Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-10 / 265. szám

IÄ6®. no vem Inn Id. 4 Csütörtök Emlékmű celluloidszalagon Történelmi kövekre épült film a Magyar Riport- és Do­kumentumfilm Stúdióban ké­szült alkotás, a Pro memoria. A szabatosan ..Emlékeztetőül” fordítható film alapmotívuma a kő, amely több, mint het­venöt esztendővel ezelőtt, 1891. május 1-én Orosházán betörte a szolgabíróság épüle­tének ablakát: a kő, amelyet az akkor épülő „Zöldház" elől kaptak fel az emberek, s amely kövek most alkotó ele­mei a falnak, talán éppen ott, ahol a lehullott vakolat lát­tatni engedi; s ismét a kő, amelyet már az utókor kegye­leteként farag a művész: Pro memória. Nagyon is élő ez az élettelen anyag, hiszen a kö­veket emberek fogták.' dobták, építették és most, faiagták. S a filmben mindannyian val­lanak, a három élő szemtanú, az egy néma tanú — a Zöld- ház — és a faragó nevében az utókor, a fáklyás felvonulássá) emlékező ifjúság. Űjszerünek és egyben nagy­szerűnek is nevezhetjük G.! Szabó Lörincz filmjét, amely j méltán aratott sikert. Az író­rendező törekvése, hogy a né- j ző érzelmeire hasson, sikerre] j járt. A tízperces film rendki-: vüli tömörséggel, a dokimén- tumíilmmüvészet számos, a! rendező által alkalmazott új j eszköze — elsősorban a külön­féle fényhatások alkalmazása — segítségével fogja meg a nézőt. S ebben nagy az opera­tőr, Andor Tamás érdeme is. A XIX. század végi dél-al­földi agrárszocialista mozgal­mak orosházi megmozdulásá­nak tiszteletére kőből faragott emlékmű áll az egykori ese­mény színhelyén. Eddig úgy tudtuk, csak ez az egy ilyen létezik, de a film megtekinté­se után joggal mondhatjuk, a Pro memória is emlékmű, mű­vészien, celluloidszalagon. (aeles/,1) Vadlibadömping a biharugrai vadvízországban A biharugrai .. vudvízorazág'’ ősidők óta a vizit madarak para­dicsoma volt. Az utóbbi évek­ben azonban a nagyarányú építkezés, a földmunka gépek éj­jel-nappali -bugása elriasztotta a csendet, a nyugalmat szerető madaraikat. Az építkezés befeje­zésével, az uj tavak üzemelteté­sével isméi megfelelő körülmé­nyeket nyújt a vízi madaraknak Biharugra, Az érzékeny mada­rak újból kedvelt pihenőül vá- lasístiják a biharugrai „vadvíz­országot.” Jelenleg az át vonuló­ban levő vadludak és sasok „vendégeskednek” Biharugrán, Vadludakból valóságos dóm ping van: a palaszsürke tollú, vetési ludak tízezres csoportokban ér­keztek, De látni olyan madár­faj trtkat is, amelyek világvi­szonylatban kipusztulóban van­nak. Apácaludak, örvösludak pi­hennek kis létszámmal Biharug­rán. Ezenkívül kisülik, nagyli- lík, halászsasok ée egyéb ma­darak találnak bőséges eledelt és ideális pihenőhelyet megyénk I legnagyobb halastaván, Halászai a város közepén — Legtöbb a ponty — Melyik halból van a legjobb halászlé? — Egyre többen szeretik az angolnát — Hogyan íér meg a vadász a halászokkal? — Az enyhén sárgás, de tisztán átlátszó vízben lusta kövér pon­tjak kerülgetik egymást, Hirtelen csobban a -víz. mélybe merül a háló, s tanúi lehetünk annak, ami­kor egy karcsú fiatalasszony öreg pecásokat megszégyenítő ügyes­séggel és gyorsasággal emel szá­razra egy másfél kilós pontyot, ismét merül a háló... A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet Békéscsabai Halboltjában voltunk a tanúi en­nek a könnyű halászainak. Csi- csely Dezsűné, a bolt vezetője az egyik vevő kérésére fogta ki a hatalmas akváriumból a kisze­melt két halat. — Ma több mbit másfél mázsa hal került a szatyrokba és kosa­rakba — mondja mosolyogva, amikor a vevő elmegy, Két és fél éve nyílt meg ez a bolt s egy év­vel ezelőtt vette saját kezelésbe a termelőszövetkezet. Mondhat­nánk, hogy azóta zavartalan az el­látás. mindenki megtalálja azt a fajtát, amelyet legjobban szeret. Nemegyszer előfordul, hogy az állandó vevők hetenként, többször is benéznek kedvelt halukért. — Például miért? — Törpeharcsáért. Sokan azt mondják, ebből lehet u legjobb halászlét főzni. Szinte mindennap kapunk ebből a fajtából negyven- ótven kilót, s nagyon rövid idő alatt elfogy. — A többi hal? — A ponty változatlanul vezet, belőlük adunk el a legtöbbet. Természetesen sokan szeretik és vásárolják a keszeget, szürke har­csát, süllőt, kárászt és más fajtá­kat. Hetenként kétszer-három- szor angolnát is kapunk, de ez sem marad sokáig a boltban. Bő­ven akadnak a vásárlók közül angolna vevők, akik elviszik, főleg paprikásnak a heti ötven-hatvan kilót. — Sokszor hallani óriásharcsa- ról. Ide is kerül? — Nemrégen volt egy huszon­négy kilós hatalmas példányunk. Az egyik vállalati vacsorán fo­gyott el. — A Népújság pénteki számá­ban egy írás erről a boltról szólt. — Igen, olvastuk. De sajnos, a cikkben felvetett dolgok megvaló­sításának több akadálya van. Az előbb ugyan beszéltünk óriáshar­csáról, de nagy halat viszonylag ritkán kapunk. A négy-ötkilós pontyoknak általában egy gazdája akad, őszintén szólva, én még nem hallottam arról, hogy nálunk vagy az utcán több háziasszony szét­mérte volna a nagy halat. A hal­szelet árusításának a legnagyobb akadálya az, hogy boltunk jelen­leg nem rendelkezik azokkal a higiéniai követelményekkel ame­lyek szükségesek az áruink felda­rabolt állapotban való árusításá­hoz. A bolt falain kitömött szajkó, egy barna rétihéja és egy kana­lasgém bámul üvegszemeivel az örökkévalóságba. — Dekoráció? — Ezeket én lőttem — vallja be kissé elpirulva a boltvezetőnő. — Szenvedélyes vadász vagyok, a köröstarcsai Petőfi Vadásztársa­ságban élvezem a vadászat örö­meit már négy éve. — Halboltvezető és vadász? — Mielőtt a bolt vezetését át­vettem, a halászati szövetkezet egyik háromszázötven holdas gaz­daságúnak voltam az üzemegység- vezetője. Hal- és vadgazdasági tanfolyamot végeztem... A DOROGI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT FELVESZ FÖLD ALATTI MUNKÁRA 18-45 év közötti férfiakat A felvétellel kapcsolatban felvilágosítást ad a tröszt munkaügyi osztálya. Jelentkezni lehet a fenti osztályon Dorogon, és a járási-városi munkaügyi csoportoknál. 497 Aktatáska* férfi nyitja ránk az ajtót, de ő már a pulton levő ke­szeghalomból kér. - — A sült keszeg az egyik leg­jobb étel — mondja eset tintve —, biztosan örül majd « feleségem, ha ezt viszek háza ma este... Nincs mód a további beszélge­tésre. újabb hazaigyekvők jönnek. Mint máskor, ma este is sok he­lyen került friss rántott vagy sült hal, vagy tán éppen halászlé az asztalra. OjMusziky I ászlé „ Kedves j Közönség !" Helyesebben: Kedves mozi Iá í tógáié közönség! A minap megnéztem egy