Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
A Központi Bizottság beszámolója (Folytatás a 4. oldalról.) mus eszméjében egyesül a szocialista haza, a nemzetközi munkás- osztály, a szocialista világrend- szer érdekeinek azonossága, és az ezekhez való hűség. Pártunk a le- ninizmus tanításaihoz híven hű a proletárinternacionalizmus eszméjéhez. Fő feladatunk a szocialista társadalom felépítése hazánkban. Ebből kiindulva hozzuk döntéseinket, de azok nem lehetnek ellentétesek a szocialista világrendszer országainak, a nemzetközi munkásosztálynak közös érdekeivel és közös frontban, egységesen kell harcolnunk közös ellenségünk, az imperializmus ellen. Ezért mi elítéljük a kínai vezetők jelenlegi irányvonalát, amely a világforradalomról sűrűn hangoztatott szavak ellenére mindinkább láthatóan nacionalista, nagyhatalmi, hegemon törekvéseket mutat. Elvtársak! Az idjeológiai kérdések közül érinteni szeretném még a vallásos világnézethez, a vallásos emberekhez, az egyházakhoz való viszonyunkat. Pártunk álláspontja e kérdésekben alapjában mindvégig helyes volt. Pártunk világnézete szemben áll minden idealista világnézettel, így a vallásos világnézettel is. Ez eszmei harcot jelent, Hazánkban vallásszabadság van, pártunk kerül mindent, ami a vallásos emberek érzéseit sértené, de nem mond le arról, hogy küzdjön a felvilágosodottságért, a tudományos világnézet elterjesztéséért. Az osztályharc frontja szerintünk ném. a hivők és nem hívők között húzódott és nem ott húzódik ma sem. Bármely felekezethez tartozó hivők szabadon gyakorolhatják vallásukat, hátrányos megkülönböztetésben nincs részük, egyenjogú állampolgárai a hazának. Jelenleg a Magyarországon működő egyházak és az állam viszonyát mindkét fél számára elfogadható egyezmények szabályozzák, kielégítően. Amióta az egyházak vezetői a szocialista társadalmi rend megszületését és fennállását tudomásul vették és a helyzetet e reális valóság alapján ítélik meg, nem egy társadalmi kérdésben is közelíteni tudtuk álláspontunkat. Az állam, az egyház számára elfogadható és a nép érdekeinek, szocialista építőmunkájának megfelelő helyzet kialakításában a párt, az állam helyes politikája mellett szerepe van a hivő tömegek demokratikus állásfoglalásának. Szerepük van az egyházak vezető testületéiben reálisan gondolkodó embereknek, és a különböző egyházak gyarapodó számú haladó papjainak is, akikkel a Hazafias Népfront keretében a kölcsönös tisztelet alapján, egyetértésben dolgozunk népünk javára A Központi Bizottság referátuma összegezte a tudományos élet, a kutatómunka területén elért fejlődést, majd megállapította: Az utóbbi négy évben népünk műveltsége tovább gyarapodott. Minden általános iskolát végzett 100 tanuló közül 42 középiskolában, 41 pedig szakmunkástanulóintézetben folytatja tanulmányait. Ma évenként másfélszer annyi szakembert bocsátanak ki egyetemeink, főiskoláink, mint az egyetemi, főiskolai hallgatók száma 1937/38-ban összesen volt. A tízezer lakosra jutó nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók száma és aránya tekintetében olyan fejlett európai kapitalista országokat előztünk meg, mint Anglia, Franciaország, Olaszország, Svédország. E tények szocialista építésünk legszebb eredményei közé sorolhatók. 