagyis a lakosság 70,6 százaléka. Ez az aránv sokkal magasabb, mint bármelyik tőkés államban. 1925-ben például — amikor az ellenforradalmi Magyarországon választójogi törvényt hoztak — a lakosságnak mindössze 27 százaléka volt választásra jogosult! Nálunk ma a 18 éven felüli egész felnőtt lakosság rendelkezik választójoggal — kivéve azt a csekély töredéket, akiket a törvény rendelkezései kizárnak. A kapitalista országokban a választópolgárok távolról sem élnek választójogukkal annyian, mint nálunk, és az uralkodó párt vagy pártok éppen csak hogy elnyerik a szavazatok többségét. Nem szólva most a tőkés, választás és korteshadjárat ezernyi csalásáról. A szocialista rendszer ereiét, a választóknak a politikánkkal való egyetértését viszont mutatja, hogy 1963-ban a választók több mini 97 százaléka élt választójogával és a megjelentek több mint 98 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire adta le szavazatát. Az, hogy egy választási rendszer demokratikus-e vagy sem, az á társadalmi rendszertől függ, a Milyen programot kell képviselniük azoknak, akik a választók bizalmát meg akarják nyerni? A jelöltek között lesznek munkások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és pártonkívüliek, a szocializmus építésével egyetértő vallási személyiségek, de mindnyájan a Hazafias Népfront jelöltjei. Lehet, hogy egyes választókerületekben több jelölt is lesz, de a politika, amit képvisel, a program, amivel fellép, egy és ugyanaz. Nálunk nincs többpárt-rendszer nálunk egy párt van — a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely szervezi és vezeti népünk harcát a szocialista társadalom felépítéséért, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért, a nemzet fel- emelkedéséért. Pártunk programja kifejezi és képviseli valamennyi dolgozó osztály érdekeit és töretlenül harcol azok megvalósításáért. Ma társadalmunk a szocializmus építésében egyaránt érdekelt baráti osztályokból és rétegekből áll. A történelmi fejlődés úgy alakult, hogy nálunk visszalépést jelentene a több politikai irányzat, több párt működése. Ez, azonban nem jelenti azt, hogy a szocializmus építése kizárja a többpárti-rendszert. Egyes szocialista országokban ma is több politikai párt működik, de ezekben az országokban is a szocializmus építéséneik közös platformján működnek együtt á pártok. Azt pedig, hogy a mai' kapitalista országokban hogyan lesz majd a szocializmus építése idején, eldöntik ezen országok népei. Feltehetően azokban az országokban, amelyekben a klasszikus parlamentáris demokráciának nagy hagyományai vannak, több párt tevékenykedik majd a szocialista társadalomban is. Mi meggyőződéssel állítjuk, hogy a többpárt-rendszer nem ismérve a demokráciának. A Hor- thy-Magyarországon volt többpárt-rendszer, ennek ellenére nem ütötte meg a polgári demokrácia mértékét sem. A burzsoó országokban ma is vannak különböző pártok, de senki sem állíthatja, hogy ott nem a tőke parancsol. Azt, hogy a burzsoázia politikai pártjai között milyen kevés a kütörvény mindig csak ennek tűk- I lönbség, tapasztalhatta az, aki a röződése. Ezután Apró Antal hangsúlyozta : Mostani törvényjavaslatunk fő célja, hogy oly módon tegyük még demokratikusabbá választási rendszerünket, hogy választópolgáraink ne csak a politikánkra szavazhassanak, hanem közvetlenül a politikát képviselő személyre is. Az egyéni választókerületi rendszerre való áttérés nagymértékűén megnöveli a jelölés munkájának fontosságát. Űj választójogi törvényünk még inkább biztosítja azt, hogy olyan embereket jelöljenek és válasszanak meg, akik élvezik