Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-23 / 276. szám
Legalább 13—15 százalékkal Harmadik ötéves tervünk irányozza elő a mezőgazdaság össztermelésének 13—15 százalékos növekedését. Többen kételkednek ennek sikerében és korábbi statisztikai adatokkal igyekeznek bizonyítani, hogy ez lehetetlen, túlzott követelés. Csakhogy a mezőgazdasági termelésről készült statisztikáknak nem mindegyike tekint a számok mögé, ezért nem mindenki tudja az eddigi eredmények közé odaképzelni mindazt, ami alapját képezi a termelés ilyen irányú növekedésének. A mezőgazdasági hozamok emelkedésének legfőbb, legki- apadhatatlanabb és mind bőségesebben buzogó erőforrása az állami gazdaságok dolgozóinak és a termelőszövetkezeti gazdáknak megnövekedett hozzáértése, szaktudása, öntudata, minden nehézséget legyűrni képes akarata, szorgalma. Ennek is tudható be az, hogy az idén történelme során a legkiemelkedőbben növekedett a magyar mezőgazdaság produktuma annak ellenére, hogy félmilliónyi hold földön okozott kárt a bei- és az árvíz, részben úgy, hogy kipusztította jókora területen az őszi vetést, részben úgy, hogy késleltette a tavasziak vetését. A szellemi erőforrással csaknem azonos arányban segítette a termelésnövekedést az anyagi erőforrás. Bár a második ötéves terv 40 milliárd forint értékű mezőgazdasági beruházása csak ezután gyümölcsözik a kívánt bőségben. Az eddigi nagy összegű beruházást a harmadik ötéves tervben újabb 44—45 milliárd forint hatványozza. Ezt az összeget jórészt a már elkészült gazdasági épületek, majorok, gépparkok kiegészítésére, komp- lettírozására fordítják, másrészt a mezőgazdaság termelését elősegítő üzemek korszerűsítésére, bővítésére. Többek között az ilyen irányú beruházások hatáséira megduplázódik hazánkban a műtrágya gyártása és felhasználása. A beütemezett kombájnok mellett terven felül 2500-at vásárol a népgazdaság Egyrészt azért, mert az idén is mintegy 10 ezer vagon gabona szóródott el országszerte a késedelmes betakarítás következtében, másrészt azért, mert a kombájnok nemcsak a gabona, hanem egész sor más növény — köztük a maghere, a napraforgó és a kukorica betakarításának gyors és nélkülözhetetlen eszközeivé váltak. A termelés 13—15 százalékkal való növelésének alapját az eddigi nagy hozamú növényfajták mellett újabbak és újabbak képezik. Éppen a napokban adtunk hírt lapunkban arról, hogy a jugoszláv hibrid kukorica fajtákból 46—52 mázsa morzsolt termést takarított be holdanként a felsőnyomási, a hidasháti, a szarvasi és a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság A párt és a kormány eddigi sok intézkedése, az új gazdasági reform irányelveinek kezdeti érvényesülése szinte szuggesztív erővel hatott már ebben az évben is az ország, s benne megyénk mező- gazdasági üzemeire. Alig akad köztük olyan, amelyben ne növekedett volna a készség az adottságok és lehetőségek jobb kihasználására. A más években munkaerőhiányra panaszkodó tsz-ek is idejében és jó minőségben vetették el az idén a kenyérgabonát, és nem sok azoknak a száma sem, amelyeket el kellene marasztalni a betakarítás, a mélyszántás lassúsága miatt. Az eddigieknél még szorgalmasabb, még szervezettebb munkára egész sor újabb intézkedés és rendelkezés ösztönzi majd a termelőszövetkezeteket. Ezek vázlataiból többek között kitűnik az arra való törekvés, hogy a szövetkezetek garantáltan kifizessék minden hónapban a végzett munka után járó javadalom 80, százalékát. A még gyengén gazdálkodó szövetkezetek számára is -keresik s jórészt már meg is találták erre a lehetőséget. Nagyobb szorgalomra, munkafegyelemre ösztönzően szabják meg a jövőre vonatkozóan a háztáji földhöz való jogot is. Azaz előreláthatólag ezután nemcsak a családfőnek, hanem minden beiratkozott szövetkezeti tagnak is joga lesz a háztáji földhöz, amennyiben fegyelmezett munkával rászolgál. A különböző SZTK-juttatások, továbbá a családi pótlék után a szövetkezeti gazdák nyugdíja is csaknem azonos mérvű lesz, mint a bérből és a fizetésből élőké. Mindez csak néhány szemelvény a közeljövőben napvilágra kerülő intézkedésekből. így kiragadva is azt harsogják ezek, hogy érdemes a lehetőségek és adottságok kiaknázásán, a gyorsabb és eredményesebb munka- szervezés kialakításán töprengeni, hogy