1*61 óta közoktatásunk egészét átfogó reform megvalósításán dolgozunk. Az oktatási reform eddigi tapasztalatai igazolták a lefektetett alapelvek helyességét. Az iskolareformmal a Központi Bizottság behatóan foglalkozott A gyakorlati végrehajtás néhány torzulását és hibás értelmezését különösen a középfokú oktatásban kijavítottuk. Folytatnunk kell azonban erőfeszítéseinket, hogy az eredeti célnak megfelelően csökkentsük a tanulók megterhelését, ugyanakkor minden iskolatípusban korszerű műveltséget nyújtsunk, tegyük hatékonyabbá a tudományos, szocialista világnézeti nevelést, s készítsük fel tanulóinkat a tudatos szakmaválasztásra és választott élethivatásukra. Társadalmunk becsületet szerzett minden munkának. Megbecsülést biztosít a fizikai munkának, amely mind több szaktudást, elméleti ismeretét és szellemi erőfeszítést követel. Az ipar, a mező- gazdaság a szakmunkások tízezreit igényli. Ez az igény nem csökken, hanem a technika fejlődésével állandóan növekszik. Ezért olyan iskolarendszert, iskoláztatást, pályaválasztást és nem utolsósorban olyan közhangulatot kell kialakítanunk, amely megfelel ennek. Az ifjúság nevelésében, oktatásában alapvető szerepük van a pedagógusoknak. Nevelőink többsége hivatását átérezve, munkájával, magatartásával igazolja, hogy a párt, rendszerünk hűséges szövetségese. Most is azt kérjük tőlük: soha el ne felejtsék, hogy népünk legféltettebb kincsét, a jövő nemzedékét bízza rájuk. Kulturális politikánk eredményességét bizonyítja, hogy a szocialista közművelődés és az utóbbi négy esztendőben népünk újabb, még szélesebb tömegeit fogta át — mondotta a továbbiakban Kádár János, majd a könyvforgalom növekedéséről, a kulturális és művészeti élet jelenségeiről beszélt. Feltárta a kulturális életben tapasztalható negatív jelenségeket, s rámutatott: Kulturális politikánknak elvileg, gyakorlatilag egyaránt világosabbá kell tennie, hogy mi amellett állunk ki, hogy szocializmust építő népünknek szocialista kultúra kell. Továbbra is minden erőnkkel támogatjuk a széles tömegekhez szóló szocialista szellemű, humanista alkotásokat. A televízió, a rádió, a sajtó, az ismeretterjesztés és népművelés munkájában ezek terjesztésének és propagálásának kell az eddigieknél határozottabban érvényt szerezni. Támogatjuk azokat az útkereséseket, kísérletezéseket is, amelyék a szocializmus eszmekörén belül keresik az újat. Kiinduló szempontunk ebben az esetben is elsősorban a mondanivaló, az eszmeiség és nem a megszokott formákhoz való ragaszkodás lesz. Az eddigieknél határozottabban kell visszautasítani a politikailag ellenséges, antihumanista és a közerkölcsöt sértő alkotásokat A párt feladata, hogy eszmei irányítással erősítse kultúránk szocialista vonásait, biztosítsa további fejlődését A pártmunka kérdései és feladatai A referátum ezután a pórtélét kérdéseire tért át — Az utóbbi négy évben a párt egészségesen fejlődött, a taglétszám évenként 3,5 %-kal, a négy év alatt 73 ezer fővel növekedett és jelenleg a párttagok és tagjelöltek száma 584 ezer 849 fő. A párttagság összetétele alapjában megfelelő. A tagság 42,5 százaléka fizikai dolgozó, 37,3 százaléka szellemi dolgozó, 7,9 százaléka a fegyveres erőknél teljesít szolgálatot, egyéb foglalkozású és tanuló 3 százalék, 9,3 százalék nyugdíjas. A párttagság 22,9 százaléka nő. A párt ereje nemcsak létszámában, hanem elsősorban tagjainak öntudatában, felkészültségében, aktív munkájában, a párt egységében és összeforrottságában van. Ezért továbbra sem célunk a taglétszám nagyarányú növelése. Arra kell törekednünk, hogy új tagokat elsősorban a termelő- és társadalmi munkában kitűnt munkások, termelőszövetkezeti tagok, a nők és a fiatalok soraiból vegyünk fel. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak, hogy pártunkban a lenini normák a pártélet meghatározói, a kollektív vezetés elve érvényesül. A pártmunkában azonban az utóbbi években bizonyos mértékig elhalványult a személyes felelősség. Kívánatos, hogy az elhatározások és döntések meghozatalánál továbbra is szigorúan betartsuk a kollektív vezetés elvét, de a határozatok végrehajtásában jobban érvényesítsük az egyszemélyi felelősség elvét. Pártunk a demokratikus centralizmus elvei alapján működik: a felsőbb pártszervek ténylegesen irányítanak, az alsóbb pártszervek megfelelő