a választók bimlmat legutóbbi USA-elnökválasztásnál Johnson elnökségére szavazott, és mégis lényegében Goldwater politikája került megvalósításra. Mit változtat az angol tőkések hatalmán az, hogy pillanatnyilag őfelsége volt ellenzéke, az Angol Munkáspárt kormányoz? Azoknak a burzsoá politikusoknak és újságíróknak, akik tőlünk a többpárt-rendszert kérik számon, nem az fáj, hogy nálunk egy pórt van, hanem az, hogy ez a párt a munkásosztály, a dolgozó nép pártja, a kommunista párt. A mi rendszerünkben húsz év alatt kialakult egy észszerű, politikailag hasznos munkamegosztás a párt, az állami szervek és a tömegszervezetek között. Pártunk IX. kongresszusa irányelveiben nagy súlyt helyezünk állami életünk demokratizmusának fejlesztésére. Abból indulunk ki, hogy a legfontosabb „az alapvető dolgozó tömegek politikai tudatának fejlesztése, rendszeres, sokoldalú tájékoztatása, és olyan politikai légkör megteremtése, amelyben kötelességüknek érzik, hogy mint az ország gazdái, részt veg'yenek minden fontos kérdés eldöntésében’’. Az előttünk levő törvény ennek a célkitűzésnek a megvalósítását segíti elő. A napirenden levő, s az eddiginél lényegesen demokratikusabb választójogi törvénnyel azonban nem állunk meg a szocialista demokrácia fejlesztésének útján. Szükségesnek tartjuk az ország- gyűlés szerepének, hatáskörének növelését. Véleményünk szerint szocialista építésünk, fejlődésünk mind több kérdését kell az országgyűl és elé vinnünk. Mindenki tudja — sőt kevésbé elfogult ellenfeleink sem tagadják —, hogy hazánkban pezsgő, eleven, demokratikus a közélet. A mi rendszerünkben száz- és százezer aktív közéleti ember van, sok százezer patrióta, kommunista és pártonkívüli, aki szívén viseli az ország fejlődését, városa, községe ügyeit és szívesen végez érte munkát, nem fizetségért, hanem szocialista hazafiasságból. Ebben a közéleti érdeklődésben, aktivitásban, ebben a hazafias büszkeségben hatalmas teremtő erő rejlik. Segíteni kell, hogy ez az erő fejlődjön és teret kapjon a kezdeményezésben, a szocialista építőmunkában egész népünk javára. Apró Antal befejezésül aláhúzta, hogy az új törvény szocialista társadalmunk, államunk, demokratizmusát fejleszti tovább. A törvényjavaslatot, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának írásban adott jelentését, illetve a módosító javaslatokat az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Apró Antal nagy tapssal fogadott beszéde után folytatódtak a hozzászólások az ebédszünetig. Délután az országgyűlés Pólyák János elnökletével folytatta ülését. A vitában még négy képviselő szólalt fel. Az országgyűlés előbb a módosító javaslatokat, majd — a módosító javaslatokkal együtt — az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután áttért a második napirendi pont tárgyalására, az interpellációkra. Az interpellációk utón az ülésszak végeit ért. Végezetül az elnöklő Beresztóczy Miklós további eredményes munkát kívánt a képviselőknek és az ülésszakot bezárta. (MTI) ENSZ-határozat az atomfegyverek terjedését megakadályozó szerződés megkötésére Az ENSZ-közgyűlés első számú politikai bizottsága csütörtökön jóváhagyta azt a határozattervezetet, amely felhív minden országot, tegye meg a szükséges lépéseket az atomfegyverek terjedésének megakadályozását biztosító szerződés megkötéséért. A határozattervezetet 103 szavazattal, 2 tartózkodás mellett (Kuba és Franciaprszág), 1 ellenszavazattal (Albánia) fogadták el. A határozattervezetet 47 el nem kötelezett ország nyújtotta be. Ugyancsak az első számú politikai bizottság 46 szavazattal, 56 