Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-03 / 260. szám
Tanácskoztak a megyei pártértekeziet küldöttei (Folytatás a 6. oldalról.) nye a magángazdálkodással szemben. Ezután a következőket mondotta: — Megragadom az alkalmat, hogy az elért eredmények elismeréseként a Központi Bizottság és a kormány köszönetét tolmácsolj am a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a gépjavító állomások dolgozóinak, valamint az irányításban- részt vevő párt- és állami vezetőknek. Felhívta a ügyeimet arra, hogy ragaszkodni kéül továbbra is a jelenlegi gabona vetésterületének nagyságához mindaddig, miig nem érjük el a 13 mázsás átlagtermést országosan. Csak ezután lehet szó arról, hogy csökkenthessük a vetésterületeket. Sajnos, az elmúlt esztendőben a mezőkovácsházi és az orosházi járás kivételével a megyében nem teljesítették az előirányzatot e tekintetben. Felhívta Fehér elvtárs a küldöttek figyelmét arra, hogy a kenyérgaibonavetés kérdéséből A pártértekezleten felszólaló küldöttek a gazdasági építő- és szervező munka sikereinek feltételeként hangsúlyozták az ideológiai és kulturális nevelőmunka hatókörének bővítését. Amikor ebben a tárgykörben fejtették ki nézeteiket, egyöntetűen abból a nézőpontból indultak ki, hogy az eszmei, ideológiai és kulturális nevelőmunka eredményeként erősödhet a tömegek politikai aktivitása, az egyetértés a Központi Bizottság határozataival, a kormány intézkedéseivel. A polgári, kispolgári nézetek elleni harc is elképzelhetetlen anélkül, hogy ne erősödjön az eszmei, ideológiai munka, az emberek tudatának, ízlésének a marxista világnézet szellemében való formálása. Az — Kétségtelen — mondotta felszólalásában Szilágyi Péter elvtárs, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára —, hogy napjainkban a materialista világ- szemlélet nagy térhódításának vagyunk tanúi. Ez a térhódítás azonban lehetne gyorsabb ütemű is, s a népművelés minden agának ezt kell szolgálnia. Véleményem szerint a tömegszervezetek, társadalmi szervezetei? propagandamunkájában is található olyan részterület, ahol aktívabbá, hatásosabbá lehetne tenni a politikai és kulturális nevelőmunkát. A nemzetiségi szövetségek is a szocialista nemzeti egység szilárdítását segítik tevékenységükkel, s elsősorban a nemzetiségi dolgozók körében támogatják a pártszervezetek ideológiai munkáját. A szocialista világszemlélet kialakításában a szakszervezetekre hasonlóképpen nagy rész hárul — fejtette ki felszólalásában Nagy István elvtárs, az SZMT vezető titkára. A szakszervezetek a kommunizmus iskolái, hogy azonban minden vonatkozásban Figyelmeztető és elgondolkozható megállapításokat tett ezután a kulturális nevelőmunka módszereit illetően. Az a véleménye — mondotta Mihalik elvpolitikai kérdést kell csinálni. Békés megye az ország egyik legjobb búzatermesztő megyéje, a megye szövetkezeteinek pedig nem ráfizetés, ha búzát termelnek. Az országnak szüksége van rá! Elismerését fejezte ki a Minisztertanács elnökhelyettese az állattenyésztés és a húsfelvásárlás terén elért eredményékért — örülök annak — mondotta —, hogy Békés megye a beszámoló tájékoztató jelentése szerint e téren az első helyen áll az országban. Ezen az úton kell a jövőben is tovább haladni, növelve és javítva a termelés gazdaságosságát. Ugyanis Békés megyében még ma is drágán állítják elő a sertéshúst. Az országos átlagnál is több a talkarmányfél- használás. A belvízveszély csökkentése érdekében mondotta a következőket: — Fokozni kell a belvízlevezető művek teljesítőképességét, hatékonyságát. Ehhez az állami vállalatok összehangolására, eszmei nevelőmunka nem probléma nélküli — hangoztatták többen is — és korántsem hoz egyik óráról a másikra gyors eredményeket. Állandó és fokozódó tevékenységgé kell válnia, és az élet olyan területeire is eljutnia, ahová eddig nem, vagy csak gyengébben, tehát kisebb hatóerővel jutott el. Figyelmet keltő volt többek között Hugyik András elvtárs, a szarvasi járási pártbizottság első titkárának az a megállapítása, hogy bizonyos feladatokat, a hétköznapi munka magától értetődő tennivalóit sokkal kevesebb vitával, esetenként sokkal kevesebb felesleges vitával kellene végrehajtani. Ezt a megállapítását az ideológiai és kulturális nevelőmunka vonatkozásában is megvilágította. azzá váljanak, rendkívül összetett és bonyolult, alaposan végiggondolt munkát kell kifejteniük. A materialista világszemlélet térhódítása ifjúságunk körében változatos áttételekben és formákban mutatkozik meg — tájékoztatta a pártértekezletet Mihalik György elvtárs, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Ügy is, hogy ifjúságunk politikai hangulata igen jó, ezt legutóbb is számos ifjúsági találkozón és a „Vádoljuk az imperializmust” mozgalomban is érvényre juttatták. Az a véleménye azonban, hogy marxizmus—leninizmus világnézetét, a párt politikáját nagyobb erővel és szenvedélyességgel kell magyarázni, terjeszteni, elmélyíteni a közös felelősség, a közös munka vállalásának eszményeit. Ezt azonban ne csak a fiatalok nevelésével közvetlenül foglalkozó szervezetek, társadalmi szervek tegyék, hanem a társadalom minden tagja mindig, minden időben és mindenütt. társ —, hogy az alkalmazott módszerek hibája elsősorban az, hogy leszűkítik, illetve nem bontakoztatják ki megfelelően a nevelőmunka alapvető célját, mely tervszerű fejlesztésére van szükség. A harmadak ötéves terv során a vízügyi főigazgatóság a megyében az állami művek fejlesztésére 76 millió forintot ad. Ezit az összeget a kutasd, a szeg- haümd, a veresi, a Fehér- és Fekete-Körös, a Szárazár, valamint a bélmegyerd szivattyútelep és a magyar—román határ belvízvédelmi munkáira költik. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági üzemek tervszerű együttműködésére van szükség, és a csatorna- hálózatok kiépítésére. Az öntözéses gazdálkodással kapcsolatban elmondotta, hogy a harmadik ötéves terv időszakában legfontosabb feladat a berendezések hatékonyságának fejlesztése, a hiányzó járulékos beruházások megvalósítása lesz. Csupán a békési duzzasztómű megépítése háromezer hold terület vízellátását biztosítja. Fehér Lajos élvtárs ezután több fontos, mezőgazdaságot érintő kérdésről szólt, majd külpolitikai kérdésekről tájékoztatta a párt- értekiezlet küldötteit. hatóerejének mind fokozottabb érvényesülésében jut kifejezésre. Értelmi és érzelmi bizonyítás kell, hogy leküzdjük a politikai közömbösséget s más, hasonlóan káros tulajdonságok megnyilvánulásait. A KISZ nagy erőfeszítéseket tesz, hogy hozzájáruljon ehhez a küzdelemhez, munkája azonban nem mindig párosul jó tartalommal az adott A munkaértekezlet jellegű pártértekezleten több elvtárs beszélt a pártmegbízatások jelentőségéről. Nagy István, az SZMT vezető titkára, dr. Faragó Elek, a munkásőrség megyei parancsnoka, Mihalik György, a KISZ megyei