Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-24 / 277. szám

1966. november 24. 5 Csütörtök q fejben lábfcuk Ki ölte meg Kennedyt ? Akinek módja van rá és végig­olvassa a Johnson által kineve­zett Warren-bizottság 1964-ben elkészült 888 oldalas jelentését, terjedelmessége ellenére sem ké­pes belőle más következtetésre jutni, mint arra, hogy három év­vel ezelőtt, azon a végzetes na­pon, amikor a szerencsétlen Kennedy elnök végighajtatott Dallas főútvonalán, egy Lee Oswald nevű férfi fogta magát, távcsöves puskájával felrohant egy könyvraktár 6. emeletére és az-egyik ablakból pillanatok alatt lepuffantotta. Miért? Ki tudja? Talán, mert neki úgy tet­szett. Érthető, hogy a közvélemény az USÁ-ban és szerte a világon ma sem tudott belenyugodni az ily módon „megoldott” megol­datlanságba. A hivatalosan egy nemzedékre szólóan „lezárt ügy" rejtélye ma is százezreket izgat és magánúton, módon százak buzgólkodnak a titok megfejté­sén, az igazi háttér felfedésén. Az utóbbi esztendőkben könyvek sora jelent meg. Szerzőik eddig figyelembe nem vett vágj’ agyonhallgatott tényeket, vallo­másokat, meglepő dokumentu­mokat sorakoztatnak fel a War- ren-jelentés állításaival szem­ben. Cáfolják Warrenék „magá­nyos gyilkos” elméletét. Mind határozottabban arra céloznak, hogy Kennedy politikai összees­küvés áldozata. Olyan politikai, gazdasági hatalmi erőknek, ér­dekcsoportoknak állhatott útjá­ban, akik, noha tisztában voltak azzal, hogy osztályhelyzete foly­tán sziklaszilárdan védelmezi az amerikai monopóliumok érdeke­it, kifogásolták, sőt megbocsát­hatatlan bűnéül rótták fel ama pozitív tulajdonságát — mely miatt viszont a világ haladó közvéleménye előtt fokozódó ro- konszenvnek örvendett —, hogy számolva a szocialista tábor és az úgynevezett „harmadik világ” létezésének és erejének tényé­vel, elnökösiködése fejlettebb időszakában igyekezett a kalan- dorságra hajló amerikai külpoli­tikát a békés egymás mellett élés realitásának a talajára he­lyezni. A televíziónak Ki ölte meg Kennedyt? című 60 perces mű­sora a benne foglalt sok újszerű, érdekes részlettel és filmdoku­mentumok felsorakoztatásával csak megerősítette a nézők több­ségében meglevő sejtést, misze­rint az elnök nem egyetlen sze­mély megfontolt tervének vagy hirtelen indulatának, hanem többek által szervezett és végre­hajtott politikai gyilkosságnak vált áldozatává, csupán azért, mert utódjával, Johnsonnal el­lentétben, józanul számolt a világpolitika realitásaival. —XJj— Orosháziak is fellépnek a művészeti csoportok kaposvári találkozóján Kaposvárott, a Latinka Sándor Megyei Művelődési Házban, no­vember 25—26—27-én öntevé­keny művészegyüttesek nagy­szabású országos találkozójára, illetve tapasztalatcserével egy­bekötött vetélkedőjére kerül sor. Többek közt olyan közis­mert együttesek vesznek részt a találkozón, mint Pécs város mű­velődési házának irodalmi szín­pada. a keszthelyi Helikon Ka­maraszínpad, a Mosonmagyar­óvári Agrártudományi Főiskola jól ismert irodalmi színpada, a barcsi színjátszók, az őriszent- péteri „Fokla színpada”, a szegedi Balázs Béla Színpad, a Ahogy a nyílt országúton ha­ladtak, egyre jobban a bent' ülők szemébe világított a no­vemberi nap. Csillogtak a vil­lanydrótok a szélben. Az öreg szívében újraéledt a remény, ahogy maga mellett érezte Su- hajdát. Röviden elmondta, mi történt tegnap kint a Haladásban. A titkár csak csóválgatta a fe­jét. Alig-alig válaszolt az öreg­nek. A rejtély az volt előtte, hogy mi az oka e váratlan rob­banásnak. Mert ez Józsi bácsi panaszából se derült ki. Hol le­het a hiba gyökere? Miért akar­ják a „főkolomposok” az egész ügyet ilyen ripsz-ropszra meg­oldani? Ekkora bizonytalanság-, gal még nem vágott problémá­nak, mióta a „mozgalomban” van. Az öreg, hogy Suhajda nem kérdezte, szótlanul ült a kocsi­ban. Szándékosan nem beszélt. Derítse ki a titkár az „objek­tív” igazságot! Suhajda se piszkálta újabb kérdéseivel. Látta az öreg harco­son, hogy szenved. Józsi bácsi lelkét új nyugta­lanság fogta el. A küzdés. A „boszorkánykonyha’ füstös ké­pét, az indulattól izzó arcokat idézte fel. Lélekben már készü­győri ifjúsági irodalmi színpad, az Ajkai Erőmű Vasas Művelő­dési Ház irodalmi színpada, a Kaposvári Pamutfonóipari Vál­lalat Kis'Színpada, a dunakeszi Radnóti Miklós Irodalmi Szín­pad, a népszerű balaton mogyo­ródi színjátszó együttes, a duna- pataji úttörőegyüttes és szőkébb hazánkból, Békés megyéből az orosházi Origó Együttes, mely­nek tagjai bizonyára kitesznek magukért, hogy öregbítsék a ka­posvári találkozón is megyénk színjátszóinak, irodalmi színpa­dosainak eddigi jó hírét.' —új— lődött az „új harcra”. Mert hi­ába terveztek Gémesék, hogy Mihály legyen a Haladás elnöke, a lényeg változatlan marad. Má- sabb ugyan, mint Menyhért. Megfontoltabb, kevésbé szerte­len, de a szíve a közösé. Már tizenöt éve - egy célért hajt ják magukat a szikháti fekete földe­ken. A falu alatt jártak. Andrékóval vitatkozott hábor­gó gondolataiban: — A harcnak kell, hogy ér­telme legyen! Ebben igazad van, István! Tudod-e, hogy szembenéztem önmagámmal?... Mennie kell... Belátom... No!... De testvér, azt neked is el kell ismerned, hogy én azt nem bí­rom kimondani!... Nem! Rákanyarodtak a bejáróra. Az irodaépület előtt többen ácsorogtak. Gémes tartotta őket szóval. Mindannyian elsápadtak, amikor az ismerős autó meg­állt. Nem örültek a „váratlan” vendégnek. Andrékó mogorva arccal köze­ledett a raktár felől Mihály- lyal. A motorzúgásra Menyhért is kinézett az irodából, s amikor Suhajda kiszállt a kocsiból Jó­zsi bácsival, eléjük ment. , A kenyértörés ideje elérkezett. (Vége.) Forró a*tkéf a Midog tompokról „Ki hát a bűnös?” — A Szar­vasi Felsőfokú Óvónőképző In­tézet kultúrtermében 70—80 fia­tal ül az asztalok mellett. Első pillantásra olyan családiasnak látszik a gyülekezet; mintha a jól ápolt, elegáns vendégkoszorú csupán a halk léptű pincéreket és a rejtett zenét várná. Pedig nem, mert itt a kérdés ez: „Ki hát a bűnös?” Vajda Aurél tanár vezeti az egyáltalán volt-e valamilyen konkrét elhatározása egyiknek is, hogy az ártatlan embereken valamilyen formában segítsen ? Nem! — Hasít a hangja a te­remben élesen, vádlón. — Nem lehet közülük senkit sem fel­menteni. Csönd támadt egy pillanatra. Szemünk előtt a „Hideg napok” fehér jégvilága, a levetett és hó­ra dobott női és gyermekruha­Semini sem mentheti a bű­nösöket... nál: vannak ők is olyan „nagyj vonalúak”, mint Hitler fasisz­tái. Bűnözők indították el a má­sodik világháború vérengzéseit, bűnözők hajtották végre a pa­rancsokat, ilyen Grassy-félék, — Átforrósodik a hangja: — a háború a bűnös, a fasiszta háború! — Ügy vélem, nagyon jó ez a film — mondja Vajda Aurél, az ankét vezetője —, döbbenjünk rá, hogy valóban emberek va­gyunk, olyan emberek, akiket a háború nem változtathat konco- ló fenevadakká. A fiatalok, akiknek az arcán visszatükröződik még a filmkoc­kák adta irtózat, lélekbe mar- kolóan komolyak, s csendben vonulnak ki a teremből. A Hi­deg napok című, az emberi mélységekbe ható alkotás hatása alól érzik, csak egy oldhatja fel őket: az emberiségért érzett felelősség Ternyák Ferenc Fotó: EsztergáXy ankétot a Hideg napok című filmről. A jelenlevők valameny- nyien látták, még többen is, mint akik itt jelen vannak. Ök azért jöttek el, mert van még mon­danivalójuk. Az ankét vezetője átélte a második világháborút összes borzalmaival, ők nem. — Én úgy érzem, hogy a négy bűnös, nem az igazi bűnös... Ne­kem az a véleményem, hogy ők a börtönben már civilekké ved­letten döbbennek rá, mit tettek egyenruhában... Jó, most van lelkiismeretfurdalása: (mondjuk, hogy van) Bükynek, Pozdornak, Tarpatakynak meg Szabónak. De ez is olyan, hogy azért még itt, a börtönben is egymásra kennek mindent, amit csak le­darabok képsora vonul el.,. Az intézet egyik különterméből az énekkar próbájának békés dal­lamai úsznak be hozzánk. „Ki hát a bűnös?” Nehezen törik meg ez a csend, mintha min­denki érezné a pillanat sajátos­ságát; a szépen öltözött, ápolt lányok, az elegáns, nyakkendős, művelt fiatalemberek a terem­ben. Milyen nehéz is most újra ott folytatni: a szadistává vált, állandóan részeg Derner tize­des mészárlásánál, a gyilkosság­ban örömet lelő Grassynál. — Én úgy gondolom: — kez­di bátortalanul egy fíátal lány — Grassy és társai bizonyítani akarták az újvidéki mészárlás­Mi nem akarunk háborút! hét. Izzó hangulatú félmondatok, szenvedélyes szavak röpködnek a levegőben, összecsapnak a vi­ta szikrázó vívópengéi, s a fia­talok keresik: ki bűnös? Mar­káns, komoly arcú fiatalember emelkedik szólásra, Hódsági Fe- j renc vegyészmérnök; — Próbált-e egyáltalán tenni valamit is a négy bűnös? Vagy Karácsonyi rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első dij: egy darab 1500 forintos Kvarc filmfelvevő — Eredményhirdetési 1967. január l-i számunkban Hatodik rejtvényünk: Kisorsolták a megyei moziiizemi vállalat nyári Kérdéseik történelmünkből: 1. Mi volt a Tanácsköztársaság 1919. március 21-én kiadott kiáltványának címe? 2. Mikor jelent meg 1945-ben a földreformrendelet? reitvenypaiyazaianax dijait A Békés megyei Moziüzemi Vállalat idén nyáron nagyszabá­sú filmrejtvénypályázátot hirde­tett az ifjúság részére, az olcsó mozibérletek, vagyis a rendsze­res moziba járás népszerűsítése érdekében. A filmek világából és a filmszínészek életéből vett pályázati témákra több százan küldtek be a megye minden ré­széből megfejtéseket. A zsűri a közelmúltban értékelte a bekül­dött anyagot s a helyes válaszok feladói közül sorsolás alapján a következők részesültek könyv­ajándékban és más értékes ju­talmakban : Kiszely Mária, Lamper János, Szalai István, Székely János Bé­késcsaba, továbbá Éliás János és Szujó Tibor Endrőd, Rosza Ka­talin Gyoma, Szpisják János Kondoros, Szűcs Anna Mezőbe- rény és Tolcsvai András Szeg­halom. Értesülésünk szerint a jutal­mak a pályadíjnyertesek lakó-' helyén levő moziban, Békéscsa­bán a Brigád filmszínházban' már át is vehetők. —h— Karácsonyi rejtvénypályázat 1966. november 24. szelvény 4715

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents