Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-03 / 260. szám
Tanácskoztak a megyei pártértekezlet küldöttei vetkezetek gépparkjának teljes műszaki kiszolgálását. Átmenetileg ezzel megoldották azokat a feladatokat, amelyekre a termelőszövetkezetek ez időben még nem voltak képesek. A gépjavító állomások legfontosabb feladata a javítások minőségi színvonalának emelése, a költségek és a gépkiesés idejének a csökkentése. Ennek érdekében tökéletesíteni kell az üzemek műszaki, technikai, személyi felkészültségét, az egymás közti kooperációt és a garanciális rendszert. A karbantartást, a kisebb felkészültséget igénylő javításokat folyamatoszázalékát, a tej 24,4 százalékát, a tojás 80 százalékát a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelték. Figyelmeztető viszont, hogy a szarvasmarha- és sertésállomány a háztáji gazdaságokban csökkenő tendenciát mutat. Továbbra is harcolni kell a háztáji szerepét lebecsülő nézet és gyakorlat ellen. A legjobb termelőszövetkezetek példáját követve, mindenütt segítsék az alapszabály szerinti háztáji gazdálkodást, szervezzék a háztájiban termelt áruk közös értékesítését. Az elmúlt évek eredményei jogos büszkeséggel tölthetik el a termelőszövetkezetek, állami Pillanatkép a tanácskozás megkezdése előtt: Fehér Lajos elvtárs Frank Ferenc elvtárs társaságában. (Folytatás a 2. oldalról.) ú ipar a harmadik ötéves tervben 36%-kal növeli a termelést. Az állami építőipar termelését 1970-re mintegy 50%-kal növeli, kétharmad részben a termelékenység emelésével. Az építőiparban a fokozott gépesítésen túl csak kisebb beruházások várhatók. A III. ötéves terv feladatainak eredményes végrehajtása, az új gazdasági irányítási rendszer bevezetése igényli a párt gazdaságszervező munkájának hatékonyabbá tételét. A III. ötéves terv teljesítését a KISZ- szervezetek, a szakszervezeti bizottságok fokozott politikai munkával, a dolgozók törvényes jogainak védelmezésével támogassák. A mezőgazdaság fejlődése és feladatai A beszámolási időszakra jellemző a megye mezőgazdaságának gyors ütemű fejlődése. Ennek főbb vonásait és eredményeit a következő tények mutatják: O A mezőgazdasági termelés az átszervezés óta belterjes irányba fejlődött. Nőtt a zöldségfélék, ipari növények, hüvelyesek vetésterülete. A főbb növényeknél általánossá vált a nagy hozamú fajták termesztése. Egyre jobban elterjednek a korszerű termelési eljárások. Több növénynél jelentős a termésátlagok növekedése. Az 1956—60-as évek átlagához viszonyítva az 1961—65-ös évek átlaga búzánál 8,4 q/kat. h.-ról 11,5 q/kat h.-ra, kukoricánál 13,6 q/kat. h.-ról 19 q/kat, h.- ra, cukorrépánál 126,4 q/kat. h.- ról 149,5 q/kat. h.-ra, rostkendernél 30,5 q/kat. h.-ról 35 q/kat h.-ra emelkedett Jelentősen változott az állat- állomány összetétele, növekedett az áruterméket biztosító állatok száma és aránya. 1966- ban 17,4%-kal több szarvasmarha, 31,6%-kal több juh, 2,9%- kal több baromfi van a megyében, mint 1960-ban. A sertés- állomány azonos, a lóállomány viszont 32 700 darabbal kisebb. A baromfiállomány számszerű fejlődésénél nagyobb értékkel bír az, hogy az állomány ösz- szetétéle a nagy testű baromfiik irányába változott. A mezőgazdaság anyagi-technikai bázisa bővült, öt év alatt 2,8 milliárd forintót fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére, elsősorban gépesítésre és nagyüzemi állatférőhelyek építésére. A talajmunka és a kalászosok betakarítása teljesen gépesítettnek tekinthető. Az egy traktoregységre eső szántóterület az 1960. évi 177 kát. h,-ról 92 kát. h.