Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-27 / 280. szám
»66. november 27. 7 Vasárnap Továbbfejlődik a javító-szolgáltató tevékenység a harmadik ötéves terv időszakában a megyében Tanácskozás az iparpolitikai beruházások koordinálásáról Sok éves tapasztalatok bizonyítják, hogy a lakosság szolgáltató-javító igénye állandóan növekedik. Ennek kielégítésére elsősorban a szövetkezeti ipar, a minisztériumi és a tanácsi ipar szervizhálózata és a magán kisipar a hivatott A második ötéves tervben elért eredmények és szerzett tapasztalatok, valamint a harmadik ötéves tervben szükséges beruházások és feladatok megbeszélésére szervezett tanácskozást pénteken délután a megyei tanács tervosztálya. A tanácskozáson, amelyen részt vettek a járási, városi tanácsok képviselői, a szolgáltatásban érdekelt vállalatok, mint a GELKA, a KISZÖV, a MÉSZÖV vezetői, Timotity István, a megyei tanács tervosztályának főelőadója tartott tájékoztatót. Többek között elmondotta, hogy a második ötéves terv időszakában iparpolitikai beruházásokra 33,2 millió forintot fordítottak a megyénkben. Ebből az összegből a szövetkezeti ipar 27 millió, a KPM 4,2 millió, a GELKA 2 millió forintot használt fel. Egyedül a tanácsi iparban nem volt lényegesebb fejlesztés. A KISZÖV 23 szolgáltató- házat hozott létre, a GELKA 4 szervizt és 2 felvevőhelyet létesített, a KPM pedig autószervizt épített Békéscsabán. A harmadik ötéves terv időszakában további beruházásokkal fejlesztik a megyében a szolgáltató-javító tevékenységet. (A tanácskozás és a fejlesztés részletes ismertetésére lapunkban még visszatérünk.) j Túlteljesítették exporttervüket A Békéscsabai Szőnyegszövő és Takácsáru Háziipari Szövetkezet a kongresszus tiszteletére vállalta, hogy másfél millió forinttal több árut szállít exportra a tervezettnél. Ezt a napokban teljesítette, illetve túlteljesítette, év végéig pedig összesen kétmillió forint értékű szőnyeget exportál. Az eredmény nagyrészt a szocialista brigádoknak is köszönhető. Összesen 16 kollektíva küzd e címért és 6 már el is nyerte. Újítási kiállítást rendez a 8-as AKOY A 8-as sz. Autóközlekedési Vállalat december 5-től 10-ig újítási kiállítást rendez Békéscsabán, a MEDO&Z nagytermében. A kiállításon az 1960—1966 között alkalmazott műszaki, forgalmi, adminisztratív és baleset- védelmi újításokat mutatják be. A .megnyitót december 5-én délután 3 órakor tartják, s ekkor Szántó Sándor műszaki fejlesztési osztályvezető mond megnyitó beszédet. Újdonságok egész sorával kezdődött meg a téli gépjavítás Békéscsabán A Békéscsabai Gépjavító Állomásnak lényegében most is az a feladata, mint a korábbi téli időszakban volt: a lehető legjobban kijavítani a nyári és az őszi munkákban megrongálódott gépeket, hogy aztán nünél kisebb üzemzavarral, kieséssel oldhassák meg velük a tavaszi feladatokat. Megszokottság és sablon azonban csak 'kívülről látszik. A gépjavító állomás vezetői és dolgozói új célgépek beszerzésével, elkészítésével s az eddigi munkaszervezetek újjászervezésével készültek fel, s láttak hozzá november 8-án a téli gépjavításhoz. Góp- és alkatrészcsere boci-nesze alapon Néhány újdonság bevezetését az tette szükségessé, hogy lehetővé vált traktorok, részegységek örök cseréjére. Ennek az a lényege, hogy ha a termelőszövetkezetek akarják, akkor a megrongálódott főjavításra kerülő traktor helyett hoci-nesze alapon kaphatnak egy kijavított, üzemképes erőgépet. Első fecskékként a csorvási Vörös Október és a mezőmegyeri Béke Tsz már be is jelentette ilyen irányú igényét Ök még dolgoznak az elcserélendő traktorral, miközben a javítóállomáson már szalagon van az a két gép, amely december közepe táján az ő tulajdonukba kerül. A részegységjavításnak is nagy az elgmye, különösen a sürgős kampánymunkák idején. Ha valamelyik erőgépnek meghibásodik egy-egy alkatrésze, nem kell a traktort be- húzatni a javítóállomásra. Ehelyett kiszerelik a hibás részt, beviszik és kapnak helyette egy felújítottat. Minden javítás egv műhelyben történik A csere lebonyolításához a Békéscsabai Gépjavító Állomás négy j traktort tart részegységeiben, az- f az fő darabokban és szerkezeti egységben, továbbá négy traktort állandóan üzemképesen az esetle- ] •K cserére készen. Az, hogy lehe- I tőleg mindig álljon a termelőszövetkezetek rendelkezésére főjavított alkatrész és erőgép, gyorsabb ütemű munkát igényel a javítóállomástól. Ennek tudatában készültek fel, az univerzális traktorok javításával foglalkozó szerelők létszáma azonos a tavalyival, csupán a munkabeosztásuk változott meg. Vagyis négy brigádba osztották be őket Egy brigád az úgynevezett előkészítő munkát végzi, vagyis lemossák, szétszerelik a beérkezett erőgépeket s elkészítik a hibajegyzéket. A két előszerelő brigád közül az egyik a gépek hidraulikáját és a motorok pneomatikus berendezéseit, a másik pedig a szükséges lakatosmunkákat végzi el. A negyedik brigád feladata az össze[ szerelés, az üzempróba s végül a i kijavított erőgép befestése. Ezt az új munkaszervezést az tette szükségessé, hogy jó előre kidolgozták a javításra kerülő részegységek árát s így az állandóan azonos javítást végző brigádok nagyobb felelősséget éreznek az árak betartásáért. Másrészt azért vált szükségessé az új munkaszervezés, mert zártabb ciklusú javításra tértek át. Eddig szinte annyi műhelybe hordták széjjel az erőgépek alkatrészeit, ahányféle . természetű javítást kellett eszközölni rajtuk. Most egyetlen műhelyben oldanak meg mindent, vagyis onnan kerül ki üzemképesen a gép, ahová főjavítás céljára behúzatták. Gépesítették a munkafo«yamatok jó részét A négy szerelőbrigád munkájának megkönnyítésére egész sor intézkedést foganatosítottak. Többek között három elektromos daru beszerelésével, sínpárak lefektetésével és gördülő kocsik készítésével gépesítették a munka- folyamatok nagy részét. Ezenkívül egész sor új célszerszámot vásároltak vagy készítettek. Ezek közül elsősorban azt említjük meg, hogy megoldották az alkatrészek repedésvizsgálatát egy e célra szolgáló műszer megvásárlásával. Eddig ilyen vizsgálatra nem volt lehetősége a javítóállomásnak. Az alkatrészeket csak szabad szemmel vizsgálták meg s a rejtett hibák csak akkor jelentkeztek, amikor már alaposan megnövekedtek vagy eltört az al- | katrész. Egy helyi újítással megoldották a javításra beérkező hi- j deg traktorok felmelegítését. Ed- I dig ugyanis vagy megvárták amíg leolvad róluk a ráfagyott sár és I egyéb szennyeződés, vagy ha sür- | gős volt a javítás, akkor kínlódtak | a letakarításával. Ezek és még ' egész sor fel nem sorolt intézkedés lehetővé teszi, hogy naponta két főjavításban részesült trak- 1 tor gördüljön le a javítószalagról. I K.I.-.in.,- .... ........—...... Téti r uházati szükségletét most szerezze be a Gyomai Földművesszövetkezet ruházti boltjában! Bőséges áruválasztékkal és előzékeny kiszolgálással várja kedves vásárlóit a GYOMAI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA 561 Megyei termeléspolitikai célok (™> 4 kertészet fejlesztése Megyénk harmadik ötéves tervében igen jelentős helyet foglal el a kertészet fejlesztése. A tervidőszak végére a jelenlegi 14 ezer hold hefyett 20 ezer hold konyhakertészet az előirányzat. Indokolt-e ez a nagyarányú területnövelés? Indokolt. A Békéscsabai Konzervgyár és hűtőház igényli a mind több árut, akárcsak a MÉK is, amely a belföldi és a külföldi rendelésekre szállít. Szükséges a kertészet fejlesztése azért is, hogy a tsz-ek közvetlenül a fogyasztóhoz minél több árut juttassanak. De önmagában véve a területnövelés megöld ja-e a kertészet fejlesztését? Esetleg vannak egyéb tartalékaink? A konyhakertószetben élenjáró közös gazdaságok — újkígyósa Aranykalász, kondorosa Dolgozók, tótkomlósa Viharsarok, dobozi Petőfi, orosházi Szabadság, békéscsabai Lenin, Szabadság, Május I, gyulai Népköztársasáig, füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz — példája azt tanúsítja, hogy az üzemág gazdálkodásának hatékonyságában még igen sok a kihasználatlanul hagyott lehetőség. A felsorolt szövetkezetekben a kertészet több éven át állandó területen a szövetkezet legjobb minőségű födjén termel. így a kertészet vezetője — mérnök vagy technikus •— hasznosíthat ja megfigyeléseit a talaj- és az éghajlati tényezők befolyásolására. Kondoroson, Újkígyóson, Füzesgyarmaton, Békéscsabán és egyre több helyen a kertészetet önálló üzemágnak tekintik. Mint ilyennek, van saját termelési, áruértékesítés! és költségvetési terve, vagyis az üzemág szövetkezeten belül önelszámoló egységet alkot. Csakis így állapítható meg, hogy a kertészet a növénytermesztéshez viszonyítva aránylag kis területről mennyi bevételhez juttatja a közöst. A szántóföldi növénytermesztési feladatok gépesítésére, ke- miizálására évről évre nagyobb a lehetőség. A szántóföldi kultúrák termésátlagainak növelésére, a munkabér jellegű kiadások csökkentésére ezzel a módszerrel több gazdaságban már az idén is igen jelentős eredményeket értek el. A növénytermesztésből szabaddá tett munkaerő foglalkoztatására a kertészet bizonyult az egyik legjövedelmezőbb területnek. Ez az üzemág igényli az emberi erőt, mert itt a gépesítés és a kemizá- lás még nem olyan kiterjedt, mint a növénytermesztésben. így hát ennek az üzemágnak a jövedelmezősége jórészt attól függ, hogy — egyidőben — miként sikerül az élőmunka termelékenységiének és a hozamnak — adott területről — növelése. E két tényező együttes jó hatása révén megyénk termelőszövetkezeteiben a tervidőszak végére nem hatezer holddal nő majd a kertészet területe, hanem a jelenlegi átlagtermésekhez képest jóval többel. A kertészkedéssel foglalkozó gazdaságok elsősorban az átlagtermések növelésével adhatják legjobb válaszukat a harmadik ötéves terv ezen programjának megvalósításához. Országosan már sok minden történt a kertészeti munkák könnyítésére. Legnagyobb eredményt ezzel kapcsolatban mégis a helyi kezdeményezés hozta. Az újkígyósnak pedálos tápkoc- kagyártó gépje fillérekbe kerül az NDK-ban készített bonyolult géphez képest. Talán a két gép teljesítményében sincs nagy különbség. Kondoroson a tápkockákban előnevelt paprikapalánták három-négy héttel a hagyományos érés előtt tavaly is és az idén is holdszámra ontották a primőr árut. A paprika, a paradicsom és az uborkaszedés könnyítésére konstruált, gépesített szedőtargoncák és platók a dolgozók korábbi teljesítményének kétszeresére vezettek. Az időben megszedett uborka, paprika, paradicsom, zöldbab újra kötött, s a jó táperőben levő föld, melyet a szükségnek megfelelően meg is öntöztek, a korábbi évek termésének kétszeresét-háromszorosét is hozta. A kertészkedés fejlesztésének gondja a gazdaságilag megalapozott tsz-ekben nem jelent különösebb feladatot, mert ezekben a gazdaságokban már felismerték a jól szervezett üzemág hatását a szövetkezet anyagi alapjainak erősítésére. Kondoroson, Békéscsabán, Újkígyóson, Dobozon és máshol is azon fáradoznak a tsz- ek vezetői, hogy a jelenleg még odahaza tartózkodó asszonyokat, fiatalokat miként tudnák bevonni a kertészkedésbe. Azokban a gazdaságokban, ahol a tiszta bevételből munkabérre tartalékoltak, az első áru szállításáig megoldják az anyagi gondot. Ilyen tsz azonban nem sok van a megyében. Ugyanakkor száznál több azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol az alkalmazottaknak a tényleges munka után járói bért — havonta minimális előleggel — csak év végén szá- molják él. Amíg Dobozon ezt a » fizetési módszert alkalmazták, a kertészet nem funkcionált úgy, mint manapság. Jelenleg havi fizetésért dolgoznak a dobozi kertészek. Ha Dobozon bevált a készpénz- elszámolás, meg kellene kísérelni az anyagi alapok megelőlegezésével a kertészkedéssel foglalkozó, de gyenge eredménnyel dolgozó gazdaságokban is a módszer átvételét. A konzervgyár, a hűtőház, a MÉK és a helyi piac az ideinél több áru feldolgozására, átvételére is képes. Hogy ez a több áru ténylegesen megtermelésre kerüljön, az elsősorban az embereken, az emberek anyagi megbecsülésén múlik. Viszont az is igám, hogy a kertészet dolgozóit fel kellene készíteni a speciális munka ellátására. Éppen ezért indokolt lenne az üzemágvezető kertészek és a beosztott brigád-, valamint munkacsapatvezetők továbbképzéséről szervezetten gondoskodni. A termeltető vállalatok korábban tettek ilyen kísérletet. Kétségtelen, ezzel hozzájárultak a kertészeti kultúrák nagyüzemi meghonosításához. Az utóbbi időben azonban ilyesmire nem fordítódik kellő figyelem. Pedig megérné az anyagi áldozat a felvásárló vagy a feldolgozó vállalat szabvány- és egyéb igényeinek ismertetésére, a jól bevált termelési módszerek terjesztésére. Az új gazdasági irányítás időszakában ugyanis minden eddiginél fokozottabban előtérbe kerül a termelő- és a feldolgozó, felvásárló vállalatok közötti kapcsolat milyensége. Dupsi Károly
