Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
A IX. PÁRTKONGRESSZUS KEDDI TANÁCSKOZÁSA (Folytatás az 1. oldalról) ta alapján lehessen felülvizsgálni a pártbüntetést. Eddig ugyanis a fegyelmi bizottságok a kiszabott pártbüntetéseket három év elteltével külön kérés nélkül is, automatikusan felülvizsgálták és általában törölték. Ezt meg kell szüntetni. Többen javasolták, hogy a kötelezettségüket nem teljesítő párttagokat ne töröljék, hanem zárják ki a pártból, a Központi Bizottság úgy véli, hogy a tg-lés és kizárás közötti megkülönböztetést célszerű fenntartani. A kizárás csak súlyos fegyelmi ügyekben — a párt politikájának tudatos eltorzítása, a párton belüli frakciózás, a kommunista erkölcsi normák durva megsértése, törvényszegés és az ehhez hasonló esetekben — kell alkalmazni, a kizárt személyeket csak a kizárást jóváhagyó felsőbb szervek előzetes hozzájárulásával lehet ismét tagnak felvenni a pártba. A törlés is szigorú határozat, de akik így kikerültek, későbbi időpontban a felsőbb pártszervek külö/i engedélye nélkül is felvehetők újra a pártba, hogy ha arra alkalmasak. Pártunk kommunista vonásainak további erősítését hivatott szolgálni az a javaslat, hogy — a fegyveres testületek, a pártapparátus, a tömegszervezetek központjainak kivételével — minden pártalapszervezetnek legyen joga és kötelessége a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Ezzel lényegében megszűnne a hatáskörkülönbség a termelőüzemek és hivatalok, intézmények pártalap- szervezetei között. A Központi Bizottság fontosnak tartja a pártirányítás megjavítását az állami szervekben, a fegyveres erőknél és a tömegszervezetekben. Az érvényben levő szervezeti szabályzat a párt és e szervek kapcsolatát — helyenként feladatát is — három fejezetben rögzíti. Ilyen részletes szabályozásra nincs szükség. Helyesebb, ha a párt alkotmánya rövidebben és egy helyen szögezi le a pártirányítás alapelveit valamennyi állami és tömegszervezet, illetve tömegmozgalom számára. A pártszervezetekben egyöntetű helyesléssel fogadták azt a kiegészítést, amely a párttagok kötelességévé teszi a közéletben való cselekvő részvételt. Tisztelt Kongresszus’ Kedves Elvtársak! Az új szervezeti szabályzatban javasoljuk rögzíteni, hogy a Központi Bizottság a két kongresszus között jelentős politikai kérdések megtárgyalására és eldöntésére országos pártértekezletet hívhat össze. Ajánljuk ugyanakkor elhagyni azt a megítélésünk szerint formális jogot, amely szerint a párttagok egyharmadának kívánságára rendkívüli kongresszust lehet összehívni. A párt gyakorlatában a kongresszus ilyen módon való összehívására még nem volt példa. Soron kívüli kongresszust a párt természetesen tarthat, de kezdeményezését a kongresszus által választott Központi Bizottságra lehet bízni. Az eddigiektől eltérően javasoljuk, hogy sem a Központi Bizottságba, sem a pártbizottságokba ne válasszanak póttagokat. A mostani választás már eszerint történt. Egyidejűleg javasoltuk megnövelni a testület tagjainak számát. A póttagság rendszere az illegalitás körülményei között fontos volt, mert a vezető szervek munkájának folyaniátosságát biztosította. A későbbiek során a vezetők előiskolájává és a társadalmi megbecsülés kifejezőjére vált. Ma már nincs szükség arra, hogy a nagy létszámú vezető testületekben kétféle jogú tagok legyenek. A póttagság megszüntetésével e testületek munkája egységessé válik, tagjaik pedig egyforma felelősséggel rendelkeznek. A módosított szervezeti szabályzat természetesen továbbra is biztosítja a kooptálás lehetőségét. A Központi Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján javasolta a kongresszust megelőző pártértekezleteknek, hogy ne válasszanak revíziós bizottságokat. Kérjük a kongresszustól e döntés megerősítését és ajánljuk, hogy a kongresszus ne válasszon Központi Revíziós Bizottságot. A revíziós bizottságok teljesítették hivatásukat, őrködtek a párt pénzgazdálkodása, ügyvitele és munkarendje felett. Javasoljuk, hogy a kongresszus fejezze ki elismerését azoknak az elvtársaknak, akik fáradhatatlan ügyszeretettel példamutató munkát végeztek a revíziós bizottságokban. Ügy véljük azonban, hogy a munka egyszerűsítésével a revíziós bizottságok feladatait a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok el tudják látni. Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzését a kongresszus utalja a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörébe. A pártbizottságoknál működő fegyelmi bizottságok jogkörét javasoljuk változatlanul hagyni; ezek továbbra is kizárólag fegyelmi határozatok előkészítésével foglalkozzanak. A budapesti és megyei pártbizottságok pénzgazdálkodását, ügyviteTárgyal a kongresszus. lét és munkarendjét a Központi Bizottság, az alsóbb szintű pártbizottságokét pedig az őket közvetlenül irányító pártbizottságok végrehajtó bizottságai ellenőrizzék. Több helyen vitát váltott ki az a javaslat, hogy a szervezeti szabályzat ne írja elő kötelezően a kommunista csoportok létrehozását. A Központi Bizottságot az vezette, hogy a kommunista csoportok működése a legtöbb helyen formális volt, az idő túlhaladta őket. Az állami és tömegszervezetek vezetőségeiben a párttagok többségben vannak, helyenként ez az arány 60—90 százalékos. Az itt dolgozó párttagok értik a párt politikáját és annak szellemében tevékenykednek. Természetesen, ahol ez szükség es, alkalomszerűen össze lehet hívni a kommunistákat, de ezt nem kell a szervezeti szabályzatban előírni. A lakóterületi pártmunka tapasztalatait áttekintve, javasoljuk törölni a szervezeti szabályzatnak azt a részét is, amely kötelezővé tette az egy házban vagy háztömbben lakó párttagok lakó- területi pártcsoportba szervezését. A lakóterület kommunistáit, amikor erre szükség van, az illetékes pártszervezet bármikor ösz- szehívhatja és különböző feladatokkal megbízhatja. A Központi Bizottság a felsoroltakon túl több kisebb módosítást is javasol a szervezeti szabályzatban, ezeket azonban nem tartjuk szükségesnek külön indokolni. tankörükbe tartozó állaim! szerveket, szüntessék meg a párhuzamosságokat, a párt és állami munka elvileg is hibás összefonódott- sá’gát. Hasonló módon dolgozzanak a tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak pártirányításában. Száműzzék a munkából a szűk látókörű, praktidsta vonásokat. Nem szabad azonban szembeállítani az elvi, politikai irányítást a gyakorlatiassággal, a pártmunka operativitásával. A gazdasági mechanizmus reformja önmagáiban is megköveteli, hogy a pártszervek minden lényeges mozzanaton rajta tartsák kezüket, s gondoskodjanak a párthatározat maradéktalan végrehajtásáról. A reform mint nagy társadalompolitikai kérdés, minden dolgozó embert érint, ezért a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig biztosi- tani kell az össztársadalmi, helyi és egyéni érdek összhangját. A gazdaságirányítás új rendszere minden vezető számára nagyobb önállóságot, döntési lehetőséget, biztosit. Minden vezető — párttag vagy pártonkívüli — alapvető kötelessége, hogy a párt és a kormány politikájának szellemében tevékenykedjen. Nem kétséges, hogy ez a törekvés vezérli őket, mégis szükséges hangsúlyozni : az alapszervezetek megnövekedett jogai jelentik majd az egyik legfontosabb biztosítékát annak, hogy a megnövekedett önállóság a szocializmus érdekeit szolgálja, hogy a párt politikájával összhangban álló helyi döntések szülessenek és hogy megvalósuljon a politika végrehajtásának hatékony, közvetlen, a dolgozók véleményét is figyelembe vevő ellenőrzése. i A helyenként ma is jelentkező hibás gyakorlattal ellentétben a pártszervezetek munkájában él kell kerülni a gazdaságvezetés feladatainak . ismétlését, esetenkénti átvállalását, az aprólékos beavatkozást a gazdaság operatív irányításába. Mindez csökkenti a gazdasági vezetés felelősségét, pedig éppen a pártszervezetek kötelessége az egyszemélyi felelősség elvének érvényesítése és erősítése A pártszervezetek hivatása A módosítások célja, hogy a párt jobban megfeleljen vezető szerepének Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójában Kádár elvtárs kifejezte azt a meggyőződésünket, hogy a következő évek egyik legfontosabb feladata a munkásosztály és a párt vezető szerepének továbbfejlesztése. Valamennyi javasolt módosítás célja, hogy a párt még jobban megfeleljen hivatásának, vezető szerepének; még sikeresebben tudja irányítani a szocializmus építését és a proletárdiktatúra szerveinek, szervezeteinek erre irányuló tevékenységét. Ennek realizálását szolgálja az a javaslat is, hogy — a fegyveres testületeket és már említett munkaterületeket kivéve — minden pártalapszervezet joga és kötelessége legyen a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Mindez elő fogja segíteni, hogy ne csak országosan, hanem helyileg is tovább növekedjék a párt vezető, ellenőrző szerepe. Nagy jelentőségű és minőségileg