Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-24 / 277. szám
1966. november 24. 3 Csütörtök —.1 Amíg a cukorrépából cukor lesz A kilúgozó edények töltése répaszelettel. Dér bajos cukorföző ellenőrzi a kristályszemek egyenletességét. A Sarkadi Cukorgyárban őszszel eddig több mint 18 ezer vagon cukorrépát dolgoztak fel és mintegy 15 ezer vagon van még hátra. A napi mennyiség 220— 230 vagon, amiből 28—30 vagon cukrot nyernek. Az öt és fél, hathónapos kampány idején 1200-an dolgoznak a gyárban három műszakban. Összesen mintegy 4500 vagon cukor készül, amit részben raktárakba tárolnak, a többit folyamatosan a kereskedelem veszi át. Tiszántúl lakosságának nagy ■ részét — országosan mintegy 15 százalékát — Sarkad látja el. A gyár az utóbbi 10 évben egyre korszerűbben termel. A feldolgozás napi 40 vagon cukorrépával nőtt. Számos új berendezés könnyíti meg a fizikai munkát és segíti elő a gazdaságosabb termelést. A törzsgárda, amely a cukorgyártás minden részletét jól ismeri, biztosítéka az egyre javuló eredménynek. A harmadik ötéves terv végéig további fejlesztéssel napi 250 vagon cukorrépa feldolgozása válik lehetővé, ami a mezőgazdaságtól elsősorban az átlagtermés növelését igényli. A cukorgyártás folyamata gépek, gépóriások sorozatából, s mellettük szorgoskodó emberek összehangolt tevékenységéből áll. Képeink ebből adnak egy kis ízelítőt. Egy kiskanállal is elegendő a feketébe. Fotó: Demény 1966. folyó hó 30-án délelőtt 9—13 óráig a használaton kívüli gépek, berendezések és egyéb állóeszközök értékesítése céljából vállalatok és tsz-ek részére börzenapot tart a 8. sz. AKÖV, Békéscsaba, Bartók Béla út 62. szám alatt. 106553 WtwwwwvwwwwmvwwwtvnvMawwwwwww A kongresszus tiszteletére: Terven felül 800 ezer forint bevétel akondorosí Dolgozók Tsz kertészetében A lielyiipari szolgáltatások jövő évi terve Elkészültek a helyű parpoli- fcika 1967. évi terved. Eszerint a minisztériumi ipar 18,%- kal, a tanácsi ipar 25, a szövetkezeti ipar pedig 6 százalékkal növeld — az idei esztendőhöz képest — szolgáltató tevékenységét. Többek között 34 százalékkal növekszik a gépkocsijavítás, 10 százalékkal a vasipari, 15 százalékkal a háztartási gépjavítás, 16 százalékkal bővül a mosás, vegytiszta tás szolgáltatása & S százalékkal több lesz a felújítás jellegű építőipari tevékenység. A lakosságot ellátó vállalatok hálózatbővítése révén a megyében három új mérték utáni szabóság, hét textilruházati javítórészleg, 18 tisztító átvevő- hely és hat új fodrászat létesül. A kondorosa Dolgozók Tsz kertészete évek óta híres kimagasló terméserédményeiről. Ebben az esztendőben újabb öröm érte a kertészet dolgozóit: sikerült minden termést a rossz idő beállta előtt betakarítani és értékesíteni. Nem kevesebb, miint 4 és fél millió forint friss zöldséget, gyógynövényt termeltek, 800 ezer forinttal többet, mint eredetileg tervezték. Rajki János főkertész véleménye szerint ebben igen nagy a szerepe a kongresszusi verseny- mozgalomnak. Azt már megszokták Kondoroson, hogy kiváló minőségben dolgoznák talajelő- készítéskor, növényápoláskor, de a betakarítás idején ilyen fegyelmezett munka nem volt még, mint most. A kondorosa Dolgozók Tsz-beit nagy gondossággal készült el a kertészet 1967. évi terve. Kevesebbfajta növénnyel foglalkoznak, hogy a gépeket