Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
A Központi Bizottság beszámoló fa (Folytatás a 5. oldalról.) pártszervezetek szerepét, felelős- »ágiét a vezető káderek kiválasztásában és nevelésében. Különös (nyomatéket kap ez a gazdaságii irányítás új rendszerében. A párt céljai csak úgy válnak valósággá, ha a vezető posztokon a párt politikáját értő, azt végrehajtani képes párttag és pártonkívüli vezetők dolgoznak. A párt vezető szerepéinek növelése szükségessé teszi az állami munka pártirányításának és a kormányzati munkának további fejlesztését. A jelenlegi gyakorlat lassítja a döntéseket, az ügyintézést és sokszor elmossa a felelősséget. Ezért a párt- és állami szerveknél, felsőbb és alsóbb szinten meg kell szüntetni a párhuzamosságokat, a szervezeti felépítésben mutatkozó összefonódást, a munkában jelentkező átfedéseket. Növelni kéül az állami szervek vezetőinek személyi felelősségiét az általuk irányított terület munkájáért A párt vezető szerepe érvényesülésének fontos láncszemed a dolgozók tömegszervezeted és tömegmozgalmai. A bennük rejlő erőt a párt az ott dolgozó kommunisták segítségével mozgósítja népünk, a szocializmus érdekében. Ezt a megtisztelő kötelességet és felelősséget a tömegszervezetekbeo dolgozó kommunistáknak mindig érezniük IkelIL Kötelesek a párt politikáját ismertetni, megmagyarázni. Felelősek azért, hogy működési területükön a meggyőző munka eredményeként a párt politikája megvalósuljon, hogy a dolgozók körében szerzett tapasztalatokat közvetítsék és képviseljék a párt szervei előtt Ez a pártmunka szerves része, más pártmunkával •egyenlő értékű tevékenység. Az elméleti munkával, a párt- propaganda eredményeivel és feladataival foglalkozott a továbbiakban a referátum. Az agitáció régi és új formádnak alkalmazásával az utóbbi időben eredményeket értünk el. A párttagság jó tájékoztatása elengedhetetlen feltétele a pártszervezetek eredményes munkájának — a párttagság jogos igénye az eddiginél gyorsabb és szélesebb körű tájékoztatás. A sajtó, a rádió és a televízió munkája is fejlődött a két kongresszus között. A napilapok példányszáma jóval több, mint negyedmillióval emelkedett. Négy hetilap négyszázezernél, további hat hetilap százezernél nagyobb példányszámban jelenik meg. A lapoknak és a folyóiratoknak több mint ötmillió előfizetője van, majdnem egymillióval több, mint a VIII. kongresszus idején. A rádió előfizetőinek száma megközelíti a 2,5 milliót. A televízió előfizetőinek száma négy év alatt háromszorosára, egymillióra emelkedett Az újságírók munkáját mindinkább a szocializmus ügye iránti közéleti felelősségtudat hatja át; a sajtó, a rádió és a televízió tevékenysége világnézetileg és politikailag tisztultabb és egyértelműbb. Napirenden tartja és magyarázza a szocialista építés és a nemzetközi élei legidőszerűbb, legfontosabb kérdéseit, mozgósít és tájékoztat, művel és nevel, vitatkozik és állást foglal. Az alapvetően pozitív fejlődés ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfogásnak, ízlésnek, erkölcsnek tett engedményekkel, a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is. A párt továbbra is számít a sajtó munkásaira, elvárja, hogy ne tegyenek engedményt a polgári és kispolgári életfelfogásnak, ízlésnek, legyenek az imperialisták, a kapitalista társadalom határozott bírálói, szenvedélyesen védjék a szocializmus igazságát és mozgósítsák a lakosságot nagy ügyünk, a szocializmus építésére. A párt káderpolitikájáról szólva Kádár János megállapította: a VIII. kongresszus által elfogadott élvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. A VIII. kongresszus irányelvei a kádermunkában mégsem valósultak meg elég következetesen; számos hibával és félreértéssel találkoztunk. A Vili. kongresszuson nagy hangsúlyt kapott a feladatokra való alkalmasság. Ezt félreértelmezve, egyes helyeken állami