Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-03 / 260. szám
Tanácskoztak a megyei pártértekezlet küldöttei (Folytatás a 7. oldalról.) vezet a dolgozókat a szocialista munkára és védelmezze érdekeiket. Mint elhangzott, az érdek- védelem most, az új gazdasági A nemzetiségek hitvallásáról Szilágyi Péter elvtárs, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára a továbbiakban a következőket mondotta: — Valamikor a nemzeti gőg gátolta Magyarországon a nemzetiségiek összefogását. Ma a szlovák, a román, a délszláv, a német nemzetiségek nemzeti mivoltjukban nem különböznek a magyaroktól. Minden nemzetiségű lakos magáénak vallja a mechanizmus bevezetése során különösen nagyobb értelmet kap, hogy a vállalati önállóság kapcsán nehogy elburjánozzon a dolgozók érdekeit sértő túlzás. szocializmus ügyét. Ezért dolgozik, s legfeljebb abban van különbség, hogy melyik ember mennyivel tesz többet a mi igazságos társadalmunk megteremtéséért. Megyénk közrendjéről Hidas Mihály elvtárs, a rendőrfőkapitányság vezetője adott tájékoztatást a kommunisták tanácskozásán. Igaz, hogy követnek el emberek különböző bűn- cselekményeket, de pártunk és kormányunk helyes politikáját tükrözi, hogy megyénkben az utóbbi években súlyos államellenes bűncselekmény miatt nem kellett a rendőrségnek eljárást indítania. A pártértekezlet kommunistái kifejezést adtak a vita során annak az igénynek, hogy egészségügyi intézményeinket nagyon sürgősen korszerűsíteni kell. Mint dr. Sáró András, a megyei kórház igazgató főorvosa mondta, a gyógyítás, valamint a gyógyítás közvetlen eszközei korszerűek, de az intézmények épületállománya, elhelyezési lehetőségei elavultak, s emiatt gátolják a gyógyító munkát. Igény viszont, hogy a meglevő lehetőségek mellett is javítani kell a betegségeket megelőző és gyógyító tevékenységet. A nemzetiségek magukénak vallják a szocializmust A megye lakosságúnak tehetsége, szorgalma, sikereink forrása Az ipar fejlődésének üteme az elmúlt négy év alatt —mint ahogy arról a beszámoló is tájékoztatást adott — messze túlhaladja a korábbi időszaíkét. Megyénk lakosságának tehetsége és szorgalmas munkája nyomán számottevő eredmények születtek. Ezt erősítették meg és egészítették ki többen is a hozzászólók közül. A kérdéssel részletesen foglalkozott Klaukó Mátyás elv- társ, a megyei tanács vb-elnö- ke, aki bevezetőben elmondta, hogy a megyei pártbizottság az ipartelepítéssel kapcsolatban reális, szerény, de mégis jelentős célokat tűzött ki. Olyan új ipari létesítmények létrehozását, melyek összefüggnek megyénk adottságával, mezőgazdasági, jellegével. Megemlítette, hogy a harmadik ötéves tervben számítani lehet az Orosházi Üveggyár bővítésére. A megyében feltárt földgáz hasznosítására javasolta tanulmányterv kidolgozását egy műtrágyaüzem építésére, amely az egész népgazdaság érdekét szolgálná. Kérte, a pártértekezlet bízza meg a pártbizottságot, ho'gy szorgalmazza az illetékes főhatóságoknál a harmadik ötéves terv végére egy új baromfikombinát létrehozását. Elmondta, hogy a földgáz lakossági szolgáltatási szükségletének kielégítésében vontatotíság tapasztalható. Tanulmányterv kidolgozását javasolta a megyében levő földgáz mezőgazdaságban történő alkalmazására. Kardos Ernőné elvtársnő, a Békéscsabai Konzervgyár termelési osztályának vezetője a termelésben elért fejlődést méltatta. Az eredmény azonban csak akkor fokozható, ha a termelőszövetkezetek biztosítják a szükséges nyersanyagot. Az öt főtermékre profillírozott gyárban különösen fontos, hogy minden évben elegendő meny- nylségű és jó minőségű borsó, zöldbab, uborka, paprika és paradicsom kerüljön feldolgozásra — mondotta. Beszámolt a tésztaüzem dolgozóinak nagyszerű munkasikeréről: a 600 vago-nos éves tervüket már eddig 606 vagonra' teljesítették. Hangyái János, az Alföldi Kőolajipari Vállalat üzemvezető mérnöke termelési adatokkal igazolta a megyében feltárásra kerülő kőolaj és földgáz jelentőségét. Vázolta azt a fejlődést, amit az olajbányászok munkája nyomán az üzem évről évre elért.