Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-10 / 265. szám
LMf. november 10. 5 Csütörtök Ki h Statisztikáit készítettek róla, hogy az idén — megyénkben — a szakszervezet külföldi beutalásainál, a szomszédos országokba szóló jutalomutazásoknál milyen arányban részesedtek a fizikai munkások ts az egyéb dolgozók. Bár a korábbi esztendők gyakorlatához képest javult Is évről évre javul) a résztvevő munkások számaránya, azért meg akad elgondolkoznivaló a statisztikában. Az igaz. hogy olyan üzemekben. vállalatoknál is, ahol még tavaly — a létszámukhoz mérten — többségben az adminisztratív dolgozók. a műszakiak vagy a vezető állásban levők kaptak kedvezményes beutalókat, az idei üdülési szezonban lényegesen javult a helyzet. Dicséretet érdemel ez a törekvés. Még mindig észrevehető azonban, hogy az úgynevezett „reprezentatív” és egyes külföldi •beutalásoknál a dolgozók különböző kategóriái nem, számarányukhoz mérten részesülnek, nem, a legideálisabb az, amit úgy szoktunk mondani: „szociális összetétel”. Érdemes tanulmányozni azt is. hogy ha már külföldi utakról van szó, ki hova utazik. A tapasztalat szerint, míg a fizikai dolgozók mondjuk nagyobb számban jutnak el Bratislavautazik ba, addig a műszakiak és az egyéb dolgozók inkább Becsbe tesznek kirándulásokat vagy éppen más nevezetes európai metropolist látogatnak meg. (Ezzel persze nem akarunk párhuzamot vonni az említett két város között semmilyen tekintetben.) Mégsem való. színű, hogy egyesek szerénységből választják a közelebbi, a könnyebben elérhető vagy a kevesebb nevezetességet, érdekességet kínáló várost, inkább p.z gyanítható, hogy az efféle utazások részvételi lehetőségeinek elosztásakor nem mindenütt mérnek egyforma mércével. Egy helyütt az az indok is felvetődött, hogy mivel a fizikai dolgozók szerényebb anyagi eszközökkel rendelkeznek (7), nem tartanak igényt a költségesebb külföldi beutalókra. Az indok nem túl meggyőző, ha viszont valóban így lenne, akkor az üzemeknek és a tömegszervezeteknek meg kellene találnia módját, hogy olyan segítségei adjanak, amelyek révén a kisebb fizetésű, de jól dolgozó emberek is megismerkedhessenek akár a környező, akár a távolabbi országok és városok szépségeivel, ne vezetessógeivel. ■— ajda — «iiuiHiuiiiHiniimiinnmimaimiiiiiiuiummiiiiimmiiiimimmuiiwniniimmnmiiiiiimiiisiiiiimimmifiMiiiininiiUiiluiiiimiiiiiii Eredményes volt a Kelet —Nyugat iparjogvédelmi symposxon A Symposion résztvevői az MTA üléstermében. A kép bal oldalán Makszarjev professzor, a Szovjetunió ÁTFB elnöke. A B1RPI (Szellemi Tulajdon Oltalmára Alaikult Egyesített Nemzetközi Irodák) a szabadalmakkal és védjegyekkel foglalkozó symposionját a szocialista és a tőkés országok iparjogvédelmi szakembereinek és üzletembereinek bevonásával 1906. október :i0 és november 4 kozott Budapesten rendezte meg. A rendezvényen 27 országból mintegy 350 szakember vett részt. A megnyitó napján G. H. C. Bodenbausen professzor, a BIRPI igazgatója és dr. Szil- bereky Jenő. az igazságügyminiszter első helyettese a részvevők között üdvözölte J. Makszarjev professzort, a Szovjetunió Állami Találmányi és Pelfedezésügyi Bizottságának elnökét, E. J. Bremmert, az Amerikai Egyesült Államok SzabaA Vizesfási Alton! Gazdaság elcseréli GAZ—51-es. 2,5 tonnás - tehergépkocsiját 0.5—0,1 tonnás, zárt rendszerű kiskocsiért (Banka Miza előnyben). 85893 dalmi Hivatalának főfelügyelőjét, a szociaiisla és tőkés országok találmányi hivatalainak elnökeit és munkatársait. Jelen voltak nagy cégek, mint a Shell, a Kodak, a Siemens and Halske, IBM és még sok más nagy cég képviselői, üzletemberek és Iparjogvédelmi szakemberek. A Symposion munkája során huszonnégy előadás megtartására került sor. Tizenöt ország előadói ismertették , hazájuk iparjogvédelmi sajátosságait, napirenden voltak szabadalmi törvényekkel kapcsolatos magas színvonalú előadások, szó esett a szabadalmiak bejelentési problémáiról, a szabadalmak licenc-ügyleteiről, a védjegyekről. védjegyek lajstromozásáról és védjegylicencekről. Hatnapos időtartam alatt a symposion eredményes munkát végzett. Egyöntetűen vélekedtek erről a részvevők is, akik megállapították, hogy e nagyszabású konferencia megrendezése hasznos volt és elérte célját. Nevezetesen azt, hogy a megjelent országok iparjogvédelmi szempontból is közelebb kerültek egymáshoz és ez a tény a későbbiek során jó elősegitője lehet a még intenzivebb és mindenki számára gyümölcsöző, széles körű gazdasági kapcsolatok további erősítésének. A pártoktatási évad kezdete előtt Beszélgetés Petrovszki István elvtárssal. a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztály vezetőjével November 14-én kezdődik a pártoktatási évad, amelyre a felkészülés már megtörtént. A tennivalók meghatározásánál figyelembe vették a legutóbbi tanév tapasztalatait. A tavalyi munka sikereket mutathat fel a megyében is. örvendetes, bog./ nőtt a pártoktatásban résztvevők száma, és sok munkás, valamint tsz-tag is bekapcsolódott a tanulásba. Az is eredménynek könyvelhető el, hogy a pártoktatás előadóinak az általános műveltsége és politikai képzettsége egyre inkább megfelel az igényeknek. A következőkben még nagyobb követelményeket támaszt az élet, s ezért a pártoktatásnak fokozott jelentősége van. Az előkészítő munka tehát ennek jegyében történt. Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Petrovszki István elv- társsal, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztály vezetőjével. — Milyen célok elérése határozta meg az új pártoktatási évadra való felkészülést? — Minél szélesebb körben bevonni a párttagokat, a különböző beosztású vezetőket és lehetőleg minden érdeklődő pártonkívülit is. A pártbizottságok és pártszervezetek jó szervezői munkájával sikerült elérni, hogy amíg tavaly a kiértesítés pontosságát. Fontos az is, hogy a hallgatók a tankönyveket lehetőleg 14-e előtt, de legkésőbb az első foglalkozáson kézbe kapják. Megemlítem még, hogy a pártszervezeteknek (alapszervezeteknek) megfelelő helyiségről kell gondoskodniuk, ahol zavartalanul folyhat a tanulás. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a KISZ-oktatás is — amely a pártoktatás szerves része — november 14-én kezdődik és éppen úgy minden második hét hétfőjén tartják, mint a pártoktatást. Ügyelni kell arra, hogy ne legyen ütközés. A fiatalok részére tehát külön helyiséget kell biztosítani. Ezeken a napokon lehetőleg ne szervezzenek más olyan rendezvényt (pl. író—olvasó-találkozót, brigádértekezletet), ami akadályozná a foglalkozások megtartását. — Mi a propaganda- és művelődési osztály álláspontja: hogyan történjék az oktatási év megnyitása? — Az első foglalkozáson a propagandisták méltassák a pártoktatási év jelentőségét. Hangsúlyozzák, hogy az előző időszakoktól eltérően most olyan témakörök megismerésére kerül sor, melyek hosszabb időre szólóan határozzák meg társadalmi és gazdasági céljainkat és az ezekkel kapcsolatos feladatainkat. Nem közömbös, hogy ezekben a nagy kérdésekben mennyire tájékozottak a párttagok és a pártonkivüli- ek is. Éppen ezért rendszeresen kell járniuk a hallgatóknak a foglalkozásokra, lehetőleg egy