önállósággal, hatáskörrel dolgoznak, a párt élete demokratikus légkörben és keretek között folyik. A következő időszakban a demokratikus centralizmus elvének mindkét oldalát tovább kell erősítenünk. Erősíteni kell a centralizmust is. Ha szórványosan is, de előfordul, hogy egyes tagok ugyan élnek a bírálat jogával, de nem veszik ki részüket a határozatok megvalósításából, a feladatok megoldásából. A gyakorlatban kell biztosítani és minden párttagnál érvényesíteni igazságos rendünket, azt, hogy pártunkban nem választhatók el egymástól a jogok és a kötelességek. Az elmélet és gyakorlat terén egyaránt folytassuk erőfeszítéseinket a pártdemokráeia fejlesztéséért, kutassuk a módját, miként lehet a párttagságot jobban bekapcsolni a párt politikájának alakításába. Mindent meg kell tenni, hogy a továbbiakban is hiánytalanul érvényesüljön a pártszervekben és pártszervezetekben a viták és nézetek kifejtésének szabad légköre, ez pártunk erejének egyik forrása és nem formális, hanem valóságos egységének fontos biztosítéka. Pártunkban élénk a kritikai szellem. Az élénk kritika ezen szabad légkörében még jobban szembetűnik, hogy vannak, akik önmaguktól eltelve, mindennel elégedettek. Még mindig elég sok olyan funkcionáriusunk van, aki mindent meg tud magyarázni, aki a kritikát megköszöni — de nem felejti el. Pártunknak becsületet szerez, hogy a hatalommal jól él, nem uralkodik, hanem vezet és a népet szolgálja. Ez a magatartás kötelező a párt minden funkcionáriusára és tagjára. Az egyszerű emberek véleménye a pártról nem kis részben azoknak a kommunistáknak munkájától és magatartásától függ, akiket személyesen ismernek. Funkcionáriusaink, párttagjaink zöme kommunistához méltóan él és dolgozik. A leghatározottabban felléptünk azokban a szórványos esetekben, amikor valaki a rábízott hatalommal visz- szaélt és igy járunk el a jövőben is. Azt is tapasztaljuk, hogy a kispolgári életmód és erkölcs — az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, szerénytelenség, erkölcstelen életmód — hatást gyakorol egyes párttagokra is. Elsőrendű pártérdek, hogy párt- és közéletünket erélyes és hatékony fellépéssel óvjuk minden olyan jelenséggel szemben, ami sérti pártunk tisztaságát, becsületét. A párt vezető szerepe mindenütt érvényesül, ahol megvalósul a politikája Pártunk eszmeileg, politikailag egységes: a párt tagsága helyesli és követi a Központi Bizottság politikai irányvonalát. Az egységet pártunk hűsége a marxizmus—leninizmus- hoz, az a harc formálta, amelyet a jobb- és baloldali nézetek ellen folytatott. Ez pártunk nagy ereje, sikereinek forrása. A taggyűléseken felszólaló százezernyi párttag kifejezte egyetértését a politikai irányvonalunkkal és eltökéltségét annak végrehajtására. A pártdemokrácia lehetővé teszi a vitákat és ennek során elkerülhetetlenül helytelen nézetek is felszínre kerülnek. Ez nem csorbítja a pártegységet az alapvető kérdésekben, sőt: lehetővé teszi a helytelen nézetek leküzdését és ezzel a pártegység még további erősítését. Ebben a korszakban fokozottan igaz az a lenini tétel, hogy az eszmei, politikai egységet minden új következtetés és lépés kapcsán őszinte, nyílt eszmecserében kell nap mint nap újra megteremteni. Azokkal szemben, akik nem értik a párt politikájának egyes részleteit, a türelmes meggyőzés a helyes és a célravezető módszer. Kádár János ezután arról beszélt, hogy felmerülnek a pártéletben a párt vezető szerepének gyengüléséről szóló vélemények. Az e kérdésben folytatott viták részben a párt vezető szerepének különböző megítéléséből fakadnak. Nem kevés párttag a párt vezető szerepét egyes pártszervezetek szerepével és hatáskörével azonosítja, mások abban látják a párt vezető szerepének feltételét, hogy minden vezető beosztást párttagok foglaljanak el. A