Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-05 / 262. szám
lab si. november 3, 3 Szombat Húsz épület értéke — hatmillió forint A körösiadányi , Üj Barázda Termelőszövetkezetben rendkívül naigy gondot fordítanak arra, hogy az állatállományt olyan épületekben tudják elhelyezni, Megkezdődik a munkaügyi döntőbizottságok akadémiájának etőadássorozata melyek megfelelnek a követélményeknek. A központi majorban már húsz épület emelkedik, amelyek értéke elérd a hatmillió forintot. A közeljövőben fejeződik be egy magtárpadlásos, kilencvenhat férőhelyes tehénistálló, megkezdték a szomszédságában egy elletős istálló építését, jövőre pediiig egy 126 férőhelyes korszerű juhnevelőt építenek. Felvételünk a befejezés előtt álló korszerű tehéndstóllót ábrázolja. Útkeresés a mezőgazdasági beruházások megvalósításában Hogyan valósulnak meg az új gazdasági mechanizmusban a mezőgazdasági beruházások ? Ki lesz a szervező? Lesz-e kulesát- adásos vállalkozás? Mi lesz a több százmillió forintot képviselő épületek karbantartásával? Sok ilyen és ehhez hasonló kérdést tesznek szóvá a tsz-ekben, sőt a szakigazgatásban dolgozók is. Bizonyos értelemben most már végképp bonyolult a mezőgazda- sági beruházások ügye, hiszen az ezelőtt funkcionált tsz-beruházási irodát megyei jellegű beruházási irodává szervezték. Ezen belül csak egy kis csoport foglalkozik a tsz-ekkel. Valószínű, hogy a megyei beruházási irodák munkájával a Földművelésügyi Minisztérium — országos szinten — nem lehetett elégedett. Talán azért is jelent meg az utóbbi hetekben a miniszter rendelete az úgynevezett MEZÖBER-ről, a Mezőgazda- sági Beruházási Iroda szervezésé- : ről. * Ez a tárcaintézmény olyan körülmények között jött létre, amikor a megyei beruházási irodával a tsz-ek már megkötötték a szerződést az 1967. évi kivitelezésre. Vagyis a MEZÖBER az idén is és jövőre is effektive még nem töltheti be tulajdonképpeni feladatát. A tsz-ek többsége már régebben is felvetette, miért ajánlják a beruházási iroda közvetítését az építkezések műszaki feltételeinek biztosítékaként, amikor önmaguk, saját műszaki dolgozójukkal a legtöbb esetben elláthatnák a beruházási iroda munkáját. Az állami szervek a jövőben fokozottabban a tsz-ekre bízzák a beruházás műszaki ügyeinek intézését. Emellett továbbra is megmaradnak azok a szervek, mint a megyei beruházási iroda és a MEZÖBER is, melyeket a tsz-ek megbízhatnak a beruházással kapcsolatos dolgok intézésével. Vagyis a jövőben a tsz-ek választhatnak, megbízhatnak szerveket a beruházás bonyolításával. S ha egyiket sem akarják fárasztani beruházási gondjaikkal, akkor önmaguk is elláthatják a beruházási iroda feladatát. Valószínű, hogy a legtöbb tsz. legalábbis a gazdaságilag megarő- södöttek, a beruházás előkészítésének ezt az útját választják. Ehhez viszont- meg kell teremteniük a személyi feltételeket. Kovács György, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezető-helyettese ezzel kapcsolatban említette, a tsz-eknek most már mérlegelniük kellene, hogy a 18—20 millió forint épületva- gyon évenkénti bővítésére, karbantartására, felújítására szer- vezzenek-e szövetkezeti építőbrigádot, bővítsék-e a szakmai vezetést építészmérnökkel, esetleg technikussal. Lehetséges, hogy egyes tsz- ek több 10 milliós épületvagyona már évekkel ezelőtt is szükségszerűen megkövetelte volna az építészmérnököt, a technikust. A növénytermesztés, az állattenyésztés, a gépesítés és a kertészet is vagy más fontosabb kleméit ágazat is megérdemelte az egyetemet, főiskolát, középiskolát vég A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a TXT megyei szervezetével és a területi munkaügyi döntőbizottsággal együtt az üzemi, vállalati munkaügyi döntőbizottsági tagok számára tíz előadásból álló akadémiát szervezett Gyulán, Békéscsabán és Orosházán. N Az akadémiát Gyulán november hó 9-én délután 5 órai kezr- dettel nyitják meg a szakmaközi székház Béke sugárút 15 szám alatti helyiségében. Az orosházi akadémiát november 10-ón délután 5 óraikor a városi tanács II. emeleti előadói termében, míg a békéscsabai akadémiát a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa Tanácsköztársaság útja 12. sz. alatti székhazában november hó lí-én délután 5 órakor kezdik meg. A három városban 195-en jelentkeztek a színvonalasnak ígérkező élőadássorozatra. megállítsuk! — jegyezte meg szinte védekezőén. — De nem így! — tört ki az öreg, és lecsapta a félig megtömött csi'bukot az asztalra. — Zendüléssel! Titkos gyűlésezé- sekkel! Nyíltan! Szemtől szembe! így más! Idáig alacsonyodtól már te is? Mihály megsértődött. F^ájt neki, hogy az öreg ennyire megveti, gyalázza. A hiúságát is felpiszkálta. Ö becsületes szándékkal jött. Ha csak a maga emelkedését nézné, fütyülne az öreg véleményére. De ő tisztelte idáig! Miért ilyen hozzá? — A sorsát senki el nem kerülheti! — fakadt ki Mihály is. — Akinek pedig bukni kell, az bukjon! — és kisietett a szobából. Julcsa néni alig tudott félrehúzódni. Az öreg újra kijött a konyhába. — Még a Miskát is elvadítja magától? — kérdezte Julcsa néni. — Hallgatóztál? — Nem kellett! Olyan hangosan kiabáltak, hogy még a süket is meghallhatta. Az öregasszony már befejezte az edények mosogatását, de még nem akart lefeküdni. Kitisztította a tűzhelyet, előkészítette reggelre a gyújtást. A fazekat is telehordta vízzel. — Még mindig várja? — Várom! — felelte az öreg. A szeghalmi járásban újabb 7 kisállattenyésztő szakcsoport alakult Egyre többem.' ismerik fél a szeghalmii járásban is a különböző kisállattenyészfcő szakcsoportokba és társulásokba tömörülés fontosságát és előnyét. Járási és községi megbeszélések követték erről egymást az utóbbi hetekben a földművesszövet- kezetek tagsága körében. Ez év júliuséiban a földmű - vesszövetkezetek járási központja igazgatósága és dolgozói a kongresszus tiszteletére vállalást tettek, hogy négy szakcsoport, illetve társulás megalakításaiban tevőlegesen vesznek részt. Elsősorban ott kezdték a munkát, ahol a 'baromfitenyésztés és s ismét a szobába ment. Fázott. Leült a kályha mellé. Majd az asztalhoz húzódott, s befejezte a csibuk tömését. Rágyújtott. El kellene menni Gé- ! mesékhez. De van-e értelme? Ügy látszik, minden hiába! A szekér már nem úgy megy, ahogy ő szeretné. Egyedül már csak ő szeretne még megkapaszkodni a hátsó kerékben. S az, aki miatt fogni akarja, nincs sehol. De Gémesók nemcsak Menyhért ellen vannak .„Engem is ki akarnak sipiroelni a szövetkezetből!” — motyogta. Észrevette, hogy a konyhában Julcsa néni beszélget valakivel. Kinézett. Magda megtört, sovány arca meredt rá. — Gyere be, lányom! Julcsa néni is Magda után akart menni. — Hagyj magunkra! — csapta be az öregasszony orra előtt az ajtót. Biztosra vélte, hogy Menyhért már végleg szakított Magdával, csak nem volt mer- sze eljönni hozzá. De hát megőrült az az ember? Hogyan segítsen rajta? Nélküle? Leültette Magdát vele szemközt. — Járt nálad Menyhért? — kérdezte csak azért, hogy elindulhasson a beszélgetés. — Nem. Legalábbis addig nem, míg otthon voltam. Hazulról jövök. (Folytatjuk) tojástermelés, mér évek óta élég magas fokon áll. Ennek az ügynek megnyerésére olyan termelőket kerestek fél, mint Vésztőn Makai Gyuláné és Pákozdi Gézámé, akik ketten 55 mázsa baromfit értékesítettek a múlt évben is. Aztán az FJK dolgozói és ők szinte személyemként keresték fél a baromfitenyésztéssel és a tojásterméléssel foglalkozó asz- szonyokat és a maguk példájával agitáltak. Megmagyarázták, hogy ha összefognak, mát jelent a kilogrammonkénti nagyüzemi felár a hízott libáinál, hiszen egy kilogrammért 28,50 forintot is kapnak, a tojásra meg 20 filléres felár jár és 100 tojásonként 25 kilogramm tápot biztosít az állam. Az fmsz a keltetőgép vásárlásához anyagi segítséget nyújt a termeltetésd alapból, a tömőtársulást tömőglópekkea segíti. így cselekedtek Körösladány- ban és Szeghalmon is a szövetkezeti szakemberekkel együtt az asszonyok. A nyúl- és a galamib- társulás Okánybam és Búcsún 16, illetve 12 taggal a fenti gyakorlati és személyes példa alapján jött létre. S ma már hét újabb ‘kásállat- tenyésztő szakcsoport, illetve társulás megalakulásáról adhat számot a szeghalmi járás szövetkezeti mozgalma. Körösladányban baromfitenyésztő és tömő, Zsadányban méhész, Szeghalmon baromfitenyésztő, Okánybam nyúl, Bu- csán galamibtenyésztő és Vésztőn is egy baromfitenyésztő szakcsoport, illetve társulás alakulásáról szóló működési okiratot adott ki a járási tanács végrehajtó bizottsága. A tagok létszáma egyelőre 150 fő. A földm ű vesszövetkezetek a termeltetési alapból megfelelő összegeket bocsátanak a szakcsoportok és társulások részére keltetőgépek és tenyészállatok beszerzésére. Segítik őket terveik, költségvetései k elkészítésében. Különös gondot fordítanak, hogy megfelelő szaktanáccsal lássák ed az újonnan alakúit szakcsoportokat, hogy a háztáji baromfi- és kisállattartók korszerűbb módszerekkel dolgozzanak és árutermelésük még nagyobb mértékben támogassa az export- és országos igényeket. Segítik őket abban, hogy a majdnem minden háztáji udvarban megtalálható használaton kívüli istállóban vagy egyéb gazdasági épületben a korszerűbb baromfitartást megalapozzák és kifejlesszék, hogy otthont teremtsenek a termelékenyebb, igényesebb baromfifajtá'knak a jobb árutermelés célzatával. A mér országos hírű vésztői nyúltelep német nagyezüst és lepketarka tenyészállatokat biztosít a bucsai nyúltársulésnak. A földművesszövetkezetek a baromfitenyésztő szakcsoportok részére egységesen hampshire-i tojóállományt biztosítanak. A tömőtársulásokat pedig tömőgé- pekfcél segíti a vésztői, illetve Körösiadányi Földművesszövet- kezet. Az FJK igazgatósága elégedetten állapította meg a legutóbbi ülésén, hogy ebben a vonatkozásban is egyezett a szó a tettel, s a kongresszus tiszteletére vállalt felajánlásokat becsülettel teljesítette, illetve túlteljesítette. Pardli Zsigmond igazgatósági tagot az eredményes szervező munkáért dicséretben és anyagi elismerésben részesítette az igazgatóság. Juhász Imre Szeghalom zett szakembert. A beruházások műszaki előkészítésében a tsz-ek anyagilag is érdekeltek. Ha a lebonyolítással bármelyik irodát bízzák meg, a beruházás teljes összegének egymásfél százalékával költségesebb lesz az épület. Vagyis egy másfél milliós beruházás esetében — ez a gyenge tsz-ekben is minden évben lehetséges — 22 ezer 500 forint közreműködési díjat fizetnek ki, miközben csak egy épület sorsát oldották meg á műszaki átvételig. Az épület amortizációs alap képzése most már feladata minden szövetkezetnék. Valószínű, hogy a tsz-eknek az erre a célra tartalékolt összegből kell majd megoldaniuk épületeik felújítását és az állami hitelből készülő épületek saját erő hozzájárulási hányadát. A beruházások szakszerű kivitelezésének biztosítása ezekben a hónapokban sok új, eddig ismeretlen vagy fenntartással fogadott megoldási ajánlatot hoz felszínre. Hogy mely gazdaságok járnak el helyesen: azok, amelyek valamelyik, beruházási irodával, vagy pedig saját műszaki gárdával oldják meg az épület beruházását és karbantartását, ma még nem dőlt el. Az egyes intézkedések — a gépek műszaki karbantartásának tsz-re bízása is — mindenekelőtt a helyi kezdeményezésre, az önálló, saját munka- szervezés irányába fordítják a tsz- ek figyelőiét. '• Bupsi Károly A MÉLY- ÉS VÍZMÜÉPITÉSBEN. TERVEZÉSBEN gyakorlattal rendelkező mérnököket keresünk Lakást biztosítunk. Fizetés a 113/1962 Mü. M. számú rendelet • szerint. Levelet vagy személyes megjelenést: Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula, Városház u. 26. szám címre kérjük. 512
