Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

A Központi Bizottság beszámolói a (Folytatás a 2. oldalról.) helytállt, mint' társadalmunk ve- xető osztálya. A munkásosztály vezető szere­pe mind hatékonyabb módon ér­vényesül, mégpedig elsősorban abban, hogy a párt útján a mun­kásosztály kormányoz, gyakorol­ja a hatalmat, másodszor, hogy ma már a társadalom nagy több­sége magáévá tette a munkásosz­tály forradalmi célját, a szocia­lizmust, s ennek felépítésén dol­gozik, végül harmadszor, hogy az állami és társadalmi élet terüle­tén. mintegy negyedmillió embe­rével a munkásosztály közvetle­nül tölti be a vezető funkciókat. Népi államunk legfőbb politi­kai alapja a munkás—paraszt szövetség. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével, azzal, hogy a magyar parasztság a szo­cializmus útjára lépett, céljai­ban, tartalmában, tehát minősé­gileg erősödött a munkás—pa­raszt szövetség, következésképp: az utóbbi években tovább erősö­dött államunk politikai alapja. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése a két dol­gozó osztály, a munkások és pa­rasztok közös érdekeinek megfe­lelően és a kettős feladatnak, az átszervezés és a termelés egyide­jű emelésének sikeres megoldá­sával ment végbe. A legmesz- szebbmenőkig igyekeztünk pa­rasztságunknak megkönnyíteni az elhatározó lépést: demokratikus megoldást biztosítottunk a ter­melőszövetkezetek vezetésében, bevezettük a földjáradékot, az öregségi járulékot, a társadalom- biztosítást, elterjesztéttük azt a részesedési rendszert, amely a tudást és a. szorgalmat díjazza, mindezek eredményeként megszi­lárdultak a szocializmus alapjai a magyar falun. Parasztságunk megtalálta a helyét a közös gaz­daságban, becsülettel dolgozik és jobban él, mint korábban. Mi­vel a munka falun is új, minden másnál előbbre való becsületet nyert, megkezdődött az a folya­mat, amely az egységes, szoci­alista termelőszövetkezeti pa­rasztság kialakulásához vezet. A szocialista viszonyok között parasztságunk is munkája révén boldogul. Ezért pattunk, népi ál­lamunk eddig is mindent meg­tett, hogy a mezőgazdaságot meg­felelő számú géppel, gazdasági épülettel, a szükséges kémiai anyagokkal, más termelőeszkö­zökkel erősítse, s ezután is így lesz. Ugyanezen okból mindent ■meg kell tennünk, hogy a ter­melés és a munka termelékeny­sége a mezőgazdaságban tervább növekedjék és csökkenjen a ter­mékek önköltsége. A jövőben az ipari és a mező- gazdasági termelői árrendszert úgy kell alakítanunk és össze­hangolnunk, hogy fejlődjék a szocialista mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége, ezenkívül bi­zonyos feldolgozóipari tevékeny­séget is létre kell hozni a terme­lőszövetkezetekben. Tovább kell emelni a következő években a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalát is, részben a nyug­díj- és a társadalombiztosítási ellátás további fejlesztésével. A gazdaságirányítási rendszer reformjának keretében erősíte­nünk és fejlesztenünk kell a mezőgazdaságban a szervezettsé­get és a szerződések rendszerét. Javasoljuk, hogy a jövő év fo­lyamán üljön össze a termelőszö­vetkezetek országos kongresszusa, Az Országos Termelőszövetkezeti találják helyüket a társadalom- ben szélesíteni kell hatáskörét, el- betartása és betartatása, a visszás­lenőrző szerepét. Az országgyűlés ságok leküzdése, igazságtalansá- munkájával összefüggésben fon- gok megszüntetése kizárólag a ve­Tanács megalakulása után az ál­lami szervek a termelőszövetke­zetek összességét érintő alapvető kérdések és jogszabályok kidol­gozásával kapcsolatos álláspont­jukat egyeztessék a tanáccsal. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek további megszilárdítá­sának, gazdálkodási biztonságá­ban. A továbbiakban a nők és a fia­talok helyzetéről, sokrétű problé­máiról szólt a beszámoló. Szá­mokkal, adatokkal illusztrálva, hogyan nőtt a dolgozó nők szere­tosnak tartjuk az új választójogi törvényt, amely az egyéni képvi­selői választókerületek bevezeté­sével szorosabb és közvetlenebb zetés feladata lenne. A Központi Bizottságnak és a kormánynak természetesen megvan a maga feladata e tekintetben, azonban - kérdésiben a vezetés és a tömegek csak egyidejűleg és együtt tudnak pe társadalmunkban; s vitába kapcsolatot teremt a képviselő ás sziállt azokkal a hamis általános!