-ra csökkent, öt év alatt 31 000 db szarvasmarha, 155 OOO db sertés, 39 000 db juh és 600 000 db baromfi számára létesült férőhely, s ezzel megalapozódott a nagyüzemi állattartás. A tervidőszak során közel háromszor annyi műtrágyát használtak fel, mint az előző öt, évben. Mind szélesebben terjed a növényvédő, gyomirtó és egyéb kémiai szerek alkalmazása. A szántóterület 5,9%-a öntözéses gazdálkodásra van berendezve. A közös állatállomány abraktakarmány-szük- ségletének 48,2%-át 1965-ben táp takarmányok fedezték.^' A mezőgazdasági termelés összértéke 16%-kal növekedett. Ennél nagyobb arányú volt a felvásárlás növekedése. A legfontosabb 28 terméket és termékcsoportot figyelembe véve 1965- ben 39,4%-kal vásároltak fel többet, mint 1960-ban. A 100 kát. h. szántóterületre jutó felvásárlás a megye összes gazdaságában búzából 1960-ban 123 q, 1965-ben 261 q volt. A 100 kát. h. szántó- és rét-legelő területre jutó húsfelvásárlás 67,3 q-ról 88,4 q-ra, a tojásfel- vásárlás 7300 db-ról 11 800 db- ra, a tej felvásárlás 5600 literről 7480 literre emelkedett. A termelőszövetkezetekre a politikai, szervezeti, gazdasági erősödés a jellemző. Minden termelőszövetkezetben létrehozták a pártszervezetet. Az átszervezés után a termelőszövetkezetek nagy többségében a demokrácia betartásával jól választották meg a vezetőket, helyesen alakították ki a gazdálkodás belső rendjét és a munkaszervezetet. A politikai munka jelentős eredménye, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben felismerték a tagok személyes anyagi érdekeltségének jelentőségét és kialakították az ennek helyileg legjobban megfelelő jövedelemelosztási és munkadíjazási formákat. Mindezek elősegítették a tagság munkakészségének és fegyelmének erősödését, szemléletének, tudatának pozitív fejlődését. A megyében 160 termelőszövetkezet mintegy 82 000 taggal, 693 000 kát. h. területen gazdálkodik. Többségüknél kialakult az az üzemnagyság, amelynek területi méretei már számottevően nem változnak, az átlagterületük 4300 kát h. A közös vagyon az 1960. évi 81$ millió forintról 2462 millió forintra nőtt. 1960-ban egy dolgozó tagra 9605 forint közösben végzett munka utáni jövedelem jutott, 1965-ben 14 380 forint. A termelőszövetkezetek 80%-a jó és közepes színvonalon gazdálkodik. Üj vonás a termelőszövetkezetek közötti társulás — sertéshizlaló, baromfikeltető, legelőgazdálkodási stb. — és a kiegészítő tevékenység mind ki- terjedtebb gyakorlata. Segíteni kell a termelőszövetkezeteket ezek továbbfejlesztésében. Jelentős szerepe lesz ebben a létrejövő Termelőszövetkezeti Szövetségnek. Helyileg keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek a termelőszövetkezeti tagság részére idényen kívüli foglalkoztatást, s kiegészítő jövedelmet biztosítanak. A megyében 16 állami gazdaság 132 OOO kát. h. területen gazdálkodik. 