párt vezető szerepe mindenütt érvényesül, ahol megvalósul politikája. A párt határozatai esetenként és helyenként nem valósulnak meg elég következetesen, sőt néha el is torzítják azokat. Ahol nem a párt politikáját valósítják meg, ott nem lehet a párt vezető szerepéről beszélni. Ebben az értelemben és helyileg előfordul — és nem is egy-két esetben —, hogy a párt vezető szerepe nem érvényesül. Mégis egyes kivételes esetekből általártosítani hiba, a helyi problémákon lehet és kell is változtatni, de a problémákat nem lehet összetéveszteni az alapkérdéssel, azzal, hogy az országban a pártvezetés meg is valósítja politikáját. Az utóbbi időkben hallottunk a nemzetközi hírek között olyan nézetekről, amelyek a centralizmus elvének szükségességét vitatják a munkásosztály forradalmi pártjában. Másutt a párt funkcióját megfoghatatlan eszmei irányításként kezdik értelmezni. Arról a torzulásról nem beszélve, ahod „kulturális forradalom” címén iskolás gyermekeket vezetnek rohamra pártszervek és pártszervezetek ellen, úgymond, „megtisztítási” célzattal. Mi a pártok közötti tapasztalat- csere szükségességét és helyességét elismerve és az egyes pártok önálló véleményét tiszteletben tartva, hangsúlyozni szeretnénk saját pártunk álláspontját a párt vezető szerepét érintő nézetekkel kapcsolatban. A magyar munkásosztály és a dolgozó nép történelmi tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a kapitalizmus elleni következetes harc, a szocialista építés csak marxista—leninista, a demokratikus centralizmus elve alapján felépített és működő kommunista párt vezetésével folyhat sikeresen. Pártunk nehéz harcokban szerzett tapasztalatai bizonyítják, hogy azok az erők, amelyek a párt szervezetei helyett vagy azokkal szemben valami más erőre támaszkodva akarják — úgymond — erősíteni a munkásosztály hatalmát és annak vezetését, valójában veszélyeztetik a munkáshatalmat, a szocialista építést. Elvtársak! A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének érvényesítése és további fejlesztése. A jövő nagy feladatai megkövetelik a párt vezető szerepének fejlesztését, a párt- vezetés módszereinek, formáinak, a szervező munkának a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítését. Általában a párt felelős a szocialista építésért, társadalmunk állapotáért a munkásosztály és egész népünk előtt. Ez nem jelentheti azonban azt, hogy minden részkérdésben a pártnak kell döntenie. Továbbfejlődésünk határozott igénye, hogy növekedjék az állami és tömegszervezeti szervek szerepe, felelőssége a gyakorlati döntésekben és azok végrehajtásában. A politikai, gazdasági és kulturális élet fő tennivalóit a párttagsággal tanácskozva a párt vezető szervei dolgozzák ki. A pártnak kell feltárnia a társadalmi, gazdasági élet ellentmondásait és kidolgozni megoldásuk módját. A párt figyelmét a tudományos elemzés, az elvi-politikai irányítás és ellenőrzés erősítésére kell fordítani. A pártnak minden fokon a fő feladatokkal kell foglalkoznia. A párt munkájában minden szinten erőteljes szerepet kell biztosítani a végrehajtás ellenőrzésének. Ez párttagságunk leghatározottabb kívánsága. Minden párttagnak — bármilyen területen vagy beosztásban dolgozik is — legfőbb kötelessége, hogy teljes. odaadással küzdjön a párt politikájának elfogadtatásáért, megvalósításáért. A kommunisták álljanak ki minden fórumon a párt politikája, a rendszer védelmében. A pártnak joga és kötelessége bírálni mindazon szerveket és személyeket, akik nem a párt politikájának szellemében dolgoznak. Erre annál is inkább szükség van, mert tapasztalható helyenként és esetenként bátortalanság, elbizonytalanodás még párttagoknál is, húzódozás a párt politikája melletti határozott kiállástól. Növelni kell a pártszervek, a (Folytatás a 6. oldalon.) I
