Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
A IX. PÁRTKONGRESSZUS KEDDI TANÁCSKOZÁSA (Folytatás a 2. oldalról) tagok, a pártszervezetek aktivitását, kezdeményező készségét. Pártszerű légkörben, a jogok szabad gyakorlásának birtokában várhatjuk el párttagjainktól, hogy tudatosan és cselekvőén vegyenek részt a pártéletben. Emellett nem szabad egy pillanatig sem vita tárgyává tenni a központi irányítás szükségességét. A demokrácia és a centralizmus a párt felépítésében, irányításában, mindennapi tevékenységében szerves egységet alkot. Sok párttagot jogosan nyugtalanít, hogy a párt helyesnek elismert politikája és határozatai A kommunista párt vezetésének törvénye, hogy politikáját, határozatait maradéktalanul, torzításoktól mentesen hajtsák végre. Ezt igényli minden párttagtól a centralizmus követelménye. Az elkövetkezendő időszak nagyon fontos feladata — a pártdemokrácia fejlesztésével együtt a végrehajtás ellenőrzésének fokozása, a centralizmus erősítése. A demokratikus centralizmus fejlesztése azonban nem öncélú, jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy erősíti a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. Az elmúlt évek tapasztalatait elemezve megállapíthatjuk, hogy pártunk egysége minden téren tovább erősödött. A párttagság helyesli a Központi Bizottság politikai irányvonalát és I evékenyen részt vesz annak megvalósításában. Pártunk marxista —leninista egysége volt és marad sikereink legfőbb forrása. A pártegységet nem szabad sablonosán értelmezni. Az elmúlt években előfordultak esetek, amikor bizonyos politikai kérdésekben egyes párttagok körében véleményeltérések mutatkoztak. Véleményeltérések természetesen adódhatnak, ezek azonban nem a pártegység hiányát, hanem helyzetünk, fejlődésünk bonyolultságát tükrözik. A szocializmus helyenként és esetenként nem valósulnak meg következetesen; sőt néha el is torzítják azokat. Az ilyen 'jelenségek azt tükrözik, hogy az adott terület vezetői vagy nem értették meg a párt politikáját, vagy a döntés után nemcsak fenntartják külön véleményüket, de nem is dolgoznak a végrehajtás érdekében. Figyelemre méltó jelenség, bogy az utóbbi időiben jelentős mértékben elharapódzott a végrehajtás felelősségének liberális kezelése. Hiba, hogy a párt politikájának, határozatainak ilyen kezelését vagy torzítását az utóbbi időben nem bíráltuk kellő eréllyel és esetenként nyilvánosan. jelentős feladatot most kell elméletileg kidolgozni és a gyakorlatba átültetni. Éppen ezér^ a marxizmus—leninizmus elvét képviselve is lehetnek a pártszervezetekben részkérdésekben eltérő vélemények. Nagyrészt ebből fakad, hogy a párttagság körében nincs mindig teljes egyöntetűség fejlődésünk egyes problémáinak és megoldásuk módjának megítélésében. Tükrözték ezt a kongresszusi irányelveket tárgyaló párttaggyűlések is. A felszólalók kifejezték egyetértésüket a fő politikai irányvonallal, amellett vitatkoztak a végrehajtásról, bíráltak, sok javaslatot tettek. A párt feladata őrizni, erősíteni a fő politikai irányvonal megítélésében és végrehajtásában kialakult egységet. Ugyanakkor a jövőben is számolni kell azzal, hogy véleményeltérések keletkezhetnek. Ez fejlődésünk velejárója és nem szabad tőle megijedni. A pártegység védelmének, állandó erősítésének legfontosabb eszköze a meggyőzés, a helytelen nézeteknek politikai érvekkel történő cáfolata és a keletkezett ellentmondások megoldása a párt, a munkásosztály érdekében. A vita nem az egység ellentéte. A döntés előtti pártszerű eszmecsere erősíti az egységet, hozzájárul a helyes álláspont kialakításához, elfogadásához. Más a megítélése azonban azoknak a vitáknak, amelyeket az érvényben levő párthatározatokról kezdeményeznek és amelyekkel a demokratikus döntések helyességét vitatva, a végrehajtást akadályozzak. Az ilyen jellegű vita