Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1*66. NOVEMBER 30., SZERDA Ára: 60 fillér XXL ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Az MSZMP IX. kongresszusának keddi tanácskozása Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A résztvevők nagy tapssal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost és a többi magyar vezetőt, továbbá L. I. Brezsnyevet és a többi testvérpárt delegációjának vezetőjét. Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja lépett a mikrofonhoz, s terjesztette elő a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó beszámolót. Biszku Béla előterjesztése az MSZMP Szervezeti Szabályzatának módosítására Tisztelt Kongresszus! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista mozgalom része, amelyet tevékenységében a marxizmus—leninizmus, a proletárinternacionalizmus vezet, önkéntes harci szövetség, pmely tömöríti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit, mindazokat, akik a munkásosztály szocialista eszméit, céljait magukévá teszik és megvalósításukért hatékonyan küzdenek. Pártunk eszmeileg, politikailag, szervezetileg egységes, vezetésében, szervezeteiben érvényesülnek a lenini normák, a kollektív vezetés. Eredményesen vezeti, mozgósítja dolgozó népünket a szocialista társadalom felépítésére, hazánk, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatására. A szervezeti szabályzat a párt tevékenységének nagy jelentőségű dokumentuma. Meghatározza belső rendjét, szervezeteinek felépítését, feladatait, a párttagok jogait, kötelességeit Lehetővé teszi, hogy a kommunisták a párt- demokrácia légkörében végezzék munkájukat és helyes elképzeléseikkel segítsék a vezető szervek munkáját. Ugyanakkor biztosítja a pártszervezetek egységes központi irányítását, a kommunisták céltudatos, fegyelmezett munkáját A várt alkotmánya állandóan fejlődik, mert tükrözi a pártmun- ka új, gazdag tapasztalatait, ösz- szegezi a pártszervezetekkel szemben támasztott növekvő követelményekből adódó következtetéseket. A Központi Bizottság ez év augusztusában vitára bocsátotta a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét, hogy e fontos dokumentum minél jobban kifejezze a párttagság véleményét. A vita — melyben több tízezer párttag fejtette ki álláspontját — rendkívül élénk, alkotó jellegű és felelősségteljes volt. Egyértelműen kicsendült belőle az az igény, hogy a szervezeti szabályzat tovább erősítse a párt eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egységét, még erőteljesebben fejlessze kommunista jellegét, védelmezze tisztaságát és ahol szükséges, szervezeti szigorításokkal is óvja sorait az oda nem való elemektől. A Központi Bizottság a véleményeket és javaslatokat gondosan elemezte és azok jelentős részét a szervezeti szabályzat most benyújtott tervezetében figyelembe vette. A párt helyzetének tanulmányozásánál és a széles körű vitánál bebizonyosodott, hogy a szervezeti szabályzatban alapvető változtatásokra nincs szükség. Ezért a Központi Bizottság ilyen jellegű módosításokat nem javasol. Célszerű és szükséges azonban módosítani mindazt, ami már túlhaladott, továbbá az egyes meglevő szabályokat pontosabbá, illetve egyszerűbbé tenni. A kongresszust megelőző vitában — mint eddig minden kongresszus előtt — többen kérték, hogy a párt nevét „Magyar Kommunista Párt”-ra változtassuk. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy ez a javaslat a párt lényegét nem érinti és komoly indoka nincs. Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy a párt kommunista jellege erősödjön, tagjai és szervezetei minél inkább e nagyszerű eszme harcosaiként dolgozzanak. A párt kommunista jellegét nem a neve határozza meg, hanem célja, politikája és tevékenysége. Pártunk történetéből tudjuk, hogy amikor a párt kommunista jellege csorbát szenvedett, ennek oka sohasem a párt elnevezésében, hanem politikájában és gyakorlatában volt A Magyar Szocialista Munkásoárt kommunista párt, amelyet marxista—leninista politikája és gyakorlati tevékenysége egyaránt bizonyít. Ezt rögzíti a szervezeti szabályzat tervezetének első mondata is, amely leszögezi: „A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nem- zetközi kommunista és munkás- mozgalom része.” Párttagságunk, népünk és a nemzetközi munkásmozgalom pártunkat a magyar kommunisták pártjának tekinti. A Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezésnek dicső forradalmi hagyománya van a magyar munkásmozgalom régebbi és legutóbbi történetében. Osztjuk a párttagok véleményét, hogy tovább kell erősíteni pártunk kommunista vonásait, de ezt nem puszta névváltoztatással, hanem politikánk végrehajtásával és a szervezeti szabályzat tervezetében javasolt módosításokkal szolgáljuk. A Központi Bizottság ezért azt javasolja a kongresszusnak, hogy tartsa meg pártunk jelenlegi elnevezését, amely alatt az elmúlt évtizedben kivívtuk népünk és a nemzetközi kommunista mozgalom megbecsülését. Megváltoztak a tagfelvétel objektív körülményei A pártszervezetekben a tagjelöltség megszüntetéséről szenvedélyes vita alakult ki, amelyben az új helyzet követelményeinek felismerése mellett a párt féltése, a sorainak esetleges felhígulásától való aggodalom is kifejeződött. A hozzászólók többsége egyetértett azzal, hogy megértek a tagjelöltség megszüntetésének feltételei. A felszabadulás után 21 évvel minden lehetőségünk megvan arra, hogy a párttagnak jelentkezőket magatartásuk, munkájuk, nézeteik alapján már a felvételük előtt alaposan megismerjük; a jelentkezőknek pedig a tömegszervezetekben lehetőségük nyílik, hogy társadalmi munkát végezzenek. 1945 óta hazánkban új nemzedék nőtt fel. Olyanok váltak érett emberekké, akik már a mi társadalmunkban alakították ki életfelfogásukat; lényegesen megváltoztak tehát a tagfelvétel objektív körülményei. A tagfelvétel továbbra is egyéni elbírálás alapján történik, sőt a szervezeti szabályzat mind a jelentkezőkkel, mind az ajánlókkal szemben fokozott követelményeket támaszt. Az augusztusban vitára bocsátott szervezeti szabályzattervezet olyan javaslatot tartalmazott, hogy új tagot csak az a párttag ajánlhasson, aki legalább hároméves párttagsággal rendelkezik és a jelentkezőt közös tevékenység alapján egy éve ismeri. A vita alapján — fenntartva az ajánló 3 éves párttagságát — két évre javasoljuk felemelni a közös tevékenységen alapuló ismeretség idejét. Voltak javaslatok, amelyek e követelményeket 5, illetve 3 évben határoznák meg. Ezt jelenleg nem tartjuk megvalósíthatónak, mert a termelőszövetkezetekben és az új üzemekben, létesítményekben indokolatlanul gátolnánk az új tagok felvételét. Továbbra is helyesnek tartjuk, hogy a tagfelvételnél az egyik ajánló szerepét a KISZ tölthesse be, olyan módosítással, hogy az ajánló a KISZ-alapszervezet taggyűlése legyen. Korábban e joggal az illetékes KISZ-bizottság rendelkezett, amely azonban nem ismerhette kellően a felvételre jelentkező fiatalokat. Elzért ajánlásuk sok esetben formális vagy megalapozatlan volt. A javaslat elfogadása esetén jelentősen megnő a KISZ-szervezetek politikai, erkölcsi felelőssége. Számos pártszervezetből érkezett olyan javaslat, hogy az új szervezeti szabályzat a pártba való belépés alsó korhatárát 18 évben állapítsa meg. Ezt azzal indokolták, hogy ebben a korban Válnak a fiatalok teljes jogú állampolgárrá. A Központi Bizottság e javaslatot több szempontból nem tartja helyesnek. A teljes jogú állampolgárság elérése önmagában nem lehet indok; az állampolgári jogokat nem szabad azonosítani a párttagság követelményeivel. Aki felvételét kéri a pártba, annak a többi dolgozóhoz képest bizonyos