jobban kihasználhassák és a tagság szakmai képességét fokozhassál?. A hajtatóházafcban erős palántákat nevelnek a szabadföldi kertészet 'számára; tápkockával együtt rakják ki, hogy mindenből korán értékesítsenek, amikor még magas árra lehet számítani. Egyébként ebben a híres kertészetben kora tavasszal lermál- kútfúrás indul. Ha az elképzelések valóra válnak, jó meleg vizük lesz és bőséges, 12 ezer négyzet- métere®, korszerű üvegházat építenek az új ötéves terv idején. Addig is továbbfejlesztik a házilagosan készült hajtalóházakat. Most már valójában tangazdaság Az üzemi étkezde egyik asztalánál ebédel Cseh István és Kereki Sándor. Cseh erdészruhát visel, Kereki pedig „civilben'’ ül. — Köszöntőm egymás árnyékait — üdvözli őket Kocsis Lőrinc, a párttitkár. Cseh és Kereki együtt járnak a határban, együtt esznek, isznak, s ha Cseh nőtlen lenne, bizonyosan egy szeretőjük is lenne — mutatja őket be. — Azt mondják, nincs gondolatátvitel — nevet jóízűen Cseh. — A napokban érdeklődtek tőlem, hogy merre járhat Kereki, a traktorosok brigád vezető je. Azt feleltem, én csak a komámra gondolok és ő tíz perc múlva biztosan a nyomomban lesz. És meg is érkezett. Kereki februárban került az Orosházi Tangazdaságba brigádvezetőnek. Akkor ismerkedett meg Csehvel. Azóta gyakran egy irányba visz az útjuk. Ha a brigádvezető a traktorosok látogatására indul, vele. megy. Mint két kamasz — nem is sokkal idősebbek —, végignevetik az utat. ‘Együtt örülnek, ha valami szép munkát, jól dolgozó traktorost látnak, de együtt évődnek a hibán is. Még csasztuskát is csinálnak a rosszul dolgozó traktorosról. Kissé, jó értelemben véve, rá- tartiak. Talán ezért is értik meg egymást. A brigádvezető említi, hogy a tavasszal meg a nyáron is a traktorosok sok vakbarázdát I Nagy virágú dán szegíű pompázik Gyulán és Orosházán Megyénk híres kertészeteiben télen is nyílnak a szegfűk, rózsák és egyéb virágok. Az elmúlt években főleg amerikai | szegfűt szállítottak az Őszi ésj téli hónapokban a fővárosba, most azonban a gyulai kertészet és az orosházi Szabadság Tsz hajtaitóházaiban dán importszegfű is virágzik. A dán kertészek Afrika trópusi éghajlatán előneveltették a szegfűpalántákat s jól edzett, fejlett növény- állományt adtak a magyar kertészetek számára. A gyulai és orosházi hajtatóházakban nagy szakértelemmel ültették el és gondozták az import dán szegfűt s ennek köszönhető, hogy valamennyi tő gyönyörű virágokat hozott. A dán szegfűből elsősorban a fővárosba küldenek nap mint nap! vágott virágot a jó hírű kertészetek. szántottak. Keresni akartak. Amikor felfedték a hibát, a rosszul dolgozó traktorosok kezébe kapát nyomtak, műszak után felkapál- tatták a vakbarázdát. — Egy kapa, egy traktoros — szól közbe Cseh —, így jártaik Kereki emberei. De miért? Mert nem tudtak szántani — csipkelődik. — De azután megtanultak — veszi át a szót Kereki. — Csak két hét volt nehéz. A kapálások óta nincs is minőségi reklamáció. Még a főagronómus is elégedett a traktorosok munkájával. — Ez pedig nagy szó — mondja Cseh. A trakforosbrigádot dicséri Schüller Ferenc főkönyvelő is. Ö a számok embere. Ezek összefüggései között úgy olvas, mint pap a bibliából. — Tavaly háromnegyedmillió forint üzemági veszteséggel zárta háromnegyedéves tervét a traktorosbrigád. Most pedig 332 ezer forintos nyereséggel. Vagyis az eredményjavulás kereken 1 millió forint. Ehhez hozzátartozik — folytatja —, hogy az egy normálhold gépi munka költsége a tavalyi 77,72 forintról 53,36 forintra csökkent. — Kitett magáért a briJ gád — szólal meg ismét Kereki. : — A párt IX. kongresszusának tiszteletére felajánlottuk, hogy november 15-re az összes őszi munkát befejezzük. Készen is lettünk volna 100 hold szántás hiányával. Munkagépeink, a csőtörő kombájnok vezetői országosan a mi gazdaságunkból lettek az elsők. Elmentünk a szomszédos j tsz-ekbe segíteni. Ott is szántót- tunk-vetettünk. Abban bíztunk, hogy novemberben lesz még jó idő és azt a 100 holdat majd csak megszántjuk. Egy hete jóformán rá sem tudunk menni a földre. Mindennap esik — az ebédlő ajtajának irányába emeli fejét. — Ott ülnek az időt leső traktorosok — neveket említ —, Sitkéi József, Szita Ferenc, Glózik János, Fábri István. Ok valamennyien a pillanatot várják, hogy szánthassanak. Csak 12 munkára alkalmas órára lenne szükségünk. — Bagdi Gábort is gépre kellene ültetni — szól közbe Kocsis. — Ö is szántani megy, ha olyan lesz az idő — feleli a brigádvezető. — Ma viszont nincs idehaza. Szaporodtak. Elvitte a feleségét Füzesgyarmatra. Az ám egy csuda rendes ember — folytatja Kereki. — Hétfő hajnalban felül a génre és csak szombaton este áll be. A gép faránál szundít egy-két órát és azután megy, mint akit puskából lőttek ki. — Annyit dolgozik az, mint másik két ember —■ jegyzi meg Cseh. , — Fizetéskor neki a legvastagabb á borítékja — említi Kocsis. — De a többi traktoros sem panaszkodhat — neveket említ a főkönyvelő. — Molnár József 1965-ben tíz hónap alatt 21 ezer 510 forintot, most pedig ugyanennyi idő alatt 27 ezer 193 forintot keresett. Varga József a tavalyi 22 ezer 348 forint helyett ebben az évben eddig 29 ezer 671 forintot vitt haza. — A szerelők — kapcsolódik a beszélgetésbe ismét Kocsis Lőrinc — valósággal versenyt futnak egy-egy szabad traktorért. A nyáron szívesebben dolgoztak a határban, mint a műhelyben. — És sorolja azoknak a szerelőknek a nevét, akik traktorosok lettek. Bodzási Pált, Szita Ferencet, Fábri Istvánt, Szigeti Györgyöt, Ben- kő Józsefet és Bagdi Gábort említi. — De ők nem véglegesen ültek traktorra — szól közbe Kereki —, csak amíg szántatlan a határ. Azután majd a téli gépjavításon dolgoznak. Az Orosházi Tangazdaságban lépten-nyomon a traktorosbrigádot dicsérik. — Nekik köszönhetjük, hogy saját erőnkkel túlvagyunk a munkák nehezén — említi Rozsnyai Sándor szb-titkár. — Az ősszel csodálatosan haladt a munka. Tavaly idegen gépek, idegen emberek serénykedtek a gazdaság négyezer holdas határában. Most pedig a tangazdaság traktorosai adtak segítséget a környékbelieknek. A traktorosok Faragó Sándor igazgató és Nyilas Károly főmezőgazdász szervező munkáját méltatják. A hangnem tárgyilagos, mert az Orosházi' Tangazdaságban ebben az évben az új vezetőség munkába állása után valami nagyon nagy és nagyon szép dolog történt. A tavalyi hárommillió forintos bevételi hiányt megszüntették, sőt, négy és fél millió forint nyereségre számítanak. Vagyis hét és fél millió forint eredményjavulást értek el. A négyezer holdas tangazdaság ezzel az eredménnyel 1966-ban valójában tangazdasági szinten mutatja a jó példát. Dupsi liártófü —A—