- a választói között, s ez is kedve­tásokkal szélsőséges nézetekkel, zően hat majd az országgyűlési hatékonyan fellépni. Szocialista rSír"a párásság*és* a társadalom amelyek'az ifjúságnak gondolko- munkára. törekvéseink, rendszerünk de­érdekeibői kiindulva javasoljuk: fásmódjáról, magatartásáról za?- Egész népi államunk, kormány- mokrahzmusa csak akkor érve­lőit vitákban felmerültek. Alá- szerveink, az allami, gazdasági es nyesulhet teljes mértekben, az elő­húzta, hogy a fiatalok többsége kulturális irányító szervek, vala- forduló visszásságok és azok le­elítéli a kapitalizmust, értékeli a mint a helyi néphatalmi és igaz- hetősége csak akkor irtható ki felnőttek harcát, amely elsöpörte gatási szervek, a tanácsok műkő- gyökeresen, ha a szocializmus és a régi világot. A mai fiatalok túl- dése is eredményes, és mivel a a demokrácia központi és helyi nyomó többsége becsületesen ta- nép alapvető érdekeit szolgálja, nul, dolgozik, teljesíti a haza demokratikus, iránti kötelezettségét. Az alapvető jó mellett állami — Népünk szocialista összefo- munkánkban nemkívánatos bü- gását az utóbbi években is jól rokratikus vonások is vannak, s megfelelő jogszabállyal meg kell teremteni a termelőszövetkezetek földtulajdonának törvényes alap­jait. A termelőszövétkezetek bir­tokában levő mezőgazdasági ren­deltetésű földek közül sok ma nem a faluban élő emberek tulaj­donában van, más földek öröklés révén folyamatosan városban la­kók tulajdonába kerülnek és jog­bizonytalanság van a termelőszö­vetkezetek által ma használt más földek birtoklásában is. Szükségesnek látszik egy olyan törvény kidolgozása, amely elvi­leg lehetővé teszi, hogy a tsz-ek birtokában levő föld megfelelő megváltási ár ellenében a ter­melőszövetkezetek tulaj'ionába menjen át. Az elgondolás szerint a jelenleg városban élő földtulaj­donosnak kellő időt biztosítva magának kellene elhatároznia, hogy a tsz-be megy dolgozni, szolgálta pártunk belpoliti- részben ennek folyományaként megoldásnak: kaja, amely hirdeti és megváló- „kijárás”, úgynevezett „szocialis- sítja a dolgozó osztályok szövet- ta összeköttetés” és más egész­ségét, a kommunisták és párton- ségtelen befolyások is hatnak, sőt kívüliek összefogását és együtt- megvesztegetés és korrupció is működését, államunk, társadal- előfordul. erői egyaránt megalkuvás nélkül és határozottan lépnek fel. Intéz­ményeink, vezetési módszereink fejlesztése, a hatáskörök jobb ren­dezése mellett ez a kulcsa az igazi műnk szocialista jellegének és demokratizmusának erősítését, fejlesztését. Társadalmunk minden nagy Társadalmi kérdéseink közül a továbbiakban a népesedés alakulá­sáról szólt Kádár János, majd így folytatta: Pártunknak az utóbbi időben hozott minden fontosabb határo­zata a szocialista társadalom tel­jes felépítését célozza, s ezt szol­gálják a kongresszus előtt levő A párt feladata az állami szer­vekben, a tanácsokban dolgozó elvtársak, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és más tömeg­feladatának megoldásában cse- szervezetek, áz egész társadalom újabb javaslatok is. Nagy célunk lekvően részt vett. és részt vesz segítségével erősíteni és fejlesz- megvalósításáért, a szocialista tár­a Hazafias Népfront. Sikerrel va- teni állami, tanácsi szerveink sadalom teljes felépítéséért: lósítja meg a kommunisták és munkájának demokratizmusát, 1. Erősítjük és tovább fejleszi­pártonkívüliek politikai együtt- hatékonyságát és támogatni, ami jük a munkásosztály, a nép hatat ­vagy megváltási ár ellenében fel- működését és tömöríti mindazo- abban jó és leküzdeni a bürök- mát. 2. Tovább kell szilárdítani és ajánlja földjét. Ugyanezt a jogot j^t a hazafiakat, akik készek tét- ratizmust, a megengedhetetlen be- fejlesztem a szocialista tulajdon­biztosi tani kell a nem tsz-tag tekkel szolgálni a szocializmus folyásolást, mindazt, ami rossz a viszonyokat. 