- 1962-től megháromszorozódott az egy főre jutó termelési érték. Szocialista brigádok alakultak, amelyek a termelési terv eredményes teljesítésén túlmenően a dolgozók tudatformálásában is jelentős szerepet töltenek be. Egyre inkább ipari munkásokká válnak azok, akik néhány éve a mezőgazdaságban dolgoztak. Négy év alatt tovább fejlődtek termelőszövetkezeteink A mezőgazdaság jelentős fejlődését tükrözik a hozzászólások is. Klaukó Mátyás elvtárs megállapította többek közt, hogy a megye egészében eredményesen teljesítette feladatát. Négy év alatt tovább erősödtek termelő- szövetkezeteink, nőtt a közös vagyon és kb. ötezer forinttal emelkedett az egy dolgozó tagra jutó átlagjövedelem. Győri Imre, a Mezőkovácsházi Járási Tanács V.B. elnöke szintén adatokkal igazolta a mezőgazdaság fejlődését, majd tájékoztatta -a pártértekezletet a termelőszövetkezeti társulásokról, közös vállalkozásokról. Elsőként az 1963-ban megalakult kunágotai sertéshizlaló közös vállalkozás fejlődését, eredményeit ismertette, melyet hat termelőszövetkezet hozott létre. A beruházás három év alatt visszatérült és a gazdálkodás eredménye már csaknem 2 millió forint. A vállalkozás mintegy 20 ezer hízott sertést adott a népgazdaságnak. Igen jó eredményt ért el a mezőkovácsházi járás tsz-közi építőipari vállalkozása Is, amely ugyancsak 1963-ban alakult. Az egy főre jutó termelési érték ma már eléri az évi 120 ezer forintot A közelmúltban jött létre több tsz bekapcsolódásával egy baromfikeltető, tenyésztő, hizlaló és értékesítő közös vállalkozás. A továbbiakban a vállalatok és a termelőszövetkezetek közötti kapcsolat ésszerűbb kialakítását javasolta Győri elvtárs, majd a mezőgazdaságban még fellelhető tartalékok feltárásának szükségességéről beszélt. Ehhez tartozik a vezetés színvonalának növelése, a hatáskörök helyesebb megjelölése, a beruházások ésszerűbb elosztása, valamint a mezőgazdasági termelésben a tudomány eredményeinek jobb felhasználása. Láda András elvtárs, a szeghalmi járási pártbizottság első titkára az öntözés alá vont területek felülvizsgálásáról, az öntözőtelepek hatékonyabb és a vízgazdálkodás jobb kihasználásáról beszélt többek között Hugyik András, a szarvasi járási pártbizottság első titkára is számottevő eredményekről tájékoztatta a pártértekezletet A párt politikájával a pártonkívü- liek nagy többsége egyetért — mondotta, majd bejelentette, hogy a járásban a terv szerinti területen a gabonavetést október 29-ig mindenütt befejezték. Végül még egy bejelentést tett: a pártkongresszus tiszteletére Szarvason és a járásban a betakarítást és a mélyszántást a termelőszövetkezetek november 28-ra befejezik. Ehhez az anyagi és technikai feltételek biztosítottak. Hatékonyabb anyagellátást a mezőgazdaságnak Igaz azonban, hogy az adottságok és lehetőségek ennél jobbak. Sok még a rejtett tartalék, amit a népgazdaság és a tsz-ek javára jobban ki kell használni. Ilyen többek között a kenyérgabona termésátlagának a növelése, a hús előállításánál a gazdaságosabb takarmányértékesítés, az állatállomány (főleg a koca és a tehén) számának növelése. Ugyancsak fontos, hogy olcsóbban, gazdaságosabban termeljenek a szövetkezetek. Petrovszki Mihály, a kétsop- ronyi Hunyadi Tsz elnöke egyes mezőgazdasági termények árrendezésének és az önköltség csökkentésének szükségességéről beszélt. Méltatta a háztáji gazdaságok jelentőségét az árutermelésben, amihez a termelőszövetkezet is segítséget nyújt. Furka Zsigmondné, a dévavá- nyai Lenin Tsz tagja elismeréssel beszélt a szocialista brigádoli munkájáról, példamutató magatartásáról. Megemlítette, hogy figyelemmel kísérik a vietnami helyzetet és a szocialista brigádok felajánlották egynapi keresetüket a sokat szenvedő hős nép megsegítésére. Kitűnő eredményekről számolt be a pártértekezletnek Csik Péter, az újkígyósi Aranykalász Tsz elnöke. Érdemes többek között megemlíteni, hogy ebben a termelőszövetkezetben a holdankénti átlagtermés búzából . 