Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-22 / 275. szám
!•••. november 22, 5 Kedd Kiváló (ojáshozam a tóíkomlósi Íerineíőszövetkezelekbeii Tótkomlóson a Viharsarok és a Haladás Tsz közös vállalkozás oan épített baromiitojótelepel, illetve csibenevelőt, A tojóhlbrídelsből egyelőre 10 ezret tartanak, amit saját maguk neveltek elő. A korszerű telepen, ahol igen nagy a rend, a tisztaság, önetetők, önita- tók állnak rendelkezésre, magas tojá&hozamot érnek el. A tízezer tyúktól havonta 290—290 ezer frise tojást értékesítenek. Nem ritka az olyan nap, amikor minden száz tyúkból 91 tojik. Egyébként a két jó hírű szövetkezet tervszerűen gondoskodott az új tojótelep benépesítéséről. ÜJabb 10 ezer jérce várja az elhelyezését, a Mezőkövesdi Gép-! javító Vállalat azonban nem Ee- j jezte be a vállalt határidőre a j belső szerelést s emiatt még mindig a esibenevelőben élnek a jér- j eék. Kiszámolták, hogy évente ( kilencmilliónál több tojást ad-; nak a népgazdaságnak Tótkom-1 lésről. Ezenkívül árucsirkét ne- - veinek az előnevelőben azokban | a hónapokban, amikor üresen áll- j na, sőt a társszövetkezetek részére 22 ezer tojóhibrid jércét nevelnek elő. íj típusú külföldi gépek a mezőgazdaságban Két érdekes, a magyar mező- gazdaságban még alig ismert külföldi gép vizsgálatát fejezték be a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben. A DZO jelű, rögzítve és hordozhalóan egyaránt üzemeltethető csehszlovák juhfejőgép három részből: fejőkészülékekből, karámokból és építőelemszcrűen szerelhető panelekből áll. A juhok a karámokban levő kalodákba mennek be a mozgatható zsámolyon ülő fejőgulyás ele. Az összehasonlító kísérlet során a gépekkel 25 százalékkal több tejet tudtak kifejni, mint a hagyományos módszerrel. KülkorMkedelem az ú] gazdasági mechanizmusban Cél: az export növelése mellett a hazai igények kielégítése Kanadában történt egy sajtó- fogadáson. Külkereskedelmi minisztériumunk egyik illusztris vezetőjéhez a következőképpen fordult a kanadai újságíró: — Megenged egy „kinyer' kérdést? — Tessék. •— Exportáruik hány százalékát szállítják a Szovjetunióba? Kis csend után Így szólt a magyar szakember. — Fellehetek én is egy „kényes” kérdési? — Tessék. — Az önök exportjának hány százaléka irányul az Egyesült Államokba? Nem tudtak pontos választ adni, de kiderült, hogy mintegy 70— 75 százaléka. — Na látja — szólt a magyar vendég —, mi ennek még a felét sem, pedig eközött ott szerepel az utóbbi évek számunkra „nagy üzlet"-ként emlegetett timföld— alumínium-egyezménye is. Ez a „sztory" nem csupán a levés hiedelmek eloszlatására jó, hanem a magyar külkereskedelem rugalmasságát, aktivitását is bizonyltja. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre több nyugati, köztük amerikai üzletember kereste fel hazánkat. Nő hírünk a világban, termelvényeink egyre keresettebbek, s jó partnernek bizonyulunk. Jelenlegi gazdasági mechanizmusunk azonban — a maga szűk keretei miatt — már nem teézi lehetővé a további fejlődést, s az új gazdaságirányítási rendszer az eddiginél nagyobb lehetőségeket biztosít a külkereskedelem számára is. Kísérletezés, ösztönzés — 1967 sajátosságai A külkereskedelem egyik legfontosabb feladata a fizetési mérleg egyensúlyban tartása, s a terven felüli árualap teremtése. A különféle ösztönző eszközökkel, amelyeket az idén már alkalmaztak és jövőre kiterjesztenek, elérhető ez. Egyes helyeken, mint például a könnyűiparban már alkalmazzák az úgynevezett deviza- érdekeltségi módszert, amely anyagilag ösztönzi az ipart a több és jobb minőségű exporttermelésre. Jövőre ehhez csatlakozik a de- vizaszorzószám kialakítása, amikor az egyes üzemek, mint például a gyógyszergyárak global számot kapnak, s ezen belül érdekeltek lesznek az exportprogram növelésében. Az új módszerekhez tartozik az is, hogy jövőre a vállalatok ugyan megkapják a tervfeladatot, de a szabadabb bér- gazdálkodásnak megfelelően nem átlagbért, hanem bértömeget kapnak, amelyet legjobb belátásuk szerint használhatnak fel. Mindezek még csak előfutárai az új gazdasági mechanizmusnak, a cél a módszerkutatás, a kísérletezés szélesítése, az ösztönHeJ, ha én is ilyen fiatal volnék, mint a Sándor, csak lekoz- másodnék! — incselkedett szokása szerint Irénkével. — Suhajda elvtárs is csak állandóan csúfolódik! — duzzogott a lány, majd eszébe jutott az agítpropos figyelmeztetése: — Szemes elvtárs fontos ügyben kereste, Suhajda nyomban átment az agitproposhoz. Irénke újra kopogtatni kezdte a betűket, de hamarosan abbahagyta. Ismét hazaszállt kép-, zelete, Ágoston Menyhért tegnapi ingerlékenysége nyugtalanította. Mikor Innen elrohant, úgy becsapta az ajtót, hogy még a mész is lepergett pár helyen a falról. Még kevés embert látott ekkora dirrel-dürral eltávozni a bizottságról. — Csak apus bele ne keveredjen valamibe! — sóhajtotta, s felállt az írógéptől. Közelebb lépett az ablakhoz, s kinézett az utcára. Kánt szépen sütött a nap. Figyelte, hogy a tegnapi eső nyomán lesárgult, elázott levelek mennyire odabilincselődtek a földre. A fák szinte teljesen kopaszon meredtek az égnek, íointha lehullott lombkoronájukat kémék számon, hogy hová is lopta már el megint az ősz. Rágyújtott. Ezt is csak itt meri megtenni, mert otthon se az apja, se az anyja nem engedi meg néki. Bizonyosan megpofoznák érte. Abba már belementek, hogy egy kicsit festheti magát, de ha hazamegy, épp hogy csak érinti a szája szélét a rúzs- zsal, pedig Sanyitól legutóbb is olyan szépet kapott, hogy összevissza puszilta érte, mikor este elbúcsúztak a kisajtóban. Apai nagynénje, Kató néni nem olyan szigorú hozzá, mint az anyja. Ha otthon lakna, kísérő nélkül még moziba se mehetne el. Vállát nekitámasztotta az ablakfóliának, s úgy leste, miként fodrozódik a víz a párt- bizottság előtti kis park szökőkútjának medencéjében. Kislány korában a falu alatti szárazér partján, ha tavasszal megtelt gyorsan olvadt hőiével, sokat gyönyörködött a szemet nyugtató természeti játékban. Ábrándozásából váratlan látvány zökkentette ki. Farkas Józsi bácsit pillantotta meg, amint belépett az épület vasvázas kapuján. — Csak nincs valami baj otthon? — villant át rajta. (Folytatjuk) zés. a nyereség, az önállóság fokozása, illetve a szocialista újratermelés megvalósítása. Vállalati irodák külföldiin A gazdálkodás mellett a külkereskedelem szervezeti felépítésében is jelentős változást hoz az új mechanizmus. Ezek közül az egyik leglényegesebb az önálló export jog biztosítása olyan vállalatok számára, amelyek a külkereskedelmi szervek kiiktatásával is hatékonyan bonyolíthatják le üzleteiket. Ez az exportjog nem csupán a külkereskedelmi tárcához tartozó vállalatokra érvényes, viszont olyan vállalatok, amelyek egymással versenyeznének, nem j kaphatják meg ezt a jogot. A szervezeti változás elé helyezik ugyanis a közös anyagi érdekeltséget, s így csupán a rentábilis üzemek élhetnek ezzel a lehetőséggel. A nagyobb vállalati Önállóságot szolgálja az is, hogy az ipar választhat a külkereskedelmi partnerek között. / Eddig a külkereskedelmi vállalatok tarthattak csak fenn külföldi irodákat. A piackutatás és az igényekkel való lépéstartás céljából a külföldi kirendeltségeknél egyes vállalatok is képviseltethetik magukat, sőt önálló irodát nyithat például két-három vegyipari vagy élelmiszeripari vállalat. (Különösen érdemes erre felfigyelni megyénk két baromfifeldolgozó vállalatának.) Ezek az ..előretolt szemek” idejében jelenthetik az ár- és igényváltozásokat, jelezhetik egy-egv termék iránt várható érdeklődés alakulását. Gazdag; választék itthon Jövőre nem cssupán az exportterv