1960-hoz viszonyítva 1965-ben teljes termelési értékük 43%-kal nagyobb. Jelentős szerepet 'töltenek be a megye árutermelésében. A felvásárolt kenyérgabona 25%-át, a nyershús 18%-át, a tej 32%-át adták az állami gazdaságok 1965-ben. Termelésük során számos új módszert vezettek be, nagy hozamú növény- és állatfajtákat honosítottak meg, kipróbálták és alkalmazták a kutatás eredményeit. Sokoldalú tapasztalatukkal segítik az élenjáró termelési eljárások meghonosítását a termelőszövetkezetekben. Az átszervezés után 170 szakembert _ adtak a közös gazdaságoknak. O A beszámolási időszakban került sor a gépállomások gépjavító állomásokká való átszervezésére és a termelőszövetkezetek önálló, saját gépparkjának megteremtésere. Kialakították a javítás szalagrendszerét és a termelőizösan át keli adni a termelőszövetkezeteknek. A gépjavító állomások váljanak egyre inkább önálló vállalatokká és tevékenységükben alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. O A mezőgazdaságban dolgozók politikai, általános és szakmai műveltsége tovább emelkedett. A termelőszövetkezetekben 1965 végén 130 mező- gazdasági mérnök, 470 technikus dolgozott. Az elnökök és elnökhelyettesek 68%-a, a brigádvezetők 30%-a végzett szakmai iskolát. A szakemberek mellett több ezer mezőgazdasági dolgozó szerzett szakmunkás- képesítést Az 1965'—66-os oktatási évben a mezőgazdasági felső- és középfokú iskolák nappali, esti és levelező tagozatán 3717 fő tanult. A mezőgazda- sági üzemekben 2045 fiatal szakmunkástanuló volt. Az utóbbi években egyre jobban kibontakozik és hatékonyabbá válik a mezőgazdasági üzemekben is a szocialista munkaverseny, s ezen belül a szocialista brigádmozgalom. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a gépjavító állomások dolgozói közül minden évben ott vannak a legjobbak az országos verseny élvonalában. Ez évben szélesen kibontakozott a kongresszusi munkaverseny, 332 brigád 4548 fővel versenyez az állami üzemekben és 161 brigád 2968 taggal a termelőszövetkezetekben a Szocialista brigád cím elnyeréséért. E brigádok több mint 50 millió forint értékű vállalást tettek. Jelentős a háztáji gazdaságok szerepe. Az elmúlt évben a háztáji gazdaságok az önellátáson felül 2206 vagon nyershúst adtak a központi készlethez. A tanácsi szektorban felvásárolt húsmennyiségnek 39 gazdaságok, gépjavító állomások dolgozóit, akiknek szorgalma, hozzáértése, lelkiismeretes munkája mindezt létrehozta. A mezőgazdaság fejlődése azonban nem volt zavartalan. Számos negatív vonás is jellemzi ezt az időszakot. Okainak számbavétele, elhárítása nagy tartalékokat szabadít fel a továbbfejlődés számára. — A termelés növekedésének üteme a lehetőségekhez képest lassú, a tervezettől elmaradt. A megye második ötéves terve a mezőgazdaság össztermelésének 24—25 százalékos növekedését irányozta elő, ezt nem teljesítettük. A célkitűzések megvalósítását a gazdaságok egy részénél kedvezőtlenül befolyásolta a vezetés alacsony színvonala, a laza szervezeti és munkafegyelem, a szűklátókörűség. Mindezek ellen pártszervezeteink nem küzdöttek következetesen és kellő hatékonysággal. A termelés gyorsabb ütemű ! fejlődését gátolták a mezőgazda- sági üzemekre kényszerített kötöttségek, termelési és felvásárlási előírások, amelyek gyakran nem estek egybe a gazdaságok adottságaival, lehetőségeivel. A mezőgazdasági árak nem biztosították a legtöbb gazdaság számára az önálló gazdálkodás pénzügyi, jövedelmi feltételeit, ez fékezően hatott a termelőszövetkezetek és tagok anyagi érdekeltségére, a gazdasági erőforrások felhasználásának hatékonyságára. Jelentős szerepet játszott a kedvezőtlen időjárás is, amely a tervidőszakban hol szárazsággal, hol bel- és