bizottságénak titkára különösen hangsúlyozták a pártmegbízatások fontosságát és a megbízatások teljesítésének fontosságát. A szakszervezet is, a KISZ is azt kérte a küldöttektől, hogy a párt még több elvtársat küldjön területére a munkák segítéséhez és irányításához. Nagy István elvtárs például a következőket mondotta: — Nagyon fontosnak tartom éppen a párthatározatok végrehajtása szempontjából a szak- szervezetekben dolgozó kommunisták munkáját. Elsősorban rajtuk múlik, hogyan valósulnak meg a határozatok. Ha a Politikai Bizottság a különböző tömegszervezetekben végzett munkát egyenrangú pórtmunká- na:k tekinti a pártapparátusban végzett munkával, akkor erről az alapszervezetek kommunistái sem feledkezhetnek meg. A pártmegbízatások egy másik oldaláról szólt dr. Faragó Elek evtárs. Aláhúzva a beszámoló adatait, éppen a pártmegbízatások teljesítésére hívta fel a figyelmet. — Mert vannak elvtársak — mondotta —, akik nem tesznek eleget kötelességüknek, egyes elvtársak emiatt túlságosan is meg vannak terhelve pártfeladattal. Egyazon elvtársnak sokszor több bizottságban, testületben kell munkát vállalnia. Osszuk meg a munkát, minden kommunista vegyen vállára kötelezettségeket. A tömegek nélkül semmilyen eredményt nem tudunk elérni, a tömegekkel viszont csak akkor tudjuk tartani a megfelelő cél megvalósításához a legeredményesebben elvezető elgondolásokkal. A politikai, a szakmai és az általános műveltség mind magasabb színvonalát követelményként említették a felszólalók. Erről beszélt Kardos Er- nöné elvtársnő, a Békéscsabai Konzervgyár termelési osztályának vezetője is, amikor a szakmunkásképzés problémáiról, minőségének sürgős megjavításáról szólt. E témakörhöz tartozik az a kijelentése, hogy a gyár műszaki törzsgárdájának kialakítása a termelési eredmények fokozása érdekében állandó és nem elhanyagolható feladat számukra. Az érzelmi nevelés jelentőségét Csausz Vilmos elvtárs, a sar- lcadi gimnázium igazgatója szintén kiemelte. — Érzelmi nevelés nélkül elképzelhetetlen az erkölcsi nevelés —■ mondotta —, a tanulók helyes erkölcsi tulajdonságainak kialakítása, ápolása. Eljutni az emberek legbensőbb problémáihoz, ez az iskolai és a felnőtt nevelés egyik kritériuma. A pártértekezlet nagy figyelemmel hallgatta érvelését, amikor azt körvonalazta, hogy az iskolai oktató-neve- lőmunkában erkölcsi, érzelmi színezettel kell átitatni az ismeretanyagot, hogy az ne csak a fiatalok tudását gyarapítsa, hanem meggyőződésüket, szocialista világnézetüket is erősítse. Az a pedagógus tanít és nevel jól, akinek munkájában a tanított anyag egyben nevelési cél is — mondotta. Végül kifejezte azt a véleményét, hogy a hazaszerekapcsolatot, ha minden kommunista törekszik erre. Jogosnak lehet tartani a KISZ megyei titkárának igényét is, hogy a párt több fiatal kommunistát küldjön az ifjúsági szervezetbe. Arról beszélt többek között, hogy egyesek — még párttagok is —, ha például 18—20 éves korukban házasHugyik András elvtárs, a szarvasi járási pártbizottság első titkára adott igen tömör kifejezést a határozatok végrehajtásának fontosságáról. Ezt mondotta: — Mi megtanultunk már határozatot fogalmazni, szerkeszteni. Kérdés, hogy megtanultuk-e a határozatokat végrehajtani, vagy a végrehajtást ellenőrizni? Arról van ugyanis szó, hogy ha már határozatban feladatot szabunk magunknak, akkor azt akaratun]? eléréséért tegyük, ne csak azért hogy „erre is van határozat”. Ha többet törődünk a központi szervek, a középszervek, az alapszervezetek határozatainak végrehajtásával, akkor nagyobbak lesznek az eredményeink is. E tekintetben nemcsak a pártszervekről volt szó a pártértekezleten, hanem az állami szervekről is. A tanácsoknál, és máfe szerveknél hasonlóan észrevehető, hogy nagyobb gondot fordítanak a határozat megszerkesztésére, mint annak végrehajtására. Márpedig ez papírmunkát szül, de cselekvést nem. A vita során került szóba az tetre való nevelést, a honvédelmi nevelést az eddigieknél sokkal változatosabbá kellene tenni, olyan módszereket keresve, melyekre az ifjúság intenzívebben reagál. Az sem elhanyagolandó tény, hogy a családi, az iskolai és az iskolán kívüli nevelőmunka még korántsem egységes, ennek harmonikussá tétele az egész társadalom feladata. A pártértekezlet felszólalói még sokrétűen és több alkalommal szóltak a politikai, ideológiai és kulturális nevelőmunka eredményeiről, gondjairól. Dr. Faragó Elek elvtárs, a munkásőrség megyei parancsnoka az emberek nevelését, meggyőzését és harcbavitelét a szocializmus építésére a pártmunka nagy feladatai közé sorolta, Boros János elvtárs, az Orosházi Gépjavító Állomás igazgatója a traktorostanfolyamok nem megfelelő színvonalát említve fejtette ki véleményét a szakmai képzésről általában, melynek általánossá tétele nélkül — például — a bonyolult üzemű mezőgazdasági gépek teljesítőképességének maximális kihasználása sem képzelhető el. Miközben a felszólalók a közel- és a távolabbi jövő tennivalóit, a hibák megszüntetésének módjait elemezték, sorra ismertették azokat az eredményeket is, melyeket az eszmei, ideológiai és kulturális nevelőmunkában megyeszerte elértünk. Hangoztatták: ezek az eredmények jó kiindulópontot, erős bázist biztosítanak a szocialista embereszmény teljes kibontakoztatásához, a tudatformálás, á világnézeti nevelés céljainak eléréséhez. Ságot kötnek, már kiöregedettnek érzik magukat az ifjúsági munkából. Jogosan kérdezte: — Valóban öreg a 19 éves menyasszony? A pártértekezlet vitája erősítette azt a szemléletet, hogy a fiatal kommunistáknak sokkal többet kell törődniük ifjúságunk nevelésével. is, hogy a különböző megyei vállalatok a járásokban, városokban, s a községekben jobban támaszkodjanak a helyi pártszervek véleményére. Az egyik felszólaló valahogy úgy jellemezte egyes szervek „munkamódszerét”, hogy azok előbb intézkednek, s utána próbálják „megagitálni” a helyi vezetőket az intézkedésük helyességéről. Márpedig ez semmiképpen nem jár haszonnal. Mint mondta, egyébként tudják is ezt, megvan az „önkritika” is, csakhogy utána marad minden a régiben. A pártértekezlet vitája során szinte valamennyi társadalmi szerv, intézmény munkájáról szó esett. Bírálat érte a kommunisták tanácskozásán azt a szemléletet, amely lebecsüli a szak- szervezetek fontosságát. Nincs igazuk azoknak, akik így teszik fel a kérdést: „Kit és ki ellen védelmez a szakszervezet?” Az SZMT vezető titkára világosan adott választ erre, visszautasítva a szakszervezetek szerepét egyoldalúan értelmező megjegyzéseket: — Lenin tanításának megfelelően nevelje a szakszer(Folytatás a 8. oldalon.) Alapvető feladat a nevelőm unka hatókörének bővítése A materialista világszemlélet térhódítása A kulturális nevelőmunka legyen sokszínű, változatos A tömegek támogatásával tudunk csak eredményeket elérni Ha határozatot hozunk, hajtsuk is végre!