3. Növelni kell a tea­örökös számára is. A földtulaj- felépítésének nagy nemzeti cél- jelenlegi gyakorlatban. donnái rendelkező termelőszoveí- ját. Allaméléíünk demokratizmusá­kezeti tag számára biztosítani a Magyar Népköztársaság jog- nak, az állami és tanácsi munka kell azt a jogot, hogy időhatár rendje biztosítja az áUampolgá- hatékonyságának további erősí- nélkül, bármikor maga válasszon, rok teljes -egyenjogúságát, álla- fése, a munka rossz vonásainak inunk az egész nép érdekeit kép- és gyengeségeinek megszüntetése viseli és szolgálja. Saját történél- mindenekelőtt irányítási rend- műnk és a nemzetközi tapaszta- szerünk és vezetési módszereink földjáradékot élvez élete végéig, vagy megváltási ár ellenében a tsz tulajdonába adja a földet. Ezienkívül lehetővé kell tenni a tsz-nek, hogy az általa jelenleg hasznosított állami tulajdonban levő földet — ha igényli — sa­ját tulajdonába vegye át. A ren­dezést a termelőszövetkezetek és a föld név szerinti tulajdonosai szabad és önkéntes megállapo­dására és elhatározására bízzuk. Tisztelt Elvtársakl Társadalmunkban mint szövet­latok egyaránt azt bizonyítják, hogy a munkásosztály hatalmát megvalósító állam funkciójára a kapitalizmusból a kommuniz­musba való hosszú történelmi át­menet egész időszakában szük­ség van. Ebben az időszakban, megjavítását és fejlesztését, a szorosan vett hatósági munkában pedig igazgatási rendszerünk egy­szerűsítését kívánja meg. Rendszerünk demokratizmusát erősíteni egyértelmű azzal, hogy a dolgozók, a lakosság közvetle­ha a helyzet valamely oknál fog- nül vagy képviselői útján mind va nem éleződik, az állam műkő- nagyobb mértékben hózzászólhas- déseben az elnyomó funkciók érdemileg azokhoz a kérdé- mindinkább csökkennek és na- sekhez, amelyekben érdekelt. ségeseink, más dolgozó osztályok S.vobb szerepet kap az egyszerű Hogy ez a jelenleginél hatóko­és rétegek így a kispolgárság dologi igazgatás, a gazdasági és illetve az értelmiség - is részt kulturális szervezés alkotó raun- vesznek a szocialista társadalom kaja, az emberek mindennapi építésében. A párt kellő figyel- gondjaival való foglalkozás, met fordít a szövetség ápolásá- A párt az állam szerepének ra és sajátos kérdéseire — hang- ebből a felfogásából kiindulva súlyozta Kádár János, majd szükségesnek tartja az állam és az megállapította, hogy a tudómé- állam különböző szerveinek erő­sítését, demokratikus továbbfej­lesztését. Tovább kell fejleszteni nyok, a technika, valamint a kultúra szerepének növekedésé­vel együtt növekszik az értelmi­ség száma és társadalmi'jelentő­sége is. A magyar értelmiség a munkásokkal és parasztokkal, a néppel együtt dolgozik a közös célért, a szocializmusért. A poli­tikailag leghaladóbb értelmiségi­ek nagy számban a párt tagjai­ként dolgoznak, harcolnak célja­inkért. A párt és a kormány poli­tikájával, a szocializmus magyar gyakorlatával az értelmiség túl­nyomó többsége egyetért, ezt munkájával igazolja. Társadalmunk megbecsült tag­jai azok a kisemberek, városi kispolgárok is,.akik mint kisipa- .. . . msok kiskereskedők végzik tévé- “ A Központ. Bizottság a be- , ’ ... ... -fii, „„„ számolási időszakban átfogóan, kenységuket. Nem szüntetve meg , . a harcot a jelentkező élősdiség kritikailag elemezte gazdasági szelleme és esetei ellen, minden- fejlődésünket. Ez a izsgálat is nyabb legyen, a gazdasági, a kul­turális és szociális, de még az államigazgatás sok kérdésében is nagyobb hatáskört kell kapniuk az üzemeknek és intézmények­nek, a megyei, a járásig a városi és a községi tanácsoknak. Ez ál­lami munkánk továbbfejlesztésé­nek útja. melőerőket és meg kell szervezni azok ésszerűbb felhasználását. 4. Uralkodóvá kell tennünk a mar­xista világnézetet, erősíteni a szo­cialista társadalmi tudatot, a kö­zösségi szellemet, 5. A magasabb szinthez közelítve tovább keli csökkenteni a fizikai és szellemi munka, a város és falu közötti kü­lönbséget. 6. Növelni kell a mun­ka termelékenységét döntően a műszaki színvonal emelésével és a munka magasabb fokú szerve­zettségével. 7. Növelni kell a gaz­daságos termelést az ipar, a me­zőgazdaság, a népgazdaság min­den főbb területén. 