Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-10 / 265. szám
Ü66. november 10, 3 Csütörtök Pénzben vagy természetben? A bürokrácia veszélyezteti a termelőszövetkezetek egy részében a jövő évi gazdálkodás alapozását. a kockázatvállalást, a termelési színvonal növelését! Az érvényben levő pénzügyi rendeletek szerint a közös gazdaságok mindegyikének módjában áll a jövő évi gazdálkodáshoz szükséges forgóalapot pénzben vagy természetben tartalékolnia. Ha előrelátó a tsz vezetése és a szövetkezeti forgóalapra tartott pénzt ezekben a hetekbe* takarmányra váltja, rosszul jár. Rosz- szul jár, mert a terményfelvásárló közvetítésével mázsánként 280 forintért számlázott szemes kukorica a zárszámadás időszakában csak 180 forinttal számolható el. Vagyis minden mázsa vásárolt kukoricára a tsz — papírforma szerint — 100 forintot ráfizet. így egy mázsa vásárolt szemes takarmány összességében 380 forintjába kerül a szövetkezetnek. Miből fedezze a közösség a mázsánként! 100 forintot? A forgóalapból! Ha viszont a tsz-ek a jövő évi gazdálkodáshoz a tartalékot készpénzben alakítják ki, felmutatnak egy bizonyos forgóalap- növekedést s ennek arányában növelhetik a részesedést. A szövetkezet vezetői így hát a tartalékolás két módja között választhatnak. Azok. amelyek a jövő évi gazdálkodáshoz szükséges takarmányt még a zárszámadás előtt megvásárolják, számolhatnak a forgóalap csökkenésével. Ha viszont a gazdálkodáshoz szükséges anyagiakat pénzben tartalékolják, a forgóalap nem csekken, sőt növekedésének arányában többet is oszthatnak! Az ilyen intézkedés nem a jövő évi gazdálkodás alapos és jó előkészítésére serkent, hanem csak a mával való törődésre! Érdemes lenne az illetékeseknek megvizsgálniuk az előbbieket s a rendelet lényegét úgy kellene meghatározniuk, hogy az minden esetben a jövő évi gazdálkodás anyagi feltételeinek megteremtésére ösztönözzön! Dupsi Károly Lakberendezési kiállítás a társasházak lakásaiban Érdekes bútor- és lakberendezési 'kiállításit nyitottak meg vasárnap Sarkadon. Az OTP, a Sarkadi Körzeti Földművesszövetkezet, valamint az építőipari ktsz a már felépült társasház négy lakásában mutatta be a sarkadiak- nak a célszerű lakberendezést. A megnyitó ünnepségen Sajti Sándor, a községi tanács elnökhelyettese elmondta, hogy Sarkadon az OTP eddig 24 millió forint kölcsöntámoga- tást adott lakásépítkezésekhez. Viszont a sarkadiak is törődnek egyénileg önmagukkal, gyűjtik pénzüket, hogy otthonukat szebbé tegyék. Ezt bizonyítja, hogy Sarkadon a takarékpénztári betétállomány 12 millió forintot tesz ki. A kiállítás céljáról szólva az elnökhelyettes elmondotta, hogy segíteni szeretnének a község lakóinak abban, hogyan rendezzék be lakásukat, hogyan tegyék széppé, kelle- I messé otthonukat. Állandósult a gyapjúátvétel Megnövekedett megyénkben a pecsenyebárány nevelési kedv A mull évi száj- és körömfájás rányomta ugyan bélyegét az ez évi gyapjúhozamra és bá- rányszaporulatra, ennek ellenére előreláthatólag nem lesz. jelentősebb kiesés sem egyikből, sem másikból. Sőt pecsenyebárányból a tavalyinál jóval többet értékesítemefe. November 9-ig 615# mázsa gyapjút vett át a Gyapjú- és Textil n ye rs any ag Forgalmi Vállalat megyénk állami. A muronyi traktorosok sem egyformák... A szövetkezet vezetői 'közül csak j Kovács Sándort, az elnököt talál- j tűk az irodában, a többiek valahol' a határban dolgoztak. Bár nem j sok tennivaló van már kánt, de azért szükség van az irányításra. Például az 328 hold közös kukoricáiból már csak 45 hold tömivaió volt november 4-én, viszont a kukoricaszár 350 holdon állt lábon, de ezt két silózógép is vágja és 20 fogat hordja befele a szecskát. A cukorrépa felszedésével végeztek s már csak 15 hold termése vár szállításra. A tervezett 1900 hold mélyszántásból 4-én még 800 hold volt há t r a. Ezek ismeretében tettük fel a kérdést Kovács Sándor elnöknek: Hogyan álltak helyt a traktorosok együtt és egyenként? — Október 16-án még csak 60 százaléknál Tartottunk a búzavetéssel — kezdi egy ki® kerülővel. — Ügy látszott, hogy nem bírjuk határidőre elvetni a még hátralevő 40 százalékot, ami 520 kh-t tett. ki. A járási szervek sűrítették az érdeklődésüket, s el-elmar aszta ttok bennünket a látszólagos megtorpanás, lemaradás miatt. Mi magunk is beláttuk, hogy gyorsítani kell a vetést . Ezért október 16-án megbeszélésre hívtuk össze a három növény- termesztési brigád vezetőjét és lakit levet a hátáról, azt nem kell még egyszer felsegíteni. Az öreg még nem adta fel a reményt. Ha délután elbírt hatszor ennyivel, akkor most ezeket is le kell szerelnie, — Beszéljünk nyíltan! Rombolni akartok vagy építeni? — kérdezte ismét Andrékót. — Építeni, Józsi bátyám! — felelte a titkár. — Ez igaz — szólt közbe Gémes. — De rombolni is kell! Anélkül nem építhetünk! — Nem értelek — mondta az öreg, noha tudta, miért akar János „rombolni”. — Az az ember, aki elvesztette előttünk a hitelét, nem lehet tobább a mi vezetőnk! A többség helyeslőén mor- gott. — És aki minket nem ért meg, annak is félre kell állnia az útból! — csapott az asztalra Kondacs Miska, mert ő már megint attól tartott, hogy az öreg föléjük kerekedik. Ezután Józsi bácsi is sokáig kereste a szavakat. Ha az eszük megcsökönyösödött, a szívük még nyitva lehet. Még úrrá lehet suta szándékuk fölött. ■— Emberek! — szólt minde- gyikőjükhöz. — Én már annyit se érek nektek, hogy szóltatok volna? Te vén Farkas, ezt akarjuk! Gyere el! Ezt érdemiem én meg tőletek? Én, aki mindig kitettem a lelkem is azért, hogy jobban menjen a sorotok? Gémes kivételével mindannyian lesütötték a szemüket. — A maga nevelése! Ha elhívtuk volna, akkor is csak azt tenné, amit most. Védené! — mondta ki Gémes, miért nem avatták be a készülődésbe. — Védem is! Nincs jogotok egy embert csak úgy eldobni, mint egy sáros kapcát! Az emberért küzdeni kell! Nem szabad veszni hagyni! — Aki felett elhaladt az idő, annak mennie kell! — csatlakozott Gémeshez Andrékó, s megkönnyebbült, hogy végleg tudtára adta véleményét az öregnek. Józsi bácsi megvadult, — Te beszélsz így, István? Nem érzed, hogy épp olyan felelős vagy,'minit Menyhért ? — Aki szelet vet, vihart, arat. Menyhért ezt. tette. Most itt az aratás ideje! Amiben pedig hibáztam, állóik élébe. Az öreg odalépett Mihály elé. — Te is így érzel? Tizenöt évig voltál velem mindenben. Jóban, rosszban. Most ellenem fordulsz? — Én tisztelem, becsülöm magát. — Akkor hallgass rám! — Nem! Most az egyszer el kell válni a polyvának a magtól! A szél úgyis elfújja, akár akarom, akár nem. — De akarod, mi? Mihály nem felelt. (Folytatjuk) a gépcsoportvezetőt. Ütemtervet készítettünk az egyes tábláik és heti 260 hold bevetésére. A megbeszélés, az ütemterv ösztönzőleg hatott, s október 29-én befejeztük i a vetést. [ — Kanyarodjunk vissza egy pil- j lanatra: Mi volt az oka a megtorpanásnak. a lemaradásnak? — Nem sorrendben, csak úgy mondom el, ahogy eszembe jut. Egyik ok az volt, hogy baleset érte a főagronómusunkat éppen a vetés idején, s a helyettese nem találta fél magát mindjárt. A másik ok az, hogy október 16-a előtt a négy DT-rtk közül három állt javítás alatt egy hétig. Csupán Fazekas István DT-je dolgozott folyamatosan, igaz, hogy szeptember végén kapta újonnan... — Arról a Fazekas Istvánról van szó, aki a megyei szántó verse-1 nyen második helyezést ért el? — Igen, arról. Egyébként az ő| gépe mindig jó állapotban volt. j Nagyon vigyázott, rá váltótársával, Kispél Istvánnal együtt. Ezért volt mindig legmagasabb a teljesítményük. Ráadásul ök voltak az el-| sok a szövetkezet fennállása óta, j akiknek a ' szántását mindenki egyhangúlag dicsérte. Az idén meg! 'különösen, hiszen felhasználták a1 járási, megyei és országos szántó- ’ verseny tapasztalatait, s látható- j lag tovább növekedett bennük a felelősségtudat. Hozzátartozik az őszinteséghez az is, hogy miután szeptember végén egy új DT-t kaptunk, Kispál, István felelős vezetővé lépett elő j azon a gépen, amelyen addig se- j gédvezetőként dolgozott. — Most is olyan kifogástalan a j munkája? — Nincs rá különösebb panasz, j azonban úgy látszik, túlságosan hozzászokott ahhoz, hogy irányítsák, s ezért kissé lassan válik ön-1 állóvá... — Hány erőgéppel rendelkezik; a szövetkezet, s ezek közül hány j dolgozik kjét műszakban ? Ügy gondolom, a két műszak firtatását nagyon is indokolttá teszi az, hogy tavalyról mintegy 600 hold szántani való maradt ez év tavaszára. — Mi sem szeretnénk, ha megismétlődne a tavalyi eset, bár nem teljesen rajtunk múlott. Most négy DT-t és négy MTZ-t üzemeltetünk két műszákban, ezenkívül három MTZ, két Super-Zetor, j nyolc K—25-ös és két Hoffer-trak-1 tor egyműszakos. Igyekszünk jól kihasználni mind a 23 erőgépet, j mert november 30-ig szeretnénk : befejezni az őszi mélyszántást. ' i — Kérdés az, hogy igyeksziik-e ezen a traktorosok mindegyike is? — Hát erre nehéz határozott igennel válaszolni. A huszonhárom erőgéphez 31 hivatásos traktorosunk van. Azért mondom azit, hogy hivatásos, mert rajtuk kívül j még hatnak van vezetőd tanfodya- j ma. jogosítványa. Nem akarom eltúlozna, de ahogy én ismerem őket, a 31 traktorosból csak 271 az, akiire éjjel-nappal biztosan le- i hét számítani. Ezek úgyszólván mind régi legények, értik is, sze- [ rétik is a szakmájukat, s azon vannak, hogy megelőzzék a gép I hibáját, s minél folyamatosabban ! dolgozzanak. — Kik azok a traktorosok, aki-j két fenntartás nélkül tud dicsér- ] ni a szövetkezet vezetősége? — Fazekas Istvánról már szói-1 tarn. S névtelenül megdicsértem a többi szántásban dolgozó trak-! torost is. Az, hogy határidő előtt | két nappal befejezték a vetési, hat i ember érdeme. Elsősorban Somlyai Imre MTZ-vezetőé meg Kovács László gépkezelőé. Ök ketten 600 holdat vetettek el az 1121 hald búzából, a 230 hold őszi árpából és az 50 hold őszi takarmánykeverékből. Igaz, hogy ők kezdték leghamarabb, de nap mint nap kora reggeltől késő estig dolgoztak. Már tavaly is ők bizonyultak a legjobb vetőpárosinak. Megfelelő vetőmagadagot vetettek el, s kifogástalanok voltak a csatlakozó sorok is. Jened Lajos és Jenei András mintegy 500 holdat vetettek el. Öutánuk sem csíkos a vetés. Nagyón szorgalmasan dolgoztak, csak azért vetettek kevesebbet, mert 'később kezdtek. Jómii- nőségben és szorgalmasan vetett a Futaká Gábor és Fekete Pál páros is. Ök tertelékalkatrészről, javító- eszközökről is gondoskodtak, hogy meghibásodás miatt minél kevesebbet álljon a gép. Ezek után nem vonjuk kétségbe, hogy november 30-ra .befejezik a mélyszántást a muronyi Lenin Tsz-ben, hiszen a megfelelő számú erőgéphez rendelkeznek hozzáértő, szorgalmas traktorosakkal is. Minden bizonnyal azok is okultak és ezután jcü dolgoznak, akiket vagy ezért, vagy azért figyelmeztetésben kellett részesíteni. K. I. lermelöszövetkeaeti és háztáji gazdaságaitól. Ez a mennyiség nap mint nap szaporodik, tegnap kora reggel is mintegy tizenöten vártak ki- sébb-nagyobb gyapjúmanmyiség- gel az átvételre. Leginkább a vágásra, de továbbtartásra szánt bárányok gyapjúját értékesítik most; a téli időszakban. Űj. dolog ez. Eddig ugyanis nemigen nyírták meg a bárányokat azért, mert mindössze 30 forint körüli árat kaptak kilogrammjáért. Most, miután az ipar a rövidebb szálú báránygyapjú feldolgozására is berendezkedett, 50—60 forintot fizetnek kilogrammjáért. Megyénkből eddig is kifogástalan minőségű gyapjú került a feldolgozóiparba. Most az árrendezés, a részletekre is kiterjedő szaktanácsadás és a megállapodás hatására még jobb minőségű, tisztább gyapjút értékesítenék a nagyüzemi és a háztáji gazdaságok. Magasabbá s ezért ösztönzőbbé váltak a pecsenyebárány-árak i®. Megyénk gazdaságai ennek hatására az idén 4000 húsvéti tejes- bárányt értékesítettek exportra, ezenkívül 8000 expressz pecsenyebárányt szeptember 15-ig-. Ez a duplája a* eddigi években értékesített mennyiségnek. Érthető, hiszen az eddigi 12—15 forint helyett most már 3 8—20 forintot kapnak lei lójáért. Hízott juhból 1300-at értékesítettek eddig gazdaságaink. Ezek iránt főleg az arab országokban van nagy kereslet, ahol a nagy vallási ünnepeik fő lakomáját képezi a juhhús. Az arab országokban csakúgy, mint Oiaszor- szágbrm és Franciaországban egész évben szívesen fogyasztják ít pecsenyebárányt. Franciaországban például annyira kedvelik, hogy a juhhús ára csaknem négyszerese a sertéshús árának. Nem öndicséret, hanem tény, hogy az európai és afrikai országok legszívesebben a magyar juhhúst fogyasztják jó ize, zamat® miatt. Ezért vezetünk a többi juhtenyésztő ország előtt. Az úgynevezett szokvány peesenj ©bárányból eddig 11 ezer 500 ment exportra csupán megyénkből, s karácsonyig még mintegy 5 ezer exportbárányra számít innen a vállalat. Az olasz, a francia és más országok kereskedelmi cégeinek megbízottai szinte állandóan itt-tartózkodnak. Most 8-án, 9-én is Békéscsabán szállt meg egy olasz megbízott, aki Biharugrá- ról és Körösnagyharsányból 320 pecsenyebárány átvételénél és bevagonírozásánál volt jelen. Ma, november 10-én az orosházi Vörös Csillagból indítanak útba 320 pecsenyebárányt Francia- országba, ahova az elmúlt héten is szállítottak 180 darabot. 85806 óránJbelUJ megjavítjuk óráját Órások Ktss 101. fiók Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 53.