19—20, árpából csaknem 19, kukoricából pedig 30—31 mázsa évek óta. Megoldották a gabona- termelés komplex gépesítését. Üj technológiát alkalmaznak a cukorrépa-, a zöldborsó- és a lucernatermesztésben. Zöldségféléből 482 vagont adtak a népgazdaságnak. A mezőgazdaság anyagellátásának (főként gépalkatrészeknek) a biztosítására hatékonyabb intézkedést sürgetett. Boros János, az Orosházi Gépjavító Állomás igazgatója többek között a traktorosképzés célszerűbb megoldását javasolta, mert az egyre korszerűbb gépek nagyobb szaktudást igényelnek. Beszélt a gépjavító állomások és a tsz-ek kapcsolatáról. Megállapította, hogy egy-két tsz- től eltekintve, igénylik a gépjavító állomás munkáját. Végül Boros elvtárs bejelentette a pártértekezletnek, hogy a gépjavító állomás dolgozói a kongresszusi vállalásuk háromszorosát teljesítették. * * * A vitát Frank Ferenc elvtárs foglalta össze, majd a pártértekezlet küldöttei egyhangúlag elfogadták a pártbizottság írásbeli beszámolóját, a szóbeli kiegészítést, a Revíziós Bizottság jelentését és a vitában elhangzott javaslatokat, észrevételeket. Ezután a küldöttek megválasztották a hatvanegy tagú pártbizottságot, a huszonöt szavazati és a két tanácskozási jogú kongresz- szusi küldöttet. A pártbizottság első ülésén tizenegy tagú végrehajtó bizottságot választott. A pártbizottság első titkárává Frank Ferenc elvtársat, titkáraivá dr. Szabó Sándor elvtársat és Zalai György elvtársat választották meg ismét. Ledzényi Pálné elvtársnő elnöki zárszava után az Interna- cionáléval befejeződött a megye kommunistáinak tanácskozása, a megyei pártértekezlet. Mesterségük: a „fiatalítás” — Készül a „híd" — Ügyelni kell a karakterre — Á tsz-dolgozókat is bevonták — A kapun fekete tábla, az ajtó mögött fehér köpenyes emberek. A táblán felirat: Fogtechnikai Vállalat 9. számú telepe. A fehér köpenyű emberek kezében szerszámok, fúrógép, hegesztőkészülék. Voltaképpen szakmunkások, technikusok. Mesterségük: fiatallá varázsolni az arcokat! A megállapítás nem túlzás, hamar meggyőz erről Hidvéghy Győzőnek, az üzem vezetőjének magyarázata. A fogtechnikusok fémmegmunkálókra és. protetiku- sókra oszlanak.' Ők készítik a műfogakat, hidakat, fogsorokat, melyeket az eredeti rágóeszközét ben, formában illeszkedjenek viselője egyéniségéhez. A műfogsor sokszor nem tökéletesen szabályos tagokból áll, s éppen ez a jó, hiszen a túlontúl „szép” fogak nem keltenek természetes benyomást. Persze igyekezni is kell — már amennyire ezzel a nagy gondot igénylő, három fázisban készülő, precíz munkával sietni lehet —, hiszen a kliensek nem akarnak sokáig „fogak” nélkül járkálni. Ma már a munkák elkészülési idejét is sikerült a lehetőségekhez képest " gyorsítani. Gondot okoz azonban, hogy a laboratórium igen szűk, s egyáltaHursán János hidat készít. Akárcsak a folyók fölött ívelőket, ezt is heg eszük, csak a méretek apróbbak kissé. vesztett betegnek az orvos rendel. Hogy mennyire fontos dolog a fogpótlás, azt nem is gondolnánk. Egyrészt nem mindegy, hogy milyen alaposan rágja meg az ételt valaki, sok gyómormegbetegedés okozója az elhanyagolt, hiányos fogsor. Ha a kihúzott fogat nem pótolják, előbb-utóbb a környező fogállomány is megromlik, deformálódik a túlzott megterheléstől. S végül az ember megjelenése, esztétikai adottságai szempontjából sem mindegy, hogy hiánytalan-e a fehér fogak sora vagy sem. Hány férfi és asszony fiatalodott szinte éveket azáltal, hogy az elhullott fogakat pótolva, újra kigömbölyödött beesett arca, visz- szanyerte eredeti artikulációját. Mi az, amire a fogtechnikusoknak ügyelni kell? Például arra, hogy a pótolt fogak megtartsák az eredetieknek a karakterét, színián nem biztosit korszerű munkalehetőséget. A technikusok bizony eléggé összezsúfolva ülnek az asztalok mentén, s a tanulónak már alig jutott hely. Az év közepétől az SZTK fogpótlásszolgáltatása a tsz-tagokra is kiterjedt, s így — várhatóan — jelentősen megnövekszik majd a laboratórium munkája. Ha egy- gyel több dolgozót kell felvenni, s munkahelyet biztosítani neki, akkor nem tudják, hogy mi lesz! Közben a laboratórium technikusai dolgozzanak úgy, ahogy tudnak... Képünk az egyik legfontosabb munkafázisból mutat be részletet. Munkában a fémmegmunkáló. „Hídkészítés” finom ponthegesztő berendezéssel. V. J. Fotó; Malmos