emelkedik, hanem mintegy 3—5 százalékkal növekszik az import is. A cél a lakosság jobb ellátása, tehát a fogyasztási cikkek növelése. Ennek alapján a tavalyinál lényegesen több gépkocsi érkezik a szocialista országokból és Olaszországból, Illetve Franciaországból is. A Fiat és a Renault cégekkel kötött több éves hitelre importálható gépkocsik egy része még az idén megérkezik, a jövő év márciusáig pedig ezekből összesen ezer különféle típusú gépkocsi érkezik. Ugyanakkor a szocialista országokkal is megkezdődtek a tárgyalások a szállítmányok növeléséről. Nem csupán a gépkocsik, hanem még sokféle keresett fogyasztási cikk, mint például óra. bútor, textiláruk növekedésével számolhatunk. A következő években a fokozódó külkereskedelmi aktivitás nem csupán az export fokozásában, a vállalati önállóság kiterjesztésében, hanem az import növelésében, a hazai igények kielégítésében is lemérhető. Az egyes ember ellátása, a gazdag áruválaszték minden szempontból ösztönzőleg hat majd. Sei észt Ferenc Tsz-«k az új gazdasági meohaniamusban: Az anyagi érdekeltség uj vonásai ív. A mezőgazdasági termelés növekedésének, a szövetkezeti gazdaságok megerősödésének — az állam nagyfokú támogatás«, a szakszerű vezetés és sok egyéb tényező mellett —* egyik fő mozga- j tó rugója eddig is az volt, hogy j a tsz-ek túlnyomó többségében j széles körben alkalmazták az j anyagilag ösztönző munkadijazá-j si, jövedelemelosztási formákat. | Az anyagi ösztönzést, azonban nem lehet csupán a munkadijazá- • formákrat a premizálás rend- j szerére leszűkíteni. A szövetkeze-1 tek gazdálkodását, a saját tagjaik- ] kai, az állammal, a különböző ál- j lami vállalatokkal vagy egymás-: sál kialakult kapcsolatait lényege- j sen befolyásolják az adott gazda- j sági viszonyok, vagyis azok a fel- • tételek — a konkrét tervezési rendszer, az árszínvonal, az adó-, hitel- és beruházási politika stb.! —, amelyek elsősorban az anya-l gi érdekeltségen keresztül érezte- j tik hatásukat a termelésben, a gazdálkodásban. Ebből következik, hogy az anyagi ösztönzési rendszert csak akkor lehet tökéletesíteni, hatékonyabbá tenni, ha az új követelményeknek megfelelően fejlődik az irányítási rendszer, változik az árrendszer, módosul a pénzügyi rendszer, stb. A gazdasági mechanizmus reformjával összefüggő intézkedések — a termelőszövetkezetek Önállóságának növelése, a mező- gazdasági árszínvonal emelése, az árarányok módosítása, a változó pénzügyi és hitelrendszer, a szövetkezetek gazdasági tevékenységének bővítése — olyan anyagi ösztönzési rendszer kialakítását alapozzák meg, amely biztosítja a szövetkezetek hatékonyabb gazdálkodásét. a mezőgazdasági termelésnek'az igényekhez igazodó gyorsabb fejlődését és ezek révén a szövetkezetbe tömörült parasztság személyes jövedelmének emelését. A termelőszövetkezeti gazdák alapvető érdeke — tekintve, hogy egy személyben tulajdonosok és dolgozók —, hogy munkájuk eredményeinek fokozásával növeljék személyi jövedelmüket és egyúttal biztosítsák a szövetkezeti gazdaság továbbfejlesztésének, a termelés bővítésének gazdasági feltételeit is. A reform lehetővé teszi, hogy ez a kettős érdekeltség érvényre jusson, hiszen a különböző intézkedések a tsz-ek többségében biztosítják a termelés bővítéséhez és a tsz-tagság jövedelmeinek növeléséhez szükséges anyagi eszközöket. Mindezeken túl azonban arra is szükség van, hogy a tsz-tagok az állami vállalatok dolgozóihoz hasonlóan, végzett munkájuk arányában elő-! re garantált, folyamatos és rend-1 szere« díjazásban részesüljenek, < s ugyanakkor mint tulajdonosok, I a termelőszövetkezet tiszta jőve-1 delmének — úgy is mondhatnék.! hogy nyereségének — egy ítészé- j bői év végi kiegészítő részesedés- j re is jogosultak legyenek. Az állam —- és ez természetes, mivel szövetkezetekről van szó — nem garantálja az egyes szövetkezeti tagok jövedelmét, hanem megfelelő eszközökkel az adottságoktól, a gazdálkodás színvonalától függően a személyi jövedelemként kiosztható összeg nagyságát befolyásolja. Ezzel azt a célt követi, hogy a tsz-tagok jövedelme végzett munkájuknak megfelelő színvonalat érjen el, de legyen kellő biztosíték arra is, hogy a közös gazdaság fejlesztése sem szenved csorbát. A tsz-tagok személyi jövedelmét tehát csak a saját termelőszövetkezetük garantálhatja. Ebből az Is következik, hogy a különböző eredménnyel gazdálkodó tsz-ek tagjainak jövedelmei a jövőben is különbözőek lesznek; ám nemcsak a tsz- tagok jövedelme lehet különböző a közös gazdaságokban, hanem a jövedelemrészesedés módja is. Mind a tsz-tagok jövedelmi színvonalú;, mind a jövedelemelosztás módját ugyanis azok a feltételek határozzák meg — az egyes tsz- ek gazdálkodási színvonala, anyagi lehetőségei, a jól bevált szokások stb. —, amelyek szövetkezetenként eltérőek és amelyekben nem valami központi szerv, hanem a szövetkezet tagsága dönt. A termelőszövetkezetek anyagi ösztönzési rendszerének javítását, a mezőgazdaság fejlesztésének követelményeivel összhangban álló tökéletesítését jelenti, hogy a jövőben a tagság a közös gazdaságból származó tervezett személyes jövedelmének nagyobb részét, legfeljebb azonban 30 százalékát a tsz-ek garantálhatják és a munkadíjalap terhére a végzett munka arányában havonként vagy akár kéthetenként kifizetik. Ez az intézkedés nemcsak abban hoz újat a korábbi jövedelemelosztási rendszerrel szemben, hogy a garantált pénzbeni munkadíjazást az összes tez-ekre kiterjeszti, hanem abban is, hogy ez a munkadíj lényegében mint a folyó termelés költsége szerepel és a kifizetése megelőzi a közös gazdaság sok más kötelezettségét. Ugyancsak fontos vonása az új jövedelemelosztási rendszernek, hogy a garantált munkádnak kifizetésére akkor is sor kerül. Jva a termelőszövetkezet bevételei a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakulnak. Az új gazdasági mechanizmusban különösen jelentőssé válik a jövedelemelosztási rendszer másik lényeges elve, az év végi kiegészítő nyereségrészesedés. Ez érthető, hiszen a nyereségrészesedés a tervezett jövedelem elérésére, sőt túlteljesítésére, más szóval, az eredményesebb gazdálkodásra ösztönöz, mert ettől függ az évvégén kiosztható részesedés nagysága. Ha a szövetkezet a tervezettnél nagyobb jövedelmet ér el. akkor nemcsak a 20 százalékot, hanem az eredményjavulástól függően ennél többet is kitevő év- végi részesedés illeti meg a szövetkezeti gazdákat. Ennek elszámolásánál természetesen messzemenően figyelembe kell venni, hogy a tsz-ekben a legkülönbözőbb részesedési és jövedelemelosztási formákat alkalmazzák. A különféle számítások és vizsgálódások azonban azt mutatják, hogy a közös gazdaságokban jelenleg alkalmazott jól bevált formák szervesen beilleszthetők az. új jövedelemelosztási rendszerbe. Az új gazdasági mechanizmusban tovább nő a vezetők felelőssége, a számos új követelményre való tekintettel munkájuk nehezebb lesz, de jobban teret kap kezdeményezőkészségük, érvényesülhet tehetségük. Munkájuk eredményességét a korábbinál pontosabban és reálisabbon mutatja. a szövetkezetek gazdálkodása és fejlődése. Ennek megfelelően díjazásuk is nagyobb mértékben kell, hogy függjön a közös gazdaság eredményeitől, Ezérí a vezetők jövedelmében nagyobb százalékot képvisel a valóságban elért jövedelemhez igazodó év végi részesedés aránya, mint a tsz- tagokéban. Indokolt követelmény. a szövetkezeti vezetők anyagilag is legyenek érdekeltek abban, hogy a tsz-tagok a garantált mun- kadíjat feltétlenül megkapják, a/, év végi részesedés pedig lehetőleg haladja meg a tervezettéi, miközben ne hanyagolják el a jövő megalapozását sem. Dr. Dankovits László