érdemes nap mint nap kinek-kinek munkaképessége szerint dolgozni. A mezőgazdaságban dolgozók életkörülményeinek jobbá tételére irányuló párt- és állami törekvések ugyanis csak akkor válnak kézzelfogható anyagi javakká, ha állami gazdaságaink és szövetkezeteink vezetői, dolgozói egyenként és együttesen is igyekeznek növelni a jólét egyik legfontosabb forrását, a mezőgazdasági hozamokat. Ha országos átlagban 13—15 százalékos növekedésre van lehetőség, akkor nálunk Békésben ennél is többre. S megyénk állami gazdasági és szövetkezeti dolgozóinak, vezetőinek akaraterejét, szorgalmát, leleményességét ismerve aligha kétséges, hogy túl is teljesítik a harmadik ötéves terv előirányzatait. A fa Híjai lakosság kulturális igénye tovább növekedett A megyei tanács vb megvitatta a tanyai lakosság életkörülményeiről szóló jelentést A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága november 22-én, kedden délelőtt 9 órakor ülést tartott, melynek első napirendi pontjaként a vb előző ülésén hozott, s lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, majd a végrehajtó bizottság a tanyai lakosság életkörülményeiről és kulturális helyzetéről szóló jelentést vitatta meg. A jelentés — amelynek előadója dr. Kertész Márton, a megyei tanács elnökhelyettese volt — részletesen és megfelelő logikai sorrendben elemzi a tanyai lakosság életkörülményeit, kulturális helyzetét, s összegezi a következtetéseket, javaslatokat. Az 1930. évi népszámláláskor a statisztikai adatok szerint Békés megye mai területére számítva a lakosság 32,9 százaléka, mintegy 150 ezer ember élt tanyán. Harminc esztendő alatt ez az arány 23,9 százalékra csökkent és megyénkben jelenleg mintegy 103 ezer főt számlál a tanyai lakosság. A városokba, községekbe való áramlást elsősorban a városok és a községek fejlődése, a külterületi iskolák egy részének körzetesítése'' gyorsította meg. más vonatkozásban pedig a tanyán élő emberek kulturális igényének olyan arányú növekedése, melynek kielégítését korábbi életkö- rülménveikben nem érhették el. Megállapítja a jelentés, hogy a tanyai lakosság jövedelme nem alacsonyabb a belterületi lakosság jövedelménél, sőt esetenként túl is szárnyalja azt. Ezzel a jövedelem- emelkedéssel jár együtt az igények növekedése is, melyek kielégítése változatos területeken realizálódhat. A feltételek azonban még nem mindenütt adottak ezek kielégítésére, a tanyavilág közegészség- ügyi ellátottsága alacsony szintű, ennek oka a nagy távolságok mellett az, hogy csak 19 külterületi körzeti orvosi rendelés van megszervezve. Problematikus a gyógyszerellátás is, mert a kézigyógyszertárak nagyon ritkák. A tanyai boltok kulturáltsága — kevés kivételtől eltekintve — hasonlóan sok kívánnivalót hagy maga után, még rosszabb a helyzet ott, ahol a bolt vezetője egyúttal kocsmáros is. A nagy körültekintéssel összeállított jelentés második fejezetében a tanyai lakosság kulturális helyzetét elemzi. Megállapítja, hogy a tanyai lakosság kulturális ellátásában változatlanul az iskola tölti be a legfontosabb szerepet, s az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy jelentősen növekedett a nyolc osztályt elvégzett tanyai gyermekek száma. A tanyán élő emberek politikai, világnézeti és kulturális nevelését ezenkívül a népművelés változatos módon biztosítja; növekedett a tanyai ismeretterjesztő előadások. a filmvetítések száma, az olvasási igény, a külterület könyvvel való ellátása, ritka azonban a hivatásos művészek fellépésével rendezett előadás, | műsoros est. A fővárosi és megyei I írókkal rendezett író—olvasó-találkozók száma viszont növekszik és ezek iránt a tanyákon igen nagy az érdeklődés. Egy-egy találkozón 80—100 ember is részt vesz. A tanyai lakosság életkörülményeiről és kulturális helyzetéről szerzett tapasztalatok elemzése alapján a jelentés többek között azt a következtetést vonja le, hogy különösen a villamosított külterületi lakott helyeken szükséges a kulturális munka intenzitását fokozni és kialakítani az új termelőszövetkezeti központok kulturális vonzását is. Több más következtetést is ösz- szegezve a végrehajtó bizottság határozatot hozott a tanyai lakosság életkörülményei és kulturális ellátottsága további javítása feladatairól gazdasági, népművelési, közegészségügyi