tartózkodás mellett elfogadott egy másik javaslatot is, amely kimondja, hogy 1968. júliusáig az atomhatalmaknak értekezletet kell tartaniuk az atomsorompó- szerződés előkészítésére. Rosesin szovjet küldött hangoztatta, hogy, a biztosítékok kérdését az atomhatalmaknak és az atomfegyverekkel nem rendelkező országoknak együtt kell megvitatniuk. A szovjet küldöttség tartózkodott a szavazástól. (MTI) Amerikai frontharcosok a vietnami háború ellen Baltimore „A volt frontharcosok a vletnaMansfield szenátor, az amerikai ! mi békéért” nevű szervezet pén- szenátus demokrata párti többse- j teken nyilatkozatban követelte, gének vezetője csütörtökön egy j hogy vessenek véget a vietnami beszédében javasolta, hogy vigyék 1 katonai műveleteknek. A viet- a Biztonsági Tanács elé a vietna- ! nami nép olyan forradalmat vív, mi kérdést és hívják meg a vitára ; mint az amerikai nép 1776-ban — Kína, Észak-Vietnam és a Dél- i hangoztatja a nyilatkozat, amelyet vietnami Nemzeti Felszabadítási í a „volt frontharcosok napja” alFront képviselőit. I kaiméból adtak ki. (MTI) Botrány egy miinciieni NPD-gyíílésen München A november 20-ra kitűzött tartományi válasz:ásokat megelőző kampány során csütörtökön gyűlést tartott Münchenben a szélsőjobboldali nemzeti demokrata párt (NPD). A nagyobbrészt jól öltözött, középkorú férfiakból és nőkből álló 1600 főnyi hallgatóság a nagy sörcsarnokban a söröskorsók asztalhoz verésével helyeselt a szónokok kijelentéseinek, azonban a gyül-éstereirken megjelent diákok fújjolással és fütyüléssel többször is megszakították a beszédeket. Ariikor az egyik szónok a német ifjúság pártjának nevezte az NPD-í, a diákok kórusban kiáltozták, hogy inkább a régi nácik pártja az. Fritz Thielen, a párt elnöke a diákok nagy nevetése közben jelentette be, hogy hajlandó koalíciós megbeszéléseket folytatni Kiesinger kereszténydemokrata kancellárjelölttel. A gyűlés verekedéssel végződött, amikor a párt hívei a gyűlés megzavaróit ki akarták tenni a teremből. A verekedésnek a rendőrség megjelenése vetett 'véget. (MTI) fl Pravda az Afrikai Egységszervezet értekezletéről Moszkva | kerének bizonyítékául szolgálnak Beljajev és Primakov, a Pravda; az értekezleten elfogadott impe- ludósítói írják: j rialistaellenes határozatok. Ezek „Az Afrikai Egységszervezet to-; között különleges helyet foglal el vábbra is imperialistaellenes szervezetként működik. Az értekezlet azonban azt is megmutatta, hogy nem olyan könnyű egyszeriben felszámolni a gyarmatosító korszak sok évszázados megosztottságát. Az imperialista köröknek az Afrikai Egységszervezet eltemetésére irányuló nyílt törekvése szembetalálja magát az imperia- lástaellenes irányvonalukról ismert államokkal, mint amilyen például az Egyesült Arab Köztársaság, a Mali Köztársaság, Algéria, Tanzánia, a Brazzaville-i központi utcáin. Az utak mentén Kongó. Az imperialista irányzatok hosszú sorokban ültek és álltak ellen felléptek az olyan országok1 a katonák és a hungvejpingisták. is, amelyek általában centris- Az úgynevezett „kulturális forra- ta vagy úgy mondjuk, semleges' dalom” megkezdése óta ez volt álláspontra helyezkednek. j Mao Ce-tung nyolcadik „találkoAz Afrikai Egységszervezet ,si- zása” a hungvejpingistákkal. a Rhodesiára vonatkozó határozat. (MTI) Újabb hungvejpingista szemle Mao Ce-tung, Lin Piao, Csou En-laj és más kínai vezetők pénteken egyenruhában, katonai terepjárókon, motorosok és több teherautón őket követő testőrök kíséretében végigvonultak Peking 85896 órán belül megjavítjuk óráját Órások Ktsz 101. Siók Békéscsaba, Tanácsköztársaerc útja 53.