nem engedhető meg a kommunista pártban, mert a többség által hozott határozatok a kisebbségre, a felsőbb szervek döntései az alsóbb szervekre kötelezőek. A párthatározatokhoz való helyes kommunista viszony nem passzív lojalitás, hanem aktív kiállás, konkrét cselekvés. A kommunisták a döntés után tehát képviselik, védelmezik és végrehajtják a párt- politikáját. Akik tudatosan szembe szállnak a párt irányvonalával, határozataival, azokkal szemben a türelemnek megvan a határa, amelyen túl indokolt a szervezeti intézkedés. Kedves Elvtársak! A párt feladatainak vizsgálatánál számba vettük azokat a lehetőségeket, amelyeket a munka megjavításához a pártszervezetek, valamint a kommunisták felkészültsége, gyakorlati tapasztalatai biztosítanak. Felmértük a növekvő követelményeket is, figyelembe véve, hogy a szocializmus építése közben — ugyanúgy, mint a múltban — a jövőben is keletkezhetnek előre nem várt nehézségek. Az új társadalom létrehozása nem ellentmondás nélküli folyamat és ezt mindenekelőtt a kommunistáknak kell világosan látniuk. A párt erejét a szocialista eszme a helyes politika, a magas fokú szervezettség és a néppel való szoros kapcsolat biztosítja. A pártszervezeteknek és a kommunistáknak rendelkezniük kell olyan adottságokkal, mint a meggyőzőkészség, következetesség, állhatatosság. Tudniuk kell, hogy a nehézségek átmenetiek, és az ügy, amelyet szolgálnak, nemcsak igaz, hanem legyőzhetetlen is. Az új szervezeti szabályzat jelentős hozzájárulás lesz a párt tevékenységének megjavításához, történelmi hivatásának teljesítéséhez. A Központi Bizottság megbízásából javaslom, hogy a kongresszus a szervezeti szabályzat tervezetét az ismertetett módosításokkal fogadja el. A párt politikáját, határozatait torzítás nélkül kell végrehajtani alapjainak lerakása után sok új, Rz MSZMP Központi Revíziós Bizottságának jelentése Biszku Béla nagy tapssal fogadott beszéde után a kongresszus rátért a harmadik napirendi pont, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós Bizottsága jelentésének megtárgyalására. A jelentés — amelyet a küldöttek írásban kézhez kaptak — egyebek közt hangoztat ja: A párt VIII. kongresszusa által választott Központi Revíziós Bizottság a szervezeti szabályzatban meghatározott területeken fejtette kii tevékenységét. Feladata volt ellenőrizni a Magyar Szocialista Munkáspárt központi szerveinek ügyvitelét, munkarendjét, általános gazdálkodását, pénztórát és központi vállalatait. A Központi Revíziós Bizottság vizsgálta a párt központi szervedben a munkarendet és az ügyvitelt. Megállapította, hogy a központi szervek munkarendje és ügyvitele megfelelt a szervezeti szabályzat követelményeinek, a Politikai Bizottság és titkárság e tárgyban hozott határozatainak. A Politikai Bizottság határozatának végrehajtása nyomán jelentősen javult a vezető pártszervek elé kerülő előterjesztések és tájékoztatók előkészítése, a Központi Bizottság osztályainak ilyen irányú munkája. Nem halad megfelelően az írásos anyagok csökkentésére vonatkozó politikai bizottsági határozat végrehajtása. A Központi Revíziós Bizottság tapasztalata . és a Központi Bizottság pártgazdasági és ügykezelési osztály vizsgálata is azt mutatja, hogy a határozat ellenére a pártapparátus iratforgalma nem csökkent, hanem bizonyos mértékben emelkedett. A tagsági díj fizetésével kapcsolatos ügyvitel vizsgálata azt mutatta, hogy a vonatkozó párthatározatot az alsóbb pártszervek nem egyformán értelmezték. A Központi Revíziós Bizottság észrevétele alapján a Központi Bizottság illetékes osztályai megtették a szükséges intézkedéseket. A tag- és tagjelöltnyilvántartás, átjelentés rendjének vizsgálatánál a Központi Revíziós Bizottságinak az a tapasztalata, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva jelentős a fejlődés, amelynek a következtében lényegesen csökkent az átjelentések során mutatkozó nyilvántartási hibák száma. A pártnak a tömegekkel való kapcsolatában jelentős szerepe van a bejelentések és a panaszlevelek kielégítő és gyors elintézésének. A dolgozók levelei, melyeket a párthoz, illetve a párt sajtójához intéznek, a t párt iránti bizalmat tükrözik és egyben tájékoztatnak az emberek gondjairól, bajairól,, amelyekre elsősorban a párttól várnak segítséget, megoldási A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban több ezer levél elintézésének módjait az iratok alapján, több száz ügy elintézését pedig a panaszos megkérdezése, illetve személyes ellenőrzés útján vizsgálta meg. A párt szerveinél és a pártsajtónál tartott ellenőrzéseink azt mutatják, hofft) az ügyviteli munka e tekintetben is javult. A párthatározatokban és a törvényekben előírt határidőket általában megtartják, azokat a leveleket, amelyek elintézése állami vagy más társadalmi szervekre tartozik, határidőn belül továbbítják; párt- szervezeteink és i a szerkesztőségek ilyen irányú tevékenységében jelentős hibák nem voltak. A központi pártszervekhez beérkező panaszok jelentős része az állami szervek intézkedését vagy annak elmaradását kifogásolja. A pártszervek ezeket az ügyeket elintézésre a kifogásolt intézkedést tevő szerv feletteséhez küldik. Mint ügyintézési hiba előfordul, hogy a panaszok egy része a felettes szervtől visszakerül ahhoz a szervhez, amelynek intézkedése ellen a panasz szólt. Más esetekben a felettes szerv a bepanaszolt szerv véleménye alapján egyoldalúan, kivizsgálás nélkül dönt az ügyben. Ha a panaszos nem nyugszik bele a döntésbe, újból a párthoz fordul, s ilyenkor sok esetben kiderül, hogy lelkiismeretes vizsgálat alapján az ügy érdemben elintézhető lett volna. Azt tapasztaltuk, hogy a panaszos ügyek intézése eredményesebb, ha egy-egy jelentősebb panasz elintézésének folyamatába az állami szervek mellett az illetéke^,területi pártszervek is bekapcsolódnak. A panaszok intézése általánosan javult:, eredményesebb lett, ennek ellenére a vizsgálat még talált kirívó hibákat is. Példaként említette, hogy 1965-ben az egyik b^pyásztelep lakóinak küldöttsége felkereste a Központi Revíziós Bizottságot. Elmondták, hogy az ottani bányatröszt 34 épületben 54 lakást építtetett 1957—58-ban. Ezeket a bányászoknak eladták. A későbbiekben — mivel a házakat alábányászott, üreges területre építették — a Jakások falai megrepedtek, lakhatóság szempontjából Veszélyessé váltak. A bányászok már az összes illetékes szervhez fordultak panaszukkal, köztük pártszervekhez is, de panaszukat nem intézték el. A bejelentés alapján tájékozódtunk és megállapítottuk, hogy a panasz indokolt volt. A párt központi szerveinek határozottabb fellépésére volt szükség, hogy a sok ein huzavona után az illetékes m niszterek a panasz indokolts elismerve intézkedjenek. A költségvetések a realitás és a takarékosság jegyében készültek A Központi Revíziós Bizottság a párt központi szervei gazdálkodásának vizsgálata során mindenekelőtt a költségvetések elkészítésének módját és annak végrehajtását kísérte figyelemmel. Megállapította, hogy a költség- vetés minden évben az alsóbb pártszervek javaslatainak figyelembevételével a realitás és fokozott takarékosság jegyében készült. A párt bevételei évről évié nőttek, a beszámolási időszakban összesen csaknem 35 százalékkal, ugyanakkor a kiadások csak 8 százalékkal emelkedtek. A tagdíjbevételek emelkedése elsősorban a szervezeti szabályzat szerinti tagdíjfizetésnek és a párttagság létszámnövekedésének eredménye. Megállapíthatjuk, hogy tagságunk tagdíjfizetési készsége, fegyelme és pártszervezeteink tagdíjmunkája a beszámolási időszakban tovább javult. A párt bevételeit kétharmad részben a tagdíjak, egyharmad részben pedig a párt vállalatainak nyereségbe fizetései biztosították. A Hírlapkiadó Vállalat eredményes munkáját elsősorban nem az bizonyítja, hogy nyereségbefizetésének összege az 1962. évit 100 százaléknak véve 1965-re 125,8 százalékra emelkedett, hanem az, hogy a két kongresszus közötti időszakban a Népszabadság példányszáma mintegy 85 ezerrel, a megyei pártlapok példányszáma mintegy 110 ezerrel emelkedett. Ezen belül az előfizetők száma 67, illetve 116 ezerrel nőtt. Különösen jelentős politikai eredmény, hogy a pártlapok falusi olvasottsága a beszámolási időszakban 37,5 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy lapjaink 124 ezerrel több családhoz jutnak el. A vállalat befejezte a megyei lapok napilappá történő átszervezését, s ma már minden megyében naponta jelenik meg a párt helyi lapja is. A Központi Revíziós Bizottság a beszámolási időszakban több vizsgálatot folytatott a Kossuth Könyvkiadó Vállalatnál. Az évi átlagos példányszám csaknem 7 millió az 1962-es év 5.4 milliójával szemben. Ami a pártfolyóiratokat illeti, a Társadalmi Szemle és a Pártélet példányszáma 10—10 százalékkal nőtt négy év alatt. Nagyon népszerű falun és a városokban a Világesemények dióhéjban (havi 87 ezer példány) és az Univerzum (havi 50 ezer példány). A Szikra Lapnyomda könyv- és laptermelése a beszámolási időszakban — az arányok lényeges változtatása nélkül — egyenletesen növekedett. Az egy órára jutó termelési érték 11,4 százalékkal emelkedett. A pártoktatás kiszélesítésével járó költségek á párt egész költségvetésének 15—20 százalékát teszik ki. Figyelembe véve azonban a párt megnövekedett feladatait és különösen a pártoktatás nagv jelentőségét, a Központi Revíziós Bizottság a kiadások emelkedését e célokra indokoltnak tartja. A két kongresszus között eltelt időben a különböző pártszervek 26 227 párttagot részesítettek pártbüntetésben, közülük 6605-öt kizártak. Az adatok bizonyítják, hogy a parttagságnak mintegy 4.5 százaléka, tehát csupán kis része vétett súlyosan a kommunista erkölcs normái ellen. Az elmúlt négy év alatt pártellenes nézetek és tevékenység miatt mintegy 200 párttagot vontak felelősségre. A KEB tapasztalata, a fegyelmi munka elemzése is alátámasztja, hogy a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom problémái, gazdasági életünk egyes nehézségei, a párt politikájának végrehajtásában helyenként mutatkozó torzítások, ideológiai és propagandamunkánk fogyatékosságai is tápxrt adtak a különféle, helytelen, káros, pártel lenes nézeteknek. Szükséges azonban, hogy a párt- szervek különbséget tegyenek az olyan esetek között, amikor egy párttag képzetlensége vagy felvilágosító munkánk fogyatékossága miatt nem érti meg a párt politikáját, egyes intézkedéseit és azok között, amikor valaki pártellenes nézeteket vall, frakciós tevékenységet folytat. Korrupciós, gazdasági károkozás miatt a négy év alatt 4961 párttagot kellett felelősségre vonni. Ezekben az esetekben kiderült, hogy az illetékes pártszervek gyakran nem vették figyelembe a párttagok és becsületes pártonkí- vüli dolgozók jelzéseit, bírálatait. A VIII. kongresszus óta a Központi Ellenőrző Bizottság 23 906 párttag pótbüntetését vizsgálta felül és 21 699 párttag pártbüntetését munkája és magatartása alapján eltörölte. A beszámoló végül hangsúlyozza: az előttünk álló feladatok megkövetelik a politikái, eszmei és cselekvési egység további erősítését a pártban. A pártélet lenini törvényei érvényesülnek A Központi Ellenőrző Bizottság írásban kiadott jelentéséhez a szóbeli kiegészítést — tekintettel Nógrádi Sándor egészségi állapotára — Barinkai Oszkár, a Közpjonti Ellenőrző Bizottság titkára mondta el. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság arra törekedett, hogy a fegyelmi eljárásokkal, az alsóbb pártszerveknek adott tanácsaival, útmutatásaival mindenkor a VIII. kong(F oly tatás a 4. oldalon) i