stb. vonatkozásokban. Az ülésen részt vett és felszólalt Tóth Árpád, a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztálvának képviseletében, majd Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke összefoglalójában megállapította, hogy a jelentés megtárgyalása hasznos volt és a tanyai lakosság életkörülményeinek további javítására konkrét intézkedéseket kell hozni. A végrehajtó bizottság ezután az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának tevékenységéről szóló jelentést vitatta meg. S. E. Bőségessé vált a tej- és tejtermékkészlet Körültekintőbb, rugalmasabb áruelosztást kérnek a boltosok — Tudósítás a megyei A MÉSZÖV kezdeményezésére megbeszélésre ültek össze tegnap a megye kiskereskedelmi forgalmának irányítói, több földművesszövetkezeti bolt vezetője és a megyénkben érdekelt tejipari vállalatok képviselői. Szitás István, a MÉSZÖV kereskedelmi főosztályának osztályvezetője elmondotta, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megnövekedett a bolti forgalom tejből és különböző tejtermékekből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megnövekedett készlet arányában emelkedett a fogyasztás is. Ez azzal magyarázható, hogy a lakosság többsége nem változtat egykönnyen az eddig megszokott nehéz húsféleségből álló étrendjén, másrészt azzal, hogy a tejipari vállalatok még nem tudták megoldani a most már bőségesebben rendelkezésükre álló tej és tejtermékek rendeltetésszerű, gyors terítését, kiszállítását. A megye földművesszövetkezeteiben a forgalomba kerülő tej és tejterméknek csak mintegy 35 százalékát továbbítják a lakosságnak, pedig a szaküzletekben és a vegyesboltokban összesen mintegy 140 hűtőszekrény áll rendelkezésre ezek szakszerű tárolásához. A tejfogyasztás növekedését gátolja az is, hogy a megye 10—11 ezer lakosú községeiben sem silejellótósi értekezletről került még úgynevezett tejivókat létesíteni. Másrészt hiba az is — amit a felszólalók közül többen is szóvá tettek —, hogy a szervezetlen kiszállítás miatt községenként csak 2—3 boltban hoznak forgalomba tejet, holott két- szer-háromszor annyi bolt is árusíthatná. Varsányi György batto- nyai boltvezető is arról beszélt, hogy bár az eddigi egy helyett most már három helyen árusítják a tejet, többen mégis 2—3 kilométert kénytelenek gyalogolni érte és alig csökken valamelyest a sorban állás. Gazsó Pál, a Szarvasi Fmsz üzemágvezetője elmondotta, hogy a hozzájuk tartozó három községben 23 boltban van lehetőség tej és tejtermék árusítására, azonban az áruellátás nincs jól megszervezve. A szentesi tejüzem túrakocsija nem egy esetben csak két bolt áru- szükségletét biztosítja, a többiét pedig alig vagy egyáltalán nem. Fazekas Béla üzemágvezető is arról beszélt, hogy a Sarkad és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet ellátása tejtermékkel csak akkor volt kielégítően biztosítva, amikor Baranya és Szabolcs- Szatmár megyéből is szereztek be árut. Nagy Józsefné, Dávid Mátyás, Vigh József és még több boltvezető tette szóvá, hogy Sarkadra, Endrődre, Szeghalomra s más községekbe is nagyon késve, leginkább 8—9 óra táján érkezik ki a tej, amikor a lakosság munkaképes tagjai már dolgoznak. Az érdekelt tejipari vállalatok képviselői közül többen is felszólaltak, azonban hozzászólásaik jó része inkább a hibák megmagyarázására, eltusolására szorítkozott. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat képviselője elmondotta, hogy a nehezen megközelíthető földút mellett levő boltok vezetői a téli időszakban postán is rendelhetnek 20 kilogrammig terjedő csomagban tejterméket. A reggeli késésnek úgy akarják elejét venni, hogy este is szállítanak ki tejet oda, ahol annak tárolására megfelelő helyiséggel rendelkeznek. A Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat képviselője — válaszul arra, hogy megyénkben sok még a korszerűtlen tejbegyűjtő — elmondotta, hogy ezek felújítására nagyon szűkös keretet kapnak, lényegében csak azokat tudják használhatóvá tenni, amelyek már összedűléssel fenyegetnek. Az ellátással kapcsolatos panaszokat úgy akarjál! megoldani, hogy egy emberükkel sorra látogatják a boltokat, s az ő felmérése alapján igyekeznek kijavítani a tej és tejtermékek forgalomba hozását gátló hibáKukk Imre