árvízzel, jégveréssel sújtotta a mezőgazdaságot. A megyén végigvonuló száj- és körömfájás nemcsak megtizedelte az állatállományt, hanem a termelésben, a fejlődésben is visszavetette. A termelőszövetkezetek 15—20 százaléka a megalakulás óta vergődik az eredménytelenségben. Termelési színvonaluk messze elmarad nemcsak a megyei átlagtól, hanem saját lehetőségeiktől is. Ezek a termelőszövetkezetek mintegy 100 000 katasztrális holdon gazdálkodnak, taglétszámuk kb. 9000 fő. A gazdasági mechanizmus reformja által kialakuló helyzetben új módon kell hozzálátni e termelőszövetkezetek megerősítéséhez. Megfelelő programot kell kidolgozni minden egyes gazdaság fejlesztésére, a legteljesebb mértékben alkalmazkodva adottságaikhoz és lehetőségeikhez. Széles körű és következetes politikai ' munkát kell folytatni a tagság között e program kidolgozása és megvalósítása érdekében. Nagyobb következetességet kell megkövetelni minden szinten, párt- és állami szervekben dolgozóknál egyaránt a reájuk eső feladatok végrehajtásában. Minden feltétele biztosítható annak, hogy a harmadik ötéves tervidőszakban a ma még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek közepes színvonalra emelkedjenek. — A termelés növekedésének nagy tartalékát jelenti a vízgazdálkodás megjavítása. Több mint százmillió forintot fordítottak eddig öntözésfejlesztésre. 1961—1965 között közel 36 000 kát. holdon létesítettek öntözőtelepeket, amelyek hasznosítása alacsony szintű. Mintegy 3000 kát. hold beépített öntözőtelepet a megépítés után üzembe sem helyeztek. Kiöregedett rizstelepek 100 kát. hold számra éveken át parlagon hevernek. Sok ezer holdnyi legelő van, amely öntözéssel és megfelelő gondozással, javítással nagy tömegű takarmányt teremhetne. Nagy jelentőséggel bír azoknak a károknak az elhárítása, amelyeket a gyakran ismétlődő belvizek okoznak. 1961—1965 között évi átlagban 13 500 kát. hold maradt vetetten, elsősorban belvizek miatt. Ez évben mintegy 40 000 kát. hold szántóföld volt elöntés alatt, május 31-én még 33 000 kát. hold volt vetetten. 20 000 kát. hold kalászost pusztított el a víz, s további 20 000 kát. holdon okozott súlyos terméskiesést. A következő években fő feladatnak nem az öntözhető terület növelését, hanem a már berendezett területek jobb hasznosítását tekintsék. Űj telepeket csak ott létesítsenek, ahol ennek hasznosításához minden feltétel biztosítva van. A vízügyi beruházások nagyobb részét az ár- és belvíz elleni védetem javítására fordítsák. A jelenleg köz- igazgatási területhez igazodó belvízrendező társulatoknak nagyobb, a vízrajzi határoknak megfelelő társulatokba való egyesítését javasoljuk. Ez tehetővé teszi, hogy egy-egy vízrajzi egység területén a leghatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló eszközöket és jobb összhang valósuljon meg a vízügyi szervekkel és a mező- gazdasági üzemekkel is. — Az átszervezés utáni évek egyik nagy eredménye a termelőszövetkezetek közös állat- állományának gyors kialakítása volt. Öt év alatt a közös szarvasmarha-állomány 2,5-szeresére, a sertésállomány háromszorosára, a juhállomány kétszeresére, a baromfiállomány négyszeresére nőtt. A gyors állománynövekedés és egyéb okok miatt kedvezőtlenül alakultak a termelési, szaporulati és veszteségmutatók. A nem megfelelő tartási, takarmányozási viszonyok és a (Folytatás a 4. oldalon.)