és gazdasági vezető tisztségek betöltésénél egyoldalúan előtérbe helyezik a szakmai felkészültséget az eszmei szilárdság és a vezető készség rovására. A párt ezt a szemléletet és gyakorlatot nem fogadhatja el. A társadalomnak nem apolitikus „szakemberekre” és nem szakmailag hozzá nem értő „politikusokra”, hanem megfelelő vezetőkre van szüksége. A feladatokra való alkalmasság társadalmunk minden vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és a vezető készséget egyaránt és együttesen követeli. A szervezeti szabályzat javasolt módosításával kapcsolatban a Központi Bizottság első titkára kiemelte: A legnagyobb horderejű változás a tagjelöltség megszüntetése. A javaslatnál a Központi Bizottságot az vezeti, hogy felszabadulásunk után több mint 21 évvel a pártba felvételre jelentkező ember nem ismeretlen a párt előtt, hiszen hosszú ideje itt él a párt szeme előtt, dolgozik a szocializmus építésén, s a párthoz, rendszerünkhöz való viszonyát felelősen el lehet bírálni. Ami t az eddigi gyakorlat szerint kétszer — a tagjelölt- és tagfelvételnél — kellett végigcsinálni a pártpak is. a felvételre jelentkezettnek is, most a kellő alapossággal, de egyszerre végezzük el. A javaslatok között szerepel, hogy a kongresszus ne válasszon revíziós bizottságot. A feltételezés szerint a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörét bővítve, eddigi munkája mellett biztosítani tudja a Központi Bizottság pénz- gazdálkodásának ellenőrzését is. A párt irányító és ellenőrző szerepének erősítését célozza az a javaslat, amely valamennyi hivatali pártszervezetnek megadja azt a jogot, hogy a vezetőt beszámoltathassa és a hivatali munkát ellenőrizhesse — azzal a céllal, hogy az eddiginél hatékonyabban segíthessék a hivatal, az állami szerv, az intézmény rendeltetésszerű munkájának eredményes elvégzéséit. A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései Ezután a nemzetközi munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről szólt a referátum. — A kommunista világmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje. A világ kommunista pártjainak száma ma megközelíti a kilencvenet. Kommunista pártok tevékenykednek a föld országainak majd mindegyikében, a marxizmus—leninizmus eszméi pedig mindenütt éreztetik hatásukat. Sok országban élesedik az osztályharc. A burzsoázia e harcban a munkásosztályt, annak marxista—leninista pártját tekinti legfőbb ellenfelének, attól fél a legjobban, s ahol teheti, arra méri a legkegyetlenebb csapásokat. A történelem azonban feltartóztathatatlanul halad előre, a kommunizmus eszméje hódít, s ma már a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom ereje gátat vet az imperializmusnak, szembeszáll az agresz- szióval. A kommunista világmozgalom erejét meghatványozza, hogy egységes világnézet, a marxizmus—leninizmus vezérli és az, hogy fáradhatatlanul küzd minden haladó erő tömörítéséért. Rendkívül jelentős, hogy a kommunista és munkáspártok között eleven kapcsolatok legyenek, hogy a testvérpártok kicseréljék tapasztalatukat, s egyeztessék fellépésüket nemzetközi síkon a közös ellenség, az imperializmus elleni harcban. E megfontolás vezette pártunkat. amikor a beszámolási időszakban találkozott és tárgyalásokat foytatott a nemzetközi és munkásmozgalom számos pártjával. Szükségessé tette a találkozók gyakoriságát az a sajnálatos körülmény is, hogy ma vannak a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalomban olyan nézetek is, amelyek ellentmondanak a marxizmus—leninizmus elveinek. Ezek a nézetek figyelmen kívül hagyják a proletárintemaciona- lizmust, a szocialista országok érdekközösségét, tévesen ítélik meg a szocialista forradalom lehetőségeit, félremagyarázzák a szocialista forradalom különböző útjairól, a szocializmus építésének sajátosságairól szóló marxista megállapításokat. A nemzetközi munkásmozgalomban