8. Tovább kell emelni népünk, a dolgozók szakis­mereteinek, általános műveltségé­nek, kultúrájának színvonalát. 9. Meg Kell javítani elosztási rend­szerünket, tovább kell emelni a fogyasztást, a dolgozók életszín­vonalát. Az eredményes munkához az országon belüli feltételek meg­vannak és a nemzetközi feltételek is adottak, illetve szakadatlan helytállással biztosíthatók. A szo­cialista társadölom teljes felépí­téséhez hazánkban még hosszú Rendszerünk őszinte híveinek a legfőbb törvényhozó szerv, az magatartásában tömegesen tapasz­országgyűlés szerepét. Fokozni táljuk azt a téves szemléletet, évek munkája kell, de annak gyű kell törvényalkotó tevékenységét, mintha társadalmi törekvéseink mölcseit már a ma élő generációk az alapvető társadalmi kérdések- teljes érvényesítése, törvényeink is élvezni fogják. A gazdasági munka fő vonalaiban megfelelt a harmadik ötéves terv céljainak A referátum ezután gazdaság» ágazatok fejlődését gátolta, hogy kérdésekkel foglalkozott. Ismer- a termelés növekedésével nem tette a második ötéves tervidőszak tartott lépést a tárolás, a feldol- éredményeit az iparban, a mező- gozás és a szállítás. Ennek követ- g&zdasógbain, szólt a vidék foko- keztében komoly károk keletkez- zott iparosításában elért eüőreha- tek. Ez rámutatott tervezőmun­ladásról, majd aláhúzta: kánk komoly fogyatékosságaira. A nemzeti jövedelem a terve­zettnél kisebb volt, a fogyasztá­gyelem erősítése, a munkatelje sítmények fokozása, a létszám- gazdálkodás szigorítása. Ezeknek az intézkedéseknek nyomán 1965- ben a javulás sok jele mutatko­zott és az 1966. évi adatok azt mutatják, hogy a javulás folyta­tódott. A harmadik ötéves terv főbb si alap a terv szerint, a felhalmo- élőirányzatait, a népgazdaság íej- zási alap. a tervezettnél nagyobb lesztésében előttünk álló legfonto- mertékben növekedett. Mindez sabb feladatokat ismertette Kádár kinek meg kell értenie hogy "Wutatta népgazdaságunk élet- azzal a következménnyel járt, János, ezután hangoztatta, hogy a szocializmus építése és tájsadal- eres alapjait, az elért nagyarányú mi viszonyaink között hasznos az fejlődést, ugyanakkor komoly fo- adott számú önálló kisiparos és gyatékosságokat is feltárt. > kiskereskedő munkája. Társadal- a gazdasági munka főbb fogya­tni szükségletet elégítenek ki, tékosságai abban foglalhatók ősz­amely megtárgyalja a termelő- ezért tevékenységük társadalmi- sae> hogy az ország rendelkezésé hogy a fogyasztás és a felhalmo- az idei első három negyedév ta- zás együttes összege meghaladta pasztalatai alapján megállapít- a nemzeti jövedelmet, kedvezőtle- ható: a gazdasági fejlődés fő nül alakult a külkeresKedelmi vonalaiban megfelelt a harmadik mérleg. ötéves terv céljainak. Az ipari A Központi Bizottság e káros termelés a tervezettnél gyorsab­szövetkezetek működésével és lag hasznos, munkájukra ezután is re álló erőforrások kihasználása- tendenciák láttán az 1964 decern- ban emelkedett. A termelés szín­gazdálkodásával kapcsolatos fő kérdéseket. A termelőszövetkeze­tek kongresszusa válassza meg az Országos Termelőszövetkezeti Ta­nácsot és foglaljon állást a te­rületi termelőszövetkezeti s-övét­ségek létrehozásának kérdésében. szükség lesz. Az utóbbi évek gyakorlati ta­pasztalatai igazolták a volt ural­kodó osztályok tagjaival szemben alkalmazott politikánkat is. Mind­azok, akik leszámoltak a múlttal nak hatékonysága elmaradt a le- béri párthatározatban a pártszer- vonala várhatóan 6—6,5 százalék- hetőségektől. Gazdasági növeke- vezetékhez, a párttagsághoz, az ál- kai haladja meg a múlt évit. Ja- désünk üteme a korábbi évekhez lami és gazdasági vezetőkhöz, a vult a termelés és a szükségletek képest lassúbbodott. A termelő- munkásokhoz, a dolgozókhoz for- összhangja. A termelés általános eszközök kihasználása az ipari és dúlt. Napirendre került a gazda- emelkedési üteménél gyorsabban a mezőgazdasági üzemekben nem sági vezetés javítása, a rend meg- nőttek a bel- és a külkereskede­és becsületesen dolgoznak, meg- volt kielégítő. Fontos gazdasági követelése, az általános munkafe­(Foly tatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents