Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-30 / 282. szám

A IX. PÁRTKONGRESSZUS KEDDI TANÁCSKOZÁSA (Folytatás a 2. oldalról) tagok, a pártszervezetek akti­vitását, kezdeményező készségét. Pártszerű légkörben, a jogok sza­bad gyakorlásának birtokában várhatjuk el párttagjainktól, hogy tudatosan és cselekvőén vegyenek részt a pártéletben. Emellett nem szabad egy pillanatig sem vita tárgyává tenni a központi irányí­tás szükségességét. A demokrácia és a centralizmus a párt felépí­tésében, irányításában, minden­napi tevékenységében szerves egységet alkot. Sok párttagot jogosan nyug­talanít, hogy a párt helyesnek el­ismert politikája és határozatai A kommunista párt vezetésé­nek törvénye, hogy politikáját, határozatait maradéktalanul, tor­zításoktól mentesen hajtsák vég­re. Ezt igényli minden párttagtól a centralizmus követelménye. Az elkövetkezendő időszak nagyon fontos feladata — a pártdemok­rácia fejlesztésével együtt a vég­rehajtás ellenőrzésének fokozása, a centralizmus erősítése. A demokratikus centralizmus fejlesztése azonban nem öncélú, jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy erősíti a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. Az elmúlt évek tapasz­talatait elemezve megállapíthat­juk, hogy pártunk egysége min­den téren tovább erősödött. A párttagság helyesli a Központi Bizottság politikai irányvonalát és I evékenyen részt vesz annak meg­valósításában. Pártunk marxista —leninista egysége volt és ma­rad sikereink legfőbb forrása. A pártegységet nem szabad sab­lonosán értelmezni. Az elmúlt években előfordultak esetek, ami­kor bizonyos politikai kérdések­ben egyes párttagok körében vé­leményeltérések mutatkoztak. Vé­leményeltérések természetesen adódhatnak, ezek azonban nem a pártegység hiányát, hanem helyzetünk, fejlődésünk bonyo­lultságát tükrözik. A szocializmus helyenként és esetenként nem va­lósulnak meg következetesen; sőt néha el is torzítják azokat. Az ilyen 'jelenségek azt tükrözik, hogy az adott terület vezetői vagy nem értették meg a párt politi­káját, vagy a döntés után nem­csak fenntartják külön vélemé­nyüket, de nem is dolgoznak a végrehajtás érdekében. Figyelem­re méltó jelenség, bogy az utób­bi időiben jelentős mértékben el­harapódzott a végrehajtás fele­lősségének liberális kezelése. Hi­ba, hogy a párt politikájának, határozatainak ilyen kezelését vagy torzítását az utóbbi időben nem bíráltuk kellő eréllyel és esetenként nyilvánosan. jelentős feladatot most kell elmé­letileg kidolgozni és a gyakorlat­ba átültetni. Éppen ezér^ a mar­xizmus—leninizmus elvét képvi­selve is lehetnek a pártszerve­zetekben részkérdésekben eltérő vélemények. Nagyrészt ebből fa­kad, hogy a párttagság körében nincs mindig teljes egyöntetű­ség fejlődésünk egyes problémái­nak és megoldásuk módjának megítélésében. Tükrözték ezt a kongresszusi irányelveket tár­gyaló párttaggyűlések is. A fel­szólalók kifejezték egyetértésüket a fő politikai irányvonallal, amel­lett vitatkoztak a végrehajtásról, bíráltak, sok javaslatot tettek. A párt feladata őrizni, erősíte­ni a fő politikai irányvonal meg­ítélésében és végrehajtásában ki­alakult egységet. Ugyanakkor a jövőben is számolni kell azzal, hogy véleményeltérések keletkez­hetnek. Ez fejlődésünk velejáró­ja és nem szabad tőle megijedni. A pártegység védelmének, ál­landó erősítésének legfontosabb eszköze a meggyőzés, a helytelen nézeteknek politikai érvekkel tör­ténő cáfolata és a keletkezett el­lentmondások megoldása a párt, a munkásosztály érdekében. A vita nem az egység ellentéte. A döntés előtti pártszerű eszmecse­re erősíti az egységet, hozzájárul a helyes álláspont kialakításához, elfogadásához. Más a megítélése azonban azoknak a vitáknak, amelyeket az érvényben levő párthatározatokról kezdeményez­nek és amelyekkel a demokrati­kus döntések helyességét vitatva, a végrehajtást akadályozzak. Az ilyen jellegű vita nem engedhető meg a kommunista pártban, mert a többség által hozott határoza­tok a kisebbségre, a felsőbb szer­vek döntései az alsóbb szervekre kötelezőek. A párthatározatokhoz való he­lyes kommunista viszony nem passzív lojalitás, hanem aktív ki­állás, konkrét cselekvés. A kom­munisták a döntés után tehát képviselik, védelmezik és végre­hajtják a párt- politikáját. Akik tudatosan szembe szállnak a párt irányvonalával, határozataival, azokkal szemben a türelemnek megvan a határa, amelyen túl indokolt a szervezeti intézkedés. Kedves Elvtársak! A párt feladatainak vizsgálatá­nál számba vettük azokat a le­hetőségeket, amelyeket a munka megjavításához a pártszervezetek, valamint a kommunisták felké­szültsége, gyakorlati tapasztala­tai biztosítanak. Felmértük a nö­vekvő követelményeket is, figye­lembe véve, hogy a szocializmus építése közben — ugyanúgy, mint a múltban — a jövőben is kelet­kezhetnek előre nem várt nehéz­ségek. Az új társadalom létreho­zása nem ellentmondás nélküli folyamat és ezt mindenekelőtt a kommunistáknak kell világosan látniuk. A párt erejét a szocialista esz­me a helyes politika, a magas fokú szervezettség és a néppel való szoros kapcsolat biztosítja. A pártszervezeteknek és a kom­munistáknak rendelkezniük kell olyan adottságokkal, mint a meg­győzőkészség, következetesség, állhatatosság. Tudniuk kell, hogy a nehézségek átmenetiek, és az ügy, amelyet szolgálnak, nemcsak igaz, hanem legyőzhetetlen is. Az új szervezeti szabályzat je­lentős hozzájárulás lesz a párt tevékenységének megjavításához, történelmi hivatásának teljesíté­séhez. A Központi Bizottság meg­bízásából javaslom, hogy a kong­resszus a szervezeti szabályzat tervezetét az ismertetett módosí­tásokkal fogadja el. A párt politikáját, határozatait torzítás nélkül kell végrehajtani alapjainak lerakása után sok új, Rz MSZMP Központi Revíziós Bizottságának jelentése Biszku Béla nagy tapssal foga­dott beszéde után a kongresszus rátért a harmadik napirendi pont, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós Bizottsága je­lentésének megtárgyalására. A je­lentés — amelyet a küldöttek írásban kézhez kaptak — egye­bek közt hangoztat ja: A párt VIII. kongresszusa által választott Központi Revíziós Bi­zottság a szervezeti szabályzatban meghatározott területeken fejtette kii tevékenységét. Feladata volt ellenőrizni a Magyar Szocialista Munkáspárt központi szerveinek ügyvitelét, munkarendjét, általá­nos gazdálkodását, pénztórát és központi vállalatait. A Központi Revíziós Bizottság vizsgálta a párt központi szerved­ben a munkarendet és az ügyvi­telt. Megállapította, hogy a köz­ponti szervek munkarendje és ügyvitele megfelelt a szervezeti szabályzat követelményeinek, a Politikai Bizottság és titkárság e tárgyban hozott határozatainak. A Politikai Bizottság határoza­tának végrehajtása nyomán jelen­tősen javult a vezető pártszervek elé kerülő előterjesztések és tájé­koztatók előkészítése, a Központi Bizottság osztályainak ilyen irá­nyú munkája. Nem halad megfelelően az írá­sos anyagok csökkentésére vonat­kozó politikai bizottsági határo­zat végrehajtása. A Központi Re­víziós Bizottság tapasztalata . és a Központi Bizottság pártgazda­sági és ügykezelési osztály vizsgá­lata is azt mutatja, hogy a hatá­rozat ellenére a pártapparátus iratforgalma nem csökkent, ha­nem bizonyos mértékben emelke­dett. A tagsági díj fizetésével kap­csolatos ügyvitel vizsgálata azt mutatta, hogy a vonatkozó párt­határozatot az alsóbb pártszervek nem egyformán értelmezték. A Központi Revíziós Bizottság észre­vétele alapján a Központi Bizott­ság illetékes osztályai megtették a szükséges intézkedéseket. A tag- és tagjelöltnyilvántar­tás, átjelentés rendjének vizsgála­tánál a Központi Revíziós Bizott­ságinak az a tapasztalata, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva je­lentős a fejlődés, amelynek a kö­vetkeztében lényegesen csökkent az átjelentések során mutatkozó nyilvántartási hibák száma. A pártnak a tömegekkel való kapcsolatában jelentős szerepe van a bejelentések és a panasz­levelek kielégítő és gyors elintézé­sének. A dolgozók levelei, melyeket a párthoz, illetve a párt sajtójához intéznek, a t párt iránti bizalmat tükrözik és egyben tájékoztatnak az emberek gondjairól, bajairól,, amelyekre elsősorban a párttól várnak segítséget, megoldási A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban több ezer levél elintézésének módjait az iratok alapján, több száz ügy elintézését pedig a panaszos meg­kérdezése, illetve személyes el­lenőrzés útján vizsgálta meg. A párt szerveinél és a pártsajtónál tartott ellenőrzéseink azt mutat­ják, hofft) az ügyviteli munka e tekintetben is javult. A pártha­tározatokban és a törvényekben előírt határidőket általában meg­tartják, azokat a leveleket, ame­lyek elintézése állami vagy más társadalmi szervekre tartozik, ha­táridőn belül továbbítják; párt- szervezeteink és i a szerkesztősé­gek ilyen irányú tevékenységé­ben jelentős hibák nem voltak. A központi pártszervekhez be­érkező panaszok jelentős része az állami szervek intézkedését vagy annak elmaradását kifogásolja. A pártszervek ezeket az ügyeket el­intézésre a kifogásolt intézkedést tevő szerv feletteséhez küldik. Mint ügyintézési hiba előfordul, hogy a panaszok egy része a felet­tes szervtől visszakerül ahhoz a szervhez, amelynek intézkedése ellen a panasz szólt. Más esetek­ben a felettes szerv a bepanaszolt szerv véleménye alapján egyolda­lúan, kivizsgálás nélkül dönt az ügyben. Ha a panaszos nem nyug­szik bele a döntésbe, újból a párthoz fordul, s ilyenkor sok esetben kiderül, hogy lelkiismere­tes vizsgálat alapján az ügy ér­demben elintézhető lett volna. Azt tapasztaltuk, hogy a pana­szos ügyek intézése eredménye­sebb, ha egy-egy jelentősebb pa­nasz elintézésének folyamatába az állami szervek mellett az illeté­ke^,területi pártszervek is bekap­csolódnak. A panaszok intézése általáno­san javult:, eredményesebb lett, ennek ellenére a vizsgálat még ta­lált kirívó hibákat is. Példaként említette, hogy 1965-ben az egyik b^pyásztelep lakóinak küldöttsége felkereste a Központi Revíziós Bizottságot. Elmondták, hogy az ottani bányatröszt 34 épületben 54 lakást építtetett 1957—58-ban. Ezeket a bányászoknak eladták. A későbbiekben — mivel a háza­kat alábányászott, üreges terület­re építették — a Jakások falai megrepedtek, lakhatóság szem­pontjából Veszélyessé váltak. A bányászok már az összes illetékes szervhez fordultak panaszukkal, köztük pártszervekhez is, de pa­naszukat nem intézték el. A be­jelentés alapján tájékozódtunk és megállapítottuk, hogy a panasz indokolt volt. A párt központi szerveinek határozottabb fellépé­sére volt szükség, hogy a sok ein huzavona után az illetékes m niszterek a panasz indokolts elismerve intézkedjenek. A költségvetések a realitás és a takarékosság jegyében készültek A Központi Revíziós Bizottság a párt központi szervei gazdálko­dásának vizsgálata során minde­nekelőtt a költségvetések elkészí­tésének módját és annak végre­hajtását kísérte figyelemmel. Megállapította, hogy a költség- vetés minden évben az alsóbb pártszervek javaslatainak figye­lembevételével a realitás és foko­zott takarékosság jegyében ké­szült. A párt bevételei évről évié nőttek, a beszámolási időszakban összesen csaknem 35 százalékkal, ugyanakkor a kiadások csak 8 százalékkal emelkedtek. A tagdíjbevételek emelkedése elsősorban a szervezeti szabály­zat szerinti tagdíjfizetésnek és a párttagság létszámnövekedésé­nek eredménye. Megállapíthatjuk, hogy tagságunk tagdíjfizetési készsége, fegyelme és pártszer­vezeteink tagdíjmunkája a beszá­molási időszakban tovább javult. A párt bevételeit kétharmad részben a tagdíjak, egyharmad részben pedig a párt vállalatainak nyereségbe fizetései biztosították. A Hírlapkiadó Vállalat eredmé­nyes munkáját elsősorban nem az bizonyítja, hogy nyereségbefizeté­sének összege az 1962. évit 100 százaléknak véve 1965-re 125,8 százalékra emelkedett, hanem az, hogy a két kongresszus közötti időszakban a Népszabadság pél­dányszáma mintegy 85 ezerrel, a megyei pártlapok példányszáma mintegy 110 ezerrel emelkedett. Ezen belül az előfizetők száma 67, illetve 116 ezerrel nőtt. Különösen jelentős politikai eredmény, hogy a pártlapok fa­lusi olvasottsága a beszámolási időszakban 37,5 százalékkal növe­kedett, ami azt jelenti, hogy lap­jaink 124 ezerrel több családhoz jutnak el. A vállalat befejezte a megyei lapok napilappá történő átszer­vezését, s ma már minden me­gyében naponta jelenik meg a párt helyi lapja is. A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban több vizsgálatot folytatott a Kossuth Könyvkiadó Vállalatnál. Az évi átlagos példányszám csaknem 7 millió az 1962-es év 5.4 milliójá­val szemben. Ami a pártfolyóiratokat illeti, a Társadalmi Szemle és a Pártélet példányszáma 10—10 százalékkal nőtt négy év alatt. Nagyon nép­szerű falun és a városokban a Vi­lágesemények dióhéjban (havi 87 ezer példány) és az Univerzum (havi 50 ezer példány). A Szikra Lapnyomda könyv- és laptermelése a beszámolási idő­szakban — az arányok lényeges változtatása nélkül — egyenlete­sen növekedett. Az egy órára ju­tó termelési érték 11,4 százalék­kal emelkedett. A pártoktatás kiszélesítésével járó költségek á párt egész költ­ségvetésének 15—20 százalékát te­szik ki. Figyelembe véve azonban a párt megnövekedett feladatait és különösen a pártoktatás nagv jelentőségét, a Központi Revíziós Bizottság a kiadások emelkedését e célokra indokoltnak tartja. A két kongresszus között eltelt időben a különböző pártszervek 26 227 párttagot részesítettek párt­büntetésben, közülük 6605-öt ki­zártak. Az adatok bizonyítják, hogy a parttagságnak mintegy 4.5 százaléka, tehát csupán kis része vétett súlyosan a kommunista er­kölcs normái ellen. Az elmúlt négy év alatt párt­ellenes nézetek és tevékenység miatt mintegy 200 párttagot von­tak felelősségre. A KEB tapasz­talata, a fegyelmi munka elem­zése is alátámasztja, hogy a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom problémái, gazdasági életünk egyes nehézségei, a párt politikájának végrehajtásában helyenként mutatkozó torzítások, ideológiai és propagandamunkánk fogyatékosságai is tápxrt adtak a különféle, helytelen, káros, párt­el lenes nézeteknek. Szükséges azonban, hogy a párt- szervek különbséget tegyenek az olyan esetek között, amikor egy párttag képzetlensége vagy felvi­lágosító munkánk fogyatékossága miatt nem érti meg a párt politi­káját, egyes intézkedéseit és azok között, amikor valaki pártellenes nézeteket vall, frakciós tevékeny­séget folytat. Korrupciós, gazdasági károko­zás miatt a négy év alatt 4961 párttagot kellett felelősségre von­ni. Ezekben az esetekben kiderült, hogy az illetékes pártszervek gyakran nem vették figyelembe a párttagok és becsületes pártonkí- vüli dolgozók jelzéseit, bírálatait. A VIII. kongresszus óta a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság 23 906 párttag pótbüntetését vizsgálta felül és 21 699 párttag pártbünte­tését munkája és magatartása alapján eltörölte. A beszámoló végül hangsúlyoz­za: az előttünk álló feladatok megkövetelik a politikái, eszmei és cselekvési egység további erő­sítését a pártban. A pártélet lenini törvényei érvényesülnek A Központi Ellenőrző Bizott­ság írásban kiadott jelentéséhez a szóbeli kiegészítést — tekintet­tel Nógrádi Sándor egészségi ál­lapotára — Barinkai Oszkár, a Közpjonti Ellenőrző Bizottság tit­kára mondta el. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság arra törekedett, hogy a fegyelmi eljárásokkal, az alsóbb pártszer­veknek adott tanácsaival, útmuta­tásaival mindenkor a VIII. kong­(F oly tatás a 4. oldalon) i

Next

/
Thumbnails
Contents