Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-24 / 277. szám

1966. november 24. 4 Csütörtök Vakok és csökkentlátók [ hangversenye Békéscsabán A békéscsabai téglagyári kul­túrotthon nagytermében nagy si­kerű hangversenyt tartottak a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségének ének- és zenei szó­listái és a zenekar november 19- én, szombaton este. A Hazafias Népfront kezdeményezésére egy- lé inkább elmélyül a kapcsolat — főleg kulturális vonatkozásban — a > hétköznapi élet eseményei és a vakok és csökkentlátók kö­zött. A 19-i hangverseny is en­nek a jegyében került megrende­zésre. Az elhangzott szólók, zene­kari művek — amelyek az opera, operett, s a dalszerzők, valamint a költészet klasszikusainak reme­keit szólaltatták meg — azt bizo­nyították. hogy a vakok és csök­kentlátók társadalmi segítéssel, számukra speciális területen tel­jes értékű emberekké tudnak válni. M© Huligánok „hadjárata“ Sajnos. így kell nevezzük azt az esetet, amelyet Orosházán, a vendéglátóipari vállalat 113-as számú • Szegfű cukrászdájában mondtak el. Az orosháziak nagy megelóge- ‘ éléssel nyugtázták a zenés presz- szó, „Szegfű” cukrászda létreho­zását. A vendéglátóipari vállalat igyekezett a modern berendezé­seken túl megfelelő kulturális szórakozást biztosítani az. oda be­látogató vendégeknek. Ügy lát­szik azonban, hogy egyeseknek a szép zene, a jó és előzékeny ki­szolgálás nem elég, egész vad szó­rakozási, lehetőségeket fundáltak ki. Az odajárók ismerik, hogy legalább 120 műbőr üléses székkel látták el ezt az üzletet azzal a céllal, hogy' a vendég kényelme­Tsz-ek az új gazdasági mechanizmusban: Milyen állami támogatásra számíthatnak a tsz-ek? V. A gazdasági mechanizmus re­formjával összefüggő intézkedé­sek — a mezőgazdasági felvá­sárlási árszínvonal növelése, a tsz-ek gazdasági tevékenységé­nek bővítése, a változó hitel- és beruházáspolitika, az önállóság pénzügyi és .szervezeti feltéte­leinek megteremtése — új hely­zetet teremt a tsz-ek számára és jogos a kérdés, hogy to­vábbra is szükség van-e — és ha igen, milyen mértékben — az állami támogatás eddig al­kalmazott különböző formáira. Az már most is előrelátható, hogy a reform intézkedései, bár minden közös gazdaság helyze­tét kedvezően befolyásolják, a szövetkezetek különböző cso­portjai között továbbra sem eredményezhetik a különbségek megszűnését. A mezőgazdasági árszínvonal emelése például a termelőszö­vetkezetek túlnyomó többsége számára lehetővé teszi, hogyár- jbevételeiből visszafizesse a fenn­maradó és folyamatosan igény­ibe vett hiteleket — biztosítsa f^á«íel;les körű amortizációs alap képzést:, bővíthesse forgóalapja­it, a népgazdasági tervvel össz­hangban növelje a tsz-tagok sze­mélyes jövedelmét és a közös .gazdaság szociális alapjait. A mezőgazdasági felvásárlási ára­kat azonban nem a legrosszabb földeken gazdálkodó tsz-ek, ha- . nem az ennél jobb földeken í gazdálkodó mezőgazdasági üze­mek költségei alapján, állapít­ják meg, ezért, a gyenge tsz-ek tekintve, hogy többségükben a legkedvezőtlenebb természeti körülmények között működnek " i— bevételeikből továbbra sem tudják teljes egészében fedezni termelési kiadásaikat* fejleszté­si elképzeléseiket. Az e csoportba tartozó terme­lőszövetkezeteket tehát tovább­ra is támogatni kell, ám nyil­vánvaló, hogy az állami támo­gatás jelenlegi formáin változ­tatni kell. Olyan, a korábbinál lényegesen egyszerűbb, könnyen áttekinthető támogatási rend­szert kell kialakítani, amely minden ember számára, a mun- i&ásiól az egyszerű tsz-parasz- iíg, érthető és jobban szolgálja ' az ésszerűbb termelésszerkezet 1 kialakítására irányuló törekvé­seket A helyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó* a lehető­ségeket a legnagyobb mérték­ben kiaknázó termelésszerkezet kialakításával és az ezt megala­pozó gazdaságos beruházásokkal valósítható meg az a fő célki­tűzés, hogy a gyenge termelő­szövetkezetek is előbb-utőbb jö­vedelmezően gazdálkodó mező­gazdasági nagyüzemekké válja­nak. Ennek a többi között az a feltétele, hogy a kedvezőtlen természeti körülmények között levő tsz-ek gazdálkodásuk bő­vítésével, feldolgozó, értékesítő, melléküzemági tevékenységük kifejlesztésével folyamatosabbá tegyék tagságuk foglalkoztatá­sát,./ továbbá, hogy elsősorban a munkadíj garantálásával, a munkadíjnak költségként törté­nő elszámolásával olyan anyagi érdekeltségi rendszert alakítsa­nak ki, amely minden tsz-tag számára ösztönző. A gazdasági mechanizmus re­formjáról szóló központi bizott­sági határozat kimondja: to­vábbra is indokolt, hogy a nagy összegeket igénylő létesítmények — mint 'például utak, villamo­sítás, öntözőművek, csatornázás stb. — kiépítését állami eszkö­zökből végezzék. Ez a segítség természetesen minden szövetke­zetei érint, de a gyenge tsz-ek számára további kedvezménye­ket biztosít az a lehetőség is, hogy a jövőben a különböző be­ruházások egy részét nem hitel­ből, hanem állami költségvetés­ből valósítják meg, vagy az, hogy egyes beruházásokhoz kü­lön kedvezményéket kaphatnak. Korábbi gyakorlat megfigyelése alapján széles körben elterjedt az a felfogás, hogy a gyenge tsz-ek beruházásai általában gazdaságtalanok. Közgazdasági­lag nem szorul bizonyításra, hogy azok a beruházások, ame­lyek nem igazodnak a terme­lés legésszerűbb szerkezetéhez, nemcsak a gyenge, hanem a jó tsz-ekben is gazdaságtalanná válnak. Éppen azért, hogy el­kerüljük a korábban oly gyak­ran ésszerűtlenül megvalósított beruházásokat, fő irányelvként kell érvényesíteni: csak olyan beruházásokat szabad megvaló­sítani, amelyek elősegítik a helyi adottságoknak legjobban megfelelő termelésszerkezet ki­alakítását Az új gazdasági mechaniz­musban — bár alapvetőeri meg­változik a tsz-ek gazdasági hely­zete, csökken a gyenge kategó­riába tartozó tsz-ek száma, nö­vekednek a tsz-ek bevételei, a mezőgazdasági üzemek még csak részben nélkülönzhetik az állam segítségét. Előreláthatóan — ha korszerűbb formában és kisebb mértékben is — tovább­ra is szükség lesz az állami tá­mogatásra: az állami támogatás azonban csak .segítség a tsz-ek- nek. A szövetkezetek fejlődése, a tsz-tagság jóléte elsősorban és alapvetően gazdálkodásuk haté­konyságán múlik. Dr. Dankovits László síik vámmá: 5> sen szórakozhasson. Azonban egyes vad hajlamú vendégek nem jó szemmel nézték, hogy itt minden olyan rendes és tiszta, tompa agyuk cselekvésre késztette őket. Ki zsebkéssel, ki borotva- pengével, ollóval és egyéb vágó- eszközökkel huszonöt széken „lé­ket” vágott. Hogy a levágott bőrdarabokat elfogyasztották-e szórakozás közben a „kedves vendégek”, nem tudni, azonban a székeken tátong a lyuk: vádol­va a huligánok „hadjáratát”. Mit lehet tenni? Talán szigorú büntetést kellene adni minden esetben az ilyen önszórakoztató egyéneknek. Feljebb, uram ... Ügy vélem, mindenki örömmel üdvözölte, hogy az áruk teljes áttekinthetőségének lehetőségét a kereskedelem úgy is biztosította, hogy önkiválasztó cipóboltokat létesített városokban, községek­ben. Ezek közé tartozik a Békés megyéi Iparcikk Kiskereskedelmi ! Vállalat 19. számú cipóboltja is j Békéscsabán. Nemi részletezem, hiszen min­denki ismeri ezt a kiszolgálási , formát; a polcokon sorakoznak a fél pár cipők fazon és nagyság szerint. Ebből.aztán lehet válasz­tani. Én is úgy ’ettem a nevezett cipőboltban e hó 22-én. Nézeget­tem, gyönyörködtem a cipók so ­kaságában és a nekem színre tet­szetős fél pár cipőt leemeltem a polcról — s amikor láttam, hogy gumitalpú, egy mozdulattal he­lyére akartam tenni. Ö isten bo­csáss, nem jól helyeztem el. Ezt onnan tudom, hogy a hátam mö­gött megszólalt egy hang: „föl­jebb. uram” — így mondta, pa rancaolólag. Megfordultam és ott állt szigorú pózban, bátraiéit kézzel a kiszolgáló, méltóságtel­jesen, mint egy hadbíró. ■ Lehet, hogy letört volna a ke­ze, hogyha segít az ő 40 éve® ke- reskfedői múltjával helyére tenni a cipőt. Véleményét megértettem I megjegyzéseiből: „Ha mindenki j ilyen ember volna, mint ön i (értsd: ügyetlen, hogy még a polcra sem tudom. tenni a cipőt), jól néznénk ki!” Hiába, alihoz, hogy vásárolni tudjak, hiányzik a negyven év kereskedői tapasztalat... Divat a petróleumlámpa Ezt állapítottuk meg Orosházán a piacon és környékén. Egymás után létesülnek az új ki7s pavi­lonszerű elárusítóhelyek ezen a területen. Így a péksüteményt árusító gomba, a hírlappavilon, no meg a régi ! „bádogkocsma” helyett ízléses büfét állították fel. Igen ám, de villany az nincs egyikben sem. Az- ott árusítók mécsessel, gyertyával, petróleum- lámpával világítanak. Jóllehet, pedig néhány, méter huzal kelle­ne mindössze — az oszlop adva van., A Szarvasi Vas- és Fémipari Klsz új beruházásai A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz-ben jelentős beruházással korszerűsítik a munkakörülmé­nyeiket és új üzemet nyitnak meg. Gyomón a jövő év elején új részleget helyeznek működésbe. Itt elektroakusztikus háztartási kisgép, lakatos- és bádogosjavífá­sokat vállalnak, s elektromos cikkeket termelnek majd. Mint­egy 7 milliós beruházással nagy kapacitású öntödét építenek Szarvason. A munkákat —amint az időjárás engedi — a jövő év első negyedében kezdik meg. Az autószervizt (400 ezer forintos költséggel) műhelyépülettel bő­vítik. Még tart a munka a szarvasi központi telepnél körül­belül egymilliós ráfordítással ké­szülő üzemi konyha, ebédlő- és klubhelyiség építkezésénél. Ugyancsak most folyik a déva- ványai telep korszerűsítése, ahol a szövetkezet vegyes javítórész­lege üzemel. Hiányzik azonban egy kis jó­akarat a villanyosoktól... (roeskár) A Vörös Csillag Traktorgyár a pártkongresszusért A Vörös Csillag Traktorgyár értékes felajánlások teljesítésé­vel köszönti a IX. pártkongresszust. A gyár dolgozói az Élüzem cím hu szád szőri kiérdemlésére törekszenek. Kongresszusi mun- kaverseny-vállalásaik közül az egyik nagy tétel: 20 dömper terven felüli elkészítése exportra. Ebből már tizenötöt átadtak. A szerelőüzem szocialista munkabrigádjai a szintén terven fe­lüli 20 UE—28 típusú traktorból tizenhetet már elkészítettek. Képünkön: Az udvaron sorakoznak az elkészült UE—28-as traktorok. Mi t Fotó—Gárdos Katalin felvétele TÓTH LAJOS > — Kisregény — 62. Személyesen várják az iro­dában. — Ki az isten háborgat már megint? Az ember nem tud nyu godtan dolgozni. Hol ez, hol az zaklatja! Irénke már ki is lépett Sze­mes irodájából, de az ajtót fé­lig nyitva hagyta, mintha ezzel is sürgetni akarná a titkárt. Suhajda el is indult utána, de az ajtóból még határozottan visszaszólt: — Nem jnegyek ki! Irodájába benyitva megtor­pant, i mikor meglátta, hogy a vele szemközti székről Farkas Józsi bácsi komor tekintete me­red rá. Az öreg felállt. Mintha csak jelentéstételre jött' volna, úgy lé­pett a titkár elé. — Eljöttem — mondta hal­kan. egész belsejében remegve. —: Eljöttem, mert én már nem bírok a csikókkal. Amelyik leg­elöl húzott, kirúgott a hámiból. Másik kocsiba kellene fogni, de az ón szívem nem engedi elmar­ni a többitől, hiszen a saját ne­velésem. Rajtad a sor, hogy igazságot tégy! Suhajda nem akart hinni a fülének. Mindent1 megértett, mégis hihetetlennek tartotta, hogy az öreg ezért keresi. — Gyenge voltam, Suhajda elvtárs! Kicsúszott a gyeplő a kezemből. Azt hittem, hogy elég erős vagyok még. Suhajda pár másodpercnyi gondolkozás után kisietett a fo­lyosóra, s lekiáltott az udvarra az éppen autójával veszkődő sofőrnek: , — Károly! Azonnal álljon ki az utcára! Indulunk a Haladás­ba! ! Az öreg fellélegzett. Megtette, amit a becsülete parancsolt. Le­győzte önmagát. A többi már nemcsak az ő dolga. Suhajda fogta a kabátját, s le­ballagott az utcáira Józsi bácsi­val. Szemes, ahogy az ablakból észrevette őket, utánuk szaladt. Az .öreg jelenléte néki is min­dent megmagyarázott. A folyo­són haladtában még hallotta, hogy Lénké beszél a telefonba. —• Éppen most -indulnak ki, Menyhért bácsi! Menyhért letette a kagylót. Gondolhatta volna, hogy Józsi bácsi megelőzi. —• Vajon vélem, vagy ellenem? — nyugtalankodott, ahogy visz- szamemt irodájába a könyvelés­ből. Ha sietnek, még itt lehetnek a taggyűlés kezdetére, ö csak akkor megy él oda, ha Suhajda előbb, meghallgatja. Ha nem, akkor döntsenek az ő jelenléte nélkül. A kocsi elindult a pártbizott­ság elől.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents