Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-03 / 260. szám
roMcskoytgls a megyei pártérfekszlsf küldöttei (Folytatás az 1. oldalról.) »étben éles vitát vált ki a nem megfelelő gazdálkodás, a tagok és alkalmazottak keresete, a tagság és vezetőség fizetése, a jobb és rosszabb földön gazdálkodó szövetkezetek jövedelmezősége közötti indokolatlan különbség. Az egységes szemlélet és cselekvés ellen hat az is, hogy több szövetkezetben eltorzítják a szövetkezeti demokráciát: egyfelől elhanyagolják a tagság tájékoztatását, semmibe veszik és mellőzik a fontos kérdésekbe való beleszólását, néhol gorombák velük szemben; másfelől a szövetkezeti demokrácia ürügyén csorbítják a vezetők önállóságát és felelősségét, ami a munkafegyelem lazulására, a termelés fékezésére vezet. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő években a munkaképes emberek egy része a faluból a népgazdaság más ágaiba távozott. Ez csökkentette a mezőgazdasági munkaerőt. Az elvándorlás a természetes okokon kívül — az ipar szívó hatása, stb. — a mezőgazdasági munkát lebecsülő szemléletre, a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetére, a falu meglehetősen hiányos kulturális ellátottságára vezethető vissza. A fentiekkel összefüggésben gondot okoz a termelőszövetkezeti tagság elöregedési folyamata. A tervidőszak elején a tagság több mint fele, 1966. január 1-én már csak 40 százaléka volt 50 éven aluli. A termelőszövetkezett tagok átlagéletkora 53 év. A jól és közepesen gazdálkodó szövetkezetekben az utóbbi két évben a fiatal munkaerők visszaáramlása tapasztalható. Megnőtt az alkalmazottként, családtagként vagy idényszerűen bedolgozó munkaerő aránya. A kereső nők 58,8 százaléka a mezőgazdaságban, többsége a termelőszövetkezetekben van foglalkoztatva. Az utóbbi négy évben a termelőszövetkezeti nőtagok száma több mint duplájára emelkedett. Jelenleg a szövetkezeti tagok 28,7 százaléka nő. Kialakulóban van a termelőszövetkezeti nőtagoknak a munkához való új szocialista viszonya. Ennek úttörője a szövetkezetekben működő 14, Szocialista brigád címért küzdő női kollektíva. A szövetkezetek egy részében azonban a nők termelési kedvét csökkenti az, hogy a vezetők nem támogatják, nem értékelik kellően munkájukat Nem biztosítják a nők kiszállítását a távol eső munkahelyekre. Korlátozott a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezése. Vannak szövetkezetek, amelyek elzárkóznak az idénybölcsődék, napközik működtetésétől, bár a csúcsmunkák idején nagy szükség volna női munkaerőre. A fiatalabb korosztály tagként való belépését megoldja, ha a termelőszövetkezet állandó foglalkoztatottságról, biztosított keresetről, jobb munkafeltételekről gondoskodik, s intézményesen rendeződik a termelőszövetkezeti tagok szociális, egészség- ügyi ellátása. Indokolt a termelőszövetkezeti törvény és alapszabály olyan módosítása, amély tagként való munkára ösztönzi a nagykorú családtagokat. O A beszámolási időszakban tovább nőtt, főként a műszaki és agrárértelmiségiek száma. Az értelmiség- többsége alkotó aktivitással vesz részt a megye gazdasági, kulturális feladatainak megvalósításában. Számosán a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, az Agráregye- sület és más szervezet tagjaként tevékenykednek megoldásra váró kérdések kidolgozásában. A pedagógusok többsége, egyetértve az iskolareform célkitűzéseivel, annak megvalósításáért dolgozik. Az értelmiség egy része végérvényesen eljegyezte magát a kommunista politikával és világnézettel, más része is egyetért a párt politikájával, de világnézetileg még ingadozik, számosán viszont nem jutottak túl a lojalitáson. Változatlanul fontos feladatunk annak megértetése, hogy a szocialista eszmeiség és a választott hivatás nem egymásnak ellentmondó dolgok, hanem a kettő egysége jelenti a szocialista haza és humanitás igazi szolgálatát. O A magánkisiparosok, kiskereskedők és egyéb szabad foglalkozásúak száma csökkenő tendenciát mutat. TöbbséA megye gazdasági fejlődésének üteme az elmúlt 5 évben messze meghaladta a korábbi időszakét. A szocialista iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átszervezése megteremtette a gyors ütemű fejlődés alapfeltételeit. Megyénk lakosságának tehetsége és szorgalmas munkája nyomán úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban számottevő eredmények születtek. Az ipar fejlődése O Az 1961—65 közötti években a termelő és nem termelő állóalapok bővítésére a megyében közel 7 milliárd Ft-ot fordítottunk, öt év alatt a szocialista szektor összes üzembe helyezett beruházásából 32 százalék ipari, 47 százalék mező- gazdasági, .16 százalék kommunális, 5 Százalék pedig egyéb jellegű volt. Az' ipari beruházások 'eredményeként a hagyományos iparágak mellett új ipari üzemek jöttek létre, amelyek módosították az ipar szerkezetét. Az állami iparban csökkent a köny- nyűipar részesedése az élelmiszer- és a nehézipar javára. Feltárulnak földünk méhének kincsei, olaj- és földgázkútjainik egyre több energiát szolgáltatnak. Az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzervgyár, hűtőház és más létesítményeink a szocialista iparosítás új sikereit jelentik. A szocialista ipar termelése a megyében a tervidőszak alatt — az országos előirányzatnál (50 százalék) nagyobb mértékben — 68 százalékkal, ezen belül az állami iparban 65 százalékkal, a szövetkezeti iparban 75 százalékkal növekedett. A megye szocialista ipara a sa tisztességes és korrekt. Fontos szerepük van azoknak a kisiparosoknak, akik a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítésében közreműködnek. Elítéljük viszont, hogy egyes kiskereskedők, szabad foglalkozásúak, piaci árusok spekulálnak, a jogszabályokat is kijátszva, jogtalan jövedelemszerzésre rendezkednek be. A társadalmi, gazdasági viszonyok fejlődése nyomán tovább erősödött a szocialista nemzeti összefogás. Ebben jelentős szerepe van a tömegszervezetek és mozgalmak közül a Hazafias Népfront-mozgalomnak. Eredményes az a törekvésük, hogy fokozódjék a társadalom aktivitása, az alkotóerők mozgósítása a szocialista építőkongresszus célkitűzéseit a termelékenység emelésére vonatkozóan nem teljesítette: a termelés emelkedésének 47 százalékát a termelékenység pövelé- sével és 53 százalékát a létszám- emelkedéssel biztosította. A kedvezőtlen arány létrejöttét jelentősen befolyásolták a tervidőszak elején a laza munkanormák és a tervszerűtlen munkaerőgazdálkodás. A tervidőszak utolsó éveiben azonban már jelentős a fejlődés a termelékenység termelésnövelő hatását illetően. A szocialista ipar 1965-ben a termelés növekedésének 75 százalékát, az állami ipar pedig teljes egészét a termelékenység emelésével érte el. Továbbra is kedvezőtlenül hat, hogy nincsenek megfelelően kihasználva a meglevő gépi kapacitások, valamint több vállalatnál alacsony a gépesített munkák aránya, sok az élőmunka-felhasználás. A műszaki fejlesztés színvonalának emelkedését mutatja, hogy jelentősen megnövekedett az állami ipar állóalapja, s ezen belül az összes ipari beruházások több mint fele rekonstrukciós jellegű volt. Mérsékelten emelkedett az állami iparban az átlagos műszakszám. (1,48-ról 1965-ben 1,55-re nőtt.) A műszakok számának növelése — beruházás nélkül is — több vállalatnál még jelentős tartalék feltárását teszi lehetővé. A Központi Bizottság 1964. december 10-i határozata után javult a szükségletre való termelés. A vállalatok törekedtek a termékek korszerűsítésére, bővítették az áruk választékát. A termelés során jelentős felesleges készletek nem keletkeztek. Elfekvő készletek az iparban elsősorban a meggondolatlan anyagbeszerzésből, a kereskedemunkára. A népfrontmozgalom megyei és helyi szervei tevékenyen részt vesznek az ország- gyűlési képviselői és tanácstagi választásokban, segítik a képviselők és tanácstagok munkáját. A tanácsokkal és más szervekkel együttműködve, számos helyi, község-, illetve várospolitikai feladat megoldását segítik elő. Tovább kell erősíteni a mozgalom helyi szerveit, hogy méé eredményesebben dplgozhassa- nak a társadalmi feladatok ellátásában. A pártszervezetek adjanak több segítséget a mozgalom helyi szervei, aktivistái számára feladataik konkrét kialakításához, elvégzéséhez. Szánjanak szembe a mozgalmat lebecsülő nézetekkel és gyakorlattal. lemben pedig nem megyei termelésből halmozódtak fel. Továbbra is fontos feladat a szükséglettől eltérő és egyenetlen ütemű termelés megszüntetése, az importanyagokkal való takarékoskodás, szükségtelen fel- használásuk megakadályozása és az anyaggazdálkodás javítása. A megye iparvállalatai a párthatározatoknak megfelelően növelték az exporttermelést. Az export fokozásához nagymértékben hozzájárultak az új üzemek, mint például az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzervgyár és a hűtőház. Bővült az exporttermékek köre, növekedett a kivitel. 1965-ben a kivitel értéke az előző évinél 14 százalékkal több, mintegy kétharmad részben élelmiszeripari termék. A megyei KISZÖV irányítása alatt működő kisipari szövetkezetek exporttermelésének értéke az 1960. évi 3,3 millió forintról 1965-re 58,6 millió forintra emelkedett. O A megye építőipari szervezetei a termelési volumen jelentékeny fokozása mellett fejlesztették a termelés műszaki színvonalát. Növelték a típustervek, a korszerű szerkezetek, a gépesítés arányát, a lakásépítésnél bevezették a folyamatos termelésszervezést. A korszerű építési módszerek alkalmazásával csökkentették a lakások átlagos kivitelezési idejét. Az, építőiparban a nagyfokú gépesítés ellenére sem kielégítő a termelékenység emelése. A termeléstöbbletnek csak 40%-a származott a termelékenységből. Ennek legfőbb oka az irányító munka tervszerűtlensége, a koordináció hiánya, az ellenőrzés lazasága és az anyagellátásban levő zavarok. A munkafegyelem, a társadalmi tulajdon védelme számos helyen nem kielégítő, a vezetők sem követelik meg azok betartását. A kivitelezési határidők eltolódását jelentősen befolyásolja a gyakori anyaghiány, a felelőtlenség, közömbösség, a kereseti aránytalanságból származó munkaerőfluktuáció. Egyes építkezéseken nagyfokú az anyagpazarlása, a fegyelmezetlenség, amelyet a kommunisták, a vezetők is elnéznek. © A megyei pártbizottság arra törekedett, hogy minden túlzó vagy lebecsülő nézettel szemben a népgazdasági és helyi érdek összhangjának megfelelő reálitás érvényesüljön az iparfej lesztésben. Pártbizottságunk a párt határozatainak szellemében küzdött az előrehaladást akadályozó negatív jelenségek ellen. Ebbe- ni igyekezetében gyakran operatív termelési, gazdasági kérdések megoldására is kényszerült. Részben ez az oka annak, hogy a termelési feladatok közben nem foglalkoztunk megfelelően a politikai agitációval, a munkásokat érintő kérdések megválaszolásával, politikai tudatosságuk erősítésével. O Az iparfejlesztésben elért eredmények ellenére Békés megye még jelenleg is az iparilag gyengén fejlett megyék közé tartozik. A további iparosítást a foglalkoztatottság növelése, az ipar jelentős részének idény jellege, a növekvő élelmiszeripari nyersanyagtermelés, a feltárt földgáz- készletek helyi felhasználása, valamint a hagyományos köny- nyűipar továbbfejlesztési lehetősége indokolja. Szükséges* hogy a meglevő ipar mellett további ésszerű telepítések valósuljanak meg. A harmadik ötéves terv fő célja: folytatni hazánkban a szocialista társadalom felépítését, az ország erőforrásainak további gyarapítását. Ennek megfelelően a tervidőszakban feladat: növelni a rendelkezésre álló erők és eszközök felhasználásának hatékonyságát; gyorsítani a műszaki fejlesztést; biztosítani, hogy a termelés növekedése a tervezett arányban származzék a munkatermelékenység emelkedéséből; csökkenteni a termelési költségeket, javítani a termékek minőségét; mind az iparban, mind a mezőgazdaságban termelt áruk mennyisége és minősége az eddigieknél jobban elégítse ki a belföldi és az exportszükségletet. A megye iparfejlesztésének a harmadik ötéves terv időszakára vonatkozó tervei összhangban vannak a népgazdasági célkitűzésekkel. Amennyiben a beruházások révén a kapacitások a tervezett módon nőnek, akkor a megye ipari fejlődése a tervidőszakban is meghaladja az országos ütemet. Jelentős fejlődés lesz a kőolaj és földgáz feltárásában és hasznosításában. A tanácsi ipar a harmadik 5 éves terv időszakában mintegy 39—35%-os termelésnövekedést tervez. Ezen belül a vasipar és a szolgáltatóipar fejlődése erőteljesebb lesz. Az utóbbi fejlesztése különösen fontos a lakosság növekvő javító-szolgáltató igényeinek kielégítése végett. s A szövetkezeti ipar a harmadik ötéves terv időszakában évi 8—10%-kal tervezi az ipari termelés növekedését. Egyidejűleg a termelékenység évenként 5— 6%-kal növekszik. A lakosság javító-szolgáltató szükségleteinek kielégítésére a szövetkeze- (Folytatás a 3. oldalon.) gük tevékenysége és magatartásai meggye gazdasági helyzete, a fejlődés fő vonásai és legfontosabb feladatai
