Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-03 / 260. szám

T966. november 3. 9 Csütörtök fl francia ellenzéké a szó George Thomson Péter Jánosnál Jan Mikarovsky akadémikus (jobbról) Antonin Novotny köz­társasági elnöknek átadja a Csehszlovák Béke-díjat. Telefoto—MTI Külföldi Képszolgálat Kairó a guineas delegáció kiszabadításáért Kairó Az EAK diplomáciai lépéseket tesz Ay Accrában elfogott guinea! külügyminiszter és munkatársai kiszabadítására és egyben a pro­vokáció sikerének meghiúsításá­ra, vagyis az afrikai csúcstalálko­zó megtartására törekszik. A kairói sajtó közli, hogy Nasz- szer elnök pénteken, november 4- én érkezik Addisz Abebába, hogy részt vegyen az Afrikai Egység­szervezet csúcsértekezletén. Farid Abu Saadi, az EAK külügyi ál­lamtitkára Ghana kairói nagykö­vetét a minisztériumiba kérette és közölte vele, hogy az egyiptomi kormány a guineai diplomaták H Pravda Kínáról Fjodor Burlackij, a Pravda politikai szemleírója a lap szer­dai számában Ki köszönti a pe­kingi vonalat címmel foglalkozik a kínai események nyugati vissz­hangjával. Miközben a kommunista moz­galomban súlyos aggodalmat kelt az úgynevezett „kulturális for­radalom”, a polgári sajtó egyre nagyobb megelégedéssel szól a kínai vezetők politikájáról. így például a Paris-Jourban Gene­vieve Tabouis asszony nemré­giben a következeteket írta: „Washingtonban és más orszá­gok fővárosaiban arra a követ­keztetésre jutottak, hogy Kína a kisujját sem mozdítja határain kívül. Az amerikai eszkaláció te­hát folytatódhat — vélik Wa­shingtonban —, és Peking még­sem fog Hanoi segítségére sietni mindaddig, amíg azt nem érzi, hogy közvetlenül őt fenyegeti veszély. Néhány évvel ezelőtt — jegy­zi meg Burlackij — az Egyesült Államok vezető körei határozott nemet mondtak, amikor felme­rült a kínai kapcsolatok megja­vításának kérdése. Mára az ál­láspont megváltozott. A Combat című francia lap kijelentése sze­rint Johnson elnök Peking irá­nyában új közeledési politikai- alapjait fektette le. Ez abban áll, hogy javaslatokat tesznek Kínának, elismerik, hogy bizo­nyos befolyási övezetekkel ren­delkezik Ázsiában. Szavatolják, hogy az Egyesült Államok nem alkarja megtámadni Kínát. Néhány évvel ezelőtt a burzsoá propaganda azon sajnálkozott — folytatja a szemleíró —, hogy Kí­nában rendkívül szigorú párt­ellenőrzési rendszert hoztak lét­re. Az angol sajtóban most azt olvashatjuk, hogy Mao a vörös­gárdisták személyében olyan új eszközt talált, amelyet a párt ellen használhat fel. Céljai távol állnak a szocializ­mus érdekeitől, éppen ezért Pe­king jelenlegi politikáját a nyu­gati burzsoá sajtó egyre kedve­zőbben ítéli meg. feltétel nélküli szabadon bocsátá­sát sürgeti. A lapok rámutatnak: az AESZ által kiküldött hármas bizottság útja reménytelen vállal­kozás. Ghana makacs magatartása mögött — írja az Ahram — az AESZ szétrombodásának szándéka rejtőzik. Párizs De Gaulle elnök múlt heti sajtóértekezlete után ezen a héten az ellenzéké a szó Franciaországban: szombaton és vasárnap ülésezett a szoci­alista párt rendkívüli kong­resszusa, csütörtökön tartja „válasz sajtóértekezletét” Francois Mitterrand, és a hét végén kerül sor a köztársasági intézmények konvenciójának országos tanácskozására. Ami a kommunistákat ille­ti, ők pozitívan értékelik a szocialista párt kongresszusá­nak állásfoglalását, de bírál­ják annak következetlensé­geit A kommunisták egyébként a maguk részéről gyakorlati lépést is tettek egységakara­tuk dokumentálására. Korzi­ka szigetének vescovatoi já­rásában a jövő vasárnap ese­dékes helyi pótválasztás má­sodik fordulójára a kommu­nista jelölt lemondott a de­mokrata-szocialista szövetség radikális párti jelöltje javá­ra. (MTI) Péter János külügyminiszter fogadta a hazánkban tartózkodó George Thomson angol külügyi államminisztert, aki szerdán reggel elutazott hazánkból. Képünké n: a tárgyalóasztalnál. MTI fotó—Vigovszki Ferenc felvétele U Thant az ázsiai béke kilátásaitól teszi függővé további tiszlségvállalását U Thant, az ENSZ főtitkára kedden este rövid beszédben kö­szönte meg, hogy a közgyűlés je­lenlegi ülésszakának végéig meg­Ho Si Minh: ftz amerikaiak a „helyi háború” első menetében is súlyos vereségeket szenvedtek ' Hanoiban a Dorticos köztársa­sági elnök vezette kubai párt- és kormányküldöttség látogatást tett Ho Si Minh-nél, a VDK elnöké­nél. Dorticos beszédet mondott azon a fogadáson, amelyet a VDK vezetői rendeztek a kubai küldött­ség tiszteletére és idézte Fidel Castro szavait: „Vietnamért ké­szek vagyunk vérünket ontani”. Ho Si Minh a fogadáson mon­dott pohárköszöntőjében foglalko­zott a háború fejleményeivel. A VDK elnöke rámutatott: az ame­rikai imperialisták és csatlósaik a manilai értekezlettel a háború tényleges fokozásának idején megpróbálták reklámozni hamis béketerveiket, de képtelen állítá­saikkal nem téveszthetik meg a világközvéleményt. A VDK elnöke hangoztatta: a vietnami nép álláspontja világos, s megtalálható a VDK kormányé­Tüntetés az NSZK-ban a szükségtörvény ellen Frankfurt: Mintegy 24 ezer ember tüntetett Römerbergben a szükségtörvény ellen. A felirat: „A szükségállapot politikája elfojtja a demokráciát”. Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat nak négy, valamint a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front öt pontjában. Az amerikai impe­rialistáknak feltétel nélkül be kell szüntetniük a VDK elleni bomba­támadásokat és más háborús cse­lekményeket, vissza kell vonniuk az amerikai és a velük szövetsé­ges csapatokat Dél-Vietnamból — és akkor azonnal visszatér a béke Vietnamba. Ho Si Minh ugyanakkor megál­lapította, hogy az amerikaiak a „különleges háború” taktikájával kudarcot vallottak és a „helyi háború” első menetében is súlyos vereségeket szenvedtek. Észak- Vietnam fölött több mint ezeröt­száz amerikai gépet lőttek le, Dél-Vietnamban az év első ki­lenc hónapjában több mint két­százezer amerikai és velük szö­vetséges katonát tettek harckép­telenné a szabadságharcosok. A vietnami nép milliói szikla­szilárd eltökéltséggel fognak össze és a szocialista országok, az egész haladó emberiség támogatásával készek a végső győzelemig har­colni — hangoztatta Ho Si Minh. (MTI) hosszabbította a főtitkár novem­ber 3-án lejáró megbízatását. Még nem döntött végérvényesen arról, hogy elvállal-e még egy öt­éves hivatali időszakot. Ezt — mondotta — az ázsiai béke kilá­tásaitól teszi függővé. Emlékeze­tes, hogy a főtitkár „sorozatos csalódásaira, igyekezetének hiába­valóságára és a vietnami helyzet romlására” hivatkozva szeptem­ber 1-én bejelentette lemondását. A főtitkár hivatali időszaká­nak december 20-ig való meg­hosszabbítását a Biztonsági Ta­nács 10 nem állandó tagja hatá­rozati javaslat formájában terjesz­tette elő. A közgyűlésben a javas­latot a főtitkár esetleges utódjá­nak tekintett Simeon Adebo ni­gériai delegátus olvasta fel. A közgyűlésben a szavazás egyhan­gú volt. Egy érvénytelen szavazat leadójának és egy távolmaradt delegátusnak a nevét nem hozták nyilvánosságra. A kubai párt­A kubai párt- és kormánykül­döttség szerdán vietnami látoga­tását befejezve a szovjet főváros­ba érkezett. Ugyanakkor German Tyitov űrhajós vezetésével elin­dult Hanoiba a Szovjet—Vietna­mi Baráti Társaság küldöttsége, hogy részt vegyen a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 4§. évfordulója alkalmából rendezen­dő ünnepségeken. Szovjet nyilatkozat Moszkva A Szovjetunió felső- és közép­fokú szakoktatási minisztériuma szerdán sajtónyilatkozatban fog­lalkozik azzal, hogy kínai részről felrúgták a diákcseréről, szóló megállapodást. A nyilatkozat megállapítja, hogy a kínai szov­jetellenes kampány vezetői ezzel újabb olajat akarnak önteni a Szovjetunióval szembeni ellensé­ges akciók tüzére. A szovjet fél mindig készen áll arra, hogy a kölcsönösség alapján elősegítse a Szovjetunió és a KNK közötti kapcsolatok — így a kulturális, a tudományos és a felsőoktatási kapcsolatok — meg- javulását és fejlődését — állapít­ja meg a nyilatkozat. A minisztérium felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a kínai sajtó­ban szovjetellenes közleményeik láttak napvilágot azután, hogy a szovjet szervek — minthogy a kínai kormány a „kulturális for­radalomra” hivatkozva bejelen­tette a külföldi diákok oktatásá­nak „szüneteltetését” — a szov­jet intézményekben tanuló kínai állampolgárok oktatásának fel­függesztése mellett határoztak. A nyilatkozat ezzel kapcsolatban utal arra, hogy a Szovjetunióban több mint tízezer kínai állam­polgár szerzett egyetemi végzett­séget. A szovjet fél fedezte a ta- níttatási költségek és az ösztön­díjak 50 százalékát. Annak ide­jén Kínában is elismerték és ér­tékelték ennek a segítségnek a jelentőségét — mutat rá a nyilat­kozat. Ugyanakkor a csereidőszak alatt Kínában mindössze 153 szov­jet állampolgár tanult. Az 1065—66-os tanévre a szov­jet fél azt javasolta, hogy 50—50 diákot cseréljenek. Hosszas huza­vona után kínai részről 28 főt fogadtak el. A nyilatkozatból az is kitűnik, hogy a Szovjetunió kétszer is — 1960-ban és 1966- ban — javasolta, a két ország kössön új oktatásügyi cseremeg­állapodást, de ezt Kína mind es ideig válasz nélkül hagyta. /

Next

/
Thumbnails
Contents