új feladatokat jelent ez a hivatali pártszervezeteknél a bürokrácia, a lazaságok elleni harcban, az ott • dolgozó kommunistáknak a köz szolgálatára való nevelésében. Üj követelményeket támaszt azonban a legfontosabb területen, a gazdasági életben tevékenykedő alapszervezetek munkájában is. A következő időszakban a pártszervezetek fontos feladata lesz, hogy ismertessék a gazdaságirányítás reformjának lényeges vonásait. Elméleti oldalról megközelítve, a párttagoknak a szocializmus politikai gazdaságtana újabb következtetéseit kell elsajátítaniuk, s a pártban magas színvonalú gazdaságpolitikai, közgazdasági propagandát kell folytatni. Területi pártszervezeteink a párt és az állam viszonyáról a Központi Bizottság beszámolójában kifejtett következtetéseket jól megértve fejlesszék munkastílusukat. Politikailag irányítsák a haA pártszervezeteknek az a hivatása, hogy a gazdaságpolitika tudatosításával, végrehajtásával és megvalósításának ellenőrzésével foglalkozzanak, s ne a technikai jellegű .részletfeladatokat oldják meg. Azt szeretnénk, hogy a párt- vezetőségek és a titkárok még inkább a politika végrehajtásának irányítói, segítői és biztosítói legyenek s ne diszpécseri munkát végezzenek. A párt gazdaságszervező munkáját, az egyes helyeken kialakult hiedelmekkel ellentétben, erősíteni és fejleszteni kell. A pártszervezeteknek rendelkezniük kell azzal a politikai ítélőképességgel, hogy el tudják dönteni: a helyi állami, gazdasági szerv a párt politikájának szellemében határozott-e vagy sem. Amennyiben a gazdasági szervek hibás döntést hoztak, kötelességük bírálni és he- lyesbíttetni azokat. A pártszervezetek ellenőrző tevékenysége légyen tehát következetesen folyamatos, rendszeresen számoltassák be a vezetőket, kutassák az esetleges hibák okait, és figyelmüket ne a jelentéktelen részletekre, hanem a végrehajtás jobb feltételeinek megteremtésére összpontosítsák. A párt szervezetek jogainak ki- szélesítése csak akkor fogja a párt vezető szerepét erősíteni, ha ezekkel helyesen tudnak élni. A nagyobb önállóság egyben több felelősséget is követéi. A jövőben ezért fokozott figyelmet kell fordítani a pártalapszervezetek munkájának megjavítására. Az alapszervezetek tevékenykednek közvetlenül a dolgozók között, nekik kell azonnal reagálni a problémákra és véleményekre. Mint eddig, a jövőben is az alapszervezetek lesznek a párt politikája végrehajtásának letéteményesei. Ebből a meggondolásból szükséges, hogy röviden szóljunk tevékenységüknek, mint a pártmunka egyik legfontosabb területének néhány vonásáról. A pártalapszervezetek többsége az elmúlt években betöltötte hivatását és eredményesen valósította meg feladatait. Reagáltak a területükön jelentkező problémákra, jelezték a felsőbb pártszerveknek gondjaikat és konkrét intéz- Jtedéseket javasoltak megoldásukra. Volt azonban nem kevés olyan pártszervezet is, amely csak regisztrálta az eseményeket, de kevés erőfeszítést tett a helyzet megjavítására. 'A pártalapszervezetek munkája nem merülhet ki a nehézségek, problémák jelzésében. Nem lehetnek csak passzív jelzőszervek, hanem elsősorban politikai, harci szervezetek, amelyeknek végig kell vezetniük a küzdelmet a párt politikájának végrehajtásáért és meg kell oldaniuk minden problémát, ha erre saját erejükből képesek. A felsőbb pártszervek szerepe akkor kerül előtérbe, amikor a nehézségek meghaladják a helyi pártszervezetek erejét és lehetőségeit. A pártmunka minden területéről, így az alapszervezetek munkájából is száműzni kell a formális vonásokat, meg kell akadályozni a bürokratikus megnyilvánulások elburjánzását. Az utóbbi időben megint találkozni ilyen jelenségekkel. Újra szaporodott a felesleges értekezletek száma, növekedett a jelentések mennyisége. Ennek hatására megint sok a felesleges munka és kevesebb idő jut a dolgozókkal való közvetlen kapcsolat ápolására. Küzdeni kell az ilyen formális és bürokratikus megnyilvánulások léte és újjáéledése ellen. A pártmünka eredményességét nem az értekezletek, jelentések számán, hanem a dolgozók politikai hangulatán, cselekvőkészségén és a párt politikájának végrehajtásán kell mérni. Tisztelt Kongresszus! A kommunista párt sikeres munkájának nélkülözhetetlen feltétele, hogy szervezeti felépítéséljen, gyakorlati tevékenységében helyesen alkalmazza a demokratikus centralizmus lenini elvét. Csakis a párton belüli demokrácia bontakoztathatja ki a párt- (Folytatás a 3, oldalon)