fil­met a békési Bástya filmszín­házban, és az előadás végén, amikor a villanyégők kágyúitaik, szomorú látvány tárult szemem elé. A széksorok közt töménte­len mennyiségű papír, almacsut- ka. cukorkasaacskó, fok,maghéj és ki tudja még, mi minden sze­mét hevert a kereskedelem által forgalomba hozott áruféleségek földi maradványaként. Na,gyón egyetértettem a jegy- kezelőnő szomorú fejcsóválású- val, és sajnáltam a mozi vezető­jét Is, akiit bizonyára megszól­tak a következő előadás látoga­tói a szemetes nézőtér miatt. Nem lehet kívánni, hogy min­den előadás után takarítsanak, mert erre idő sincs. De azt ta­lán el lehetne várni a szemete- lők népes táborától, hagy film­színházunkat kulturáltabb ma- I galartássa] látogassák. Mivel a filmet „telt ház'- előtt j játszották, remélem, hogy egy- 1 két aktív szemetelő találva érzi ! magát. (A közmondás persze érvé­nyes: akinek nem inge, ne ve- ! gye magára.) , Molnár Lajos művészeti előadó Békés Ma ugh atn-v Békéscsabán A em véletlenül jutott eszembe a „sztori”. Nyolc- vanvalahanyadik szüle­tésnapján — miután elérte mind­azt. amit író népszerűségben és az anyagi sikerben egyáltalán elér­het — egy újságíró kérdésére, hogy mire vágyna még. az angol irodalom doyenje ezt válaszolta: „Szeretnék még egyszer olyan helyzetbe kerülni, hogy helyt kelljen állítom egy féltékeny férj pisztolycsöve előtt”. Ezt. u fanyar mosolyú, reZigniütan bölcs Somer­set Maughamot igyekezett életre kelteni a Jókai Színház Imádok férjhez menni előadása. Vajon mennyire sikerült a rokonszenves, elismerést érdemlő törekvés? Kezdjük azzal, hogy miért is ro­konszenves. Volt egy korszak, mi­kor kicsit túlbuzgóságból, kicsit őszintét lényégből azt váltottuk: színházba kizárólag tanulási szándékból, a mélyebb társadalmi igazságok primér megismerést; céljából járunk. Ekkor tájt nem ] volt illendő Maughamot játszani (de a darabjainál sokkal neveze­tesebb regényeit és novelláit ol- i vas ni sem). Nem vettük észre.1 hogy a kiváló mesterek, az igazi realisták, műveikben leleplezzen j őszintén mutatják be korukat, még akkor is, ha máskülönben nem hangoztatnak élenjáró esz- j Lajosnak törekvése azért érde- j mel elismerést. mert. modern j hangvételű zenés vígjátékot Igye­kezett színpadra állítani, ugyan­akkor hűséges maradni Maugham fanyarul hűvös szelleméhez, he­lyet. adva a sziporkázó játék mö­gül felbukkanó mélyebb össze- I függéseknek, s eltérve az olcsó I hatásokra csábító operettstílus i kipróbált konvencióitól. A pro- I duktió ott a legjobb, ahol sike- j rült megvalósítani ezeket az el- | képzeteseket és ott egyenetlen, ahol a z^nés műfaj sablonjaira szorítkozott. Két szereposztást láthat a közönség. Szentirmay Éva drámai szerepkörétől éltéivé, új oldaláról mutatkozott be a zenés, táncos játékban. Victórlája több mint bájosan szenvelgő szépasz- szony; életteli figura, nem nélkü­lözve ábrázolójának belső humo­rát. A másik Victória szerepében a színház új művésznőjét ismer­heti meg a közönség: Felkai Esz­tert. Fiatal színésznő, vonzó je­lenség. jól táncol, érdekes ének­hangja van — mindez egyáltalán nem hátrány egy zenés produkció főszerepében. Az egyik férj (Fred): Gálfy László. Neki sike­rült legteljesebben azonosulni a darab légkörével, leginkább