órát se mulasszanak. A vállalatok, gazdaságok, intézmények, szervek vezetőit arra kérjük, hogy az első foglalkozáson vegyenek részt, megjelenésük minden bizonnyal növeli majd a pártoktatás fontosságát, jelentőségét a dolgozók előtt. A továbbiakban segítsék elő, hogy a hallgatók rendszeresen részt vehessenek a foglalkozásokon. Befejezésül még annyit, hogy a most kezdődő pártoktatási évben lényegében olyan ismeretekre tesznek szexi; a hallgatók, amelyek végső soron az emberek mindennapi munkájához nyújtanak alapot ahhoz, hogy ki-ki a maga posztján még tudatosabban és tevékenyebben járuljon hozzá társadalmunk erősítéséhez, szocialista hazánk építéséhez — fejezte be nyilatkozatát Petrovszki elvtárs. Pásztor Béla a párttagok 50 százaléka, az idén már 70 százaléka kapcsolódott be a tanulásba, a megye felnőtt lakosságának részvételi aránya pedig két százalékkal nőtt. — Milyen fő feladat köré csoportosul a propagandisták munkája? Mindennapjaink demokráciaj a Tájékozódás és döntés — Az első a gazdasági propaganda. amelyen belül egymással összefüggésben kell ismertetni és magyarázni az új ötéves tervet és a gazdaságirányítás reformját. A másik fő feladat a táx-sadalmi, politikai, ideológiai propaganda, az ideológiai felvilágosítás például olyan kérdésekben, mint a munkásosztály vezető szerepe, a szövetségi politika stb., valamint a magatartás formálása. A harmadik jelentős feladat a nemzetközi élet összefüggéseinek ismertetése, magyarázata, s ezen belül mindenféle imperialista agresszió leleplezése. Ezekből látható, hogy az új évadban a pártoktatás ismét közelebb kerül a gyakorlati élethez, — Hogyan készültek fel a megyében eddig a propagandisták? — Egyelőre a harmadik ötéves terv országos célkitűzéseit ismerték meg, ennek keretén belül pedig tájékozódtak a megye és a járás, illetve város feladatairól. Ezzel biztosítottnak látszik, hogy az oktatás nem lesz ejvont és a vita középpontjába az adott terület problémái kerülnek. Persze kevés, ha mindez csak a tematikában valósul meg. Fontos, hogy a pártszervezetek az évad elindítása után is kísérjék figyelemmel az oktatást. — Milyen oktatási formák kezdődnek november 14-én? — A szervezett oktatási formák közül az esti marxista—leninista középiskolák tudvalévőén már megkezdődtek. Most az időszerű kérdések tanfolyama, a gazdaság- politikai tanfolyam három (ipari, mezőgazdasági és világgazdasági) tagozata, valamint a szocializmus építésének tanfolyama következik. A nem szei-vezetszerű oktatáshoz tartozó előadássorozatok, mint a falusi téli tanfolyamok két formája, a politikai akadémiák, a tömegpropaganda előadások, továbbá ak elméleti konferenciák csak a pártkongresszus után kezdődnek, mert annak a határozataival kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. — A szervezett oktatás kezdete már csak néhány nap. • Tudják a hallgatók, hogy mikor, hol kell megjelenniük és ki oktatja őket? — Igen, a pártbizottságoknak azonban még ellenőrizniük kel) Ma még nem általánosan jellemző, de a jövőt jól mutató utasítást adott ki egyik híradástechnikai gyárunk igazgatója: csakis akkor írja alá végső jóváhagyásként a gépmegrendelő lapokat — akár belföldi gyártmányú, akár importgépről van szó —. ha a Műszaki Fejlesztési Főosztály és a Beruházási Főosztály szakreie- í-ensei mellett azok a dolgozók is véleményezték, akik a gépikkel majd termelnek. A gyakorlati tapasztalatok késztették erre az igazgatót: megtörtént ugyanis, hogy a megrendelt és leszállított gépek hónapokig hevertek a raktárban, mert kiderült — utólag—. hogy bár műszaki mutatóikat tekintve jobbak a jelenlegi masináknál, beállításukhoz át kell rendezni az üzemrészt, kialakítani az ún. technológiai sorrendet, változtatni a belső anyagmozgatáson stb. Ha mindezt előzetesen számításba veszik — s ehhez „csak” annyi kellett volna, hogy az üzemvezetővel, szakmányvezetőkkel megbeszéljék, s kikérjék a présgépkezelők véleményét — eikei*ül- hettfc a fiaskót, a jogos bírálatok tucatját kiváltó elsietett rendelést. x A gépek végül is — nyolchónapos késéssel — dolgozni kezdtek: a tanulságok levonásét — a többi között — az igazgatói utasítás kiadása jelezte. Naponta tapasztalhatjuk, milyen jelentősége van a kellő tájékozódásnak, a döntések előtti tanácskozásnak, véleménykérésnek, az érintetlek fokozott bevonásának. A szocialista demokrácia — mert hisz’ erről van szó — erősödése, kiteljesedése bonyolult, összetett dolog. Az említett esetben az emberek véleményét sem kérték ki; máskor ez ugyan megtörténik, csak éppen nem veszik azt figyelembe, s érthető, ha emiatt a végrehajtáskor a lehetségesnél jóval kisebb a támogatás: a dolgozók nem érzik a maguk ügyének a feladatot, pusztán kényszerű kötelességet látnak benne. A szocialista demokrácia erősítésében, a mindennapok valamennyi területén Való megszilárdításában történelmi jelentőségű állomás a gazdaságirányítás új rendszerének megvalósítása. Az új gazdasági mechanizmus tág teret biztosít a helyi önállóságnak, .tehát annak, hogy helyben, a körülményeket legjobban ismerők döntsenek céljaikról, feladataikról — természetesen az országos, társadalmi méretű érdekekkel összhangban. Az önállóan meghozott dönt,és csakis akkor lehet helyes, megalapozott, ha kellő felmérés, tájékozódás előzi meg, ha a kollektíva véleménye kristályosodik ki benne, más szóval — ha valóban demokratikusan hozzák meg. Az ilyen döntés egyben biztosítéka is annak, hogy mindenki magáénak érezze a feladatot: értél- mi és érzelmi szálak kötik hozzá, hiszen a maga véleménye, nézete is hozzájárult a végső döntés meghozásához. A döntési jogkörök nagyfokú decentralizálása — az új gazdasági mechanizmus egyik legfőbb jellemzője — a szocialista demokrácia érdemi érvényesülésének biztosítéka: tág lehetőségek nyílnak a helyi kezdeményezésre, az alkotókedv, a rugalmasság, az Ötletesség kamatoztatására. Az eddigiekhez mérten ugyanakkor összehasonlíthatatlanul egyértelműbb lesz a helyi vezetők felelőssége — nem hangzik él unos-un- talan, hogy „felülről rendelték e”\ Ezzel megteremtődik a dolgoz az állampolgárok ellenőrzési jogának fokozott lehetősége is. Pártunk politikájában a szocialista demokrácia kezdettől fo«va szerepel a feladatok között. Nan- jainkban arról van szó, hogy a szocialista demokrácia következetes továbbfejlesztése útján kimerítve eddigi lehetőségeinket, új fejezetet nyitunk. A túlzott centralizmus, az adminisztratív irányítási módszerek a gazdasási életben, az anyagi érdekeltség elvének nem kellő érvényesülé-e sok tekintetben formálissá tette a szocialista demokráciát, fékezoie volt a gyorsabb haladásnak, az alkotóerők maximális kibontakoztatásának. Hasonló akadályok nehezítették a választott szervek és választóik kapcsolatát; s bár volt iá példa, a választók alig éltek a visszahívás jogával. Jogos a feltételezés, hogy mindebben pozitív változást hoz a gazdasági mechanizmus reformja: növeli az érdekeltséget és a felelősséget, áttekinthetővé teszi mind a gazdasági élet különböző folyamatait, mind a társadalmi életre ható erőket, s ezzel a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének be forrásait nyitja meg. Mészáros Ottó