társadalmi munka tapasztalattal politikai és világnézeti többlettel kell rendelkeznie. Nyilvánvaló, hogy a 18 éves fiatalok mindezt még nem szerezhették meg. Meg kell adni a lehetőséget számukra, hogy a tömegszervezetekben, elsősorban a KISZ-ben, a szakszervezetekben, a közös tanulás és munka útján megismerkedjenek a szocializmus alapelveivel. Van azonban még egy indok: a 21 éven aluli fiatalok felvételének engedélyezése tápot adna olyan törekvéseknek, hogy e korosztályok tagjai zömmel a párt- szervezetekben végezzék társadalmi munkájukat. Ez károsan hatna az ifjúsági mozgalomra. Ha a tagjelöltség megszüntetését a kongresszus elfogadja, a Központi Bizottság ajánlja: 1967. január 31-ig minden alapszervezet taggyűlésén egyéni elbírálás alapján döntsenek arról, hogy a jelenlegi tagjelöltek közül ki alkalmas a párttagságra. A párttagság keltét a IX. kongresszus időpontjától kell számítani. A jelenlegi, csaknem 40 ezer tagjelölt, akinek felvételéről dönteni kell, a pórt szervezeti erejének jelentős része. A szocializmus odaadó harcosait, pártunk új katonáit nyerhetjük közülük. Ennek tudatában kell ügyükkel foglalkozni. Legyenek a tagjelöltek felvételéről határozó taggyűlések a párt életének ünnepélyes eseményei, szolgálják pártunk erősödését, gyarapodását új harcosokkal. Kedves Elvtársak! Pártunk a dolgozó tömegek bizalmát elsősorban érdekeiket kifejező politikájával vívta ki. A párt tekintélyét azonban a párttagok áldozatkész munkája, személyes példamutatása is növeli. A VIII. kongresszus óta is jelentősen fejlődött párttagságunk öntudata és kommunista erkölcsi arculata. Mindez nem jelenti, hogy a párterkölcsöt sértő, helyenként fellépő jelenségeket lebecsülhetjük, mert ezek az egész pártnak súlyos károkat okoznak. Vannak párttagok, akik szerénytelenekké váltak, akik a meggyőzés, a magyarázás. helyett parancsolgatnak és kinyilatkoztatnak, csalhatatlannak tekintik magukat, nem hallgatják meg munkatársaik véleményét, figyelmen kívül hagyják a dolgozók javaslatait. Előfordul, hogy egyes párttag vezetők visszaélnek hatalmukkal, jogtalan anyagi előnyöket szereznek. Sajnos, előfordul az is, hogy néhány vezető politikailag bizonytalan vagy tehetségtelen emberekkel veszi körül magát, az őszinte, jóindulatú, elvtársi bírálatot pedig elfojtja, sőt nemegyszer burkolt formában táplálja és éleszti ezt az eléggé el nem ítélhető, a párt politikájával teljesen ellentétes gyakorlatot. Először is szemléletbeli okok miatt gyakran nem lépnek fel az ilyen gyakorlat ellen, ' mondván, hogy ez mindenkinek saját ügye, nem tartozik másokra. Pedig ami a pártnak kárt okoz, rontja tekintélyét a tömegek előtt, az a szó igaz értelmében pártügy és egyetlen kommunista számára sem lehet közömbös. Mások hamis lojalitásból vagy pozícióféltésből tűrik el ezeket a párt politikájával ellentétes módszereket és csak akkor jelzik a bajokat, amikor már késő. A párttagsággal összeegyeztethetetlen a közömbösség, az elvtelen- ség, a kényelemszeretet és a pozícióféltés. Ezért a párthatározatok be nem tartása vagy a kommunista erkölcsi normák megsértése esetén a nevelés eszközein kívül alkalmazni kell a fegyelmi úton történő felelősségre vonást is. Szigorítások a pártfegyelem javítása érdekében A Központi Bizottság a pártfegyelem megjavítása érdekében a szervezeti szabályzatban javasol néhány szigorítást. Ilyen többek között az, hogy a pártbüntetés az első fokú döntéssel hatályba lép, s hogy a pártból kizárt személy tagsági könyvét azonnal be kell vonni. Természetesen mindenkinek joga és lehetősége, hogy a felsőbb pártszervhez fellebbezzen, ha nem ért egyet a döntéssel, de a kiszabott pártbüntetés hatályba lép. Javasoljuk, hogy a jövőben csak az érintett párttag vagy alapszervezetének kérelme, illetve a felsőbb pártszerv határoza(Folytatás a 2, oldalon)