maughami figurát alakítani. Jó­zan, egykedvű, fanyar: igazi an­.leienet az előadásból. Gálfy László. Szentirmay Éva, Kanalas László. mékel es történetesen a konzer­vatív pártra szavaznak. Később aztán átcsaptunk egy másik vég­letbe s nemcsak Maugham lett ,,szalonképessé” nálunk, de egyre- másra feléledtek a „tégi szép” operettek, melyekről a leggondo­sabb igyekezet sem volt képes le­porolni több évtized avittságát. Nem beszélve a veszélyről, hogy­ha lehúntjuk a felső rétegeket — esetleg nem marad alatta semmi. Márpedig a közönség szeret nevet­ni (van olyan ember, aki ne sze­retne?), zenés, táncos darabok felszabadult vidámságán vagy fű­szeres szellemességén jól szóra­kozni. A közönségnek ebben van igaza, a Jókai Színháznak pedig abban, hogy — az új évadban — rangos eszközökkel igyekszik ki­elégíteni a vidámság igényeit. j világ legcifrább bonyo- /I dalműi rendszerint a Nő körül kerekednek. Jelen esetben Victória körül, aki ko­rántsem hasonló nevű operettelő­deinek mézeskalács, szívű asszo­nya. Azoknál sokkal reálisabb teremtés, „hazafias lelkű ", s rop­pant jól heveit angol hölgy, aki — kizárólag a hazája iránti ál­dozatkészségből — egyszerre két deli hadfit mondhat férjének, s mikor a helyzet már mégiscsak több a soknál, kettőjük helyett Választ — egy harmadikat. Egy fűszeres élményekben bővelkedő színházi estéhez mi kell ennél több? Mindenesetre stílusos ze­ne és az író — meg a rendező — szándékát értő színészek. A ze­néről Nádas Gábor gondoskodott, s hogy mennyire sikeresen, azt bizonyítják a dalok, melyek (Sze­nes Iván szövegével) már mind slágerek: Kicsit szomorkás a han­gulatom máma; Engem nem lehet elfelejteni, stb. A darab rendezőjének, Máté ! goi űr. Ezért mulatságos. A máso- | dik számú férj (Bili) az egyik sze­reposztásban Kanalas László, a másikban Gyurlcza Ottó. Mind­ketten táncoskomikusi tapaszta­lataikra támaszkodnak, tempera­mentumban Fred ellenpólusát ad­va. Talán Kanalas a figura ked­vességével, „Samujával”, Gyuricza pedig bumfordi darabosságával maradt adós. A harmadik (Mr. Paton): Székely Tamás, jól illesz­kedik a játékba. Albion derék iparmágnása annak rendje és módja szerint, mintha G. B. Shaw némely figurájával tenne rokon. (Nem szégyellnivaló ro­konság.) A többi szereplő is több-keve­sebb sikerrel találta meg a da­rab alaphangját, egy dologban mindenesetre jeleskedtek: a mu­latságszerzésben. S ez ennél a j műfajnál nem kis eredmény, í Padur Teréz (Montmorency kis- | asszony) visszafogott eszközökkel | is kirobbanó nevetést fakasztott, j Cseresnyés Rózsa (Mrs. Shuttle­worth) inkább „anyós” volt, j mintsem „lady”, Horváth László I viszont igazi ügyvéd a „Cítyből” s | derűs perceket szerzett Dénes Pi- j roska szakácsnéja is, Hogy egy i rövid szerepből is lehet remekbe I formált, a darab stílusához hű fi- I gurát alkotni, azt Sós fJLszló ko- i mornyikja bizonyította. | 4 táncok koreográfiájáért és betanításáért az érdem Gyuri tósa Ottóé, a díszle­tek (Suki Antal munkája) egysze­rűségükben is megfelelő keretet adnak. A jelmezeknél viszont —- Batta Gabriella tervei — talán szerencsésebb lett volna kiaknáz­ni a maibb kosztümök anakro­nizmusából származó humort és — modern eleganciát. Vajda János

Next

/
Thumbnails
Contents