minden álbaloldali és jobboldali elhajlás közös ismertetőjele volt mindenkor és az ma is a szovjetellenesség. A nemzetközi imperializmus, a burzsoázia mindig a Szovjetuniót tekintette és ma is azt tekinti legfőbb ellenségének. A jobb- és „baloldali” elhajlók, legyen szándékuk bármi, szovjetedenességükkel akarva, akaratlanul egyenest az imperialisták kezére játsszanak. A Magyar Szocialista Munkás-; párt Központi Bizottságát és tagságát erősen foglalkoztatják mindazok a kérdések, amelyek körül ma a viták és nézeteltérések vannak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Azt tartjuk, hogy államok közötti viszonylatban egy adott kérdésben lehetséges semlegesnek maradni, de a marxizmus—leninizmus, a nemzetközi kommunista mozgalom legfontosabb kérdéseiben állást kell foglalni. Pártunk képviselői minden adandó alkalommal kifejtették világos álláspontunkat a vitás kérdésekről, ezit tesszük most saját kongresszusunkon is. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista országok és kommunista pártok elvi alapon nyugvó szoros együttműködésének tántoríthatatlan híve. Az a nézetünk, hogy az 1957-es és 3 960-as moszkvai nyilatkozatok ' helyesen foglaltak állást korunk legfontosabb kérdéseiben és meg. állapításaikat az élet azóta minden tekintetben igazolta. Az e nyilatkozatokban foglaltakat ma is magunkénak tekintjük és követjük. Elítélünk, minden olyan fellépést, amely a forradalmi munkásmozgalom sorainak egységest rombolja. Jelenleg a kínai vezetők hegemon törekvései, szov- jetellenessége és szakadár tevékenysége okozza a legnagyobb kárt. A legutóbbi hónapokban helytelen nézeteik ellenzékének letörésére megindították az úgynevezett „proletár kulturális forradalmat”, s e mozgalom rohamcsapataként létrehoztak tanulókból szervezett „vörösgárdista” osztagokat. Nem lehet mindezt egyszerűen a kínai párt, illetve a Központi Bizottság belső ügyének tekinteni. Lin Piao, az Államtanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter maga jelentette ki a katonai akadémia hallgatói előtt, hogy „Mao elnök sokkal .magasabban áll Marxnál, Engelsnél, Leninnél, Sztálinnál”. A kínai vezetők maguk hangoztatják, hogy a „proletár kulturális forradalom” nemcsak belső használatra szól, hanem „példa- mutatás minden ország számára”. S valamelyik pekingi utcában már tábla hirdeti, hogy ott működik a „vörösgárda világbizottsága”. Mindez ilyenformán reánk is tartozik. Mi elutasítjuk ezeket a marxizmus—leniniz- mustól idegen nézeteket, elhatároljuk magunkat tőlük. Ma szocialista országok élnek egymás mellett a föld jelentékeny területén. A szocialista társadalmi rend létrejöttével megteremtődött a lehetősége annak, hogy végérvényesen kiküszöböljük a népek kapcsolatából a nemzeti gyűlölködést, ami hosszú századokon át oly mérhetetlen kárt okozott minden ország elnyomott és kizsákmányolt dolgozóinak. Marx, Engels, Lenin eszméi vezetnek minket, ők tárták fel a tőkés elnyomás nemzetköziségét és mutatták meg a nemzetközi munkásosztály érdekeinek azonosságát. Ök tanították meg a munkásságot, hogy saját osztályérdekeinek megfelelően nézze a világot, ők nevelték a munkásosztályt internacionalistává. Pártunk önálló politikájának kidolgozásában népünk, országunk történelmi, társadalmi és gazdasági adottságaiból indul ki, de mint internacionalista párt, mindig figyelembe veszi a proletárforradalom és a szocialista építés1 nemzetközi tapasztalatait. Pártunk figyelembe veszi a szocialista világrendszer közös érdekeit is, számol a kapitalista országokban működő és nehéz körülmények között harcoló testvérpártok érdekeivel is. Azt tartjuk, hogy egy forradalmi párt nemcsak saját munkásosztályának és népének, hanem a nemzetközi munkásosztálynak és az emberiségnek is felelős munkájáért. A nemzetközi kommunista mozgalomban az utóbbi két esztendőben nagymértékben fokozódott a szak ad árok elszigetelődése és megerősödtek az egységtörekvések. Érlelődnek a kommunista és mur-káspártoL nagy tanácskozásának feltételei Is. A Magyar Szocialista Munkáspárt híve a nagy tanácskozás eszméjének, nem a tanácskozásért önmagáért, hanem azért, hogy erősödjön, szélesedjen egységünk, összefogásunk. Akcióegységet kívánunk elsősorban és azonnal most Vietnam megsegítésében, általában közös ellenségünk, az imperializmus elleni harcban. (Taps.) A nemzetközi kommunista mozgalom és az emberiség érdeke mindennél előbbre való. Dolgozni kell annak érdekében, hogy a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom mindazon pártjának képviselőd találkozzanak és tanácskozzanak, amely pártok időszerűnek tartják, hogy elvtársi módon, együtt, marxista—leninista elemzés alá vegyük a kialakult helyzetet és egyetértésben megállapítsuk, az adott ’helyzetben mi a közös tennivalónk. A marxista—leninista elmélet, a az azzal felfegyverzett nemzetközi kommunista mozgalom, a kommunizmus eszméje feltartóztathatatlan, s halad előre a maga történelmi útján. A nemzetközi munkásosztályt, a szocialista világ- rendszert^ a világ kommunista és munkáspártjainak hatalmas mozgalmát az internacionalizmus tette mindenkor legyőzhe tétlenné és teszi ma is azzá. A magyar munkásosztály forradalmi pártja, híven a marxizmus—leninizmus tanításaihoz, mindenkor hű volt |z internacionalizmus eszméjéhez, az egység gondolatához, s ez így lesz a jövőben is. (Nagy taps.) Kérem a Tisztelt Kongresszust, hogy a Központi Bizottság beszámolóját és a benyújtott határozati javaslatot vitassa meg és fogadja el — mondotta referátuma végén' Kádár János, ma jd a párt, a magyar munkásosztály, dolgozó népünk, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság, a proletár- nemzetköziség, a népek szabadsáv ga, a kommunizmus és a béke éltetésével zárta szavait. A Központi Bizottság beszámolóját a jelenlevők felállva, hosa« szán tartó tapssal köszöntötték. Ezután az elnöklő Kállai Gyula a hétfői ülést bezárta. Bejelentette, hogy a kongresszus kedden reggel 9 órakor folytatja a tanácskozást. (MTI) n szovjet sajtó a magyar pártkongresszusról Nemzeti ünnephez mérhető eseményként foglalkozott a szovjet sajtó és rádió az elmúlt napokban az MSZMP megnyílt IX. kongresszusával. A kongresszust megelőzően a szovjet újságolvasók és rádióhallgatók Biszku Béla, Fock Jenő és Szirmai István írásaiból megismerkedhettek Magyarország politikai és gazdasági életének időszerű kérdéseivel. Sok magyar publicista — Gárdos Miklós, Vértes Imre, Kulcsár István és mások — cikkei kaptak helyet a moszkvai sajtó hasábjain. A vasárnapi Pravda „Népszabadság-oldalt” közölt, amelynek anyagát a Népszabadság szerkesztősége állította össze. A hétfői Fravda_ budapesti tudósítást közöl a kongresszus megnyitására készülő magyar fővárosról. (MTI) fl ÖUFF közvetlenül az amerikai katonákhoz fordult a fegyverszüneti kezdeményezéssel Miközben az amerikaiak a DNFF fegyverszüneti ajánlatára adandó válaszon töprengenek, vasárnap minimálisra csökkent a harci tevékeriység Vietnamban. Az AFP tudósítója rámutatott, hogy a DNFF kezdeményező lépést tett egy olyan területen, amely mindig kedvező visszhangot kelt a világközvéleményben. A DNFF nyilatkozata világosan körvonalazza a döntés indokait. Elsősorban humánus szándékok vezényelték a szabadságharcosokat. Lehetővé akarták tenni az j amerikai katonáknak és tiszteknek, valamint a csatlós csapatoknak, hogy hagyományaiknak megfelelően ünnepeljék a karácsonyt és az újévet. A második motívum politikai jellegű: a parancs bebizonyítja, hogy a vietnami nép megértéssel viseltetik az amerikai nép és a csatlós országok népei iránt. Ily módon — mutat rá az AFP tudósítója — a DNFF köz- | vétlenül az amerikai katonákhoz és családiaikboz, és az «'gesz viliág közvéleményéhez fordul a I fegyverszüneti kezdeményezéssel.
